Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

Mérlegen ax 1974—75. ém labdarúgó-bajnokság A Békéscsabai Előre Spartacus a hetedik hely megszerzésével kellemes meglepetést okozott Ezzel a kerettel kezdte meg alapozását a nyáron — a Kórház utcai játéktér füvesítése miatt — a Bessenyei utcai Agyasr- ipar-pályán a Békéscsabai Előre Spartacus NB I-es gárdája. Álló sorban balról jobbra iBabolcsafy György vezető edző, Vár gási, Kvasz, Moós, Kerekes, Láza, Lengyel, Németh, Schneider, Dinya, Hódi, Tóth M., Győrfi, Harmati, Szlávik, Baukó András gyúró, Szita László edző, Hegedűs' Géza létesítményfelelős. Elöl: Kovács, Pásztor, Bánáti, Zielbauer, Zsíros, Po- gáca, Királyvári, Tas nádi, Gulyás, Erőss, Paróczai. A felvételről hiányzik Dávid, Dobó Amikor a Ptáy utcában — a második forduló meglepetését szállítva — két vállra fektette az Előre Spartacus a Vasas együt­tesét, Szepesi György, a rádió ki­tűnő riportere ezt mondotta a lila-fehér együttesről: — „A Békéscsaba — új szín­folt a magyar labdarúgás sokszí­nű palettáján.” A Vasas-pályán ázó-fáző, sok száz békéscsabai szurkoló önfe­ledten ünnepelte csapatát és a rádió mellett, idehaza „szorító” viharsarki szurkológárda boldo­gan hallgatta Szepesi György szavait. A közönség a szezon végén is elégedett lehetett csapatával! Jól jött az együttes számára a szezon megkezdése előtt a Tisza Kupa. A VM Egyetértés és az SBTC ellen megismer­kedhettek a csabai fiúk az NB I légkörével. A kupa elnyeré­se pedig feloldotta gátlásaikat, s bizonyította: nincs mit félni­ük az első osztály középmező­nyéhez tartozó együttesektől, sőt..! A szakosztály vezetői a bajno­ki rajt előtt papírra fektették a célkitűzéseket. A tervezésnél — mi mást tehettek volna — óva­tosak voltak, a bentmarad ás ki­harcolását jelölték meg fő fel­adatuk Aztán jöttek a mérkőzések szinte futószalagon, s az újonc Békéscsaba az NB I egyik leg­nagyobb meglepetését okozva, az őszi idény végén a hetedik he­lyen kötött ki! Ilyen szereplésre még a legel­fogultabb csabai szurkolók sem számítottak. Különösen úgy, hotgy az átigazolási időszakban egyetlen neves játékos sem ke­rült a csapathoz. Viszont néhány fiatal a csapat erősségévé vált. A miértnek sok magyarázata van ... Néhány idősebb játékos — aki a feljutásból oroszlánsze­repet vállalt — nehezen barát­kozott meg a megváltozott kö­vetelményekkel, a magasabb szintű edzésmunkával, minde­nekelőtt a követelményrendszer bevezetésével. A vezető edző. Babolcsay György azonban ebben a kér­désben nem ismert tréfát. Tudta, hogy csapata csak úgy tud lépést tartani a rutinosabb, nagyobb játékerőt képviselő ellenfelekkel, ha becsületesen készülnek. Akik nem bírták az iramot, vagy bírták volna, de makacskodtak, hamar a tarta­lékok között találták magukat. így maradt 10 például mindjárt az elején a csapat egyik kar­mestere, Dávid Imre, akinél a követelményrendszer elfogadta­tása nagy nehézségekkel járt A bizonyításra váró fiatalok vi­szont ott álltak ugrásra készen, s egymás után be is kerültek a csapatba. Állandósította a helyét Paróczai, valamint a megyei baj­nokságból igazolt Pásztor és a ZTE-től Békéscsabára került Po­gácsa Az „őrségváltás”, az átszerve­zés tehát megtörtént, s az ered­mények a szakvezetőt igazolták. Egymás után került a nagycsa­patok skalpja a békéscsabai öv­re! Legyőzték az MTK-t, nyer­tek a Fáy utcában a Vasas, Székesfehérvárott s. Videoton ellen, pontot raboltak Győr­ben, majd az Üllői úton is! Az ellenfelék tartottak tőlük, egyetlen együttes sem könyvel­hette el előre a két bajnoki pon­tot a Békéscsaba ellenében. Szakmai célkitűzéseiket jobbá­ra megvalósították. Biztonságo­sabbá vált a védelmük, a ko­rábban lassú, körülményes kö­zéppályás játék — elsősorban a személycseréknek köszönhetően — felgyorsult, hatékonyabbá vált, a csatársor eredményessége, átütő ereje is javult. Előbbre léptek erőnlétileg is, pedig a csapat alacsony szintről indult Az NB I B-ben csak heti 4—5 edzésre volt lehetőség, s ez a szám az NB I-ben — a felké­szülési időszakban — heti 12-re, az idényben pedig heti hatra emelkedett, nem is számítva a szerda—szombati állandó mérkő­zésműsort. Babolcsay György ed­zésnaplója arról tanúskodik, hogy éppen a fiatalok voltak azok, akik a leghamarabb tették magukévá az új követelménye­ket, nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták a kötelezőnek megszabott szintet. A csapat jó szereplése persze törvényszerűen egyéb eredményeket is hozott. A „rakoncátlankodók” egyre-másra megtértek, de most már nem várta őket bérelt hely, nagyon meg kellett küzdeniük azért, hogy néha-néha a csapatba ke­rüljenek. És ez — a szezon vé­gére jótékonyan éreztette hatá­sát! Az edzőnek nagy gondot oko­zott a gárda hazai szereplése. Csak a futball tud olyan képte­len helyzeteket produkálni, hogy egy újonc saját közönsége előtt több kudarcot kénytelen elvisel­ni, mint otthonától távol — ide­genben. A számok ugyan a ha­zai pálya mellett szólnak, hiszen itt 8, idegenben pedig csak 6 pontot szerzett a gárda, mégis az együttesről alkotott kedvező összbenyomást az idegenben le­játszott mérkőzések felé billen­tik. Mi lehet az oka a gyengébb hazai játéknak? Babolcsay György szerint Békéscsabán megközelítőleg sem játszik taktikailag olyan fegyelmezetten a társaság, mint idegenben. Sokszor indo­kolatlanul jobbnak érzik ma­gukat az ellenfélnél, feleslege­sen kitámadnak, még a közép­pályás hármas is csatárszere­pet tölt be. Fellazulnak a so­rok, s a mögöttük keletkező üres, szabad területen az el­lenfél csatárai szinte azt csi­nálnak, amit akarnak. Így kaptak ld — többszöri veze­tés után — a Csepeltől, majd a Bp. Honvédtől és a DVTK-tól, sőt a PMSC ellen 3 gól sem volt i elegendő a győzelemhez: döntet­len lett a vége. A kívülálló számára nyilván a kellemes meglepetés erejével --hat az a tény, hogy a csapaton belül játékosbizottságot hoz­tak létre. Ennek Tóth, Láza, Németh, Moós, Kerekes és Bá­náti volt a tagja. Az idény so­rán az edző velük beszélt meg minden olyarf kérdést, ami a I szakosztály életében felmerült Összekötőnek, szoros kapocsnak bizonyult ez a kis kollektíva az edző és a csapat között. Csú­nya seb azonban, hogy éppen a játékosbizottság egyik tagja, Láza János vétett ősszel a leg­többet a sportszerű életmód szabályai ellen. Elmarasztalása súlyos volt. Előzőleg leváltották a csapatkapitányi tisztről, majd a második ballépés után fél év­re megvonták tőle a kedvez­ményeket, s egy éves felfüg­gesztett eltiltást is kapott a klubtól. Kizárták a játékos­bizottságból is. Sajnálatos, hogy a fiatal Paróczai és a Zalaeger­szegről nem a legjobb bizonyít­vánnyal Csabára érkezett Po- gács is vétett a klub írott és íratlan szabályai ellen. Mindezek tények, de az „éremnek” két oldala van. Az egyiken a játékosok köny- nyelműsködése áll, a mási­kon a szurkolótábor néhány »barátkozó kedvű” tagja, aki — sajnos — úgy képzelte cl, hogy csak néhány pohár Ital . társaságában lehet kifejezni a csapat iránt érzett elisme­rését-. Ezek a szurkolók so­kat, nagyon sokat ártottak