Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

Kitüntetett, a moziból Bánfi Belánét, at békéscsabai Szabadság mozi vezetőjét ritkán lehet az irodájában találni. Be­szélgetésünk idején is először a pénztárban segített, majd az előadás megkezdése előtt mint jegyszedőnő engedte be a kö­zönséget a nézőtérre, — Az influenza bennünket tsem kímél, kőt dolgozónk is be­teg, így aztán ott segít az em­ber, ahol éppen szükség van — mondta a vezetőnő. — Mi itt egyébként is olyan jó kollek­tívában, nyugodtan mondhatom, családias légkörben dolgozunk, .hogy az a legtermészetesebb do­log, ha segítünk egymásnak. — Különös világ ez a mi munkahelyünk, hiszen, amikor délután három órakor bejövünk a moziba, akkor önkéntelenül is jó estét kívánunk egymásnak, mert itt mindig sötét van. Min­den este fél 11-ig itt kell len­nünk, ezért bőven van időnk, hogy megbeszéljük a világ dol­gait. Sokan irigyelnek bennün­ket, amiért munkaidőben is mo­ziban ülhetünk. Valóban, szíve­sen nézzük a jó filmeket, külö­nösen az ifjúsági előadások han­gulatosak. számunkra is. De ha már az ember tizedszerre látja ugyanazt a filmet, akkor a vé- gefelé bizony nem mindig szó­rakoztató dolog itt lenni. Azt hiszen, a mi szakmánkban csak olyan emberék maradnak hosz- szabb ideig, akik szenvedélyesen szeretik a mozit. Hiszen nálunk ■— bár bevezettük a heti 44 órás munkaidőt — vasárnap és ünnepeken is itt kell lenni, s amíg mások szórakoznak, mi dolgozunk. Számunkra éppen az a csodálatosan szép, ha egy kicsit segíthetünk abban, hogy az emberek jól érezzék magu­kat. Bánfi Béláné 16 éve dolgo­sok a mozi üzemi vállalatnál, s ennyi idő alatt megismerte a szakma minden szépségét es (buktatóját. Egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy közre­működj ön a filmkultúra mind szélesebb körű elterjesztésében. Állandó kapcsolatban van a város üzemeivel, iskoláival. Törzsközönségéhez tartozik na­gyon sok szocialista brigád, amelyek díszes emléklapokat kapnak a kollektív mozilatoga- tások idején. Különösen ered­ményes a közönségszervező munkájuk a közgazdasági tech­nikumban, a 611. sz. Ipari Szak­munkásképző-Intézetben, va­lamint a 7. és a ló. számú ál­talános iskolában, ahonnan a gyerekek a tantestülettel együtt járnak moziba, A békéscsabai Szabadság mo­zi megyénk egyik legkorszerűb­ben felszerelt filmszínháza. A kiváló szervező munka és a helyes műsorpolitika eredménye­ként az elmúlt évben 40 ezer szei-vezett látogató nézte az elő­adásokat A közművelődésben végzett tevékenységük elismeré­sét jelzi, hogy nem is olyan ré­gen Bánfi Béláné is megkapta a Szocialista Kultúráért kitün- te test, (Andódy) Hol vagytok, grundok? Ének négy fejezetben dl kétfilmjei Kijevben 150 park van. A vá­ros minden lakójára 18 négy­zetméter zöldterület jut. A hoz­zánk szomszédos Temesváron 19 parkot látogathatnak az embe­rek. Svédországban 100 kilomé­tereken árt; húzódnak a telepü­lések közötti nemzeti ligetek. Nálunk kicsit más a helyzet. Nemcsak a földrajzi, a szemlé­letbeli is. Igaz, vannak már nemzeti parkjaink, természetvé­delmi területeink, de .. Bent a városokban, ahol élünk, nem szaporodnak a fák. Leg­alábbis nem mindenütt Balaton- földváron ebben az évben állí­tólag 30 ezer facsemetét ültet­nék et Országos snxregalmst kellene indítani ebből a példából. Palánkok A televízió műsorának egyik kedves epizódja a Fröcsi cipő körüli reklám: hatalmas park­ban gyerekek hada rohangál, ug­rálnak át a palánkon, másszáit a farönk-erodítményeket A reklám célja csalt az volt, hogy bizonyítsa: ilyen körülményeket is kibír a fröccsented; talpú ci­pő. Ennél persze — akarva, aka­ratlan —. többet mond a film: ilyen körülmények között erő­södnek meg testben és lélekben gyermekeink;! De hői vannalk gründete? Nem sok helyen. Vidéki városokból pedig jóformán teljesen hiányoz­nák. Ha voltak, most házak ma­gasodnak rajtuk vagy