Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

Tízezer könyv huszonöt év alatt

gazdaság nem lehet korszerű szakkönyvtár nélkül

Február elsején, a Szolnoki Szigligeti Színházban dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitja meg az idei mezőgazdasági könyvhónapot. Erre a februárra évről évre jól felkészülnek a könyvkiadók, elsősorban a Mezőgazdasági Kiadó. Koltay Miklós, a kiadó propagandaosztályának vezetője tájékoztatta lapunkat az előkészületekről, a könyvhónap eseményeiről, és az új’ művekről is, melyek a februári könyvhónapon jutnak él először az érdeklődő olvasókhoz.

— A tizennyolcadik mezőgazdasági könyvhónap lesz a mostani — mondotta. — Nem véletlen az sem, hogy februárban rendezzük meg a mezőgazdasági könyvek hónapját, hogy éppen februárban igyekszünk felhívni a figyelmet a szakirodalom fontosságára. Ilyenkor zajlanak a zárszámadások és készülnek a következő évek tervei. Most kerül tehát szóba az is: vajon a szakkönyvek, szaklapok, szak- folyóiratok által Közvetített ismeretek milyen mértékben segítik élelmiszergazdaságunk fejlődését? Nyilvánvaló, hogy a, nagy teljesítményű gépek, kombájnok munkába állítása növeli a hatékonyságot, a növényvédő szerek, a műtrágyák használata mind nagyobb terméseket ad, a pontos, okos munkaszervezés, a termelési rendszerek terjedése javítja a gazdaságosságot. Döntő tényező tehát a mezőgazdasági dolgozók szakmai felkészültségi szintje, hogy képesek legyenek a technikát nemcsak kiszolgálni, hanem irányítani is. A mező- gazdasági könyvhónapok központi gondolata, mondanivalója is mindig az volt, hogy q mező- gazdasági dolgozók szakmai képzésére, továbbképzésére hívja föl a figyelmet.

Mezőgazdasági nagyüzemeink örvendetesen gyarapodnak. Űj, nagyobb termőképességű növényfajták, jobb termelőképességű állatok, nagyobb, bonyolultabb gépek segítik a gazdálkodást. Mindezek azonban nemcsak több bevételt tesznek lehetővé, hanem drágábbak, és így nagyobb értéket is képviselnek. A korszerű eszközökhöz korszerű módszerek tartoznak. Honnan lehet

ezeket megszerezni? Legköny- nyebben a szakirodalomból. Ezért egy korszerű termelőszövetkezet vagy állami gazdaság amennyire elképzelhetetlen korszerű termelőeszközök nélkül, annyira nem teljes korszerű könyvtár nélkül, melyben minden, a modem gazdálkodásra vonatkozó ismeret a dolgozók rendelkezésére áll.

Az elmúlt esztendők során a mezőgazdasági nagyüzemeit könyvtárainak létesítéséhez igen sok segítséget nyújtott kiadónk és a terjesztő vállalatok. Javult az országban a mezőgazdasági könyvellátás. Igen sok reményt fűzünk a „mezőgazdasági szak- könyv szolgálat” -hoz, mely a Művelt Nép aktivitását jelzi.

Kiadónk ebben az évben 25 éves. Könyvtárnyi az a kiadványmennyiség, amit a mezőgazdaság szolgálatára a Mezőgazdasági Kiadó 1975-ig, megalapításának 25 éves jubileumáig megjelentetett: közel 10 ezer kiadvány. Ebből 5 ezer 650 könyvjellegű mű, 85 ezer ív terjedelemben, 28 millió példányban.

El kell mondanom, hogy jó segítőtársaink a szaktanok és a szakfolyóiratok. Az élelmiszer-, fagazdasági, földügyi és térképészeti feladatok megoldását a napi-, heti-, politikai lapokon kívül 78 szaklap és szakfolyóirat segíti. A Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet és Szőlészet, a Mezőgazdasági Technika és a Baromfitenyésztés egyszeri megjelenésének példányszáma meghaladja a százezret. Nagy mennyiségű szakmai ismeretet szolgáltatnak az AGROINFORM kiadványai, valamint a tudományos intézmények gondozásában megjelenő folyóiratok is. Külön ki kell emelnünk azt a majdnem 100 vállalati, üzemi híradót, amelyek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdészeti és fagazdasági üzemek belső életével foglalkoznak, s a dolgozóknak sok hasznos szakmai információt adnak.

