Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
I Az elmúlt év munkáját értékelték a Nico'ae Ba’cescu Tsz-ben Több éves hagyomány már Méhkeréken, hogy az év utolsó napján termelési értekezletet tartanak, amelyen értékelik az év gazdasági eredményeit és meghatározzák a következő év feladatait. így volt ez most is. Rúzsa György, a termelőszövetkezet elnöke összefoglalójában vissza, pergette a napokat egészen az év elejéig. Elmondotta, hogy számos határozatot hoztak, amelyeket sikerült maradék nélkül végrehajtani az elmúlt esztendőben. Szólt arról is, hogy a termelőszövetkezetet az elmúlt évben szanálták, tetézte a bajt, hogy az időjárás szinte egész évben rendkívül kedvezőtlen volt. A már említett rendkívüli időjárás ellenére őszi gabonából a szövetkezet fennállása óta a legnagyobb termést takarították be. Cukorrépából teljesítették az 525 vagonos tervet, kenderből — amely eléri a 60 vagont — az átlagtermést holdanként 15 mázsával teljesítették túl a tervezettnél. összességében vizsgálva a növénytermesztés eredményes évet zárt. Ezt az is elősegítette, hogy kezd megvalósulni a már korábban elhatározott szakosodás, amit a jövőben tovább kívánnak javítani. Megkezdődött a szakosodás az állattenyésztésben is, így most már csak szarvasmarha- és juhtenyésztéssel foglalkoznak. Az előzetes számítások alapján az állattenyésztés eredménye duplája lesz az elmúlt évinek. A gépműhely dolgozóinak sem volt könnyű az elmúlt esztendő. Minden ott dolgozótól nagy erőfeszítést követelt, hogy a nehéz betakarítási munkákban minden gép üzemkész legyen. Ezt pedig nem volt könnyű elérni, hiszen a tengelyig érő sár miatt gyakoriak voltak a gépmeghibásodások. Szó volt még ezen a termelési értekezleten a számvitel, a munkafegyelem, a szakvezetés helyzetéről is. Az eredmények ismertetése után az elnök vázolta a következő időszak főbb feladatait. A beszámolóval kapcsolatban számosán mondták el véleményüket a szövetkezet helyzetéről, a vezetőség munkájáról. Ekkor búcsúztatták el nyugdíjba vonulása alkalmából dr. Metykó Bélát, aki 13 évén keresztül látta el a termelőszövétkezet jogtanácsosi teendőjét. Szocialista brigádvezetük tanácskozása Öt brigád zöldkoszorűs jelvényt kapott Nemrégiben a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága tanácskozást rendezett az igazgatóságnál tevékenykedő 18 szocialista brigád vezetője részére. Báné bajos, a szakszervezeti bizottság titkárának megnyitója után Boros József igazgató értékelte az igazgatóság elmúlt évi versenymozgalmáfc, Elmondotta, hogy a szocialista brigádok nélkül az igazgatóság nem vagy csak nagy nehézségek árán tudta volna feladatát megvalósítani. Kérte, hogy a kialakult egészséges versenymozga- lom az 1975-ös évben is járuljon hozzá a dolgozók mozgósításához, az igazgatóság felőtt álló feladatok maradéktalan végrehajtásához. Ezt követően átadta a zöldkoszorűs brigádjelvényt a Lukács Sándor vezette sarkadi, valamint Szalaí Sándor, a gyomai útmestérségnél dolgozó szocialista brigádok vezetőinek. Rajtuk kívül még három brigád kapott zöldkoszorús jelvényt, hat brigád pedig oklevelet. A tanácskozáson felszólalt Szálai Sándor, Gaál György, Lukács Sándor, B. Kiss Károly, Medvegy János, Máté András, dr. Szeberényi Andor, Sprőber József, akik nem csupán a még meglevő hiányosságokat tárták fel, de több olyan hasznos javaslatot is adtak, amelyek a munka jobb végzését segítik elő. A tanácskozás Boros József igazgató zárszavával ért véget. ' , \ Szocialista egységben terveink megvaiósitásáért Irta I Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője odahaza, Magyarországon milyen idő van. Mondjuk, hogy elég enyhe a tél. Náluk nem, így a válasz. Kubában % tél igen erős. Alig emelkedik