Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA <5&-<TOMT-ivi tw/1... '.ii •■-i-“, r "r..'-tL*--^auM3==n=«mjL, ■■ '»ir.rju.m:..... — ■•■ r. . —m n-irinr -n 1975. JANTJÄR 3D., CSÜTÖRTÖK Ara: KI fillér XXX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM [«■■■■■■BSMnwHHHHnBHMHHMMaaHaaBMBaHaüMMMaaMHHmHBK Kßr évtized TITKÁRI TISZTSÉGBE!« (3. oldal) MTJNKÄSSZEMMEL, a takarékosságról (5. oldal) KÖZMŰVELŐT'ÉS MEDGYES EGYHÁZÁN (3. oldal) Állami gazdaságok — ma és holnap :sete!k és az állami gazdaságok Készül Békés megye 15 éves távlati közművelődési terve Az állami gazdaságok valami- ved több mint 880 ezer hektár mezőgazdasági, ezen belül 660 ezer hektáron felüli szántóterü- . etem gazdálkodnak. Az összes mezőgazdaságilag művelt teni- etnek 12,8 százalékát, a hazai [szántóknak pedig 13 százalékát művelik közel másfél évtizede így tűnik tehát — legalábbis a erületi adatok alapján —, hogy az állami gazdaságok szerepe ; elen tősége viszonylag hosszabb deje változatlan. Ezzel szemben az MSZMP Központi Bizottságá­lak a párt XI kongresszusára kiadott irányelvei azt állapítják meg, hogy az állami gazdaságok nzerepe egyre növekszik gazda- í ági életünkben, társadalmunk­ban. 1973-bam az állami gazdasá­gok az összes mezőgazdasági ter­mékek termelésének 16 százalé- fcát, az árutermelésnek pedig en­nél is nagyobb hányadát adták, Területi arányuknál tehát na­gyobb mértékben járultak hoz- ::á az ország élelmiszeréllátásá- ioz, a mezőgazdasági termékek exportjához. Az 1973-as évhez hasonlóan alakult a múlt esz- ;endő termelési eredménye is, írről azonban teljesen pontos és végleges adtok még nincsenek. De. nem csak az országnak isriott termékek mennyiségében, uz ellátásban, és az exportban fért eredmények jelzik az álla­mi gazdaságok tevékenységének ■fejlődését, mind számottevőbb [súlyát. Egyre sikeresebben tel­jesítik azt a feladatukat is, .amely a gazdálkodás korszerű megoldásainak kipróbálásával, új termelési eljárások bevezeté­sével. elterjesztésével kapcsoda- «5. Pedig ez, mezőgazdaságunk >nai szintjén már nem is olyan egyszerű. Legjobb mezőgazdasá­gi nagyüzemeinkben teljesen joggal vallják: ha egy-egy ter­melési ágban jó eredményt .akarnak elérni, akkor a termelés rnindeh elemét minden fázisá­ban magas szintre kell emelni, s az egyes elemek között össz­hangot kell teremteni. Ha a .gazdálkodás egy-egy területén ezt a követelményt kielégítik, akkor beszélnek iparszerű ter­melési technológiáról, termelési rendszerről. Azokat pedig, akik arra is vállalkoznak, hogy egy- egy általuk kidolgozott, kipró­bált iparszerű termelési tech­nológiát másoknál is bevezet­nek, a rendszer gazdájaként em­legetik. Ma már — mint ez elég­gé közismert — több termelési rendszer működik a magyar me­zőgazdaságban. E termelési •rendszerek zöme az állami gaz­daságok tevékenységéhez kötő­dik. Tavaly hazánkban csaknem félmillió hektáron termeltek Termelési rendszerben kukoricát, cukorrépát, napraforgót, s né­hány más növényt. Ebből 200 ezer hektár az állami gazdasá­gokban. a többi terület pedig a termelőszövetkezetekben volt. így tehát a rendszergazda állami gazdaságok nagyon is gyakorla­tiasan vesznek részt — a koráb­bi éveknél lényegesen hatéko­nyabban — a termelőszövetke­zeti közös gazdaságok termelé­sének korszerűsítésében. A szocialista mezőgazdasági iM5*gyüzemek, a termelőszovetke­liözött formálódó kapcsolatok egyre erősebbek. A legjobb ter­melőszövetkezetek hosszú ideje példaképüknek tekintik a leg­jobb állami gazdaságok termelé­si megoldásait, gazdálkodási (módszereit, termelésszervezési eljárásait. Ez a helyzet egyéb­ként nagy felelősséget ró az ál­lami gazdaságokra, s nagy fele- I ..