Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

Éjfél előtt j CA Weltwoche karikatúrája) TARKA I Albérlet szerzés fúrással — ötvenmillió éve Ez még tavalyi... A. Vihrev: VENDÉGSÉG — Te vagy az, Igorka? Szer­vusz. Apu otthon van? — Nincs, kaját mentek vásá­rolni anyuval. Estére vendégek jönnek ide zabái.... szilveszte­rezni. — Igen, tudom. Ügy volt, hogy mi is elmegyünk hozzátok, de közbejött valami. Igorka, ne fe­lejtsd el megmondani apunak: Kurocskinék telefonáltak, hogy nem tudnak jönni, mert elutaz­nak. Jó? — De még mennyire, hogy jó! Anyu úgyis azt mondta délelőtt: „Milyen jó lenne, ha nem jönné­nek azok a nagybélű Kurocski- nék M. Raszkatov: JÖ TANÄCSOK Drágám —. kiáltotta a felesé­gem barátnője, ahogy bevihar- zott a szobába —, hallom, hogy nagy társaság fogja nálatok bú­csúztatni az óévet Egy eszten­dővel ezelőtt engem ért hasonló szerencse, és ak­kor jöttem rá, hogy az óév utolsó két óráját a legnehe­zebb eltölteni, amikor gyülekez­ni kezdenek a vendégek. Külö­nösen a férfiakkal nehéz .. Érke- ( zésük után rögtön külön csopor­tokra oszlanak, ki ül, ki sétál­gat A legcsendesebbek otthono­san letelepszenek a tv mellé, ketten felfedezik a könyvespol­con heverő sakkot és rögtön be­lemelegszenek a játékba. A leg­népesebb azonban a bolyongók társasága. A terített asztal körül cirkulálnak, mohó tekintetükkel t lopva méregetik. 1 5 Ami a női szakaszt Illeti, ; nyomban megindul a társalgás • a modem divatról. Ez a téma ; kitart egy fél óráig. Ezután dobd ; be a férj szerepének problémá- | ját a háztartásban, erre rettene- : tesen harapnak! A férfiakra vonatkozólag a kő- ■ vetkezőket tudom ajánlani. Fel- 1 tétlenül szerezz be egy játék- : vasutat. A férfiak odavannak a j játékokért: lelkesen le fognak hasalni a padlóra, hogy játssza­nak a mozdonnyal. Ennyi az egész, kérlek. Meg­jegyezted? ___Apropó, ha mégis a kadna olyan, aki nem találta meg a szórakozást, vágd ki a biztosítékot! Valamennyi férfi azonnal ugrani fog, hogy meg­javítsa, Egymás szavába vágva fognak szakszerűbbnél szaksze­rűbb tanácsokat adni egymás­nak mindaddig, amíg titokban a helyére nem teszed a dugót. Mindent megértettél, drá­gám?.... Kitűnő! Most már nyugodt vagyok felőled. Egészen biztos ragyogó lesz a hangulat. Minden jót, drágám. Boldog új évet! Fordította: Záhemszky László Két fúrókagyló próbált albér­lethez jutni annak az egytestű­nek — tudományos nevén Nuro- mulitesnek — a házában, ame­lyet dr. Kecskeméti Tibor pa- lentológus talált rríeg a tokodi csárda közelében. Olyan példá­nya ez az őskori leleteknek, amilyen ritkán akad a múltak kutatóinak trófeái között. A lakásszerző akció körülbe­lül 50 millió évvel ezelőtt ját­szódott eL A mintegy 3 centi­méter átmérőjű, koronghoz ha­sonló Nummulitest — nyilván egymásról nem tudva — egy­szerre kétféléi fúrta egy-egy lakásszerző. Jól bevált gyakor­latuk szerint mindegyik szoro­san rátapadt a kemény mész- vázra. Először vegyi harceszkö­züket vetették be, azt a savat, aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaawaaaafaaaaaaaai \A, KiALUToTf TARQYAKHQí