Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
Heft belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig J elentős ipari eseménnyel kezdődött ez a hét: Le- samvárosban. A Tiszai Vegyi Kombinátban — közismerten, a TVK-ban — megkezdte próba- üzemelését az „oleíinmű”. Tudom, ez a szakszerű elnevezés már ismerősen cseng, a bonyolult vegyi folyamat lényege pedig, hogy a TVK-ban előállított etilént 330 kilométeres vezetéken az ukrajnai Kallus városának vegyi kombinátjába szállítják — alapvetően fontos műanyagok és vegyipari alapanyagok etilénében. Ha a próbaüzem hibátlan, éppen, amikor e sorok napvilágot látnak, elindul az etilén a csővezetéken, s vele a technológiai együttműködés a két vegyimű között. Mi mindent gyártunk azem- lített műanyagokból és vegyi alapanyagokból, aligha kell bővebben magyarázni, de hogy egy másik, manapság ugyancsak sokat emlegetett ipari szakkifejezés, az úgynevezett könnyű- szerkezetes építésmód mit jelöl, arra csupán azért térek ki e heti beszámolómban, mert legújabban már szinte minden héten, így ezúttal is, hírül adják: egyik vagy másik építővállalat, korábban elképzelhetetlenül rövid idő alatt, tető alá hozott egy könnyűszerkezetes iskolát vagy óvodát. Az egyszeri esetek országszerte programmá nőnek. A napokban Szolnok megyében jelentettek be, hogy a megyeszékhelyen, továbbá Karcagon, Jászberényben „könnyűszerkezetes” óvodát építenék. A szakmai magyarázatot ezúttal is mellőzzük — a szülőknek mindenesetre könnyeibe lesz. ■1 ár az elmúlt héten beszél- tünk róla, milyen értékes hozzájárulás a közelgő párt- kongresszus munkájához egy-egy tanácskozás és állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. A héten a KISZ Központi Bizottsága — Kádár János jelenlétében —, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács vitatta meg a XI. pártkongresz- szus irányelveit. A tanácskozások közös jellemvonása: egyetértés a párt következetes politikájával és az együtt-gondolko- zás kifejezéseként hasznos észrevételek a Központi Bizottság számára. Az utóbb említett szövetkezeti tanácskozáson sok jóleső szót hallhattunk a termelőszövetkezetekről. A Nemzeti Bank elnökhelyettesének minapi tájékoztatóján — a mezőgazdaságnak nyújtható hitelekről — a bankember is kiemelte, milyen eredményes évet zártak a mező- gazdasági nagyüzemek, amit az is bizonyít, hogy ismét kevesebb a veszteséges téesz, mint az előző évben, számuk már száznál is kevesebb. És egy további biztató jel: növekszik a beruházási kedv a mezőgazdaságban. A ligha kelt meglepetést, hogy — mint a szénbányászat e héten nyilvánosságra hozott tervéből kitűnik —■ bővítik a kitermelést és javítják a munka gépesítését, s mert a szénigények hosszabb távon is növekednek, folytatódnak a földtani kutatások is. Valljuk be: már nem becsüljük le a szenet. Sőt, ismét széntolvajokról olvasunk. Lehetett dolguk a bíráknak, míg a vádlottak százat ig meghaladó számára a kétszáz év börtönt kiosztották — a rajtacsípett szállítók és orgazdák között. A bányák gondja különben továbbra is a létszámcsökkenésé, noha már úgy látszik, stabilizálódik a helyzet. Az átgondolt munkaerő- és bérgazdálkodás — erről beszélt a munkaügyi miniszter is e heti sajtótájékoztatóján — sokait segíthet Azt is bejelentette, hogy az idén nem lesznek központi bérintézkedések, és a rendelkezésre álló pénz jelentős részét az ösztönzés fokozására használják fel. Nőst, ezt az elvet mindenki helyesli, de amikor, úgymond, differenciálva kell ösztönözni a vállalatnál, a munkahelyen, többnyire ugyancsak húzódoznak a kényes feladattok. És ami még igen fontos lenne — erről is szólt a miniszter —, a korszerű üzemszervezés és ügyvitel. Ezzel kapcsolatban hadd idézzek egy hirdetést amely a napokban jelent meg. „Kecskeméten és Kaposváron létesülő számítástechnikai adatfeldolgozó központunk vezetésére keresünk felvételre-” srtb. stb. Bizony jó volt olvasni, hirdetésben is kutatják már