ősségtudatot is követel. Jogos! az állami gazdaságokkal szem- j ben az a várakozás, amely a ’ központi intézmények részéről is megnyilvánul: ne csak hosz- j szú távon, hanem a gazdálkodás rövidebb időszakaiban is mutas- ! sanak példát tetteikkel. Az állami gazdaságok fizikai dolgozói a munkásosztály részét alkotják. Az állami gazdaságok I dolgozói a társadalmi termelés- I lsem levő helyzetük révén sokat j tehetnek mezőgazdaságunkban a szocialista termelési viszonyok ; fejlesztéséért. Az irányelvek ki­mondják: „A termelőerők jobb hasznosítása azt igényli, hogy... folytatni kell a szövetkezetek termelést szolgáló társulásainak, közös vállalkozásainak és válla­latainak létrehozását és bővíteni ííz állami gazdaságoknak, az álla­mi vállalatoknak és a termelő- szövetkezeteknek a fejlett, ipar- szerű mezőgazdasági termelés kiterjesztését elősegítő, szerző­déses alapon nyugvó közös te­vékenységét.” Több módja és formája — s jelenleg még elég sok jogi és közgazdasági akadálya — van annak, hogy az állami gazdasá­gok, állami vállalatok és terme­lőszövetkezetek összefogva, kö­zösen hozzanak létre olyan ter­melő, feldolgozó egységeket, amelyek a bennük alkalmazott technológiai, magas színvonalú szervezettség, a fegyelmezettség révén képesek a legkorszerűbb igényeket, követelményeket ki­elégíteni. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen közös tevékenység feltételei egyre jobban megér­nek. A gazdálkodásban, az em­berek ismereteiben, gondolko­dásában lezajló változások olyan utak keresésére kell, hogy ösz­tönözzenek, amelyek még haté­konyabbá teszik a termelést, to­vább növelik a termékek minő­ségét, előállításuk gazdaságossá­gát, a munka termelékenységét. A közös vállalkozások tehát egy­re számottevőbb szerepet kap­nak, s kibontakozásukat köny- nyítő körülményeket igényelnek. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei elismerően szólnak az állami gazdaságok tevékenységéről, ugyanakkor nagyon megtisztelő és egyben nehéz feladatok megoldását vár­ják azoktól a tízezrektől, akik az állami gazdaságokban dolgoz­nak. Az állami gazdaságok ed- j dig megtett útja — akár a gaz­dálkodást, akár a társadalmi ha­ladást nézzük is — arra ígé- j rét, hogy a gazdaságokban dől- [ gozó kommunisták példája, ősz- , tönzése segítségével az állami j gazdaságok teljesítik azokat a i feladatokat, amelyek a gazdái- j kodásban, a társadalmi viszo- nyok fejlesztésében előttük áll- ' nak. s Kedden délelőtt alakult meg; Békéscsabán dr. Durkó Mátyás, j a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem docensének ve- í zetésével az a munkabizottság, mely hivatott arra, hogy kidol­gozza Békés megye 15 éves távlati közművelődési tervét. A terv kidolgozásakor elsősorban azt a dokumentumot veszik fi­gyelembe, melyet a megyei ta­nácsülés 1974. decemberében fo­gadott el Békés megye közmű­velődésének helyzetéről és a további fejlesztési feladatairól. A tervjavaslatot áprilisban a megyei közművelődési bizottság hagyja majd jóvá és terjeszti elfogadásra a végrehajtó bizott­ság, illetve a júniusi megyei ta­nácsülés elé A terv tudományos