Kiadáspolitikánk alapja az a megítélés, hogy olyan alkatrész, olyan fogaskerék a jó szakiroda- lom, amelynek hiánya, kopása az élelmiszergazdaság egész gépezetében zökkenőt okozhat. Ezért tartjuk, fontosnak, hogy a párt és a kormány agrárpolitikájának még szervesebb részévé tegyük kiadáspolitikánkat, hogy jobban megközelítsük a gyakorlati igényeket, és frissek, változatosak legyenek kiadványaink. Jelentős lépés ezen az úton a közeljövőben nyilvánosság elé kerülő pályázati felhívásunk, melyet a TOT-tal közösen szeretnénk meghirdetni. A pályázat célja: alapfokú szakikönyvek olyan új, népszerű közlésmódjának kialakítása, amely a közérdekű szakismeretek elsajátítását vonzóvá teszi és hatékony segítséget nyújt a szakképzettséggel nem rendelkező, illetve alapfokú képesítésű falusi mező- gazdasági dolgozók, szakmunkások művelődéséhez, olvasásra szoktatáshoz^ szaktudásuk emeléséhez.

Ez alkalommal közölhetem,

hogy 1975-ben négy vj sorozatunk is indul, az első kötetek hamarosan a könyvkereskedésekben lesznek. Az első: „Ma újdonság — holnap gyakorlat a mezőgazdaságban” címmel. Célja a legújabb eredményeken alapuló gyakorlati információk gyors terjesztése a mezőgazda- sági nagyüzemek közép, és felsőszintű vezető szakemberei között. A második: „Korszerű mezőgazdasági technika" címmel, ennek célja az, hogy a mezőgazdasági gépekkel, gépcsoportokkal dolgozó kezelők, szerelők, technikusok, művezetők számára nélkülöznetetlen új műszaki gyakorlati ismereteket tegye hozzáférhetővé. Harmadik sorozatunkat a SZÖVOSZ-szal közösen jelentetjük meg. Ez az egyre fejlettebbé és korszerűbbé váló ház körüli, kisegítő gazdaságbeli, kertészeti, illetőleg állattartó termelő tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a legújabb tudományos és kutatási eredmények gyakorlatban is alkalmazható új módszereinek, a fajtáknak, eszközöknek, technológiáknak, valamint a feldolgozásnak és a forgalmazással kapcsolatos tudnivalóknak közérthető formában való ismertetése. Végül a negyedik sorozat címe: „Környezetvédelem az

élelmiszergazdaságban”. ' Ennek kiadványai a környezetvédelmi feladatok egységes technológiáját ismertetik az élelmiszergazdaság egyes ágazataira jellemzően. A továbbiakban az idei könyvhónapra 28 új művet adunk ki, 306 ezer példányban. Hozzájárul még a mezőgazdasági szakirodalom kiadásához az Akadémiai Kiadó is 6 művel 11 ezer 500 -a Gondolat Kiadó 1 művel 30 ezer, a Kossuth Kiadó 3 művel 34 ezer 500, valamint a Műszaki Kiadó 4 művel 31 ezer 600 példányban. Összesen 42 mű, 413 ezer 600 példányban!

— Mint ismeretes, a könyvhónap ünnepélyes megnyitója Szolnokon lesz. Ugyanakkor a szolnoki Galériában szakkönyvkiállítást is rendezünk, ezt dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági I Kiadó igazgatója nyitja meg. |

c4 két (iliii fei

Ötezer dollár induló tőke?! Joanne Woodward A gammasugarak hatása... című amerikai film főszereplője a legjobb női alakítás díját kapta az 1973 -as Cannes-i filmfesztiválon

Az utolsó percig című, új, szélesvásznú szovjet film Jaroszláv Galan ukrán írónak és antifasisztának állít emléket. A nacionalista támadások ellen harcosan kiálló író bemutatása mellet Valerij Iszakov rendező, az Ukrán Köztársaság második világháború utáni életét is bemutatja. Bár a film a magyar közönség előtt nemigen ismert történelmi fordulókról szól, izgalmával ébren tartja a nézőit figyelmét. A főszerepben a Solaris, a Pajzs és kard főszereplőjét, Vlagyiszlav Dvorzseckijt láthatjuk viszont. A filmet a Brigád mozi tűzi műsorára.

Könnyed filmvígjáték a Szalad, szalad a külváros című, színes, magyarul beszélő francia film. A történet viszonylag egyszerű, a nevettetés gyökere a szokásokhoz híven a félreértésekben, a kettős megoldásokban,

a helyzetekben van. Végeredményben a néző a nagyvárosi élet egy jól sikerült karikatúráját látja a mi életünkben is előforduló apróságok felvillantásával. A fiatal párt alakító Marbhe Keller és Jacques Higelin főszereplésével jól szórakoztató filmet látunk a Brigád moziban,

A magyar közönség mint színészt ismerte eddig Paul Newman t. Az amerikai művész A gammasugarak hatása a százszorszépekre című amerikai játékfilmben mint rendező jelentkezik ismét. A film az amerikai élet, az amerikai fásult mentalitás furcsán torz najzát nyújtja. A rendezés nagyszerű, a színészi játék finoman árnyalt. Főszerepben a rendező felesége, Joanne Woodward és lányuk, Nell Potts játsszik. A filmet a Szabadság mozi tűzi műsorára.

