Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
Gazdasági feladatok — politikai érdekek Árról hallani ezekben a belekben, hogy „előtérbe kerültek a gazdasági kérdések”. Akik így vélekednek, elsősorban a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésére, s az ország- gyűlés téli ülésszakára, az 1975, évi költségvetés megtárgyalására gondolnak. Való igaz, a negyedik ötéves terv utolsó esztendejének feladatai, az ötödik ötéves terv előkészítése, a Központi Bizottság mindezekkel "kapcsolatos határozatai sokakban azt a benyomást kelthetik, hogy a gazdasági teendők most elsőbbséget élveznek. Csupán arról feledkeznek meg, hogy a gazdasági feladatokat és a politikai érdekeket szoros kapocs fogja össze: a társadalmi haladás követelménye. Pillantsunk a XI. kongresz- izus irányelveibe, s ezt olvashatjuk: „Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőim unkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala.” Döntő politikai érdek az életszínvonal növelése? Természetesen igen. Am növekedhet-e, ha például 1975-ben nem sikerül elérni az ipari termelés hat, a mezőgazdaság 3-4 százalékos bővítését, a termékszerkezet átalakításának meggyorsítását, a beruházásokra költhető 130 milliárd Sonnt minél hatékonyabb befektetését, a 90 ezer lakás tető alá hozását? Számíthatunk-e az életszínvonal folyamatos javítására, ha figyelmen kívül hagyjuk az ésszerű takarékosságot, ha a termelésnövekedés nem a termelékenység emelkedéséből táplálkozik, ha a külkereskedelmi forgalomban nem törekszünk az egyensúly fokozatos kialakítására? Szónoki kérdések? De hiszen ezeket a kérdéseket napról napra meg kell válaszolnunk, mégpedig munkánkkal, intézkedéseinkkel, döntéseinkkel éppúgy, mint újonnan létrehozott termékeinkkel. Tapasztalható a hajlam arra, hogy különböző központi döntéseket úgy fogjanak fel, mint ami egyik vagy másik irányító szervnek — vagy akár hatóságnak — fontos, de mellékes a társadalom egészét tekintve. Pedig gyakorlatilag arról van ísz§, hogy e döntésekben — az esetek túlnyomó részében —politikai érdekek öltenek testet, holott „csak” a beruházási munka javítását, a termelői árak rendezését, a készletgazdálkodás tökéletésítését célozzák. Ha ‘egy vagy két beruházás készül el tetemes késedelemmel, s tekintélyes költségtöbblettel, az még nem oszt, nem szoroz, nem be folyásolja lényegesen a népgazdasági eredményeket. Ha azonban a beruházások többségének ez az útja, akkor már politikai érdek, mert mind a termelésfejlesztési feladatok, mind az életszínvonal-növelési teendők függnek Ma- Ha agy-egy helyen laza sst anyaggazdálkodás, ha néhány üzem pazarolja az energiái* akkor határozott intézkedésekkel, esetleg a személyi, vezetési feltételek változtatásával rend teremthető anélkül, hogy politikai érdekké emelnénk mindezt. Ha azonban általános gyakorlat az energia és az anyag pazarlása, akkor politikai érdek a szigorítás, például bizonyos termékfajták központi elosztásának beve- j zetése, másik termelői árának ■ emelése, sot, a termékek biz»-; nyos körénél a fogyasztói árak I rendezése, Politikai érdek, mert a nemzeti jövedelem elsődleges és másodlagos felosztásakor csak t abból adhatunk ide és oda, amit előállítottunk, amit új értékként megtermeltünk. Ez ma már í alapfokú ismeretnek számít, ám ! sokszor úgy vagyunk vele, hogy nehezebben véssük emlékezetünkbe, mint az ennél jóval bonyolultabb tudnivalókat. Különösen igaz ez helyben, egy-egy ♦állatainál, szövetkezetnél, te- » lepülésen, ahol szívesen várnak • mindenben központi útmutatásra, intézkedésre, Nincs, nem lehet olyan tökéletes központi döntés, mely le- mondhaitna a helyi mérlegelés- j rőL, az adott gazdasági egység, település sajátos jellemzőinek, j lehetőségeinek, gondjainak elemző értékeléséről. Sőt! A központi döntések egyre inkább ! arra alapozódnak, hogy kereteiken belül mindenütt meglelik a nekik szólót, a testre szabottat, s persze, nemcsak megértik, hanem annak megfelelően csele- ; kednek. Ennek az ezer darabból összetevődő cselékedetsomak lehet csak az eredménye, hogy j például 1975-ben sikerüljön öt százalékkal csökkenteni a kő-; . olaj- és olajtermékek fel- használását, ami 50—60 ! millió dollárral < mérsékelné kiadásainkat E mindany- nyiunkra alapozódó cselekedet- sor oldhat meg olyan feladatot, mint a meglevő állóeszközök kihasználásának egyszázalékos javítása. Mert ez nem kevesebb, mint 15 milliárd forint értékű beruházás megtakarítását ered- j ményezhetné, Gazdasági feladatok? Vajon ' nehéz fölfedezni, miféle politikai érdekek fűződnek e milli- árdok megtakarításához, más milliárdok előteremtéséhez? Hi- szén pénz kell a bérkedvezmé- t hyekhez, az alacsony nyugdíjak átlagosan