megala­pozottságát a felkért munkabi­Vendégek Komáméból A békéscsabai Városi Tanács és a Komáméi Tanács vezetői között már régebben igen ben­sőséges és jó kapcsolat alakult ki. Ennek eredménye, hogy ja­nuár 29-én vendégek érkeztek Komáméból, a városi tanács meghívására. A delegáció veze­tője Ölveczky Ferenc, az ottani városi tanács elnöke. A vendé­geket Békéscsabán Araczki Já­nos városi tanácselnök fogadta. A csehszlovák látogatók több napra érkeztek, megnézik a vá­ros nevezetességeit, ellátogatnak üzemekbe. termelőszövetkeze­tekbe, s elsősorban gazdasági, valamint kulturális kérdésekkel foglalkoznak, ezek iránt érdek­lődnek. zottság összetétele messzemenő­en biztosítja. A közös munká­ban részt vesz Bánszki Pál, a Népművelési Intézet osztályve­zetője, Sallai István, a Könyv­tártudományi Módszertani Köz­pont, H. Sass Judit, az MTA szo­ciológiai kutató intézetének, F. Vankó Ildikó, az ELTE közmű­A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezetének el­nöksége Csatári Béla elnökleté­vel megtartotta idei első ülé­sét. Gál István tájékoztatója után az elnökség megvitatta és jóvá­hagyta a maga és munkabizott­ságainak idei munkaterveit. Ez­után Körösfalvi Pál, a szervezet társelnöke tájékoztatta az el­nökséget a Békéscsabáin felépülő Technika Háza beruházásával kapcsolatos elképzelésekről és feladatokról. Ennek alapján az elnökség elhatározta, hogy a kö­zeljövőben előkészítő bizottsá­got hoz létre. A tájékoztatóban elhangzott: a Békás megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat kollektí­vája vállalta, hogy társadalmi munkával először a vázlati ter­veket, majd 1976 első negyed­évére a kiviteli terveket is elké­szíti. Az elnökség írásos jelentése és Szakáll Tamás titkár szóbeli ki­egészítője után megtárgyalta á megye legfiatalabb szervezeté­velőd ési tanszékének munkatár­sa, Zsolnai András az Országos Tervhivatal közgazdásza, vala­mint a megyei művelődési in­tézmények vezetői, a közműve­lődési szakfelügyelet tagjai, és a megyei művelődésügyi osztály közművelődési csoportjának munkatársai. nek, az 1974. október 29-én megalakított Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület ed­digi tevékenységét és jövőbeni feladatait. Az egyesületet an­nak idején negyvenen alakítot­ták meg, jelenlegi taglétszáma Viszont már eléri a hatvanét. Ezenfelül arról is beszámolhat­tak, hogy a múlt év végén ka­zánfűtői kiegészítő tanfolyamat rendeztek. Az idén tovább foly­tatják a képzést és továbbkép­zést. Többek közt kis teljesít­ményű kazánfűtői, turbimagé- pész és emelt szintű hűtőgép­kezelői tanfolyamokat szervez­nek. Vizsgálódásokat folytatnak a tekintetben is, miképpen le­hetne a későbbiekben pb-csere- telep-kezelői, továbbá gázkészü­lék- és fogadóállomás-kezelői tanfolyamokat rendezni. A szer­vezet jellegéből adódóan az energiatakarékossághoz és -gaz­dálkodáshoz hasznosítható ja­vaslatokat és szakmai támogatást ad a megye legfiatalabb tudo­mányos egyesületi csoportja (P. P.) Szilvás gombóc csak belföldre A Magyar Hűtőipar békéscsabai gyáregységében egy-egy műszakban oő ezer szilva« gömbö­cöt készítenek a szorgos asszonykezek. A patika tisztaságú üzemben csak belföldi fogyasz­tásra készül a közkedvelt étel Fotó; Beméasy Technika Háza épül Békéscsabán — Társadalmi munkával készítik el a terveket Ülést tartott a MTESZ megyei elnöksége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents