Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

MÄS mmmmmmmmm A KÖZLEKEDIK 1915-ÖS TERVEI ß. fflldalj ® HIVATÁSUK; BRIGADVEZETÖ «4. oldal) Z<......múlásra készülve A mezőgazdaságban, tudjuk, minden esztendőnek megvian a maga jellegzetessége, amelyből a pártszervezeteknek éppen a tez- ek gazdasági erősödésének, tag­jaik tudati fejlődésének érde­kében következtetéseket kell le­vonniuk. Meg kell ezit tenniük az úgynevezett jó időjárású, zökkenők nélküli esztendőkben is. Az idei szélsőséges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább kötelességük. Milyen gazdasági eredmény­nyel zárják az évet a termelő­szövetkezetek? A mezőgazdaság — a sokszor megoldhatatlannak látszó nehéz­ségek ellenére is szépen fejlő­dött, termelésének növekedése átlagosan 3-4 százalék. A szö­vetkezeti gazdák többségének is az a véleménye, hogy az egyé­ni gazdálkodás körülményei kö­zött, egy ilyen nehéz, elemi csa­pásokkal teli esztendő a parasz­tok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem következik be, annak is köszönhetően, hogy a termelőszövetkezetekben ma­gasabb színvonalon folyik a 'termelés, másrészt pedig annak a nagy társadalmi összefogásnak következtében, amely a nehéz őszi napokon országszerte ki­bontakozott. A 3-4 százalékos termelésnö­vekedés' a mezőgazdáságban az országos átlagot jelenti. A ter- jrtelés adatai az előző évekénél nagyobb szóródást takarnak. Még világosabban: a kiváló és kiemelkedő eredményeket elért szövetkezeti gazdaságok mellett nagy számmal lesznek gyengék is. Ezért kell a mostani zár­számadásokat a korábbiaknál gondosabban előkészíteni, lebo­nyolítani. A gazdaság helyzetének vizs­gálata, elemzése, s ennek alap­ján a tagság közötti politikai munka, szövetkezetenként más­más feladatok elé állítja a kom­munistákat Nyilvánvaló, hogy ahol a gazdasági eredmények kielégítők, ott az egészséges jö­vedelemszint mellett, az alapok bővítése, ezek célszerű kialakí­tása a feladat. A gyenge gazda­sági eredményt elért szövetke­zetekben más célokért kell & •pártszervezeteknek küzdeniük. Többek között azért, hogy a tsz- tagpk gondos gazda módjára még a jövedelem bizonyos csök­kenése árán is biztosítsák a jö­vő • évi gazdálkodás feltételeit A kommunisták felelőssége te­hát éppen abban van, hogy po­litikai tennivalóikat sajátos kö­rülményeik figyelembevételével alakítsák ki. Persze a pártszervezeteknek általános, a párt politikájából adódó feladatai is vannak. Egyetlen szövetkezetben sem mellőzhetik vagy csorbíthatják a szövetkezeti demokráciát. A nehéz helyzetben levő gazdasá­gokban a kivezető út éppen a bagókkal való nyílt, őszinte eszmecsere, nem pedig a „ke­mény kéz’” politikája. Ugyan­csak nagyon fontos, hogy a dc*fc­■ issekben ne a pillanatnyi érdek,| hanem a gondos előrelátás ural­kodjék. Érvényesíteni keil a j célszerű takarékosságot, bizto­sítani az anyagok, eszközök fel- használásának atékonyságát. Gondos mérlegelés szükséges a öer u h ázásokról való döntések­ben is. A legtöbb termelőszövetkeze­tt pártszervezet az évek során kialakította a körülményeinek legjobban megfelelő, a eélt leg­jobban szolgáló módszereket a zárszámadás politikai előkészí­tésében. Ezekben a módszerek­ben az a közös vonás, hogy a zárszámadó közgyűlést brigád- és üzemegységnyi értekezletek előzik meg. A szűkebb munka­helyi megbeszéléseknek az elő­nye, hogy iitt minden szövet­kezeti tag szóhoz jut, s a tapasz­talatok