Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
A MEGYEI -PÁRT & I20 TTSÁG'É S A* MEG Y Bt-TAN AC Világ preletárjm9 egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1975. JANüAR 5, VASÄRNAP Ara: 3,2) forint XXX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Kitüntetések a megyei tanácsnál Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke tegnap, december 4-én, nyugalomba vonulásuk alkalmából, több évtizedes kiemelkedő munkásságuk elismeréseképpen ünnepélyes keretek között négy. személynek kormánykitüntetéseket nyújtott át: Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta: Csí- csely János, az MTVB szarvasi járási hivatalának gépkocsivezetője; Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta: Balogh Béla, az MTVB mezőkovácsházi járási hivatalának igazgatási osztályvezetője; Tóth János, a Békés megye' Tanács Kórházának osztályvezető ápolója, valamint; Or. Bánhegyi József, a békéscsabai Sebes György Közgazda- sági Szakközépiskola dolgozók iskolásának igazgatója. A képen látható, az Amin parfén m'gé-*‘ett kombinát évi 139 150 ezer tonna cellulózzal járul ss Igények kielégítésében Héfffn megye* 8anks»B7»g Béfrfsesaftgis Politikai és gazdasági vezetők előtt a megye gazdasigának helyzete és az 1975. évi fetadatak Tüntetések Kairóban I jobboldal kihasználja a gazdasági nehézségeket Holnap, hétfőn délelőtt 10 órakor Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermé- be,n tanácskozást tartanak. Politikai és gazdasági vezetők számot vetnek a megye gazdaságának helyzetével, az 1974. évi munka eredményeivel és meghatározzák az MSZMP Központi Bizottságának december 5-i ülésén hozott határozataiból adódó helyi feladatokat. A tanácskozást a párt Békés megyei bizottsága hívta össze, melyen részt vesznek a megye irányitó és érdek- képviseleti szerveinek vezetői, a párt járási-városi bizottságainak gazdaságpolitikai titkárai, munkatársai, a járási hivatalok vezetői, a városi tanácsok elnökei, valamennyi i Világszerte egyre fokozódik a papírhiány. Az ENSZ egyik tanulmányából az tűnik ki, hogy 1978-ra kb. 16 millió tonnára, a jelenleginek több mint tízszeresére növekszik a hiányzó papírmennyiség a világon. A szocialista országok kívül esnek a „hiány-övezeten”, miközségi párttitkár, és a gazdasági életből a vállalatok igazgatói, a szövetkezetek elnökei. 48-ról 62-re emelkedett a letartóztatottak száma az újév napján kirobbant kairói tüntetés ügyében. A legfrissebb közlések szerint rendszerellenes, lázító szellemű röplapokat foglaltak le a tüntetés szervezőinél, akiknek — mint a hivatalos jelentés ezúttal megállapítja — sikerült megnyerniük a tömegek, mindenekelőtt az egyik héluani- üzem munkásainak rokonszenvét. Egyelőre nehéz megbízható képet alkotni azokról a szélsőségesnek minősített elemekről, amelyek a szerdai tüntetést kezdeményezték. A közismerten jobboldali beállítottságú Musztafa Amin, az Akhbar El- • Jóm főszerkesztője, akit Na&szer vei számíthatnak a Szovjetunió hatalmas nyersanyagbázissal rendelkező cellulóz- és papíriparának egyre fokozódó termelésére. Egyre újabb kombináltok épülnek, a gyártás nagy vízigénye miatt mindig bő vizű folyók mellé telepítve, a végtelen erdőkkel borított területeken. idejében az amerikai CIA javára végzett kémkedésért ítéltek börtönbüntetésre, most az „ateistáknak” nevezett baloldaliak megrágalmazására és be- feketítésére próbálja kihasználni a súlyos gazdasági és közellátási nehézségek által kiváltott megmozdulások ügyét. Eddig egyébként csupán egyetlen vádlott nevét hozták nyilvánosságra, egy Sehata Ha- ron nevű, baloldalinak minősített egyiptomi zsidóét. Lita Gallad, a Journal d’Egypte laptulajdonosa az olajdollárokat birtokló sejkeket és királyokat teszi felelőssé ezért, hogy az októberi háború hősei sztrájkokkal és tüntetésekkel töltötték a legutóbbi ünnepeket, miközben arab testvéreik mesébe illő vagyonokat vágtak zsebre. „A tömeg mozgolódik, a dolgozók morognak, a kereskedők mogorvák, a diákok nyugtalankodnak ... Az egyiptomiak morálja összeomlóban van” — írja. A sztrájkok és tüntetések említésével arra utal a szerző, hogy az utóbbi időben több jelentős ipari üzem és központ munkásai kezdeményeztek bérkövetelő akciókat, mivel elsősorban őket sújtotta és sújtja az infláció, a fogyasztói árak feltartóztathatatlan emelkedése, valamint az élelmiszerhiány. Évi 