garázsok. Sok jsaamorú példa bizonyítja, hogy garázsokkal foglalták el a játszótereket, ezétdúrták a ho­mokozót, szétverték a libikókát, elzavarták a gyerekeket. Igaz, vannak már városok, ahol a panel lakóházak föld­szintjére tervezik ezeket az autó-raktárakat, így jut hely a homokváraknak is. Van hová tervezni másizókákat, rönk-pa- lánkokat és kútgyűrű-folyosó- csodákat«. Dühöngök Nem 'kés gond helyet találni a nagyarányú építkezésieknek, Ez biztos. De előre nem lát­ható károkat okozhatunk azzal, ha puszta mennyiségi szemlélet­tel halmozunk betont betonra, házat házra. Mi hát a teendő, hogy ne okoz­zunk egyensúlyzavart? Azt hi­szem, mindenekelőtt a türelem és a lehető legjobb megoldások szenvedélyes keresése. Erna kell törekedniük a tervezőknek, a települések vezetőinek, a kivi­telezőknek. A fővárosban sok helyen lát­ni a lakótelepeken parányi, ma­gasan körülkerített szigeteket. Népszerű néven ezek a. „dü­höngök”. Kézilabda-, kosárlab­da- vagy focipályák, 25—30 mé­teren, ablaktörés veszélye nél­kül. Ez is jó megoldás. A lakó­bizottságok összefogásával bár­hol, viszonylag olcsón előállít­hatok. Szocialista brigádjaink is örömmel segítenék az ilyen kezdeményezéseket. Páskándi Géza Békéscsabán A Megyei Művelődési Köz­pont Irodalmi Köre ma, pénte­ken este 7 órakor tartja foglal­kozását. Ez alkalommal a ro­mániai magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotójával, Pás- • kándi Géza íróval találkozhat- j nak a klub tagjai, csabai olva- í sói. A népszerű próza- és drá- j maírót Kiss Ferenc irodalomtör- j ténész mutatja be a közönség- • nek, műveiből Bicskey Károly. • a Békés megyei Jókai Színház színművésze mond részleteket. Nemrégen a mi vidékünkön történt, hogy néhány meggondo­latlan felnőtt hatalmas szegeket vert a garázsok ajtajába. Azt remélték, hogy majd csak fenn­akad rajtuk egy-két foci vagy gyerek (!) A lakótelepi „dühön- gőkkei” az ilyen brutális cse­lekedetet is megelőzhetnénk. Tornaszerek A pósteleki tomaparfc híre lelkes fogadtatásra talált az or­szágban. Romantikus környezet­ben várják a látogatót a sport­szerek, a kulturális programok. Csak a távolság nagy, ezért in­kább hétvégi kirándulásra al­kalmas ez a toroapark. A hét többi napján szükség lenne néhány edzőteremre. Öl­tözővel, zuhanyozóval, bent a városban, a községekben. A szol­gáltatóipar is vállalhatna ilyen beruházásokat és néhány forin­tos belépőkkel üzemeltethetné is e helyiségeket. Munka előtt, munka után sokan igénybe ven­nék súlyzóikat, tornaszereiket, amit hulladékanyagból is el le­hetne készíteni. Érdemes lenne összefogniuk a lakóbizottságoknakj a MENCS dolgozóival, a városok, községek vezetőivel, hogy ha a jelenre nem, hát a jövőre gondoljunk ebben az ügyben! Az elkövetkező idők szocialis­ta életmódjára . • Réthy István Jelenet Kovács András rendező új filmjéből, szemmel című alkotásból Bekötött Ezen a héten a csabai mozik két új magyar filmet tűznek műsorukra. A Szabadság film­színházban Kardos Ferenc ren­dező Hajdúk című színes tör­ténelmi filmjét vetítik. A cse­lekmény a XVII. században ját­szódik, a Bocskai szabadság- harc idején. A számkivetett rab­lóéletet élő hajdúkat egy Becs ellen készülő főúr zászlaja alá gyűjti. A legfontosabb feladat: jó fegyvereket szerezni. A haj­dúk — vállalva az út életet is Megjelent az „Útközben” negyedik száma A megyei tanács művelődés­ügyi osztálya pedagógus tovább­képző intézetének „Útközben” című kiadványának most je­lent meg a negyedik száma. A kiadvány a Békés megyei neve­lők pedagógiai tevékenységéből hat tanulmányt közöl. A szám írói a tananyagcsökkentés hatá­sairól, a környezetismeret (ik­tatásának jelentőségéről, a diák­otthoni nevelőmunka irányítá­sáról, a nehezien nevelhető gye­rekekről, az iskolai irányítás problémáiról mondják» el saját tapasztalataikat. A kötetet haszonnal forgathat­ják a pedagógusok. követelő