Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

I (SXBHBíÜÜSBBSBasaOBI A kancsalság gyógyítható betegség Vígvázat: Táplálkozási betegségek! Mert Donhoffer Szilárd orvas- professzor mondotta egykor: ,Az amber sorsa, ameddig pályája a múlt homályába követhető, & bőséges táplálkozás rövid peri­ódusaival tarkított éhezés”. Saj­nos, ez a nagyon találó megál­lapítás nem csupán a múltra jellemző, hanem a földkerekség kétharmad részén ma is érvé­nyes. E tény határozza meg azt, hogy a múltban, és a fejlődő ál­lamokban ma is főként a táp­lálkozás hiánybetegségeik, első­sorban a különböző fehérje- és vitaminhiányos állapotok képe­zik a problémák fő részét. A fejlett országokban viszont sajnos a túltáplál ás káros kö- vetJkezményedvei kell szembe, néznünk, SLHfZAS AMoar beszélünk róla, ha a testsúly 10%-kal meghaladja a normális értéket. Normális test­súlyának akkor tekintünk va­lakit, ha testsúlya megegyezik & testmagasság 100-on felüli ejentiméteremék számával. 40 év alatt ez értékből nőknél 5, fér­fiaknál 10%-ot levonunk. Így pL egy 170 cm magas fiatalem­ber normális súlya 63—64 kg. Sportolóknál, erősebb csontoza- rúafcnál a felső határ 5—10%-kal eltolódhat. Legelterjedtebb táplálkozási betegségünk. Ha az elhízott, és normális súlyú emberek anyag­cseréjét részletes elemzés alá vesszük, rendszerint nem sike­rül olyan tényezőt találná, me­lyet az elhízásért felelőssé tud­nánk tenni. A talált változások inkább az elhízás következmé­nyei. Tény az, hogy azonos kö­rülmények között élő emberek egy harmada—fele kóros súlyfe­leslegre tesz szert, míg másik fele normális súlyú marad. Sok­sok kötetnyi az elhízás okaival foglalkozó irodalom, de a súly­görbék különböző viselkedésé­nek pontos eredetét mindmáig nem sikerült tisztázni. Az vi­szont nem kétséges, hogy — bár egyéni különbségek vannak: egyesek inkább hajlamosak hí­zásra, mások viszont nem — kö­vérség akkor jön létre, ha a kalóriabevitel meghaladja az energia leadását. Ilyenkor a kü­lönbség zsír formájában raktá­rozódik. Hazánk lakossága ma átlag 300 kalóriával többet fo­gyaszt tényleges igénye felett: ez képezi végső, kézzel fogható ma­gyarázatát fokozódó tastsúlyfe- leslegének. „LUXUS^-KALÖRIAK Ha valaki csak pár napon át tápanyagtáblázatból kiszámítja napi kalóriabevételét, könnyű-" szerrel megállapíthatja, milyen észrevétlenül „túlehetj ük” ma­gunkat 1—200 kalóriával. Már­pedig átlagosan 7000 kalória fö­lös bevitelével 1 kg-os testsúly­gyarapodásra tehetünk szert. Igen sokan csupán a kávéjukba tett napi 6—8 szem mokkacu­korral fogyasztanak többet a kelleténél, és ez is mintegy 20 kg-os súlygyarapodást idézhet elő 10 év alatt! Régen azt tar­tották, hogy a zsír hizlal legjob­ban. Ma úgy tűnik, inkább a szénhidrátok, tehát a kenyér, tészta, lisztesáruk és főként a cukor, mely mint tudjuk, bioló­giailag értéktelen, és csupán „luxus”-kalóriák bevitelét jelen­ti. Minthogy nem foglalkozhat­tunk ehelyütt részletesen az el­hízás okaival, nem térhetünk ki súlyos egészségügyi