a hőmérő higanyszála napközben 26— 28 fok fölé, éjjel meg plusz 6— 8 fokra is lehűl, Ném kívánom a továbbiakban Ilyen nem túl jelentős, személyes élményekkel untatni az olvasót — de ez az időjárási különbség jól jelzi, hogy sok olyan hétköznapi dolog van, ami egy testvéri ország megismeréséhez feltétlenül szükséges és mi még ilyenekkel is adósak vagyunk Kubát illetően. A fontosabb dolgok egész soráról nem is beszélve. * # * A fővárosban a Szabad Havanna elnevezésű óriási hotelben laktunk. Ez tényleg magánügye lehetne a riporternek, ha nem fűződne hozzá egy jő történet, pontosabban inkább anekdota. A kubai forradalom történetéről beszélgetve megkérded valaki, tudjuk-e, miért pontosan 1959. január 1-én vonultak be Castróék a fővárosba. Akkor értek meg a harci feltételek — gondoljuk ml. Nem — így a válasz. Jöhettek volna korábban is, de megvárták, amíg a Hiltonék befejezik ezt a csodálatos szállót. Ebből annyi az igazság, hogy ez a szálló, amely- nek méreteiről és korszerűségéről fogalmat kaphatunk, ha elképzeljük a budapesti Intercon- tinentált három-négyszeres nagyságban, a forradalom győ- ■ zelm" előtt néhány hónappal lett kész Akkor már az ország nagy része »a forrads'márók kézé1 volt, de jellemző az arrerika nagytőke felfuvalkodottságára, hogy tel sem tételezték, miszerint ez az óriási beruházás már nem az ő profitjukat, fogja szolgálni. Kezdetben nem is gondolták, hogy ezúttal nem a Latin-Amerikában szokásos államcsínyek egyikéről van szó, hogy most nem azon folyik a „vita”, melyik uralkodó klikk legyen az USA kiszolgálója, ha- | nem e kiszolgáltatottság végső felszámolásáról. A spanyol uralom leverése után, 1901-ben letelepedett és berendezkedett amerikai tőke végleges kiebru- dal ásóról, A forradalom hősi harcai, majd a szabad Kuba másfél évtizedes története arról tanúskodik, ez a fordulat egyszer s mindenkorra szól. Ezt ma már mind jobban felismeri a világ ■— de mindenképpen nagy figyelmet kelt a latin-amerikai népek körében. Hadd idézzem egy perui milliomos, lapszerkesztő szavait, aki kubai körutazása végén, távozáskor így összegezte benyomásait: „Nehéz magukat, kubaiakat megérteni, követni számunkra még nehezebb lenne, de annyit engedjenek meg, hogy őszintén és mélységesen csodáljam önöket.” * • • Számunkra, akik — ha más történelmi feltételek és adottságok közepette is — hasonló utaí ; jártunk be, könnyebb megérte- 5 ni kubai testvéreinket, de aj csodálat részünkről is megilleti S őket, akik szabad, szocialista • hazát teremtettek maguknak • alig száz kilométerre a világ 5 legnagyobb imperialista hatal- j nának partjaitól Varga József • ■ (Folytatása következik) | ^ redményekben gazdag esz tendőt. búcsúztattunk é bizalomteljes légkörbei új évet köszöntottünl 1975. január 1-én. 1974 fontos esztendő volt, ré sze a négy évet felölelő sikerei kongresszusi ciklusnak, amely' nek során megoldottuk a magunk elé tűzött feladatokat Munkánk, közös helytállásunl alkotóén gazdagította azt a folyamatot, melyet a Központ Bizottság múlt év végén nyilvánosságra hozott irányelveibe! ágy jellemez, hogy hazánkban a Magyar Népköztársaságba! tovább szilárdult a munkás- osztály hatalma, a társadalm osztályok, rétegek együttműködése, kitelj esedőben van a szocialista demokrácia, mélyül t szocialista nemzeti egység. A magyar társadalomban tudatosul rendszerünk eszmei alapjának, a marxizmus—leninizmus- nak a tanítása; gyarapodik a; általános és politikai műveltség, erősödik népünk elkötelezettsége céljainkkal. Ennék bizonyítására elegendt utalni a szocialista brigádok jelszavának, a szocialista modor dolgozni, élni és tanulni jelszónak egyre szélesebb társadalm érvényére. Jogos elégedettséggel vehetjük számba gazdaság: eredményeinket is. A nemzet, jövedeleminek a tervezettnél nagyobb, 6 százalékos emelkedése teljes egészében a növekvő termelékenységből származott. Ez azt mutatja, hogy gazdaságunk megalapozott, lendületes fejlődése tavaly is folytatódott. Büszkék lehetünk arra hogy a párt XI. kongresszusá- ‘nafc, hazánk felszabadulása 30 évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált munka verseny új hajtóerőket szolgáltatott fejlődésünkhöz; így hozzájárult' az ipari termelés 8 százalékos növeléséhez, 89 ezer lakás felépítéséhez, a lakosság fogyasztásának 1973-hoz mért 6 százalékos gyarapodásához. Politikai, társadalmi, gazdasági eredményeink arról tanúskodnak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját munkásosztályunk, népünk ma- ’gáénak vallja és tettekkel támogatja Ez a politika megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, és összhangban áll az internacionalista követélményekkel. Hazánk fejlődésének, szocialista haladásunknak két nagy belső forrása van: a jó politika és a kipróbált, eredményes politikát valóra váltó társadalmi összefogás, közös munka. A kiharcolt sikerek mindenekelőtt népünk teremtő munkájának köszönhetők. Dolgozóink legjobbjai felismerték, hogy személyes boldogulásuk, családjuk felemelkedése az egész társadalom fejlődésével együtt érhető el. Ehhez biztos alapot ad, hogy az MSZMP tevékenységében következetesen hasznosítja az elmúlt, csaknem két évtized politikai tanulságait és figyelembe veszi a fejlődés új követelményeit. Nagy politikai bátorsággal, kezdeményezően néz szembe a gyakorlatban jelentkező problémákkal és megoldásukra idejében, folyamatosan Intézkedik. ttm nrcrg^si 1975. JANUÁR 4. Hazánk fejlődésének legfőbb nemzetközi biztosítéka és segítője, hogy a szocialista országok közösségének tagjaként haladhatunk előre. Az új esztendőben nagy feladatok várnak ránk. A kiegyensúlyozott és megfelelő ütemű fejlődés érdekében minden döntő területen növelni kell munkánk gazdasági, társadalmi hatékonyságát. Nem engedhetjük meg, hogy akár az újtól való idegenkedés, akár pedig a túlfűtött elégedettség visszafogja, lassítsa terveink megvalósítását. Ugyanakkor bátran kell képviselni, hogy a növekvő politikai igényesség, a követelmények mércéjének magasabbra állítása nem jelent „politikai megszigorításokat”, sem pedig „megmerevedést” az eddig követett politikában. A Központi Bizottság a XI. - kongresszusra megjelentetett irányelveiben világosan kifejezi azt az 'eltökéltségét, hogy az elért eredményekre építve, a kétfrontos harc jegyében kívánja biztosítani a társadalom szocialista vonásainak erősítését. Ez a mindennapi munkában mindannyiunktól nagy elvi szilárdságot, megfontoltságot jés körültekintést igényel. Tudatában kell lennünk, hogy szocialista céljainkat csak küzdelemben válthatjuk valóra; szívósan harcolva és dolgozva a helyes politikai vonal érvényesüléséért, határozottan fellépve mindenfajta torzítással, félremagyarázással, valamint a visszahúzó maradisággal, a beletörődéssel, a közönnyel szemben. Ezt példázzák Központ; Bizottságunknak a X kon gr esz- szus óta hozott határozatai, társadalmi szempontból nagy jelentőségű gyakorlati útmutatásai. Különösen a gazdasági építőmunka feladatai lesznek bonyolultabbak. Nehezebb feltételek közepette vágunk néki az 1975- ös esztendőnek, az eddiginél keményebb munkára, széles körű, ésszerű takarékosságra kell felkészülnünk mind egyéni, mind társadalmi értelemben. Nem titkoljuk, a párt Központi Bizottsága december 5-i ülésén, az országgyűlés pedig a költségvetés vitájában aláhúzta, hogy a tőkés világgazdaságban érvényesülő és mindinkább gyorsuló infláció, növekvő belső zavaraik következtében, a magyar népgazdaságot kedvezőtlen