Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

UDOMÁNY ECHNIKA fl hullámterek hasznosítása Tengerjárók a híd alatt F olyómodellek ÄK elmúlt évtizedeik dunai je­ges árvizei indokoltak azt az OVH—MÉM 26/1968. sz. ren­deletet, amely Magyarország két fő vízgyűjtő területén (Duna- és Tisza-völgy) az árvédelmi hul­lámtereik mezőgazdasági haszno­sítását szabályozza. A rendelet kimondja, hogy tilos minden­fajta egyéves vagy évelő kul­túra telepítése, amely magas­sága vagy zártsága miatt egy esetleges árhullám levonulását gátolná. Pedig ezeknek a terüle­teknek általában jő talajtani adottságai vannak, csak a ked­vezőtlen hidrológiai viszonyok (időszakos elöntés, belvízfiakaa- dások) miatt alkalmatlanok a mezőgazdaság hasznosítására. Van azonban egy igen fontos ipari növényünk, az úgynevezett celluláznyár, amelynek telepí­tésére a hullámterek nem kis területe (csak a Tisza-völgy ben kb. 50 ezer hektár) alkalmas len­ne. A fent említett rendelet azonban gátat vet a lehetősé­geknek. A rendelet felülvizsgálata ese­tién a eellulóznyár telepítésének jelentős gazdaság haszna lenne. A korábban nagy mennyiségű importra szoruló papírgyártá­sunk 1971-től igen. nagy fejlődés­nek indult, ma már exportálni is tudunk. Ha a papírgyártás jó ütemű fejlődését fenn akarjuk tartani, biztosítani keil az alap­anyagot Ilyen kitűnő alapanyag lenne a hullámtereken termesz­tett oelltflóznyár. A telepített fa­állomány 10 éves korára vágás­érett Hektáronként átlag 400 köbméteres fatömeg kitermelé­sére lehet számítani. Ez évenként hektáronként több mint 150 ezer forint tiszta nyereséget jelente­ne a fakitermeléssel foglalkozó e> p e> Számítógép és menetlevél Teherautók forgalmának automatizált irányítására szolgáló rendszert hoztak létre Moszkvában. A legbo­nyolultabb munkát — a leg­racionálisabb útvonalak ki­jelölésének feladatát — szá­mítógépre bízzák. A sofőr indulás előtt megkapja me­netlevelével együtt az elekt­ronikus diszpécser által java­solt útvonalat is. Ez az út nem okvetlenül a legrövi­debb, de a leggyorsabb és a legkényelmesebb. Az új rend­szert 1975 végére vehetik be. 0 gftft /ffMga 1975. JANUÁR SL gazdaságoknak. A meteorológiai viszonyokat figyelembe véve elsősorban a Tisza-völgyban vár­hajó az, hogy a csekély valószí­nűségű jeges ár levonulásából keletkező károk ellenére is igen gazdaságos tevékenység legyen a cellulóznyár termesztése. A Tisza- völgyben ez évente kb. 600 mil­lió forint hasznot jelentene a hullámtéren osztozó gazdaságok­nak. Szükséges lenne ezért a terü­letileg illetékes vízügyi igazga­tóságnak bevonásával megvizs­gálni, hogy árvédelmi szempont­ból van-e lehetősége a hullám­terekben való fatelepítésnek az árvízvédekezés biztonságának csökkenése nélkül Ä Tomi szibériai folyón fel­építendő kemerovi hidrotechni­kai csomópont tervezése előtt Kazahsztán energetikai intéze­tének szakemberei elkészítettek az érintett folyószakasz modell­jét. A komplexumhoz egy záró­gát, egy 600—700 ezer kdlo.vat- tos vízj erőmű és egy 11 milliárd köbméter befogadóképességű víztároló tartozik. Az építkezés alapvető célja az iparosított Kuznyecki-medence nagy részén áthaladó Tomi vízhozamának növelése, még a vízszegény nyá­ri időszakban is biztosítja a vízi élővilág életfeltételeit. Az energetikai intézetben nagy hidrotechnikai kísérleti bázis létesült Folyó- és csatornasza­kaszok, hidrotechnikai csomó­pontok modellezésére alkalmas sztendeket építettek, amelyeken jelenleg Kyugat-Szibériában, az Aral-tó és a Kaspi-tenger kö­zött, a Tiensan északi és nyu­gati nyúlványainál létesítendő hidrotechnikai komplexumok Az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának határozata az a fontos okmány, amely a termé­szeti környezet védelme terüle­tén folytatott sok évi törvény­hozó és gyakorlati munka ered­ménye, hangsúlyozza, hogy 1974-től kezdve a Szovjetunió­ban a távlati és évi terveket dol­gozzák ki a természeti kincsek ésszerű kihasználására és a természet védelmére. Ez szer­ves része lesz az ország nápgaz- daságfejlesztósi állami tervei­nek. A Szovjetunió tapasztalata azt mutatja, hogy a szocialista gaz­dálkodási és állami tervezési rendszer feltételei között sikere­sen megoldhatók a természetvé­delem és a természeti kincsek újratermelésének időszerű prob­lémák Az új határozat pontosította azon minisztériumok és szerve­zetek funkcióit, amelyek termé­szetvédelmi munkát végeznek országos méreteikben. így például a Szovjetunió Ta­lajjavítási és Vízgazdálkodási Minisztériumát megbízták a 'Ti­zek felhasználásának, a víztáro­lók szennyeződéstől és kiapasz- tástói való védelmének állami ellenőrzésével. A Mezőgazdasági Minisztérium ellenőrzi az or­szágban & földtörvény megtar­A tengeri járművek által ha­józható folyók, öblök, kikötők útvonalak fölött átívelő hida­kat mindeddig csupán felnyit­ható vagy oldalirányban elfor­dítható kivitelűre készítették, Nyugatnémet szakemberek egy újabb megoldást választottak amikor a hamburgi kikötő egyik új hídját felhúzható megoldá­súra építették meg. A híd 108 méter hosszú középső részének vasszerkezetét két egymással szinkronban működő hajtómű három perc alatt tudja felemel­ni a legmélyebb pontról a leg­nagyobb magasságig. A híd kö­zépső része két, 72 méter magas pillérre támaszkodik. A hídnak meghatározott nyitva tartási ideje van. Általában kétóránként állítják le a közúti forgalmat, hogy 15—20 perc leforgása alatt a legnagyobb tengeri hajók á kényelmesen áthaladhassanak a felemelt hídszerkezet alatt. tását. Az Erdőgazdaságügyi Ál­lami Bizottság felelős az erdők produktivitásának újratermelé­séért és növeléséért, valamint a Szovjetunió erdőkimcseinek az erdőtüzektől való megvédéséért 1974-től kezdve a természeti kincsek ésszerű felhasználásával és újratermelésével kapcsolatos összes intézkedéseik az ország történetében első ízben bekerül­nek az állami népgazdaságfej- lesztási terveikbe, amelyek a Szovjetunióban törvény erejűek, A határozat a konkrét intéz­kedések egész sorát jelölte meg a városok közegészségügyi hely­zetének megjavítására: a zöld­del beültetett területek — par­kok. köztereik, sétányok — bő­vítését; 1974-től kezdve hulla­dékfeldolgozó és hulladékégető üzemek építését; a ragy váro­sokban és ipari központokban az ipari hulladékanyagok köz­ponti gyűjtésének, eltávolításá­nak és ártalmatlanná tételének megszervezését. Az állam tervszerű erőfeszí­tései nagy lehetőségeket nyújta­nak az ember környezetének, megbízható, garantált védelmé­re, bolygónk igen gazdag termé­szeti kincseinek ésszerű haszno­sítására. J. O. (APN---5SÍ Fényerőszabályozé a foglalatban A „jó öreg” petróleumlámpának volt egy nagy előnye: könnyen s egyszerűen szabályozni lehetett a fényerejét. A ma haszná­latos villanyégők esetében nincs erre lehetőség, csak az izzók cseréjével oldható meg a fényerő csökkentésé vagy növelése. Ezt a hátrányt felismerve dán kutatók olyan foglalatot konst­ruáltak, amelybe félvezetőkből összeállított fokozatmentes fe­szültségcsökkentő egységet építettek be. Az újfajta feszültség- szabályozós foglalat 260 watt teljesítményig bármiféle villany- körtéhez használható. Egy oldalsó gomb elfordításával lehet akár csak parázsló fényerejüre is beálbtani az izzólámpát Az effajta fényforrás jó szolgálatot tehet a gyermekszobában, a kórházakban, az iskolákban, az éttermekben (hangulatfény), a vetítőhelyiségekben, a laboratóriumokban stb. Az újfajta fog­lalat használata persze nem eredményezhet energiamegtakarí­tást hiszen az izzólámpa névleges teljesítményéhez szükséges áram egy részét „fel kell em^s'deni'’, de nem is ezzel a céllal készítették a konstruktőrök. modelljeit próbáljak kt Természetvédelem a Szovjetunióban - Az állam: terv szerves része

Next

/
Thumbnails
Contents