NVÜLNt SZABAD.' Kaktuszvásár (Kallus karikatúrája) amelyet saját ..beépített” vegy­konyhájukban állítottak elő. Amikor pedig ez már kioldott egy kis mélyedést a páncélból, hozzáfogtak a „mechanikai munkához” is. Reszelőszerű mozgással addig fúrták magukat előre, amíg teljesen áttörték a kiszemelt „főbérlő” házának fa­lát. Mellékesen mindegyik pá- lvázott az egysejtűnek a páncél ■ által védelmezett puha testéből rendezhető lakomára is. Hogy élve találták-e és elfo­gyasztották-e a főbérlőt, vagy sem, azt ma már nem lehet megállapítani. Annyi azonban ■biztos, hogy mindketten beren­dezkedtek a Nummulites házá­ban, és ott is fejezték be életü­ket Örök titok fedi azt is. hogy a két önkényesen beköltözött al­bérlő hogyan fért meg egymás­sal, de tény, hogy maradványa­ik 50 millió éven át békésen megfértek egymás mellett a kö­zös koporsójukká vált albérlet­ben. Ismeretlen halak öt, eddig teljesen ismeretlen halfajtát fogtak nemrégiben a nyugat-ausztráliai partok men­tén. A halakat «mintegy 130 méter mélységből emelték a fel­színre. A leletet átadták a nyu­gat-ausztráliai múzeumnak. A múzeum ichtiológusa, dr. Róbert Allen igazolta a fogás egyedisé­gét. Kijelentette, hogy a halak létezéséről eddig senki sem tu­dott és egy évnél tovább is el­tarthat a halak osztályozása. ! GYERMEKSTÚDIÖ KOSZÁÉIN BAN: A lengyelországi Kom­iinban működik Európa egyetlen képzőművészeti tehetségkntató gyermekslúdiója, ahol óvodás kortól fejlesztik a kicsinyek mű­vészi tehetségét. Képünkön: az iskolás „festők” (Fotó: CAF—MTI—KS) aaeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Tanító: — Ha azt mondjuk „a te­hén füvet eszik”, hol van az alany? Pistike: — A mezőn, tanító bácsi! * * * A tanító behívatta magához a tanuló papáját. laaaaaaaaai oaaaaaaamaaaaai NÉPÚJSÁGp 1975. JANUÁR 5, Ismerek egy tizenhat éves kislányt. Ipari tanuló, s gyak­ran járok abba az üzembe, ahol dolgozik,. Ügyesen jár a keze, azt mondják, jó szakember le­het belőle. De ami nekem fel­tűnt rajta, az az volt, h-ogy va­lahányszor láttam, mindig ott lógott a cigaretta a szájában. Egyszer nem állhattam toudbb, megkérdeztem: — Mondja, miért dohányzik olyan sokát? — Mert ideges vagyok —pőf- fentett egy nagyot az újabb ci­garettából. — De miért ideges? Hosszan gondolkozott, mintha a dezoxiribonukleinsav szerke­zeti képletének a felírására kér­tem volna, aztán kibökte a vá­laszt: — Csak. Hát nem aranyos? Elszív na­ponta egy doboz cigarettát, mert ideges, de hogy miért ideges, azt nem tudja. Egy másik eset. Az egyik bolt­ban fiatal eladólánykahoz for­dul a vevő: — Kérek egy krumplinyomót! A lányka térül-fordul, hoz egyet, mire a vevő: — Kérem, én nem ilyenre, hanem arra az összenyomásra gondoltam: A válasz: — Nahát, hogy a vevőknek mi minden hülyeség az eszükbe jut! A vevő kikéri magának, mi­re a kislány sírva lakad, s így szól: — Jaj, ne tessék ha­ragudni, de olyan ideges va­gyok. — Miért? — Hát én nem is tudom... Szóval ez van. Fiataljaink nagy részének körében úgy hó­dít manapság az idegesség, mint az én siheder koromban a Mar­lene Dietrich. Sikk lett ideges­nek lenni. Olyan ez ma már, mint a balatoni villa. Szinte már ez is státuszszimbólum. Persze engem ebben az egész dologban az idegesít a legjob­ban, hogy az idegességet takaró­nak használják. Na nem meg­fázás, hanem letolá$ ellen. Mert ha valamelyikük nem jól végez el valamit, kitűnően lehet ta­karózni vele: Jaj, kérem, ide­ges vagyok. No jó, tudom én, hogy az élet manapság sem fenékig homoge­nizált tejfel, s bár magam sem szeretem a „bezzeg az én időm- ben” kezdetű tanmeséket, én a magam idegességét azért égé­Egy kis hiszti szén jól megértem. Meg hát az egész korosztályomét. Mi ugyan­is nem a Hacki Tamást hallot­tuk annak idején fütyülni, ha­nem a bombákat. Ez pedig an­nak a tipikus esete, amire jog­gal lehet mondani, hogy mecso- da különbség... Persze ettől azért egészen jól megvagyok, csak a kezem re­meg egy kicsit, meg éjszakán­ként felriadok álmomból, kü­lönben közismerten acélidegzet­tel rendelkezem, tartózkodom a különböző dilibogyók mértékte­len fogyasztásától. Legfeljebb attól vagyok egy kissé ideges, hogy nem tudok bizonyságot szerezni, voltakép­pen miért ideges oly sok fiatal. Persze lehet, az idegesíti már őket, hogy mi túl sokat mesé­lünk arról, hogy hogyan éltünk anno dacumal, amivel aztán a saját idegességünket is magya­rázzuk. Persze biztosan más okuk is van. Mert milyen idegesítő töb­bek között az, ha teszem azt a. randevún várni kell. Meg az is nagyon felpumpálja az em­bert, ha a busz nem jön azon­nal. De az is ok a hisztire, ha az ember nem készül például matekból, s tudja, hogy felelte- tés lesz. Tudom, hogy az sem közömbös egy fiatal lány lelki állapotára, ha ő* egy spanyol export cipőt szeretne, s helyet­te a Savaria gyár termékét kapja. Aztán az is ok még az idegességre, hogy nehéz -az is­kolatáska, nem akßr forogni az a francos golyóstoll, felszaladt a szem a harisnyanadrágon, miből vegye meg a tanuló az idegesség elfojtásához szükséges napi doboz cigarettát, mi lesz, ha megtudják a suliban a do­hányzást, hogy most miért fúj a szél, miért van olyan hideg, miért van olyan meleg, hogy kikapott a csapat... Hát van itt kérem ok bőven. Csak különbek ne legyenek soha. Baloghy Zoltán — Meg kell mondanom ön­nek, hogy a fia a padtársa dol­gozatát másolja. Az első kér­désre szó szerint azt válaszol­ta, amit a szomszédja. — Ez lehet merő véletlen la, — A második kérdésre ugyan­csak szó szerint.... — Még az is lehet merő vélet­len is. — A harmadik kérdésre. ^. — Ez is lehet.... .... a padtársa így vét®- szolt: „Nem tudom." A kedves fia pedig azt irta: jSn sem." Mit nem viseltek el a mammutoUf £zavelij Tomirdiardo szovjet tudós szerint az észak-kelet- ázsiai mammutok pusztulását az éghajlat felmelegedése okozta mintegy 9—10 ezer évvel ez­előtt. A tudós szerint a mam­mutok éhenhaltak; a jégkorsza­kot követő időkben ugyanis a yidék karszt-tavai tundramocsa­rakká alakultak, a mohákat és zuzmókat pedig fű váltotta fel, ami a mammutok számára ehe­tetlennek bizonyult, «aaaaaaaaaaai i MEGLEPETÉS ^ JZ ! V ÍA Tempo—Roma karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents