Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
Az Országos Béketanács elnökségének nyilatkozata a közel-keleti helyzetről „Közel-Keleten » helyzet rendkívül feszült. Szinte mindennapossá váltak az izraeli hadseres terrortámadásai Dél- Libanonban a lakosság és a palesztin menekültek ellen. Izrael folyamatosan elkövetett agressziója, ennek az amerikai imperialista körök részéről növekvő támogatása, az arab népek alapvető nemzeti érdekeit, függetlenségét sértő nyílt fe- getések nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét és biztonságát veszélyeztetik, zavarják a nemzetközi enyhülés folyamatát. A feszültség fokozódásáért a Közel-Keleten az izraeli agresz- szorokat és imperialista támogatóikat terheli a felelősség. Szembeszegülnek az arab népek békevágyával, minden eszközt megragadnak az igazságos, békés rendezés megakadályozására. Izrael katonai erejének növelése mellett a részleges rendezés, az úgynevezett „kilépések” taktikájával és egyéb mesterkedésekkel az arab országok megosztását, a genfi békekonferencia munkájának lehetetlenné tételét vették célba. Mindez nyílt agresszióra, újabb katonai konfliktusok pro- vokolására bátorítja az izraeli militarista köröket, amelyek a növekvő amerikai katonai segélyre építik számításaikat, szemérmetlenül megszegik az érvényes -határozatokat, barbár pusztítást, mérhetetlen szenvedést okoznak fegyveres akcióikkal a békés lakosság körében. Tartósan berendezkednek a megszállt területeken, nyíltan elutasítják a palesztlnai arab nép törvényes jogainak elismerését. Lábbal tiporják a nemzetközi jog normáit, s a legkegyetlenebb módszerekkel próbálják megtörni az arab népek nemzeti felszabadító mozgalmának erejét. A magyar békemozgalom ismételten kifejezi szolidaritását a nemzeti érdekeiért küzdő im- periallstaellenes arab országok népei iránt, határozottan elítéli a közel-keleti térség, s az egész világ békéje ellen irányuló imperialista fenyegetéseket, az Izraeli uralkodó körök agresszív magatartását. Követeli az izraeli fegyveres támadások azonnali beszüntetését, a genfi békekonferencia mielőbbi összehívását valamennyi érintett fél, köztük a; Palesztina! arab nép törvényes j képviselőjének, a Palesztina!' Felszabadítást Szervezet részvételével. A nemzetközi tárgyalások biztosíthatják a közel-keleti igazságos rendezés feltételeit, a béke és a biztonság megteremtését a térség valamennyi néne számára. Országos Béketanács elnöke Befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodájának rendkívüli ülésszaka Csütörtökön véget ért a Szak- Bzervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodájának Berlinben megtartott háromnapos rendkívüli ülésszaka. A tanácskozás részvevői közleményt hagytak jóvá, amelyet nemzetközi sajtókonferencián hoztak nyilvánosságra. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodája 30 éves fennállása óta első rendkívüli ülésszakának egyetlen napirendi pontja a kapitalista országok válságának kiéleződése és ennek a dolgozók létfeltételeire gyako. rolt kihatása volt, A háromnapos tanácskozás céljairól Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára az ülésszakot megnyitó beszédében többek között elmondotta, hogy az SZVSZ Főtanácsának Havannában tartott októberi ülése óta „számos olyan fejlemény következett be, amelyek a szakszervezeti világ- mozgalom akcióegységét — tekintettel a kapitalista világ válságának kiéleződésére — szükségesebbé tették, mint eddig bár- ; mikor”. Az SZVSZ főtitkára kiemelte az állandóan növekvő munkanélküliséget és a kapitalista országokban bekövetkezett recessziót, továbbá Henry Kis- singemek, az Egyesült Államok külügyminiszterének legutóbbi kijelentéseit (ezeket nem sokkal később Ford elnök maga is megismételte), amelyekkel az olajtermelő országokat katonai intervencióval fenyegette meg; végezetül az Egyesült Államok külkereskedelméről szóló, 1975. január 5-ón aláírt törvényt, amely nyilvánvaló beavatkozást jelent a Szovjetunió belügyeibe és minden olyan országot megtorlással fenyeget, amelyek „megállapodnak a termelés ellenőrzéséről vagy túlzott áremelések végreha j tásáról”. A berlini tanácskozás vevői megvitatták a megnyitón felvázolt gondolatokat és e vita során olyan értékes megállapításokra jutottak, amelyeket figyelembe vesznek a kapitalista világban végbemenő gazdasági válságról szóló dokumentum végleges kidolgozásánál. Az okmány megszövegezésével Bíró József moszkvai tárgyalásai Bíró József magyar és Nyiko- laj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott sas 1975. évi szovjet— magyar árucsereforgalmi megállapodás kérdéseiről. Az utóbbi években dinaml-! kusan fejlődik a szovjet—magyar kereskedelem. A fejlődés j fontos ösztönzőjévé vált az ipa- I ri kooperáció és szakosítás. A magyar népgazdaság fejlődésében nagy jelentőségűek a szovjet kőolaj- és nyersanyagszállítások. Magyarország 1975- ben részt vesz az Ural déli részén egy azbesztkombinát, valamint az uszty—ilimszki cellulózkombinát építésében. (TASZSZ) Schmidt ellentmondásos nyilatkozata a „nemzet helyzetéről' Szakszervezeti Világszövetség 3 Titkárságát bízták meg. A dokumentum végleges megfogalmazásában akcióprogramként szolgál majd a Szakszervezeti Világszövetség, valamint a hozzá csatlakozott és vele baráti kapcsolatban álló központok és i szervezetek számára. (ADN) ! A Nagy Honvédő Háború megindulása után a Szovjetunióban élő nagyszámú magyar kommunista emigráns egy része azonnal fegyveresen kapcsolódott be a szovjet haza védelméért folyó harcba, míg másik része azon fáradozott, hogy — ha közvetett módon is — minél nagyobb segítséget nyújtson a ha zai magyar ellenállási mozgalomnak. 1941 szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth rádió. Hullámhosszán a magyar kommunisták naponta többször is szóltak népünkhöz. Magyarázták: ki az igazi ellenség, mi a teendő és közös harcra mozgósítottak. Az első magyar hadifogoly-szállítmányok megérkezése után megszervezték az antifasiszta hadifogoly-iskolákat, kiadták lapjukat, az Igaz Szót. Rendszeresítették a fronton az úgynevezett frontpropagandát, hogy minél több — a keleti frontra kíildött — magyar katona értse meg, hol a helye, ki az igazi ellenség. Az első eredmények már 1942—43-ban mur tatkoztak, amikor már mind több magyar katona akadt, aki hajlandó volt együttműködni a szovjet partizánokkal, s mind többen választották a partizánok nehéz, de annál felemelöbb küldetését. 1943-ban a 2. magyar hadsereg voronyezsi veresége után egymás után alakultak antifasiszta hadifogoly-iskolák: Krasznogorszk, Juzsa, Tglica, Zbarazs, Sztrij, Sztanyislav, Dar- nyica, Fasztov területén működték az ismertebbek. Közülük kerültek ki azok a partizánok, akik már a Szovjetunió területein bekapcsolódtak a partizánharcba. Igen sok olyan magyar is volt, aki a magyar katonai alakulatoktól közvetlenül átállt a parti- záriakhoz. Ezért íalájkeEmát & Gierek sajtóértekezlete Edward Gierek, a LEMP KB első titkára a hazai újságírók részére tartott sajtóértekezleten ismertette a lengyel bél- és külpolitika időszerű kérdéseit. — A LEMP VI. kongresszusán elfogadott társadalom- és gazdaságfejlesztési politikánk következetes megvalósítása eredményeként a legutóbbi négy esztendőben számottevően megjavultak országunk lakosságának létkörülményei. — mondatta Gierek. — Különösen fontos dolog gazdaságirányítási rendszerünk további tökéletesítése, a jobb munkaerőgazdálkodás, a fűtő- és nyersanyag-takarékosság,a gépek teljesebb lei használása. Ami a mezőgazdaság-fejlesztés távlatait illeti, pártunk és kormányunk konkrét lépéseket tesz a legnehezebb munkák gépesítésének meggyorsítására, a mezőgazdaság gépesítésének fokozására. (MTI) Schmidt nyugatnémet kancellár csütörtökön délben ismertette a szövetségi gyűlésben a „nemzet helyzetéről” szóló kormánynyilatkozatát. Erősen ellentmondásos és vitatható érvelésében megmásít- hataílannak tüntette fel Bonn- nak a „nemzeti egység” kérdésében vallott hivatalos álláspontját, de végkövetkeztetéseiben hitet tett az enyhülési politika folytatásának szükségessége mellett. A két német állam létének realitását nem lehet figyelmen kívül hagyni — mondotta. Megismételte viszont azt a tézist, amely szerint a két állam között csak „különleges jellegű” kapcsolatok lehetségesek, mert mindkét államban németek élnek. Hivatkozott a nyugatnémet alkotmányra, ame'y csak „egységes” állampolgárságot ismer el. Ennek jegyében — Genscher külügyminiszter korábbi kijelentéseivel -azonosulva — kiterjesztette a nyugatnémet diplomáciai képviseletek illetékességét az NDK állampolgáraira is. „A szövetségi kormánynak nincs szándékában eltérni ettől a felfogástól” —• mondotta. Nemzetközi szinten — célzott az Ausztriával támadt konfliktusra — olyan megoldásra törekszik, amely nem jelent 'beavatkozást más államok belügyeibe. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövőben is törekszik javítani kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal. Óva intett ugyanakkor „ a borúlátástól vagy beletörődéstől” éppúgy,, mint az illúzióktól, mert a „német politikában” csak hosszú távon lehet sikerekre, számítani. Schmidt szavaiból kitűnt, hogy a „német egység helyre- állítására” gondolt. Ugyanakkor elismerte, hogy döntő elvi kérdésekben eltérő az NSZK és az NDK álláspontja, mert a két állam eltérő, egymással szemben álló társadalmi és politikai Pintér István; Magyar partizánok szovjet és lengyel földön magyar partizánok százaival a Brjanszki-erdőkben és környékén, valamint Ukrajnában. A Kovpak, Szaburov, Fedorov, Naumov, Jemljutyin, Versigora vezette partizánbrigádok jelentéseiben, naplójegyzeteiben és később íródott visszaemlékezéseikben nagy elismeréssel szólnak a magyarok helytállásáról, bátorságáról. Belorusszia területén harcoló szovjet partizánosztagokban is több mint félszáz, a partizánokhoz csatlakozott magyarral találkozunk. A Szovjetunióban harcolt partizánok helytállásáról álljon itt két emlék. Az egyiket a legendás hírű szovjet partizánparancsnok, Kovpak írta magyar partizánjairól: „Felderítő rszta- gaink 1943 tavaszán Kijev alá jutottak. Felrobbantották a hidakat az ellenség legfontosabb Út- és vasútvonalain... A magyar elvtánsgk a hadművelet csaknem valamennyi akciójában részt vettek. Bátorságukkal és merészségükkel különösen kitűntek ss. skő azazad magyar utászai. Az utunkat keresztező folyókon ezek a magyarok nemegyszer kimondhatatlanul nehéz körülmények között, az ellenség heves tüze közepette, műszakilag gyorsan ás jól biztosították az átkelést.” A másik emlék Tóth József hősi halált halt magyar partizán jegyzetfüzetei között maradt ránk: „Én büszke vagyak arra, hogy a magyar nép fia vagyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrészemül, hogy védelmére kelhetek második hazámnak, ' Oroszországnak. Az ő ellensége — a mi ellenségünk, Oroszországért harcolva közelebb hozam a magyar nép felszabadulásának napját. Milyen kár, hogy nem minden honfitársam érti ezt meg... eljön az idő, hogy megértik: Oroszország nélkül Magyarország szabaddá válása lehetetlen” — fejezte ki mélyen internacionalista és egyben látnoki szavait a hős partizán. A magyar partizánok egy része szovjet földről eljutott lengyel területekre is. Rácz Gyula rendszerek tagja, és sok mindenben különböznek érdekeik is. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a nyugatnémet közvéleményt a sajtó. nem tájékoztatja átfogóan az NDK-val kialakult sokrétű kapcsolatokról. Schmidt alapvető fontosságúnak nevezte Nyugat-Berlin „életképességének” fenntartását. A szövetségi kormány a jövőben is mindent megtesz a kapcsolatok fenntartásáért és fejlesztéséért. Kiemelte a négyoldalú egyezmény jelentőségét és hangsúlyozta szigorú betartásának szükségességét. Schmidt — az ellenzéki padsorok felé fordulva — „az egyetlen járható útnak” nevezte, hogy az NSZK „szabályozott egymás mellett élésre” törekedjék a Német Demokratikus Köztársasággal. Méltatta elődjének, Willy Brandt kancellárnak érdemeit, mert — mint mondotta — neki köszönhető, hogy Nyugat-Németország nem maradt ki a nemzetközi enyhülés folyamatából. Schmidt kitért a világpolitikai adottságok fontosságára isr Megállapította, hogy a két világhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös akarata, a kapcsolatok alkotó jellegű fejlesztésére megnyilvánuló készség teremtette meg a nyugatnémet keleti politika feltételeit. Az NSZK-nak a maga részéről érdekeltté kell tennie a jövőben is mind a szocialista, mind a nyugati országokat az enyhülési irányzat folytatásában. Aktívan közre kell működnie az európai biztonsági értekezlet és a 'bécsi haderő- csökkentési tárgyalások sikerében, pozitív érdeklődést, keli tanúsítania a SALT-tárgyalások iránt. A kancellár kívánatosnak minősítette, hogy a „német kérdésben” együttműködés alakuljon ki a koalíció és az ellenzék között. (MTI) csoportja Satanovszki lengyel ezredes partizánjai között harcolt. Köztük töltött nehéz, de felejthetetlen napok emlékét örökítette meg az ezred lapjában a később hősi halált halt Szőnyi Márton: „Köszönettel fordulunk felétek, lengyel barátaink, mivel nagyon sokat tanultunk tőletek a nehézségek és harcok idején. Hálásak vagyunk nektek azért is, hogy közelieknek éreztetek bennünket nemcsak a nehéz időkben, hanem az öröm perceiben is.” Külön említésre méltó,, hogy 1944 augusztusában a varsói felkelés idején e térségben állomásozó magyar katonai alakulatok antifasiszta érzelmű katonái együttérezve a felkelőkkel, fegyverrel támogatták őket, a menekülőket és üldözötteket pedig elrejtették. A német hadvezetés azért még a felkelés alatt leváltotta és elszállíttatta a Varsó körül elhelyezett magyar katonai egységeket. 1944 tavaszán és nyarán új szakasz kezdődött a Szovjetunióban harcoló magyar partizánok életében. Egy részüket a kijev— szvjatasinói partizánképző táborba vonták össze ós megkezdődött annak mintegy 300 — részben a partizánharcokban már részt vett, részben az antifasiszta iskolákról közvetlenül érkezett — magyarnak a felkészítése, akik a kiképzés után magyarországi bevetésre indultait. A kiképzés 1944 augusztusára jórészt befejeződött és megkezdődött a vegyes állományú, szovjet és magyar partizánokból álló szervező csoportok magyarországi, illetve vele szomszédos országokba történő bevetése. (Folytatjuk) FEJHETEK A MAGYAR FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL Wvy.' \ W'., —■- . ^ •—:—^