szerint bátrabban vetik fél a problémákat, mint a köz­gyűlésen, a nagyobb közösség előtt. Gyakori viszont az is, hogy a kisebb közösségekben elhangzott észrevételek a zár­számadó közgyűlés beszámoló­jában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát elkövetik, ott a szö­vetkezet tagjainak demokrati­kus jogait sértik meg. A párt­szervezetek ügyeljenek arra, | hogy ne sikkadjanak el ezek az észrevételek, javaslatok és a közösséget érintők kerüljenek a beszámolóba. Számos tapasztalat mutatja, hogy helyes, ha a kommunisták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények bittó- ' kában» — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gazdaság- politikai kérdésekben. Ennek előnye, hogy a párttagok már a munkahelyi megbeszéléseken is képviselhetik a pártszervezet állásfoglalását Egyre több tsz-bem nemcsak & munkahelyeken tartanak gyűr * léseket, hanem külön-külön ősz- | szehívják a tsz-ben dolgozó nő- | két fiatalokat nyugdíjasokat Ez azért előnyös, mert ily mó­don a pártszervezetek, a szövet­kezeti tagok egy-egy rétegének sajátos problémáiról is megbíz­ható képet kapnak. A mostani zárszámadó köz­gyűléseken — sokkal inkább, mint a korábbi években —. az őszinte légkör biztosítása sok­oldalú tevékenységet kíván a pártvezetőségektől, az egyes párttagoktól. Hkért a vezetőség beszámolója tükrözze a tsz va­lóságos helyzetét. Hívja fel a gazdaság vezetőségének figyel­mét arra, hogy a beszámoló a szövetkezet valós eredményei­vel, gond jaival-nehézségei vei foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mérleg számada­tait sokszorosítják és előre meg­küldik a tsz-tagoknak. A kom­munistáknak azzal is biztosíta­niuk kell a közgyűlések műn- ka jellegét, hogy bátran elmond- a ják véleményüket, s célszerű ja- | vasiatokat tesznek a jövő évi f gazdálkodásra. 1/ Eredményeiket mérlegelik az állami gazdaságok Az állami gazdaságok zárszám­adó közgyűlést ugyan nem tar­tanak, mint a termelőszövetke­zetek, évet záró számadást vi­szont a többi gazdálkodó egy­séghez hasonlóan mindenképpen készíteniük kell. Készítenék is. Sőt, az eredmények mérlegelése a gazdaságokban most éppen ja­vában folyik. Az 1974-ről szóló kimutatásoknak február 20-ig együtt kelj lenniük. A Körösi Állami Gazdaságban: Megyeri Zsolt főkönyvelő már a három negyedévi mérleg alap­ján is megállapította, hogy az el­múlt esztendő tovább erősítette a Körösi Állami Gazdaságot. A búza csaknem 38, a rizs több mint 23, a kukorica pedig mint­egy 70 mázsát termett hektáron­kénti átlagban 1974-ben. összes­ségében a gazdaság növényter­mesztése a tavalyi esztendővel nagyon jó évet „fogott ki”. A növénytermesztés eredmé­nyei alapján az LKB-üzem is teljesíteni tudta tervét, izmoso­dott az állattenyésztés is és így a juhhizlalás ágazata az idén már legalább 80 vagonnyi húst ad majd a népgazdaságnak. A főkönyvelő legfontosabb ered­ményinek mindezek mellett még­is azt tartja, hogy 1974-ban köz­gazdaságilag is megalapozottab­bá vált a gazdálkodás, amit bi­zonyít az is, hogy az elmúlt év­ben a növénytermesztés költsé­gei a korábbinál is kedvezőbben alakultak. Összességében a Körösi Álla­mi Gazdaság az 1974-as évet — a negyedik ötéves tervében elő­irányzott 9 millióval szemben — 10 millió forintot meghaladó vállalati eredménnyel zárja úgy, hogy közben a gazdaságban a l bérszínvonal emelkedése elérte az öt százalékot is. A Szeghalmi Állami Gazdaságban; Bogándi Győző közgazdasági igazgatóhelyettes véleménye sze­rint a múlt év időjárásával nem nagyon kedvezett a hagyományos termelési szerkezetű szeghalmi gazdaságnak. Tavasz közepéig szárazsággal küszködtek a növé­nyek s a helyzet csak májusban fordult jobbra. A bőven hulló csapadék kiváló terméskilátások­kal kecsegtetett a gabona- és a maglucerna-termesztésben. Sajnos, mint ismert, az eső aratásra sem állt el és a 35 má­zsásnak ígérkező hektáronkénti átlagtermés helyett végül is a kalászok csupán 25—26 mázsát adtak. Ä váratlanul sok csapa­dék a lucernát is tönkretette és így mindent egybevetve a Szeg­halmi Állami Gazdaság — a zárt rendszerű lucematermesztés gesztor-gazdasága — nem tudta elérni célkitűzéseit a növényter­mesztésben. Vigasztalást hozott azonban az állattenyésztés. A szarvasmarha­tartás 1974-es esztendeje a várt­nál is jobban sikerült. Eredmé­nyei alapján a gazdaság tehené­szete törzstenyészetté lett, akár­csak az évek óta szépen fejlődő juhtartás anyajuh-tenyészete. A növénytermesztés terméski­eséseinek ellensúlyozására egyébként a szeghalmi gazdaság­ban külön intézkedéseket is fo­ganatosítottak. Szigorították a takarékosságra vonatkozó előírá­sokat és az állattenyésztést ba- ramfihizlalással bővítették. Mint­egy 700 ezer hízott baromfit tud­tak 1974-ben értékesíteni. Mind­ezek eredményeként a gazdaság az elmúlt esztendőt négymillió forintot megközelítő nyereséggel zárja. A Hidasháti Állami Gazdaságban; Az igazgató, Kovács József úgy ítéli meg, hogy a gazdaság kol­lektívája sikerrel birkózott 1974- ben az egész évet jellemző mos­toha időjárás következményei­vel. Legtöbb gondot a lucerna betakarítása okozta, de még így is több mint ezer vagon lucer­nalisztet gyártott a gazdaság há­rom üzeme. Az őszi munkák is próbára tették a vezetőiket és dolgozókat egyaránt. A vetési tervet is csak úgy tudták telje­síteni, hogy táblacserékkel a ta­vasziak helyére vetették az őszi­eket. így most az ősz után, ta­vasszal megint törhetik a fejü­ket a hidashátiak. Elkeseredésre természetesen semmi okuk, hiszen tavaly a ku­koricájuk 70, a cukorrépájuk 350 mázsával fizetett hektáron­ként. Arról nem is beszélve, hogy a hibridüzemben mintegy 400 vagon vetőmagot dolgoztak fel — kétszer annyit, mint a ko­rábbi években. A Hidashátról exportált kukorica-vetőmag nagy része tavalyi kiváló minősítést kapott, Mindehhez még tegyük hozzá azt, hogy a gazdaság te­heneinek évi átlagos tejhozama 1974-ben 150 literrel haladta meg a 3000 litert s a régi szer­fás épületekben tartott 500 ko- cás sertéstartás kétmillió forint­nyi nyereséget hozott Az év közben támadt nehéz helyzeteik sorozata ellenére te­hát a Hidasháti Állami Gazda­ságban igen jó esztendő eredmé­nyeit mérlegelik most, amit leg« fényesebben a 230 millió Ft-os termelési érték mellett várható 17 millió forint nyereség tükröz. K. E. P. Uj típusú munkásszállítő autóbuszok készülnek az IKARJJS-ban Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében elkészült a 211-es kis­autóbusz nullszériája. Az új konstrukció 34 személyes, s főleg a hazai munkásszállítás kor­szerűsítésére hozták létre. A székesfehérvári gyár dolgozóinak kongresszusi munkafelajánlása tette lehetővé, hogy az új autóbuszok közűi aas ®Ss© 59 darab már elkészülhetett. 1975-ben 6a>váfcM ÓM dauratoffifi Mvásssaak aassssssiaíffitai (MTI fotó—Jfászas Ssiwstete—iSSi) SfL &

Next

/
Thumbnails
Contents