a képzettebb, a nagyobb gyakorlatú szakembert számítástechnikai központok számára, Kecskeméten, Kaposvárott— 17 zefc voltak hazai híreink. Határainkon túl, minit hírlik, nagy érdeklődés előzi meg az április 7-én megnyíló ’jubileumi magyar kiállítást Moszkvában. E sorok írója jól emlékszik a hatvanas évek elején rendezett első nagy magyar kiállításra a szovjet fővárosban, nagyszerű visszhangja volt. Azóta tizenegy-néhány év telt el. Annyival többet kell tefhát produkálnunk. Akárcsak a sportban — mondhatnánk... de hiszen megszületett első olimpiai sikerünk. Montrealban döntötték: magyar eredményjelzőket vásárolnak a súlyemelő- és vívóversenyekre. Tizenkét cég indult el és a magyar VBKM győzött. A díja: 130 ezer dolláros bevétel. Az üzleti sikerekért érdemes szurkolni és dolgozni is. Balog János Becsülettel teljesíteni nrankaverseny-mozgalom Sarkodon „Közszemlére tettük a vázlatokat" Élenjáró egység munkásőrei között Sarkadon a párt községi bizottsága az elmúlt év. májusában összehívta a nagyközségben tevékenykedő üzemek, vállalatok, intézmények párt- és gazdaságvezetőit. Előttük Kesztyűs’ Lajos, a pártbizottság titkára tartott tájékoztatást. — Nagy események sorozata előtt állunk — mondotta —, pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója méltó megünneplésére készül az ország. Ezek arra késztetnek minket is, hogy munkafelajánlásokkal méltó módon készüljünk az eseményekre. Sarkadon is főleg a szocialista versenymozgalomban tevékeny- tafiSő brigádok azok, amelyekre leginkább lehet számítani a munkafelajánlásokban és azok teljesítésében.” Aztán egymás után érkeztek a munkafelajánlások, amelyek értéke összesen 70 millió forintot jelent a nagyközségben. Legnagyobb értékű felajánlások a termelési érték növelésében születtek, amelyeknek összege meghaladta a 13,5 millió forintot. Ugyancsak jelentős volt az a társadalmi munkaóra, ^mit nemcsak a vállalatoknál, intézményeknél dolgozók, hanem a lakosság is vállalt a község szépítésére, csinosítására, valamint a községben levő óvodák férőhelyeinek bővítésére. Ez is meghaladta a 13^5 ezesr ésráá A zászlóalj parancsnoka már az ez évi feladatokon dolgozik Pénteken, január 24-én ünnepi zászlóaljgyűlésen kapta meg a Kljulcsár Mihályról elnevezett szarvasi munkásőr zászlóalj az 1974. évi munkája után a megye legjobb önálló egysége címet. Hatodik alkalommal és véglegesen. Igaz, nem egymás utón nyerték el tíz év alatt ezt a megtisztelő kintüntetést, de az a körülmény, hogy 1964- 1974-ig hatszor kerültek az élre, úgy gondoljuk, sokakban ébreszti a gondolatot: hogyan, milyen módszerrel jutottak el a szarvasi járás munkásőrei ehhez a kimagasló eredményhez. Mi is erre kerestünk választ. Utunk elsőként Sonkoly Mihály zászlóaljparancsnok irodájába vezetett. A parancsnok már ennek az évnek a feladataival foglalkozott, amikor kerestük- Előtte tervek, vázlatok. — Nem volt könnyű — mondja a határozott beszédű parancsnok —, nagyon sok munka van amögött, hogy hatodszor érdemeltük ki a megtisztelő címet. Jól emlékszem az első évre. Őszintén meg kell mondanunk, az ötvenes évek végén fegyelem terén rosszul álltunk- Sok körülmény játszott ebben közre. Meg kellett szabadulnunk azoktól a társainktól, akik nem voltak hajlandók az előttük álló feladatok végrehajtására. Ez azonban csak az egyik gondunk volt. Nem szeretném felsorolni valameny- nyit. Azt azonban kötelességemnek érzem elmondani, hogy sokat segítettek és segítenek a járás és a város politikai vezetői. Jelenleg elmondhatjuk, egységünk a szó igazi értelmében valóban egység. Egyet akar és közösen munkálkodik azon, hogy a területi parancsnokság irányelveit mindenben legjobban teljesítsük. 1974-ben például jelentős gondunk volt az állományépítés területén. Kértük bázisüzemeinket, hogy segítsenek ebben. Ennek eredményeként 1974 októberében kész névsorokát hoztak, így decem3 bér elején már készen volt az 1975-ös állományfejlesztési tervünk. Tavaly a törzs-vezetéki gyakorlatok végrehajtásában is új mozzanatot valósítottunk meg. Parancsnoki törzsünket nemcsak tanteremben, hanem azon a terepen is oktattuk, ahol ebben az évben az egységgyakorlatokat végrehajtjuk. Nehéz dolgunk volt, hiszen olyan egységekkel versenyeztünk, mint a békéscsabai Ku- lieh Gyula vagy az orosházi munkásőr zászlóaljak, akiket nagyra értékelünk. Csak megújuló lelkesedéssel, együttes munkával maradhattunk az élen. A zászlóalj parancsnokának helyettese Tusjak János, a vasipari szövetkezet beállító lakatosa- Valamennyi ünnepélyes egységgyűlésen ott volt, amelyen a szarvasiak a megye élére kerültek. / — A legemlékezetesebb? A tavalyi év volt. Igen szoros volt a küzdelmünk a békéscsabaiakkai- Ahhoz, hogy mégis megtartsuk első helyünket, erősítenünk kellett a törzs szervező, tervező munkáját Ezt egyebek között úgy csináltuk, hogy egy-egy gyakorlati foglalkozás értékelését követően az okmányokat közszemlére tettük ki oktatótermünkben. Ezekről törzsünk parancsnoki - állarriánya láthatta, mit csinált jól és mit nem. Valóban nehéz volt, különösen Tusjak János elvtársnak az elmúlt év. Felesége sajnos, tíz hónapig gyengélkedett, ráhárult még a két gyerek nevelése, a munka és az egység törzsének vezetése teljes mértékben a zászlóaljparancsnok- helyettesre hárult. Mikor azonban arról kérdeztük, hogyan bírta ezt a megterhelést, szerényen mosolygott — Mindig szemem előtt lebegett a három nagy M. Vagyis helytállni a munkásőri szolgálatban, a munkahelyen, a magánéletben. Az Endrődi 'Cipész Szövet!»; zet kereskedelmi osztályának vezetője a jól megtermett, szerény szavú Sárhegyi András. Az előképzés munkásőrt arról kérdezzük, milyen érzés bekerülni annak a zászlóaljnak a kötelékébe, amelyik tíz év alatt hatodik alkalommal került megérdemelten a megye élére. — Őszintén mondom, nem volt tudomásom arról, hányadszor lett első zászlóaljunk. Azt azonban tudtam munkatársaimtól, akik már régen tagjai a testületnek, hogy igen jó, eredményes munka folyik a munkásőrségnél. Ezért is döntöttem úgy, hogy kérem felvételemet Közel egy év alatt sokat láttam. Meggyőződtem arról, hogy a szervezettség, az oktatások színvonala nagyon jó. És az is jó, hogy törődnek az emfberreL Feladatomnak érzem, hogy a jövőben tovább öregbítsem zászlóaljunk hírnevét Az egység alapító tagja a* 55 éves, szikár termetű Péteri Márton századparancsnok. „Civilben” a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet párttitkára, 1597-ben a gyomai, endrődi és dévaványai munkás- és paraszt- emberekből alakult önálló században szakaszparancsnok volt Most a U. század parancsnoka. —- Nem tettünk semmi mást, mint amivel megbíztak bennünket. Teljesítettük és teljesíteni fogjuk ezután is a párt iránti és dolgozótársaink iránti kötelességünket. Igaz, az első időkben voltak olyan társaink, akikkel sok gondunk volt. Előfordult nemegyszer, hogy az idősebb elvtársainkkal nem mertünk lövészeten gránátot dobatni, mert féltünk, hogy bajuk esik. Azóta ezen is túl vagyunk. Arra a kérdésre,- meddig akar munkásőrszolgálatot teljesíteni; magabiztosan válaszd; — Ha az egészségem engedi, szeretnék legalább 25 évet dolgozni a testületben. Persze gondolnunk kell arra, hogy át kell adnom a parancsnoki beosztást. Már meg is van az utódom, Weigert Mihály személyében. Miska megbízható, jó felkészültségű munkásőr. Századpa- rancsnok-helyettes és a Békés megyei Vasipari Vállalat gyomai gyáregységének lakatosa. • * * Dicsekvés nélkül, egyszerű szavakkal mondták el a szarvasiak azokat a leküzdött gondokat, törekvéseket, amelyeknek nyomán Békés megye legjobb egysége címet kivívták. Nem titkolták azonban azt sem, hogy büszkék eredményeikre, arra, hogy a zászlóalj munkásőreivel az üzemek, intézmények vezetőinek segítségével, a pártbizottságok támogatósával ismét elsők lehettek. Botyánszki János A D. század parancsnoka, fiatal utódjával (Fotó: Desses® GxjjJ^g januak m