kockázatait — egy nagyobb gulyával a dalmát ten­gerpartra indulnak. A pénz­szerzésnek és a fegyvervásár­lásnak ez az egyetlen, veszélyes módja maradt csak számukra. A hajdúcsapat útját kíséri hát nyomon a film szép tájak kö­zött. A Hajdúk főbb szerepeit Dzoko Rozic, Doyne Bird, Avar István, Madaras József és Oszter Sándor játsszák, közre­működik a Fonográf együttes. Kovács András rendező alko­tásai méltán aratnak nagy si­kert a magyar ég a külhoni közönség körében. A Hideg na­pok, a Magyar ugaron, a Falak alkotója most újabb filmmel jelentkezett, A Bekötött szem­mel című alkotás történelmi dráma, a második világháború borzalmainak egy sajátos, de hiteles rajzát nyújtja. Az igaz­ság és a hit örök érvényű, az emberi érzelmekben élő kate­góriái csapnak össze egy mást egy igazabbat akaró fiatal lel­kész, Kaszap István sorsában. Szép és őszinte film a Bekötort-t szemmel, élményt jelent minden érdeklődési körű nézőnek. A film főszereplője Kozák András. A Brigád mozi tűri műsorára. A j&i »I i: Cserei Pál: 0 Szürkületkor ( ■»■■KM Iliiül :::::::: (Kisregény) jr Megemlékezést szeretett volna Májer Ferenc közzéten­ni az újságban a grófról, mert puritán embernek tartotta. Nemes ember létére acélpen­gét szereltetett egy séta pálca végére, és amikor kikocsizott a majorjára, órákat sétálga­tott a legelőn s az acélpen­gével irtotta a szamártövist. De hát nem ő dönti el, hogy mit közöljenek a lapban, ami­óta újra megjelenik, mint az­előtt, amíg nem mentek be az oroszok, ő csak nyomdai­lag készítteti el, a koalíciós pártok megbízottai szerkesz­tik. Bár végső fokon Varga István hagy mindent jóvá. Ez az új világ! Suszterek szer­kesztik az újságot. De hát majd csak vége lesz ennek is, mint az ezerkilencszázkilen- ces vörös diktatúrának. Hir­detéseket felvehet, mert va­lamiből fizetnie kell a nyom­dászokat, a papírt sem adták ingyen, amit megóvott a rak­tárban, mert a példány szám­bevételből vajmi kevés jut; kinek kell az olyan újság, amely mindig csak az új gaz­dákról ír, a napközi otthon­ról, az iskola meszeléséről. Hümmögött egy ideig, majd mindkét hüvelykujját nadrág­ja korca mögé dugta, köszö­netnyilvánítást kellene lead­ni, az talán még megjelenhet­ne, mert a hirdetéseket csak felületesen futja át az új szerkesztő. Az újságot a nyomás előtt most is átnézte Varga István. Végigolvasta a címeket elég kifejezők-e, betűtípusuk össz­hangban van-e a publikációk mondanivalójával. Elégedet­ten adta át a gépmesternek, hogy indíthatja a nyomógé­pet és már ment volna, de Májer Ferenc visszatartotta, hogy nemrégen érkezett egy köszönetnyilvánítás, szeretné még azt a hír^c között elhe­lyezni s egy hasonló nagysá­gú közleményt kivenne, ame­lyik várhat a következő meg­jelenésig. Varga István ezt természe­tesnek tartotta, a hirdetések­ben nem akarja korlátozni, hiszen a költségeket fedezni kell. És kiválasztották, hogy melyik közlemény maradjon ki. Amikor elment Varga Ist­ván, Májer Ferenc a kimaradt hír helyébe azt a szöveget tet­te, amelyet már jó előre ki­szedetett. Nem szokványos köszönetnyilvánítás volt, in­kább miniatűr nekrológ, amely így kezdődött: „A la­kosság szeretetétől és tiszte­letétől övezett gróf úrtól örökre elbúcsúztunk” és ezek­kel a szavakkal fejeződött be: „Emlékét kegyelettel, meg­őrizzük”. A címe így szólt: „Búcsúzunk egy köztisztelet­ben álló férfiútól”. Másnap, amikor megjelent az újság, Varga István beron­tott a nyomdába és Májer Ferenc orra előtt a ' asztalt verte, hogy’ merészelt önké­nyesen nekrológot* közzéten­ni, fizetett köszönetnyilvání­tásban állapodtak meg és nem ebben. Májer Ferenc tiltakozott. — De kérem! Ez fizetett szöveg. Itt van kérem a szám­la — kotorászott bele egy dossziéba és elébe tette Varga Istvánnak. — Csak nem tet­szik gondolni, hogy szabály­talanságot követek el? Min­dig törvénytisztelő ember voltam.

Next

/
Thumbnails
Contents