Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-24 / 20. szám
M A; Világ proletárja^ egyesüljetek I 'népújság MIS. lANCáR 24., PÉNTEK. Ara; 80 fii ér XXX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Á labdarúgó m Ili. tavaszi sorsolása (6. oldali Először a magunk portáján nőzzőnk körbe Különböző tények, adattok főágnak közkézien arról, miként, dézsmálta meg termelőmunkánk ,'gyümölcseit 1974-ben a cserearányok számunkra kedvezőtlen változása a tőkés külkereskedelemben. Előre látható, hogy e hatásoktól idén sem függetleníthetjük magunkat. Akadnak, akik tszámára mindez már-már meg - lyugtatóan hangzik. Ha ilyer ’olyamatok zajlanak a világgazdaságban, mit tehetünk ellene? Többet kellett fizetni az olajért, vegyi termékekért, a műtrágyáért, a cukorért, a papírért? Savanyú képpel ugyan, de leszurkoltuk azt az árat, mélyet az eladó kért Gondoljuk meg job- san vásárlásainkat — mondják, ,s úgy érzik, azt tartják, ha nem következik be a cserearányok •omlása, házunk táján minden •rendben lenne. Nos, az igazság az, hogy gaz- itesági problémáinkat nem csak mportáltuk, importáljuk. Ebből hazai „áruval” is ellátjuk magunkat bővén. Pusztán arról van szó, hogy — amint azt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésén elhangzott előadói beszédében megfogalmazta — ,,a külső feltételek kedvezőtlen vál- ozása érzékelhetőbbé tette gazdasági munkánk gyengeségeit, zembeötlőbbé a tervező és a •szervező munka fiogyatékossá- vait”. Mert hisz’ miféle, határainkon túlról jött problémákban kereshetnénk egyebeik mellett a beruházási tevékenység alacsony hatékonyságának, az energia-, a nyersanyag sók helyen fellelhe- 4Ő pazarlásának okait? Célravezetőbb, tisztességesebb, fsa először mindig a magunk portáján nézünk körbe. Igái; ugyan, hogy a világ 113 országával folytatunk úgynevezett sza- baddievizás elszámolású kereskedelmet — azaz sokféle, s olykor váratlan hatásnak vagyunk kitéve —, de ezzel aligha magyarázhatjuk termelőberendezéseink elérhetőnél kisebb kihasználtság! fokát. Az indok nagyon gyakran a szervezetlenségben — az anyagellátás akadályozásától a megmunkálási műveletek logikus rendjének elhanyagolásáig — az élőmunka pocsékolásá- ban lelhető. Holott csupán a gépipari vállalatoknál a termelőberendezések kihasználásának tíz- százalékos növelése 14—15 milliárd forinttal gyarapítaná a termékkibocsátást, s négymilliárdos többletnyereséget hozna a közös konyhára. Jogos a kérdés; jut erre akkora figyelem, mint a tőkés áremelkedések vállalati következményeire? Pedig e tíz- százalékos javulás — az üzem- és munkaszervezésre támaszkodva — nem tartozik a túlzott, teljesíthetetlen követelmények közé. Lebecsülnénk a világgazdasági változások okoz a gondjainkat? Aligha. Inkább azt mondhatjuk hogy a vál’alatok, a különböző irányító szervek felcserélik teendőik fontossági sorrendjét, ha a gondokat megvilágító fény- apalábot a cserearányok romlá,sára vetik, s a maguk portájára csupán néhány sugárka jut. ’.Viert igaz, a nyersanyagok túlnyomó részét drágábban mérik, mint néhány esztendeje — s a jövő sem ígér lényegesen kedvezőbb feltételeket, de vajon észszerű gazdálkodással nem tudnánk az anyagköltségekből egy százalékot lefaragni? Ez ugyanis 5,5 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé. Hiszen a drága nyersanyag akkor igazán irága, ha pazarolják, ha nem készül minden kilójából hasznos ;ermék, hanem harmada, Me hulladékba jut, Tapasztalható hajlam arra, logy a vállalati, iparági irányítás elsősorban külső okokban keresse a nehézségek, a megnőtt követelmények forrását, s ha nem a külkereskedelem alakulásában, akkor az ágazati kapcsolatokban, a kooperáció gyengeségeiben, mások mulasztásaiban, fegyelmezetlenségeiben. S csak végül, úgy mellékesen kerülnek elő a saját porta rendetlenségei, lazaságai, ami már a cselekvés irányát és erejét is .meghatározza. Ez a szemlélet, s a nyomában kialakuló gyakorlat veszélyesebb, nagyobb károkkal jár, mint a világpiacról származó kedvezőtlen harfcás. A fogai- ! mazás nyerseségét az menti, hogy többségében régóta meglevő problémákkal kellene szembenézni — csak utalásszerűén: a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a termékcserélődés gyorsításával, a készletgazdálkodás gyengéivel —, de ez még nem általános jellemzője a vállalati magatartásnak, az irányító szervek tevékenységé- : ziek. A külgazdasági háttér megváltoztatása kétségtelenül hatást gyakorol cselekedeteinkre. Mégis, fontosabb, lényegesebb ennél, , hogy ne csak népgazdasági ősz- ; szességben — az ún. makroszinten — ismerjük fel és érvénye- j sítsük a hatékonyság növelésének lehetőségeit, hanem a vállalatoknál, azaz a gazdaság mikroszintjén is megtörténjék ez Több intézkedés erre kényszeríti a termelőket, ám nagy hiba lenne megállni ott, ahol a központi megszorítások