Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
MAS Wág proletárjai, egyesüljetek! ^ B A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS-lAPjA NÉPÚJSÁG 1975. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Ars: m Mér XXX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM VONAT INDUL — 1980 FELÉ <p. oldal) ® TANÁCSAINK ÉS A MÜVF.LÖDÉSÜGY (4. oldal) A gép nem minden Több a gép, lassan ugyan, de javul a gépek, berendezések kor és teljesítmény szerinti összetétele. A szocialista szektor beruházásokra költött minden száz forintjából negyvennégyért belvagy külföldről gép, gyártóberendezés kerül az ipari és mezőgazdasági üzemekbe, a szállításba, a kereskedelembe. Az arány nem rossz, illetve — egészen a hatvanas évek közepéig —• volt rosiszabb is. Akkor az építésre fordított összeg aránya lényegesen nagyobb volt. Az utóbbi években vesztett uralkodó helyzetéből, már-már felülkere- tkedőnek látszik a gép, de... S ez a de a népgazdaság egyik súlyos gondjával folytatódik. Valahogy így: felülkerekedőnek látszik a gép, de puszta megvásárlása, beállítása csak lehetőség. Más is kell ahhoz, hogy szerepét betölthesse, rendeltetésének megfelelhessen. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, az 1975. évi költség- vetés tárgyalásakor Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára erről a következőket mondotta: „Fejlődésünk tekintélyes tartaléka a termelőberendezések jelenleginél jobb, hatékonyabb kihasználása. Felmérések szerint az iparban az átlagos műszakszám 1,4 körül van. Sajnos — részben az elavult gépek lassú kiselejtezése miatt —- még a korszerű gépek kihasználásában is csak alig jobb a helyzet. Emiatt nagy részét elveszítjük annak, amit a műszaki fejlesztéssel nyernünk kellene.” Helyben vagyunk. Az álló vagy alig működtetett gépek, a lehetséges teljesítményét csak ritkán nyújtó berendezés miatti kárunk — mert közös kárunk! — többszörös. Nem kamatozik az eszközért már kiadott pénz, hiányzik az eszköz munkába állításától remélt termék, ennek nélkülözése viszont másutt kelt — akár a felhalmozásban. akár a fogyasztásban — zavarokat. Ma sok szó esik a takarékosságról, de nem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy ott, ahol megpróbálják a filléreket fü- lön fogni, a forintok után is kinyújtják a kezüket. Egyszerűbben szólva: a kihasználatlan gép, berendezés a pazarlás szembeszökő esete, s mégis, kevés figyelem jut rá. Ami az üzem- és munkaszervezésre is fényt vet, de megvilágítja azt a gondolkodásmódot is, amelynek nagy hagyományai vannak, ám jövője aligha lehet. E szemlélet gyakorlói azt tartják, hogy a minél több és jobb. korszerűbb gép a termelés hatékonyabbá tételének egyetlen feltétele. Ne sajnáljuk tehát rá a pénzt, sőt, a fejlesztési alapokból erre adjuk a legtekintélyesebb summát. gjidftmsedésükben, az új technika táplálta buzgalmukban azonban mellékesnek ítélnek tényezőket, amik éppen hogy döntőek. Így egyebek mellett az új technikához tartozó új ismeretek elsajátíttatását, a megvásárolt gép, berendezés beillesztését, összhangját — ahogy a szakmai nyelv jelöli: organizációját — a már meglevőkkel, a korszerűbb eszközök megkövetelte szervezési keretek kialakítását stb. Szinte köznapinak, már-már megszokottnak számítanak azok a tapasztalatok, hogy az új gép hónapokig kicsomagolatlanul hever, az új berendezés nagy termelékenységét képtelenek kiszolgálni a kapcsolódó eszközök, s hogy a gépcseréket zűrzavar követi, mert versenygépkocsit és szekeret próbálnak egyszerre futtatni... Az útépítésben visszatérő gond, hogy a gépláncok egyes darabjainak kapacitása erősen eltérő. A textiliparban a nagy termelékenységű fonó- és szövőgépek munkába állítását nem mindenütt követte nyomon a kikészítő üzemeik fejlesztése. A gépipar egyes területein a gyártósorok megnövelt teljesítményét azért nem lehet maradéktalanul kihasználni, mert e tempóhoz nem tudnak igazodni az edző-, a festő-, az alkatrészgyártó műhelyek. Példákat említettünk, s Iiasonlóakat — sajnos — szinte minden más területről felsorolhatunk. Egy egy negyedévben nem kevesebb, mint 10—11 milliárd forintot tesz ki a szocialista szektorban a, gépekre, berendezésekre költött összeg. Némelyik üzemben több tucat ország termékei adnak egymásnak találkozót, de a termelésben, a mindennapi üzemmenetben hiányzik közöttük a kapcsolat; az összhang. Ezeken a helyeken aligha lehet tényleges korszerűsítésről, gépi fejlesztésről beszélni. Meggondolatlan pénzköltésről, oktalan nagyvonalúságról van inkább szó. Mert hiába áll betonalapzatán a csillogó „mindentudó” gép, hiába tölti be a műhelycsarnokot az új gyártóberendezés, ha az emberek majd csak most kezdik hónapokon át tanulni kezelésüket, karbantartásukat, javításukat, ha a kiszolgáló gépegységek oly’ öregek, hogy egy órát mennek, s másfelet pihennek életre keltésre várva, ha... Sok, sokféle a ha, s kárát a közös pénztár bánja. Drága a korszerű technika — sűrűn hallható panasz. Igaz. Ám még drágább akkor, amikor csak megvásárolják, s nem szervezik, nem biztosítják minél gyorsabb, minél hatékonyabb alkalmazását. 1 tervezettnél több baromfit ás tojást vásároltak, illetve dolgoztak fel Nehéz, de eredményes esztendőt hagyott maga mögött a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai és orosházi kollektívája. Felvásárlási tervét vágóbaromfiból és étkezési tojásból jelentősen túlteljesítette, az előbbiből több mint 2800 vagont vásárolt fel. Különösen a sovány baromfi, ezen belül is a csirke részaránya növekedett. Ebben a hagyományokon túl szerepet játszott az is, hogy 1974 nehéz mezőgazdasági év volt, ami az állattenyésztésben is éreztette hatását Elsősorban a hízott liba mennyisége csökkent, s a minősége sem volt olyan jó, mint a korábbi években. A tojásfelvásárlásnál a mennyiségi növekedés együtt járt a minőség javulásával, ami lehetővé tette az export növekedését. Sok gondot okozott tavaly az értékesítés, a hűtőházi vágottárú-készletek meghaladták az elmúlt évek átlagát. E nehézségek ellenére is teljesítette feladatait a vállalat kollektívája. Különösen elismerést érdemelnek mindkét gyárban a szocialista brigádok, amelyek tagjai a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny keretében konkrét és jelentős vállalásokat tettek, illetve teljesí- j teltek. Elkészült a gyulai központi rendelőintézet A gyulai Megyei Kórház területén a múlt év végén fejezték be a 28 millió forintos költséggel készült új központi rendelőintézet építését. Az új egészségügyi létesítménybe már beköltözött az idegszakorvosi szak- rendelés. A 4 szintes épületben kap majd helyet a belgyógyászati, a sebészeti, a nőgyógyászati, az ideggyógyászati, a fogászati, az urológiai, az onkológiai, a sportorvosi, a szemészeti, valamint a fül-, orr-, gégeszakrendelés is. Dr. Buda István, a kórház igazgató-főorvosa arról tájékoztatott, hogy a fül-, orr-, gégeosztályon audiológiai gondozás is lesz. Eddig ilyen gyógyítás csak az orosházi kórházban folyt. Lapunkban már több alkalommal beszámoltunk arról, hogy a gyulai kórház rekonstrukcióját 1972-ben kezdték meg. A korszerűsítés a tervek szerint halad. A IV. ötéves terv első négy évében mintegy 75 millió forint értékben készült el a központi gázkazán, a 2. sz. sebészeti osztály és egyéb átalakítások, a múlt évben pedig a központi rendelőintézet. Ebben az évben mintegy 25 millió forintos költséggel elkészül a kórház ivóvíz- és szennyvízhálózatának felújítása, valamint a 3. sz. belgyógyászati osztály korszerűsítése. A most megépült és részben már a gyógyítás szolgálatában álló új rendelőintézetet január 18-án adtják át ünnepélyesen rendeltetésének. Ami az idei feladatokat illeti, ez évben 2900 vagon vágóbaromfi, 85 millió tojás, 107 vagon házinyúl, 16 vagon vágógalamb és 25 vagon natúrtoll felvásárlása az előirányzat. A vállalat árpolitikája az elmúlt évihez képest lényegesen nem változik, a korábban kidolgozott anyagi ösztönzések az adott cikkek termelésének növelését szolgálják. Különös figyelmet kívánnak fordítani az árutermelés további szakosítására, kiemelten kezelik a libatermelést. Nem kis feladat hárul a vállalat műszaki kollektívájára. Biztosítani kell az árubeszállítás zavartalanságát, műszaki fejlesztési feladatokat és az ez évre tervezett beruházásokat kell megvalósítani. Ami e két utóbbit illeti, Békéscsabán folytatódik a hűtőház építése, a technológiai fejlesztés, Orosházán egy műszakilag magasabb színvonalú bontóvonalat helyeznek üzembe. Korszerűsítik a gépparkot, elkészítik a rekonstrukció további folytatásához szükséges terveket, s mindkét városban bővítik a gyermekintézményeket. Az idei feladatok között szerepel, hogy teljes mértékben megvalósítják a 44 órás munkahetet, amely a múlt évben nem volt megoldható. Valamennyi munkaterületen kiemelt feladat a helyi tartalékok feltárásit, az ésszerű takarékosság érvényesítése, a termelőmunka hatékonyságának növelése. E feladatok megvalósításában továbbra is számítanak a két gyár kollektívájára, szocialista brigádjaira, amelyek a kongresz- szusi munkaversenyben eddig is jó eredményeket értek el. CQQQQQDQQQDQQQt Kavicsbányászás A lökösházi Haladás Termelőszövetkezet az elmúlt évben Lengyelországból vásárolt egy úszó kotrót, hogy a kavicsbányában nagyobb mélységből is felszínre hozzák az értékes építési alapanyagot. Nemrégiben hiba támadt az elektromos berendezésben, s ezért szünetelt & termelés, A napokban megérkezett Lengyelországból a gyár szakembere, aki hozzálátott a hiba kijavításához. Néhány nap múlva » gép isméfi megkezdi 3K2 BfiKBÖSeléísli