Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

Tízezer könyv huszonöt év alatt gazdaság nem lehet korszerű szakkönyvtár nélkül Február elsején, a Szolnoki Szigligeti Színházban dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitja meg az idei mezőgazdasági könyvhónapot. Erre a február­ra évről évre jól felkészülnek a könyvkiadók, elsősorban a Me­zőgazdasági Kiadó. Koltay Mik­lós, a kiadó propagandaosztá­lyának vezetője tájékoztatta la­punkat az előkészületekről, a könyvhónap eseményeiről, és az új’ művekről is, melyek a feb­ruári könyvhónapon jutnak él először az érdeklődő olvasók­hoz. — A tizennyolcadik mezőgaz­dasági könyvhónap lesz a mos­tani — mondotta. — Nem vé­letlen az sem, hogy februárban rendezzük meg a mezőgazdasági könyvek hónapját, hogy éppen februárban igyekszünk felhívni a figyelmet a szakirodalom fon­tosságára. Ilyenkor zajlanak a zárszámadások és készülnek a következő évek tervei. Most ke­rül tehát szóba az is: vajon a szakkönyvek, szaklapok, szak- folyóiratok által Közvetített is­meretek milyen mértékben segí­tik élelmiszergazdaságunk fej­lődését? Nyilvánvaló, hogy a, nagy teljesítményű gépek, kom­bájnok munkába állítása növeli a hatékonyságot, a növényvédő szerek, a műtrágyák használata mind nagyobb terméseket ad, a pontos, okos munkaszervezés, a termelési rendszerek terjedése javítja a gazdaságosságot. Döntő tényező tehát a mezőgazdasági dolgozók szakmai felkészültségi szintje, hogy képesek legyenek a technikát nemcsak kiszolgálni, hanem irányítani is. A mező- gazdasági könyvhónapok köz­ponti gondolata, mondanivalója is mindig az volt, hogy q mező- gazdasági dolgozók szakmai képzésére, továbbképzésére hív­ja föl a figyelmet. Mezőgazdasági nagyüzemeink örvendetesen gyarapodnak. Űj, nagyobb termőképességű nö­vényfajták, jobb termelőképes­ségű állatok, nagyobb, bonyo­lultabb gépek segítik a gazdál­kodást. Mindezek azonban nem­csak több bevételt tesznek lehe­tővé, hanem drágábbak, és így nagyobb értéket is képviselnek. A korszerű eszközökhöz korszerű módszerek tar­toznak. Honnan lehet ezeket megszerezni? Legköny- nyebben a szakirodalomból. Ezért egy korszerű termelőszö­vetkezet vagy állami gazdaság amennyire elképzelhetetlen kor­szerű termelőeszközök nélkül, annyira nem teljes korszerű könyvtár nélkül, melyben min­den, a modem gazdálkodásra vonatkozó ismeret a dolgozók rendelkezésére áll. Az elmúlt esztendők során a mezőgazdasági nagyüzemeit könyvtárainak létesítéséhez igen sok segítséget nyújtott kiadónk és a terjesztő vállalatok. Javult az országban a mezőgazdasági könyvellátás. Igen sok reményt fűzünk a „mezőgazdasági szak- könyv szolgálat” -hoz, mely a Művelt Nép aktivitását jelzi. Kiadónk ebben az évben 25 éves. Könyvtárnyi az a kiad­ványmennyiség, amit a mezőgaz­daság szolgálatára a Mezőgaz­dasági Kiadó 1975-ig, megalapí­tásának 25 éves jubileumáig megjelentetett: közel 10 ezer kiadvány. Ebből 5 ezer 650 könyvjellegű mű, 85 ezer ív ter­jedelemben, 28 millió példány­ban. El kell mondanom, hogy jó segítőtársaink a szaktanok és a szakfolyóiratok. Az élelmiszer-, fagazdasági, földügyi és térké­pészeti feladatok megoldását a napi-, heti-, politikai lapokon kívül 78 szaklap és szakfolyó­irat segíti. A Magyar Mezőgaz­daság, a Kertészet és Szőlészet, a Mezőgazdasági Technika és a Baromfitenyésztés egyszeri meg­jelenésének példányszáma meg­haladja a százezret. Nagy mennyiségű szakmai ismeretet szolgáltatnak az AGROINFORM kiadványai, valamint a tudomá­nyos intézmények gondozásában megjelenő folyóiratok is. Külön ki kell emelnünk azt a majdnem 100 vállalati, üzemi híradót, amelyek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdészeti és fagazdasági üzemek belső éle­tével foglalkoznak, s a dolgozók­nak sok hasznos szakmai in­formációt adnak. Kiadáspolitikánk alapja az a megítélés, hogy olyan alkatrész, olyan fogaskerék a jó szakiroda- lom, amelynek hiánya, kopása az élelmiszergazdaság egész gé­pezetében zökkenőt okozhat. Ezért tartjuk, fontosnak, hogy a párt és a kormány agrárpoliti­kájának még szervesebb részévé tegyük kiadáspolitikánkat, hogy jobban megközelítsük a gyakor­lati igényeket, és frissek, válto­zatosak legyenek kiadványaink. Jelentős lépés ezen az úton a közeljövőben nyilvánosság elé kerülő pályázati felhívásunk, melyet a TOT-tal közösen sze­retnénk meghirdetni. A pályá­zat célja: alapfokú szakikönyvek olyan új, népszerű közlésmód­jának kialakítása, amely a köz­érdekű szakismeretek elsajátítá­sát vonzóvá teszi és hatékony segítséget nyújt a szakképzett­séggel nem rendelkező, illetve alapfokú képesítésű falusi mező- gazdasági dolgozók, szakmunká­sok művelődéséhez, olvasásra szoktatáshoz^ szaktudásuk eme­léséhez. Ez alkalommal közölhetem, hogy 1975-ben négy vj soroza­tunk is indul, az első kötetek hamarosan a könyvkereskedé­sekben lesznek. Az első: „Ma újdonság — holnap gyakorlat a mezőgazdaságban” címmel. Cél­ja a legújabb eredményeken alapuló gyakorlati információk gyors terjesztése a mezőgazda- sági nagyüzemek közép, és fel­sőszintű vezető szakemberei kö­zött. A második: „Korszerű me­zőgazdasági technika" címmel, ennek célja az, hogy a mezőgaz­dasági gépekkel, gépcsoportok­kal dolgozó kezelők, szerelők, technikusok, művezetők számá­ra nélkülöznetetlen új műszaki gyakorlati ismereteket tegye hozzáférhetővé. Harmadik soro­zatunkat a SZÖVOSZ-szal kö­zösen jelentetjük meg. Ez az egyre fejlettebbé és korszerűb­bé váló ház körüli, kisegítő gaz­daságbeli, kertészeti, illetőleg állattartó termelő tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a legújabb tudományos és kuta­tási eredmények gyakorlatban is alkalmazható új módszereinek, a fajtáknak, eszközöknek, tech­nológiáknak, valamint a feldol­gozásnak és a forgalmazással kapcsolatos tudnivalóknak köz­érthető formában való ismerte­tése. Végül a negyedik sorozat címe: „Környezetvédelem az élelmiszergazdaságban”. ' Ennek kiadványai a környezetvédelmi feladatok egységes technológiá­ját ismertetik az élelmiszer­gazdaság egyes ágazataira jel­lemzően. A továbbiakban az idei könyvhónapra 28 új művet adunk ki, 306 ezer példányban. Hozzájárul még a mezőgazdasá­gi szakirodalom kiadásához az Akadémiai Kiadó is 6 művel 11 ezer 500 -a Gondolat Kiadó 1 mű­vel 30 ezer, a Kossuth Kiadó 3 művel 34 ezer 500, valamint a Műszaki Kiadó 4 művel 31 ezer 600 példányban. Összesen 42 mű, 413 ezer 600 példányban! — Mint ismeretes, a könyv­hónap ünnepélyes megnyitója Szolnokon lesz. Ugyanakkor a szolnoki Galériában szakkönyv­kiállítást is rendezünk, ezt dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági I Kiadó igazgatója nyitja meg. | c4 két (iliii fei Ötezer dollár induló tőke?! Joanne Woodward A gammasu­garak hatása... című amerikai film főszereplője a legjobb női alakítás díját kapta az 1973 -as Cannes-i filmfesztiválon Az utolsó percig című, új, szé­lesvásznú szovjet film Jaroszláv Galan ukrán írónak és antifa­sisztának állít emléket. A nacio­nalista támadások ellen harco­san kiálló író bemutatása mel­let Valerij Iszakov rendező, az Ukrán Köztársaság második vi­lágháború utáni életét is bemu­tatja. Bár a film a magyar kö­zönség előtt nemigen ismert tör­ténelmi fordulókról szól, izgal­mával ébren tartja a nézőit fi­gyelmét. A főszerepben a Sola­ris, a Pajzs és kard főszereplő­jét, Vlagyiszlav Dvorzseckijt láthatjuk viszont. A filmet a Brigád mozi tűzi műsorára. Könnyed filmvígjáték a Sza­lad, szalad a külváros című, szí­nes, magyarul beszélő francia film. A történet viszonylag egy­szerű, a nevettetés gyökere a szokásokhoz híven a félreérté­sekben, a kettős megoldásokban, a helyzetekben van. Végered­ményben a néző a nagyvárosi élet egy jól sikerült karikatúrá­ját látja a mi életünkben is elő­forduló apróságok felvillantásá­val. A fiatal párt alakító Marbhe Keller és Jacques Higelin fő­szereplésével jól szórakoztató filmet látunk a Brigád moziban, A magyar közönség mint szí­nészt ismerte eddig Paul New­man t. Az amerikai művész A gammasugarak hatása a száz­szorszépekre című amerikai já­tékfilmben mint rendező jelent­kezik ismét. A film az amerikai élet, az amerikai fásult menta­litás furcsán torz najzát nyújtja. A rendezés nagyszerű, a színé­szi játék finoman árnyalt. Fő­szerepben a rendező felesége, Joanne Woodward és lányuk, Nell Potts játsszik. A filmet a Szabadság mozi tűzi műsorára. A villány-siklósi történelmi borvidék ősi telepü­lésén, Villánykövesden, falu­múzeum nyílt. A siklósi Járási Tanácshivatal ötvenezer forint­tal támogatta az intézmény lét­rehozását, a község lakói —idő­sek és fiatalok — pedig társa­dalmi munkával járultak hozzá. Fenntartásáról és fejlesztéséről a helyi tanács gondoskodik. Villánykövesd lakosságának nagy része német anyanyelvű, ennek megfelelően a múzeum is nemzetiségi jellegű. A Volán 8. sz. Vállalat felvételre keres autóbusz- gépkocsivezetőket, kalauzokat, rakodógép-kezelőket, tehergépkocsi-vezetőket, SZTK-ügyintézőket, könyvelőket és forgalmi gyakornokokat. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 87., munkaügyi önálló osztály * Cserei Pál: 19. M. ■ M ii ü i Szürkületkor :::: (Kisregény) pr A szedett oldalak már be voltak szorítva a síknyomó- gépen, a gépmester egy sima fadarabot húzgált végig a kézzel szédett betűtengeren és fakalapáccsal ütögette, hogy egy szintbe igazítsa a betűket. Máj er Ferenc széttárta a karját, tudja Varga István, újságoldalt felbontani sok munkával jár és nem fér már bele a rendes munkaidőbe^ túlórát kell fizetnie és hát a nyomdászok is emberek, sze­retnének időben hazamenni. Amikor pedig megnézte, hogy mi van a klisén, szabadkozni kezdett, nem akar úgy járni, mint a gróf temetéséről szóló köszönetnyilvánítás esetén. Akkor Varga István támadt rá, most meg a többi párt képviselői marasztalnák, el, ha olyan választási propagan­dát szolgáló rajz jelenne meg, amely csak az egyik párt lis­tájára hívja fel a figyelmet. Hiszen úgy tudja, hogy a koalíciós pártoké még az új­ság. Varga István ránézett Má- jer Ferencre, nem először ad ki lapot, tudja nagyon jól, hegy az összeállításért a szer­kesztő felel. Máj er Ferenc topogott egy ideig a klisével, nem vonja ő kétségbe Varga István jogait, csak aztán őt ne érje vád. — Nem kell túlóradíj, ké­rem — szólt a gépmester. — Szemmel már lemértem a klisét és elkészítettem a he­lyét. Az adófizetőkhöz szóló felhívás maradhat ugye a jö­vő hétre is? — tette félre az első oldalról kivett közle­ményt. — Az nem késik ak­kor sem. Varga István helyeslőén bólintott. * * $ Balázs Zoltán tanító úr már az Ó-temetőben pihent, de az iskolát, melyben tanított, Ba- lázs-iskolának nevezték. Var­ga István mesélte a választá­sok napján, az iskola előtt ácsorogva a többieknek, hogy őt Balázs Zoltán tanította még az ábécére. Nagyon jó szívűnek ismerte mindenki, de szigorúnak is. Neki piros­ra verte nádpálcával a keze- fejét, amikor édesanyja egy­szer az utcán találta, mert elkerülte az iskolát. Nem akart az istennek sem vissza­menni, mondta, hogy fáj a feje, és szomjas. Az édesany­ja vett neki egy pohár szó­davizet s utána Balázs tanító úrhoz vezette. Nem felejti el soha azt a napot. De azt sem, amikor beteg volt az édes­anyja, egy órával, hamarabb hazaengedte, hogy friss vizet vigyen annak. Elhallgatott, s az iskola előtt húzódó árkon nézett vé­gig. Aztán elindult és az is­kola kapujától vagy húsz lé­pésnyire megállt. A többiek szemmel követték, ugyan mit akarhat. Az árokba mént és lábával rugdosta a partot. Majd egy mélyedésre muta­tott, hogy azon a szent helyen hevert a gépfegyver a har- minckilences választásokon. Amint sorban álltak az iskola bejárata előtt, hogy bejussa­nak a szavazóhelyiségbe, hátra-hátrapislogtak, mert a gépfegyver csövét a hátukon érezték. Bandukolva ment vissza a többiekhez, ráért, ő volt a bizalmi, hogy eligazítsa a sza­vazókat, merre menjenek. Közben meglátta, hogy a két­száz méternyire levő sarkon többen a szavazóhelyiség fe-

Next

/
Thumbnails
Contents