a gárdának, a csapat jó híré­nek. Persze, mindez egyet­lenegy könnyelmű labdarú­gót sem „oldoz” fel- Békéscsabáéi a (tagadhatatlan gondok, problémák ellenére is — jó a hangulat. Ez nem cso­da, hiszen az együttes teljesí­tette célkitűzését, azt, hogy 14— 15 pontot szerezzen: Megtisztelő» a klub számára, hogy Paróczai, Pásztor, Vágási, Kerekes, Királyvári az utánpót­lás, Csepregi az ifjúsági váloga­tott tagja lehetett és Babol­csay György irányíthatta —két mérkőzésen is — a magyar U- válogatottat! A lila-fehérek úgy térhettek rövid téli pihenőjükre, hogy szurkolóik számára még egy kis ráadással is szolgáltak. A Téli Kupában 1—1-et játszottak a Ferencvárossal, majd a 11-es rúgásokkal jobbnak bizonyultak a zöld-fehéreknél. Győztek a VM Egyetértés otthonában, s csak egy találkozót vesztettele, azt is minimális 1—0-ás gólkü­lönbséggel, Szombathelyen. Az alapozást az MLSZ elő­írásainak megfelelően január 2-én kezdték el. Huszonnyolc labdarúgó utazott Hajdúszo­boszlóra. A szakvezetés elkészí­tette már hetekkel ezelőtt nem­csak az alapozás, hanem a for­mába hozó időszak egyéni ed­zéstervét is. Pásztornak, Ki­rályvárinak minden foglalkozás után kötelező a felső testet erő­sítő gyakorlatok elvégzése, pluszmunkában, Paróczainái a játékügyességet kell fejleszteni, sok labdás, technikai gyakor­lattal. Zielbauer gyenge a tá­madó-feladat ellátásában, ezért az egymás elleni játékokban sokszor játszik majd csatárt Zsírosnak nem erős oldala a taktikai fegyelmezettség, ezért szigorú emberfogó feladatokat kap. Kerekesnek az átlövéseket kell sulykolnia, Dávid gyorsasági gyakorlatok, sorát végzi majd. Dobónál, Schrteidernél, Lázá­nál, Némethnél a forma meg­tartása a döntő. A fiatalok éle­tük legkomolyabb alapozását végzik. A vezető edző elképze­lése szerint — ők edzenek majd a legtöbbet! Taktikai téren is vannak megoldásra váró feladatok. A védelmet biztonságosabbá kell tenni. Van javítanivaló a középpályás sor játékán is; mozgékonyságuk, gyorsaságuk ugyanis nem teljesen kielégítő. A támadójátékban el kell érni azt, hogy esetenként 4-5 csa­tárral léphessenek pályára a lila-fehérek. Egyszóval a mércét emelni keik De nemcsak az első csa­patnál, hanem a szakosztály valamennyi együttesénél. Az alapok adottak és ez igen ör­vendetes. Különösen az ifjú­sági csapat őszi teljesítménye biztató. Az ifik az országos bajnokság Tisza csoportjában őszi bajnokok lettek és ez a fiatalok fejlődését bizonyítja, Papp László technikai vezető arra a kérdésre: mit vár az 1975-ös esztendőtől, így vála­szolt: — Csapatunk az utóbbi idők­ben, években nem okozott csa­lódást lelkes szurkolótáborának. Amikor — általánosságban — a magyar labdarúgás válságár rói beszéltek, Békéscsabán ak­kor is az igényeknek megfele­lő mérkőzéseket láthattak a né­zők, még, ha ezek a találkozók NB I B-sek voltak is. A csapat megtartotta közönségét Remél­jük, nem alaptalanul! Fiataljaink zöld utat kaptak az első csapatban való szerep­léshez. ök élnek is a lehető­séggel! Szépen fejlődnek az ifik, úgy az első csapat, mint az utánpótlás keretben levők. És ez reményt keltő! — Bízom abban, hogy eleget tudunk tenni az MLSZ által előírt megemelt követel­ményrendszernek. Hiszem, hbgy közönségünk támogatá­sával úgy szerepel a tavaszi szezonban az Előre Sparta­cus, hogy az 1975—76-os év­ben is NB I-es mérkőzéseket láthat a Viharsarok szurko­lótábora. A Wa-feher lahdarftgó szakosztály technikai vezetőin Papp László és Babolcsay György vezető edző a kispadon

Next

/
Thumbnails
Contents