hatások érik, s emiatt állami költségvetésünkre növekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerkezetének a szükségesnél lassúbb változása a beruházásokban, az anyag- és energiafelhasználásban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiaknázása, valamint az irányításban előforduló egyes következetlenségek is nehezítik helyzetünket; gyengítik gazdasági munkánk hatékonyságát abban, hogy az említett negatív külgazdasági hatásokkal minden tekintetben eredményesen felléphessünk, lehetőségeinkkel maximálisan élhessünk. Mindezeket mérlegelve, 1975-ben fő gazdaságpolitikai feladatunk, hogy biztosítsuk a népgazdaság fejlődését és ezzel együtt egyensúlyi helyzetének javítását. Ezt szem előtt tartva, a felhalmozást és a fogyasztást idén lassabban növeljük, mint az elmúlt években. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a terv szerint a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékkal, belföldi félhasználása pedig 3—3,5 százalékkal növekedjék, az ipari termelés 6 százalékos bővülése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származzék, akkor egyéni és közös feladatok sokaságát fogalmazzuk meg. Ahhoz, hogy a tervben kifejeződő gazdaságpolitikai, termelési, beruházási, életszínvonal-célok elérhetőek legyenek, minden méretben is javítani kell az üzem- és munkaszervezési tevékenységen, jobban ki kell használni a termelőberendezéseket, ésszerűen takarékoskodni kell a munkaerővel, anyaggal, energiával és minden vállalatnál, munkahelyen támaszkodni kell a dolgozók őszinte tesnni- akarására, törekedni kell a szocialista munkaversenyben rejlő nagy lehetőségek kibontakoztatására. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapokon nyugszik. A szocialista gazdaság ereje és lényegéből eredő fölénye lehetővé teszi, hogy nehézségeink ellenére töretlenül folytathassuk gazdasági, életszínvonalpolitikai és kulturális céljaink teljesítését Örülünk, hogy személyes életében, családi terveiben mindenki többre, jobbra vágyik. “Nincs ebben semmi kivetendő^ ha e törekvés párosul a személyes teendők megértésével és becsületes végrehajtásával, ha az egyéni célok megfelelnek a társadalom érdekeinek is. A közgondolkodás fejlődésében elért eredmények nem feledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szocialista felfogással szemben álló nézetek visszaszorításában. A jövőben (következetesebben, határozottabban lépjünk fel a közügyek iránti közömbösség, a politikai vélemények indokolatlan hullámzása, az illúzió vagy a pesszimizmus káros végletei, a társadalmi érdeket csorbító törekvések, a kispolgári önzés, haszonszerzés ellen. Felvilágosító, szóval, a pozitív példák terjesztésével tegyünk tudatos lépéseket afelé, hogy közelebb kerülhessünk a szocialista felfogás és életmód uralkodóvá válásához. Mély meggyőződésünk, hogy mindehhez megfelelő útmutatást, politikai és erkölcsi támogatást nyújt a párt XI. kongresszusára, a felszabadulásunk harmincadik évfordulójára való gondos felkészülés. A kongresz- szusi ős felszabadulási miunka- verseny már eddig is emberi közösségeik sokaságát ötvözte szilárdabbra, célratörőbbre és a közösségek ma többre képesek tegnapi önmaguknál, s holnap tudásban, teljesítményben, a szocialista közszellem képviseletében egy újabb nagy lépéssel előbbre tartanak annál, mint ahol ma állnak. M indezek tudatában felelős munkával készülünk pártunk XI. kongresszusára és ünnepeljük meg hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulóját, befejezzük a 4. és kimunkáljuk az 5. ötéves népgazdasági tervet. Jogos önbizalommal valljuk: céljaink reálisak, elérhetőek, ha mindenki részt vállal a közös feladatokból és megvalósításukon ereje, képessége szerint dolgozik.