tízszázalékos eme- \ léséhez, a gyermekintézmények í hálózatának bővítéséhez, az ok- , tatás feltételeinek javításához... j Pénz kell, azaz fe- j gyeimezettebb, hatékonyabb, | takarékosabb munka. És olyan gondolkodásmód is ■ kell, mely j látja, láttatja a gazdasági fel- « adatok, politikai érdekek össze- j tartozását, s mely tiszteletben j tartja, tartatja ezt az összekapcsolódást a helyi cselekedetekben. I M. ®„ J Az MSZMP békéscsabai városi bizottságának ülése Tegnap, pénteken délelőtt dt. Fekete Antal első titkár elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békéscsabai városi Bizottsága. A pártbizottság megvitatta a városi pártértekezletre összeállított jelentés-tervezetet, melyhez dr. Becsei József titkár, a jelentés szerkesztő bizottságának vezetője fűzett szóbeli kiegészítőt. A felszólalók több olyan észrevételt és javaslatot tettek, amelyeket a szerkesztő, bizottság hasznosít a beszámoló végleges elkészítésében. A testület a vitában eüiang- i zottak megválaszolása és az | összefoglaló után az előterjesztett jelentés-tervezetet az ülé- i sen elmondott észrevételekkel és ij javaslatokkal együtt egyhangú- 1 lag elfogadta. ......-1.. —. ... in i Ü lést tartott a elnöksége feladatokat. Megállapította, hogy a tsz-ekben kialakult gyakorlat közelebb áll a szocialista elosztás elveihez, mint korábban. Az anyagi ösztönzés hatásos, és az erkölcsi ösztönzéssel párosulva jól szolgálja a tsz-tagok munkakedvének magas szinten tartását, a szervezettség, a munkafegyelem erősödését, a munka termelékenységének folyamatos növe'ését. Az aktív korú. tsz-tagok egy Üj tv- és rádiókészülékeket vizsgál a KERMI A Kereskedelmi MioőségeSlenáir z® Intézet előzetesen megvizsgál minden üzleti forgalomba kerülő rádió- és tv-készülékei, Jelenleg három Videoton gyártmányú televíziót „vallatnak” % különféle műszerekkel gazdagon felszerelt laboratóriumban. Képünkön: ellenőreik a Videoton új, iS cm-es képátmérőjű tv-jét íjMOT Foto-—Jászai Cteato® fehy.S) A TOT elnöksége Szabó István elnökletével pénteken megtartotta ez évi első ülését, amelyen részt vett Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának , alosztályvezetője. Az elnökség megtárgyalta a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti dolgozók munkadíjazásának helyzetét és a munkadíjazás rendjének továbbfejlesztésével összefüggő MAS SZOCIALISTA EGYSÉGBEN TERVEINK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT (X oldal!) pazarlAs VAGY TEHETETLENSÉG l0!§i DEMOKRATIKUSAN — FEGYELMEZETTEN f5. Oldali im SZERKESSZEN VELŐNK fi. «M»D RÁDIÓ-, TV-MÜSO* (Ä, oldali TÓT munkaórára Jutó keresete 1968 és 1973 között' 8,29 forintról 11,01 forintra, az évi átlagos munkaóra-teljesítés 218 óráról 2410-re növekedett. Az aktív korú tagok évi átlagkeresete pedig 18 118 forintról 26 537 forintra nőtt. Az erős és a közepes, valamint a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben dolgozók keresetének differenciálódása enyhült, de még mindig nagyobb a kívánatosnál. Túlzott mértékű a megyék közötti differenciáltság is, az óra-keresetek ugyanis 8,49 forint és 15,4® forint között alakulnak, ami nem indokolható a Munkaerő eltérő összetételével, A tsz-tagok jelentős rétegeinek keresete még nem éri él a társadalmilag indokolt mértéket, egy szűkebb rétege viszont meghaladja azt. A legfőbb teendő a kereseti arányok elvszerű, helyes kialakítása, a foglalkoztatás mértékében és rendszerességében levő különbségek csökkentése A fiatalabb termelőszövetkezeti tagok indokolt igényei közé tartozik a lekötött munkaidő garantált díjazása, és a jogszabállyal ma még nem korlátozott munkaidő csökkentése is. A végzett munka értékelésénél a képzettség, a fizikai igénybevétel és a munka- körülmények gondosabb mérlegelése szükséges, de nagyobb figyelmet kell fordítani a férfiak és a nők kereseti arányai- ra is. Sokat fejlődtek a tsz-ekben a munkadíjazás módszerei. A munkaegységen alapuló díjazás elvesztette korábbi uralkodó szerepét, a részes és a természetben meghatározott díjazás pedig az élőmunka-igényes ágazatokra szorult vissza. A munkadíjazás alapjává széles körben a munkanormákon nyugvó teljesítménydíjazás vált A normák műszaki megalapozása azonban még nem mindenütt kielégítő. A helyes \ keresetpolitika alkalmazását segíti az ipari és az építőipari szakmák területén idén hatályba lépő országos szakmai bértáblázat. A TOT elnöksége elhatározta, hogy az érdekelt minisztériumokkal együttműködve és egyeztetve megkezdi a termelőszövetkezeti munkadíjtáblázat kiadásának előkészítését Ez az ajánlás azi segíti majd elő, hogy a mező- gazdasági munkák értékelésé-, ben fs következetesen érvényesüljenek a munka szerinti elosztás elvei, (MTI)