hatása véget ér. E tagadhatatlan korlátozások célja nem az, hogy béklyót rakjon a termelői közösségre, hanem a jó irányok, a követendő módszerek eddiginél nyomatékosabb megjelölése. A népgazdaságunkat kedvezőtlenül érintő külső hatásokat — kemény munkával — mérsékelhetjük. Magunk teremtette, magunk dajkálta problémáinkon azonban —' ugyancsak kemény, következetes munkával — úrrá lehetünk. A kettő összefügg, de a teendők élén saját portánk dolgai állnak. Azért is, mert ezt diktálja a tulajdonosi lelkiismeret. És azért is, mert rendben J levő portán nyugodtabban szembenézhetünk azzal, ami másoknál történik, s ami vevőként.,; eladóként érint bennünket. ML ©o Békéscsabára látogatott a közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes Horn Dezső közlekedés- és J positaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója tegnap, i január 23-án Békéscsabára látogatott, ahol Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A megbeszélésen jelen voltak a megyei tanács képviselői és a közlekedés szakemberei is. A tárgyalás során sző volt az 1 előző megállapodások végrehaj- j tásával kapcsolatos tennivalóik-) ról, az 1975. évi közlekedés- ! fejlesztési feladatokról, vala- j mint az V. ötéves tervidőszak várható közlekedésfejlesztési elképzeléseiről. Egyeztették a közlekedéssel, valamiint a postai hírközléssel összefüggő időszerű megyei fejlesztési igényeket és lehetőségeket Ennek alapján a minisztérium és a megyei pártós állami vezetés között megállapodás jött létre. A szoligorszki Beloruszkálij kombinátnak 1975-ben a kálium műtrágya termelése 8 millió 150, ezer tonna lesz, amely jelentősen felülmúlja a Szovjetunió állami ötéves tervében meghatározott mennyiséget A kombinát három területi üzemegységének! bányáit és ércdúsítóit nagy tér-1 Frank Ferenc köszönetét mon- > dott az úthálózat (különösen az , utóbbi időben végrehajtott) fejlesztéséért, a Szajol—Lökösházaj közötti vasútvonal villamosító- í sáért, valamint a közúti közle- j kedés javításának elősegítéséért. | Kérte) hogy a minisztérium a | jövőben jobban vegye figyelem- ‘ be a postai hírközlés fejlesztő-1 sének, továbbá az autóbuszpá-1 A Volán 8. sz. Vállalatánál tavaly az év elején két évre szóló energiatakarékossági intézkedési tervet dolgoztak ki. A válmelékenységű gépekkel szerelik fed. A közeljövőben megkezdi az üzemelést a Beloruszkálij negyedik részlege is, amelynek termelése évi 3 millió 500 ezer tonna kálium műtrágya lesz. A kilencedik ötéves terv végéig a Szovjetunió műtrágya- termelését a tervek szerint 90 millió tonnára emelik. lyaudvarofc építésének szükségességét. Hasonlóan fontos az alsóbbrendű utak és másodrendű vasútvonalak fejlesztése is, Horn Dezső a kérdések megoldására vonatkozóan ismertette a minisztérium álláspontját és többek között elmondta, hogy a békéscsabai posta építését előreláthatólag az V. ötéves tervidőszak elején kezdik meg, lalat évente 27 millió forint értékű üzemanyagot és mintegy 2,5 millió forint értékű kenőanyagot használ fel gépkocsijai üzemeltetéséhez. Ennek csökkentését tűzték célul az intézkedési tervben. Céljuk elérésének érdekében kidolgozták az üzemanyag-elszámoltatás zári; rendszerét, s ezt a békéscsabai telepen alkalmazták a múlt évben kísérleti jelleggel. Naponta ellenőrizték a gépjárművek üzemanyag-fogyasztását, túlfogyasztását. Amennyiben túlfogyasztást állapítottak meg, megkeresték annak okait, s műszaki vagy egyéb intézkedésekkel szűrték ki a fogyatékosságokat Az intézkedési tervben 1974- re egymillió forint megtakarítást irányoztak elő. A műszakjaik, ® gépjárművezetők lelkiismeretes munkája nyomán ezt 3 millió forintra teljesítették. Ugyanakkor a megszigorított üzemanyag-elszámolás eredménye, hogy egy év alatt egymillió literrel kevesebb üzemanyagjegy fogyott el a vállalatnál. Eredményeikéi úgy érték eü hogy közben 350 ezer tonnával több árut szállítottak és 3,2 millió kilométerrel több utat tettek meg a teherszállító jármüveik, mint az 1973-as évben. A tömegközlekedési eszközök, autóbuszok pedig 2,2 millió utassal szállítottak többet és 2,3 millió kilométerrel hosszabb utat tettek meg, mint a bázis- esztendőben. Mivel a zárt rendszerű üzemanyag-elszámoltatás tapasztalatai a békéscsabai telepen kedvezőek, ebben az évben a megye valamennyi Volán-telepére kiterjesztik. Am nemcsak az üzemanyaggal takarékoskodnak, hanem minden energiával. Ehhez tartozik, hogy tavaly 14 újítást nyújtottak be a vállalat dolgozói különböző energiatakarékossági területekre. A benyújtott újítások közül kilencet fogadtak el és alkalmaznak. Közülük négy újítás évente 310 ezer forint megtakarítást eredményes a vállalatnak. A Beloruszkálij kombinát ércdúsító gyárának őrlőüzeme <Fotó; APNJ A korszerű mezőgazdaságért igy év alatt hárommillió forint üzemanyag-megtakarítás a Volánnal