következ­ményeire sem. Csupán rámuta­tunk, hogy a testsúlyfelesleg i minden kilogrammja átlag 2%- kal rontja az étetkilátásokat — az elhízás számos betegség köz­vetlen előidézőjévé válik. így a eukorbaj, a szív- és érbetegsé­gek, szívinfarktus, magas vér­nyomás, légzési elégtelenség, epekövesség, mozgásszervi be­tegségek stb. idő előtti fellépésé- 3 hez vezet, és megakadályozza ezek sikeres gyógykezelését. Hogyan előzhető meg a kövér­ség? A válasz igen egyszerű: Étrendünk eddig tárgyalt sokol­dalú korszerűsítésével, a cukor, lisztesáru, zsiraoékfogyasztás korlátozásával és ezeknek főleg zöldséggel, színes főzelékkel, gyümölccsel, hús- és tejtermé­kekkel történő helyettesítésével. Dr. Fövény! József Engem néz, téged lát, kiskert­be néz; a káposztás kertbe néz... Félig tréfás, félig csipkelődő megállapítások, szólások a kan- csalító, bandzsító emberről. Az érzékeny lelkű gyermekek az ilyen s hasonló jelzők hallatáin idővel társkerülővé, magányos­sá válhatnak. Ha pedig betegsé­güket nemtörődömségből, tudat­lanságból nem gyógyítják, ifjúvá, felnőtté érvén gyakran életre szóló töréssel, tragédiával kell számolniuk. Szemhibájük miatt nem választhatják azt a hiva­tást, amelyre kiskoruk óta ké­szülnek. MINDEN 25. MAGYAR KANCSAL Hazánk lakosságának 4 száza­léka, több mint 400 000 ember Tejtermékteszt: Sajt és túró Napjainkban mind többen is­merik fel, hogy az egészséges, korszerű táplálkozásban milyen óriási a jelentősége a tejnek és a tejtermékeiknek. „A tej erő, egészség” — olvashatjuk a hir­detésekben, s az üzletekben bő­séges a választék. De vajon eléggé ismerjük-e az árukíná­latot? A tejipar natúr-sajtból 28-fé- lét, ömlesztett sajtból 38-félét gyárt, s nem kevesebb, mint 37- féle változatban hózzák forga­lomba a túrót. A családok több­sége azonban csak néhányféle sajtot és túrót fogyaszt. Pedig a sokféle készítményből minden­ki kiválaszthatja az ízlésének legmegfelelőbbet. Ehhez kívá­nunk segítséget nyújtani azzal, hogy — a teljesség igénye nél­kül — bemutatunk néhány tej­ipari terméket. A Tenkes és a Rinya sajt: a trappistánál kevesebb zsírt* több fehérjét tartalmaz. Kelle­mesen zamatos, enyhén sós ízű. Receptek Burgonyás szendvics: Szép nagy burgonyákat válogatunk, megtisztítjuk, félujjnyi vastag széletekre vágjuk, olvasztott zsírba mártjuk, sütőlemezre he­lyezzük, s majdnem készre süt­jük. A burgonyaszeletek tetejére halmozzuk a következő töltelé- iket. 10 dkg kolbászt, 20 dlkg pá­rizsit vagy krinolint, 15 dkg saj­tot, 2—3 keménytojást megda­rálunk. kevés pritamininal és mustárral ízesítjük. Ismét a sü­tőbe tesszük. A meleg szendvi­csekhez savanyúságot kínálunk. Töltött burgonya: Tíz-tizenöt meghámozott, nagyobb burgo­nyát félbe vágunk, és a középü­ket kivágjuk. Valamennyinek az aljáról is levágunk egy kis szele­tet, hogy állíthatók legyenek. Köz­ben 25—30 dkg maradék sült vagy főtt húst vagy sonkát meg- daráluink, sózzuk, borsozzuk és ..megtöltjük vele a fél burgonyá­kat. Ezután kizsírozott, tűzálló tálba rakjuk, szorosain egymás mellé és meglocsoljük olajjal, vagy vajjal. Megsütjük. Mielőtt kivesszük a sütőből, meglocsol­juk néhány kanál tejfellel. Tá­lalás előtt meghintjük reszelt mjtísá- és petrezselyemzölddel. Kötőit mellény Anyaga: 200 g zöld, 50 g fehér és 50 g piros köz ?pvdítagságú gyapjú vagy műszálas fonal, 3-as tűvel kötjük. Alapminta: színén sima, bal oldalán fordított A mellényt a szokásos lentről föl­felé haladó kötési módtól eltérő­en az oldalvarrástól kezdjük, s így jelen munkánkat a bal ujjá- nál kezdjük annak háfcrészével 45 szemmel. 2 am-t kötünk min­dig simán, s utána az alapmin­tával dolgozunk és mindjárt sza­porítunk minden 2. sorban, a jobb szélén 2x2, 1x3 és egyszer 60 szemet és így 112 szemmel dolgozunk tovább és szaporítunk máig 10 szemet, de ezt mindig simán kötjük. A nyak kerekíté­sét pontosain a szabásminta sze­rint kerekítjük. 16 cm után 1x3 és 4x1 szemet fejezünk be. 2 can után 2 sor piros, 2 sor fehér, 2 sor piros, 2 sor fehér és 2 sor piros csíkot kötünk, de csak aiz alapmintára, a pántrészen nem. A színek váltásánál a munka hátsó oldalán mindig keresztez­zük a szálakat ős külön vigyá­zunk, hogy se túl laza, se túl szoros ne legyen a kapcsolás. Továbbhaladunk munkánkkal és a középtől számítva pontosan tükörképpel kössünk tovább és végül a 45 szemmel 2 cm-t min­dig simán kötve fejezzük be a pulóver hátát. Elejét a hátával azonos módon kötjük, de a nyakkivágást (kétsorosként köt­ve) 1x20, 2x3, 2x2 és 3x1 szem­mel befejezve fogyasztjuk, a má­sik szélen ezeket a szemeket sza­porítjuk. Kidolgozás: a két részt átgőzöljük, összevarrjuk, M­Fogyökűrázóknak és diétások­nak különösen ajánlott. Balaton sajt: gyártását né­hány éve kezdték meg Somogy megyében. Jó minőségű pasztőrö­zött tejből készül. A trappistá­hoz hasonló minőségű. Köményessajt: sovány, vág­ható, rugalmas, köménymaggal ízesített, enyhén savanykás. Ala_ csohy zsírtartalma és viszonylag nagy teljesértékű fehérjetartal­ma miatt, zsírszegény diétások, epebántalmakban szenvedők is fogyaszthatják. Vadász sajt: ize a joghurtra emlékeztet, enyhén pikáns, kel­lemes, savanykás és sós, puha, vágható. Göcseji csemege sajt: kelleme­sen savanykás, kissé lágy, rög­lyukas állományú, önállóan is fogyasztható. Márványsajt: francia eredetű, kellemes, kissé csípős, enyhén sós ízű. önállóan vagy vajjal összekeverve fogyasztható. Az érett márványsajtot kékeszöld penész szövi át. A sajtokhoz hasonlóan a tú­rófélék is koncentráltam tartal­mazzák a tej értékes tápanya- i gait A magyar konyha sokféle változatban felhasználja. A cél­nak megfelelően, különböző zsírtartalmú, ízesítésű, félkész és konyhakész túrófélék kerül­nek forgalomba. A zsíros, félzsíros és sovány étkezési túrón kívül, vaníliás, mazsolás krémtúrót, körített krémtúrót, körített tehéntúrót, gomodyatúrót, Túró Rudit és Tejszín krémsajtot is találha­tunk a gazdag választék között. Az ízesített krémtúrók édes, fűszeres és sós változata jól megfelel a hazai ízlésnek. Első­sorban közvetlen fogyasztásra ajánlhatók, de hidegkonyhai ké­szítményekhez is jól felhasznál­hatók. Nagy Erzsébet szedjük a nyakkivágás szemeit (háta kb 64, eleje 102 szám) és öt tűvel egy sor sima, egy sor for­dítottal 2 cm-t kötünk. Fiatal lányoknak ingblúzhoz nadrág­gal, szoknyával is nagyon osince. Szint ágygarnitíra, ágyleritő, diszparna (annyian tehát, mint ahányat« például Győr-Sopron megyében élnek) kancsal, s ebből követ­kezően legtöbbször tompán látó is! A kancsalság a szemek hely­zetbeli rendellenessége, amikor a távoliba tekintő szemgolyók nézővonala nem párhuzamos. Az eltérés lehet befelé, kifelé, rit­kábban fel- vagy lefelé irá­nyuló. SZEMSZAKORVOSI SZŰRŐVIZSGÁLAT Szükséges mielőbb elkezdeni a kancsalok gyógyítását. Mi * teendő? A szülők már a 6—7 hőnapos csecsemőt vigyék el szemorvos­hoz, ugyanis a kisgyermekek szemhibája már néhány hónapos korukban felismerhető és gyó­gyítható is. Egy orvosi statist tika szerint az egyévesek 80—92, a kétévesek 70—88, a három-* évesek 40—75 százaléka gyógyít­ható csak atropinkezeléssel, il­letve atropinnal és szemtakarás­sal. Elsősorban azok a szülők fi­gyeljenek különösen gyermeke­ik szemére, akik moguk is kan- csalók, tompán látók, szemüve­gesek. A kancsalság és egyéb szembetegségekre való hajlam ugyanis örökölhető, nem egy esetbep harmadíziglen is. Hazánkban, sajnos, igen kevés a szemész szakorvos. Ahhoz, hogy rendelőintézetben, megfe­lelő körülmények között, a vára. kozó tömegtől nem siettetve dolgozhassanak a szemészek, a mostaninál három szor-négvszer több szakorvosra lenne szükség, A kancsalság és a tompán lá­tás felismeréséhez alapos orvo­si vizsgálat szükséges, méghozzá a korai gyermekkorban. Célsze­rű lenne, ha a gyermekszakor- vosi rendelőkben szemész szak­orvos is dolgoznék, természete­sen jól felszerelt, külön helyi­ségben. Másutt is megvalósítha­tó a szegediek jó példája: külön ifjúsági szakrendelő-intézetben kezelik, vizsgálják rendszeresen a város fiatalságát, csecsemő­kortól a középiskola befejezésé­ig. Óvodai különterem KANCSALOKNAK Addig is, míg Magyarorszá­gon rendelet nem írja elő a kis­gyermekek, akár csecsemő korú­ak szemészeti szűrővizsgálatát, sürgető feladat az óvodába be­íratott lányok, fiúk szemészeti vizsgálata. A kancsalítók és tompán látók nagy számára va­ló tekintettél célszerű lenne a gyógyításra szorulóknak külön óvodai csoportot szervezni. A kaincsalcsoportba járók termé­szetesnek találják egymáson a takart szemet, játéknak fogják föl a gyógyulásukat szolgáló gyakorlatokat. Tévhit, hogy a kisgyermekek iskolás korukra kinövik a kan- csalítást. A hatéves korban ke­zelésbe vett kanosatoknak és tompán látóknak csupán 60 szá­zaléka gyógyítható, s ez az arány évenként 17 százalékkal csök­ken! Az elhanyagolt kancsal­ság, a nemtörődömségből, tudat, lanságból föl nem derített tom­pán látás gyakorlatilag a beteg szem elvesztését jelenti. Ha nem vigyázunk eléggé — gyarapod­hat a félszeműek tábora. (Kulcsár) Bítís martishr? 11 1975. JANUÁR 26.

Next

/
Thumbnails
Contents