Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG A MEGYEI P-ÁRTBIZOT rsÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM MAs MŰVELTSÉGŰNK (3. oldal) A MINISZTER VÁLASZA (5. oldal) TARKA HASÁBOK (12. oldal) MINI MAGAZIN (8. oldal) Üzemi demokrácia — nem alapfokon Demokrácia és fegyelem, so* kaik képzeletében egymástól távol eső fogalomként él. Nemegyszer éppen a demokrácia nevében sértődnek meg a főnök szá- monkérő szavaitól. Mondván: „csak az jó n.eki, amit ő akar, csak azt követeli, pedig...” Előfordulhat, hogy a „pedig” után figyelemre méltó érvek következnek. De ezeket az érveket nem a mulasztás igazolására kellett volna használni — akkor már úgysem használnak —, hanem jóval előbb, az utasítás elfogadása előtt kellett volna felsorakoztatni őket. S akkor, a döntésben való részvétel után is világosabbá válna, hogy a demokrácia érvényesüléséhez bizony szervesen hozzátartozik a fegyelmezett végrehajtás. Divattá vált a demokráciára hivatkozni, egyoldalúan értelmezve, felszínesen értelmezve, csak a vitákig, a véleménycseréig terjesztve a demokrácia jelentését. Szerintük az üzemi demokrácia —, hogy szűkítsük mondandónk körét a — szabad véleménynyilvánításból álL A gazdasági vezető kötelessége — vélik — a véleményeknek fórumot teremteni a gazdasági vezető dolga az észrevételek felijegyzése. Aztán, ha mindenki jól kibeszélte magát, érvényesült a demokrácia. A következő lépcsőfok, tudniillik a javaslatok, ötletek figyelembevétele után elkészített program végrehajtása már „más kérdés”. A végrehajtásban mulasztó már nem a demokráciát sérti meg, csupán „lazított, ügyes volt”. A téma napirenden tartásának másik Oka az, hogy a XI. párt- kongresszusra kiadott központi bizottsági irányelvekben jelentős helyet kapott a demokrácia, az üzemi demokrácia fejlesztése is. Mégpedig oly módon, hogy az új formák keresése mellett, az eddigi fórumok jobb hasznosítását szorgalmazza. Ebbe tartozik a fegyelem megszilárdítása. Több szempontból is. A mai gyakorlat szerint a gazdasági vezetők jelentős része megengedi elképzeléseinek megvitatását. biztat is véleményezésre. Jóval kevesebben veszik azonban ténylegesen figyelembe a javaslatokat, „elfeledkeznék” a válaszadásról és nem csak a kritikai megjegyzések után. Arra sem mindig reagálnak, ami jól hangzik, csak éppen nem időszerű, nem reális. Nos, a gazdasági vezetőket a demokrácia fegyelme arra kötelezi, hogy válaszoljanak, reagáljanak, indokoljanak. Ezt követően pedig következetesen szerezzenek érvényt döntéseiknek. Éppen a demokrácia követeli meg, hogy ne tűrjenek lazítást, lógást, hiszen a közösen kialakított program, a közösség érdekeit szolgáló elhatározás végrehajtásáról van szó. Munka közben persze nem mindig eny- nyire világos — pontosabban szólva sohasem ennyire sematikus — a folyamat. Az a munkás, mérnök vagy szövetkezeti tag, aki adott pillanatban soknak találja a munkáját, „kiszúrásnak” érzi a kapott feladatot, ritkán gondolja végig, hogy mely döntés részletén dolgozik. Valamelyik nagyüzemünk alapszervezeti párttitkárainak egyik tanácskozásán vetődő .t fel a kérdés úgy, hogy vajon az összefüggésekről, a részletek helyéről ki tájékoztassa az üzem dolgozóit. Az alapszervezeti titkárok úgy vélték, hogy nagyrészt rájuk hárul a tájékoztatásnak ez a szakasza. Hozzáfűzve, hogy az információban az emberi érzékenységet is figyelembe kell venniük. Nem mindenki reagál egyformán ugyanarra a közlésre. De ezek a beszélgetések sem az engedékenységet, a fegyelem lazítását szolgálják, hanem éppen ellenkezőleg, a tökéletesebb végrehajtást segítik. A lógásra ugyanis még az sem lehet mentség, hogy „engem senki sem kérdezett”. Termelőmunkáról lévén szó, az is természetes, hogy rrtinden apróságért nem hívják össze a termelési tanácskozást, a beleszólás joga nem a szüntelen vitatkozásban érvényesül. A demokrácia fejlesztése tehát azt jelenti, hogy jobban kell dolgoznunk? — kérdezhetik. És egyúttal azt is, hogy ésszerűbben, fegyelmezettebben. E' jobb munka feltételeinek megteremtését segíthetik a közös tanácskozások, a munka közbeni javaslatok. de többet, jobbat csak akkor alkotunk, ha a nyolcórás munkaidő valóban nyolcórás. Igaz, a munkaidő kihasználásának hiányosságai elvezetnek a munkaszervezéshez, anyagellátáshoz és egyéb témákhoz. A fenti gondolatsor után talán fölösleges is bizonygatni, hogy ezek javításában is van szerepe a fegyelemnek. Az üzemi demokráciát ma már nem alapfokon tanuljuk és gyakoroljuk. Jó néhány hatásos fórumot, életképes formát sikerült megteremteni az elmúlt években. Nem véletlen, hogy ezek működése mind erőteljesebben követeli, hogy a demokrácia érvényesülésének egyéb tényezőivel is fokozott figyelemmel törődjünk. M. B. Jelentés a Szaljut—4-ről Harmadik munkahetének végéhez érkezett AJekszej Gubar-1 jev és Georgij Grecsko a Szálját—4 szovjet tudományos űrállomás íedé'zetén. Moszkvai idő szerint szombaton délig az űrállomás befejezte kz 583. Föld körüli íordula ot, ebből 318-at emberrel a fedélzetén. A pénteki. 21. nap programjában a föld felső légkörében lejátszódó fizikai folyamatokat tanulmányozták az űrhajósok. A nap folyamán folytatták az új .kaszkad” navigációs berendezés kipróbálását, ame’y- nek segítségével hosszabb távon biztosítani lehet az űrállomás automatikus iránytartását különbőzé orbitálls repülési feltételek között. (TASZSZ) Téli szezon végi vásár február 3. és 16. kozott Az árengedmény általában 30—40 százalék A műit évben jobb volt a lakosság ellátása ruházati termékekből, mint az előző években, s jelentősen csökkent a tartós hiánycikkek száma is. A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a ruházati kiskereskedelem forgalma tavaly ll°/0-kal haladta meg az előző évit. Ebből az is kitűnik, hogy a választék szélesítésével, a nagyobb kínálattal folyamatosan kielégíthették a keresletet, amely a lakosság pénzbevételeinek a tervezettnél nagyobb ütemű emelkedésével a korábbinál magasabb igényeket támasztott. A több éves gyakorlatnak, a kedvező tapasztalatoknak megfelelően a ruházati kiskereskedelem ebben az évben is megrendezi — február 3. és 16. között — a téli szezon végi vásárt. Kétségtelen, hogy a hideg évad első felében az időjárás szokatlanul enyhe volt, de a télnek még nincs vége, a vásárlók tehát még ebben a szezonban viselhetik majd az olcsóbban beszerzett termékeket, s a vásár előnyös a kereskedelemnek is, hiszen megkönnyíti az igényekhez még jobban igazodó tavaszi árucikkek beszerzését, készletezését. A téli vásárba bevont ruházati cikkeknél általában 30—40 százalékos engedményt ad a kereskedelem. A vásár országos árualapja 10—15 százalékkal nagyobb a múlt évinél, értéke 700—750 millió forint, s így a lakosság e cikkek beszerzésével 230—250 millió forintot takaríthat meg. Az őszi-téli szezon kínálatát tükrözi a téli vásár árualapja. Ebből a méteráruk és lakástextíliák aránya megközelítően 14, a felsökonfekcionált termékeké 37, a divatáruké 31, és a lábbeliké 18 százalék. A kiskereskedelmi vállalatok és üzletek, miután az őszi-téli szezonnak megfelelő készlettel rendelkeznek, a vásár idején is divatos cikkeket kínálnak engedményes áron a vevőknek. Az előzetes jelzések szerint Budapesten az egy évvel ezelőttinél több lesz a felsőkonfekcionált termék, vidéken pedig a méteráru, a divat- és darabáru, továbbá a lábbeli. Gazdag a választék a kabátokból, öltönyökből és pantallókból, férfi-, női és gyermek- felsőkötöttáruból — főként különféle pulóverekből, kardigánokból —, női fehérneműkből, különböző téli divatárukból. A téli jellegű cipőáruk mintegy 40 százaléka gyermek száras bundacipő és csizma, a felnőtt lábbelik nagyobb része női csizma, továbbá férfi- és női bundacipő. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek a téli vásárban részt vevő üzleteket, és az árengedményes cikkek körét saját hatáskörükben jelölték ki, így a teljes árualap választéka, és az árengedmény mértéke a 30—40 százalék között nem egységes, vállalatonként és területenként eltérő. A téli vásár időtartamán és az engedmény alsó és felső mértékén azonban a vállalatok nem változtathatnak. (MTI) i0HDUBHm>iiiMHiaifliHnmiM«ii» fiz országéi aezSgazdasági knoyvhnnap megnyitója Szíhatna Szombaton a Szolnoki Szigligeti Színházban zajlott le a XVIII. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója. Az ünnepségen, amelyen ott volt dr. Gergely István, az MSZMP megyei bizottságánk első titkára, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Hunya István, a MEDOSZ elnöke és Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója is —, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának az emelésére, a korszerű termelési rendszerek széles körű alkalmazása szükségszerűvé teszi a mezőgazdasági dolgozók, szakemberek képességeinek, szakismereteinek állandó gyarapítását. Hazánk mezőgazdasági szakoktatási hálózata igen gazdag továbbképzési lehetőséget kínál, de még így is — hangoztatta — égetően szükség van az önképzésre, a szakiköny- vek, szaklapok, folyóiratok rendszeres forgatására, a könyvtárak látogatására. A feltételek adottak, csak a mezőgazdasági könyvhónapra 42 mű jelent meg, csaknem félmillió példányban. A Mezőgazdasági Kiadó mellett az Akadémia, a Gondolat, a Kossuth és a Műszaki Kiadó egyaránt kitett magáért. Az ünnepi megnyitón a Mezőgazdasági Könyvkiadás 25. évfordulója alkalmából dr. Dimény Imre a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” jelvényt adott át a mezőgazdasági könyvkiadásban, előállításban és terjesztésben kitűnt személyeiének, majd a szolnoki Tisza Tánc- együttes adott műsort. A városi tanács elnöke és Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója megnyitotta a 25 év termését, mintegy ötszázféle szakkönyvet bemutató jubileumi kiállítást. «sesfieaoDoaMesaafiMaBBRaaaBaseaBaaaDaaaaaaBaas Korszerű gép — biztonság A KPM Közúti Igazgatósága korszerű tisztítógéppel mossa a közúti biztonsági berendezéseket. Kéjünkön; Békéscsabán, a Szarvasi úti felüljáró korlátját tisztítjuk a sártól, hogy a gépjárművezetők optikai vonalvezetését biztosíts'k Totó: Demény Gyula)