A villány-siklósi

történelmi borvidék ősi településén, Villánykövesden, falumúzeum nyílt. A siklósi Járási Tanácshivatal ötvenezer forinttal támogatta az intézmény létrehozását, a község lakói —idősek és fiatalok — pedig társadalmi munkával járultak hozzá. Fenntartásáról és fejlesztéséről a helyi tanács gondoskodik. Villánykövesd lakosságának nagy része német anyanyelvű, ennek megfelelően a múzeum is nemzetiségi jellegű.

A Volán 8. sz. Vállalat

felvételre keres

autóbusz- gépkocsivezetőket, kalauzokat, rakodógép-kezelőket, tehergépkocsi-vezetőket, SZTK-ügyintézőket, könyvelőket és forgalmi gyakornokokat.

Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 87., munkaügyi önálló osztály *

Cserei Pál:

19.

M.

■ M

ii

ü

i

Szürkületkor

::::

(Kisregény)

pr

A szedett oldalak már be voltak szorítva a síknyomó- gépen, a gépmester egy sima fadarabot húzgált végig a kézzel szédett betűtengeren és fakalapáccsal ütögette, hogy egy szintbe igazítsa a betűket.

Máj er Ferenc széttárta a karját, tudja Varga István, újságoldalt felbontani sok munkával jár és nem fér már bele a rendes munkaidőbe^ túlórát kell fizetnie és hát a nyomdászok is emberek, szeretnének időben hazamenni. Amikor pedig megnézte, hogy mi van a klisén, szabadkozni kezdett, nem akar úgy járni, mint a gróf temetéséről szóló köszönetnyilvánítás esetén. Akkor Varga István támadt rá, most meg a többi párt képviselői marasztalnák, el, ha olyan választási propagandát szolgáló rajz jelenne meg, amely csak az egyik párt listájára hívja fel a figyelmet. Hiszen úgy tudja, hogy a koalíciós pártoké még az újság.

Varga István ránézett Má- jer Ferencre, nem először ad ki lapot, tudja nagyon jól, hegy az összeállításért a szerkesztő felel.

Máj er Ferenc topogott egy ideig a klisével, nem vonja ő kétségbe Varga István jogait, csak aztán őt ne érje vád.

— Nem kell túlóradíj, kérem — szólt a gépmester. — Szemmel már lemértem a klisét és elkészítettem a helyét. Az adófizetőkhöz szóló felhívás maradhat ugye a jövő hétre is? — tette félre az első oldalról kivett közleményt. — Az nem késik akkor sem.

Varga István helyeslőén bólintott.

* * $

Balázs Zoltán tanító úr már az Ó-temetőben pihent, de az iskolát, melyben tanított, Ba- lázs-iskolának nevezték. Varga István mesélte a választások napján, az iskola előtt ácsorogva a többieknek, hogy őt Balázs Zoltán tanította még az ábécére. Nagyon jó

szívűnek ismerte mindenki, de szigorúnak is. Neki pirosra verte nádpálcával a keze- fejét, amikor édesanyja egyszer az utcán találta, mert elkerülte az iskolát. Nem akart az istennek sem visszamenni, mondta, hogy fáj a feje, és szomjas. Az édesanyja vett neki egy pohár szódavizet s utána Balázs tanító úrhoz vezette. Nem felejti el soha azt a napot. De azt sem, amikor beteg volt az édesanyja, egy órával, hamarabb hazaengedte, hogy friss vizet vigyen annak.

Elhallgatott, s az iskola előtt húzódó árkon nézett végig. Aztán elindult és az iskola kapujától vagy húsz lépésnyire megállt. A többiek szemmel követték, ugyan mit akarhat. Az árokba mént és lábával rugdosta a partot. Majd egy mélyedésre mutatott, hogy azon a szent helyen hevert a gépfegyver a har- minckilences választásokon. Amint sorban álltak az iskola bejárata előtt, hogy bejussanak a szavazóhelyiségbe, hátra-hátrapislogtak, mert a gépfegyver csövét a hátukon érezték.

Bandukolva ment vissza a többiekhez, ráért, ő volt a bizalmi, hogy eligazítsa a szavazókat, merre menjenek. Közben meglátta, hogy a kétszáz méternyire levő sarkon többen a szavazóhelyiség fe-