150 ezer tonna cellulóz az Amur partján M a.; az árui vatal KÖZLEMÉNYE $2. oldal!) PALYAVAl ÁSZT 4SI DÖNTÉS ELŐTT (4. oldal) MAGYAR KÜLPOLITIKA — BÉKEPOLITIKA (5. oldal) TITKÁROK BAROM KlVANSAGA (8. oldal) MEGYEI SPORTOLOK LEGJOBB EREDMÉNYEI (13. oldal) Közösség és tanulás Módszereket és járható uter kát keresünk, hogy minél több 'felnőtt dolgozó fejezhesse be félbehagyott általános iskolai tanulmányait Azokról is szó van. akik a felszabadulás előtt nem járhattak iskolába, de fő* leg azokat érinti, akik már a háború után nem éltek vagy rosszul éltek a kapott lehetőséggel. Mindent számba véve vannak vagy másfél millióan! Tekintélyes szám! A többségük felnőtt fejjel, érthetően csak nehezen áll kötélnek. Már a gondolatától is húzódoznak, hogy „vénségükre” újra beüljenek az iskolapadba. Másrészt megfontolandó az idő és az energia, amit a tanulás megkövetelne tőlük. Főként akkor, ha az oíktatás színhelyét a lakóhelytől és az üzemtől csak távol tudják biztosítani. Az üzemi szakszervezett bizottságoknak ezért a szervezés nem kis feladatot jelent Mteg kell győzniük a fizikai munkásokat a tanulás, a művelődés döntő fontosságáról. Az utóbbi hónapokban több üzemben kísérleteznek. hogy a nyolcórás munkaidőből időkedvezményt adnak a tanulóknak, ha vállalják mulasztásaik pótlását Másutt a sikeres vizsgák után pénzjutalmakat osztanak. Olyan üzemek is akadnak, ahol együttesen élnék mindkét lehetőséggel. Mindez valóban jó ég mc®= aásító. Rendszerint azonban kiderül; men? ezek a tényezők adják meg a tanuláshoz szükséges és nélkülözhetetlen indító lökést ® nem is ezek rajzolják fel a munkásoknak a távoli célt Az az egészséges, ha a dolgozók felismerik előbb vagy utóbb, de ténylegesen felmérik a tanulás valós céljait S bár a jutalmak és egyéb előnyök kedvező hatásúak,: továbbra is legdöntőbb kérdés marad — kitartanakre « munkás-tanulók az iskolában hosszú távon is vagy pedig menetközben lemorzsolódnak. Ez utóbbi sajnos elég gyakori eset E tapasztalatok többnyire azt igazolják, van néhány feltétele annak, hogy mindazok, akik elkezdték a tanulást be is fejezzék az iskolát. Az egyik legfontosabb feltétel: a megszokott közösségen belüli tanulás. Munkások mondták el beszélgetéseink során, hogy mi adta számukra a legdöntőbb nyomatékül ahhoz, hogy (egy vagy akár két éven át) kitartanak az iskolapadban. Jó néhány üzemben rendeztek tanfolyamét a gyár falain belül. A tanárok helybe jöttek tanítani. Másrészt a kialakított osztályok a munkatársakb' , kollégákból verbuválódtak. A tanuló közösségek valójában továbbra is megőrizték a kisebb- nagyobb gyári kollektívákat. A tanuló-munkások így régi ismerősökkel. társakkal vagy éppen barátokkal kerültek egy padba. Az újsütetű öregdiákok így könnyebben viselték el új _és szorongató helyzetüket Legyőzték kezdeti félénkségüket, barátaik között gátlásaik is feloldódtak. Ha ráadásul a pedagógus határozott jóindulatát őszinte segíteni akarását is gyorsan megérezték, a munkásoknak nyert ügyük volt „Nagyon, nagyon jó •— mondták el például a Lőrinci Pamutfonó munkásasszonyai —, hogy nem kellett kimennünk a nagyvilágba. Átléptünk a gyárkapun és máris ott ücsörögtünk a művelődési házban, ahol már várt ránk a pedagógus. S még ért a néhány lépást sem tettük meg egyedül. Munkatársakkal, ismerősökkel mentünk^ akik mindig mellettünk álltak és segítettek, ha elcsüggedtünk. S akik mellé mi ugyanígy oda- álltunk, ha szükséges volt. Biztattuk egymást.” Nos, nem utolsósorban ezen Is áll vagy bukik az ügy. Az egymás iránt érzett felelősségvállaláson, a segítőkészsé- gen, a másik meggyőzésén, vagyis a kollektíva szándékán és erején. A tanuló-munkások nemcsak saját magukat, de tár saikat is meggyőzték a cél fontosságáról. Megfordíthatjuk a tételt. A mások meggyőzése árán saját magukat is tanulásra serkentették. Azok, akik már jól ismerték a brigád kollektí- vaformáló erejét az üzemből, hamar megértették, hogy a megszokott közösségen belül kaptak egy nagyszerű lehetősége: mulasztások pótlására. Ily módon szinte zavartalan körülmények között, üzemi támogatással (ingyen könyv, ingyen jegyzet) vállalhatták azt, amitől kezdetben húzódoztak, féltek: a tanulást! A tanulást, amely — s ezt szinte kivétel nélkül felismerték — végtelen sok örömet, dicséretet hozott és nem utolsósorban megbecsülést szerzett számukra. Sz. B»
