Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

lg? Wf?! ftgftt MrmsoTarártnlt, Pálfy Jűzsef­Moszkva Lázár György Moszkvába átázott Kurt Hager elutazott hazánkból és a Csendes-óceán térségé A SZOVJET—AMERIKAI KERESKEDELMI megállapo­dás Érvénytelen; japan külügyminiszter gromi­KÖNAL; AZ AÜSZTRÄL MIN WILSON IS UTAZNI KÉSZÜL; LEGE; ÁLLÓN KÉTMILLIÁRD Iszovjet—amerikai k*-) reskedelmí megállapodás, amely körül több mint két éven át az Egyesült Államok szenátusá­ban annyi vna Kavargóit, egy­előre nem lép érvénybe. Igaz, a múlt esztendő utolsó napjaiban a washingtoni honatyák meg- j &ZcLVclZui>cii£, Q6 3. Üli uüu>C «lüC-usOil szenátornak olyan módosításá­val, mely tűrhetetlen beavatko­zást jelentett a Szovjetunió belügyeibe. Gromiko külügymi­niszter már jo eiuxc, októberben figyelmeztette kol­légáját, Kissingert, hogy az amerikai törvényhozás által szabott feltételek elfogadhatat­lanok. Most aztán Moszkvában közölték, hogy a Szovjetunió nem Járul hozzá a két ország közti gazdasági kapcsolatoknak oiaz^aiminadv korlátozásokat tartalmazó új amerikai keres- j kedelmi törvényen alapuló meg- ; szervezéséhez, A világközvélemény — amint ez a hír a nemzetközi vissz-1' hangjából kitűnik — általában a szovjet álláspontot fogadja el; képtelen és jogtalan ameri- | kai követelés az, mely a Szov- ! jetunió belügyeit érintő ren­delkezésekhez kapcsolja a leg­nagyobb kedvezmény elvét, a kereskedelmi kapcsolatokat... Magáiban az Egyesült Államok­ban is ellenérzéseket keltett az amerikai szenátus döntése, s aggodalmat az a perspektíva, hogy a két ország közö.ti gaz­dasági kapcsolatokban visszalé­pés következnék. Jó néhány te­kintélyes amerikai üzletember nyilatkozott a héten, kijelent-1 ve, hogy véleményük szerint nemcsak igazolt, hanem az egyedül lehetséges eljárás volt a Szovjetunió részéről a1 kong- i resszus szabta, sértő feltételek! elutasítása. Kissinger külügyminiszter, majd Ford elnök egymás után tett nyilatkozatokban sietett közölni, hogy a szovjet—ameri­kai viszony egyébként változat­lanul az enyhülés elvi alapján áll. Washingtoni politikai meg­figyelők különösen jelentősnek ítélték azt a bejelentést, hogy január 31-én Genfben folytató­dik a SALT-, a hadászati raké­tafegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalásso­rozat. Fokozott érdeklődéssel for­dul a világ a szovjet—japán vi­szony alakulása felé. Az új ja­pán kormány új külügyminisz­tere nyilván nem véletlenül lá­togatott először Moszkvába. Tár­gyalásainak külön jelentőséget ad, hogy a japán cégek lehető­segei most egyfelől megnöve­kedhetnek a Szovjetunióba irá­nyuló szállítások területén, más­felől viszont az is igaz, hogy pél­dául egyes szibériai együttmű­ködési programokban Japán az Egyesült Államokkal együtt volt érdekelt. Így a jakutföldi geoló­giai kutatások költségeihez 100— 100 millió dollárral járult hoz­zá az Amerikai Eximbank és Japán. Mijazava japán külügyminisz­ter nyilván megjegyezte magá­nak Gromiko szavait: „A szov­jet—japán jóviszony mindenkor javára vált a két ország népei­nek és kedvezően hatott a Tá­vol-Kelet, Ázsia és az egész vi­lág helyzetére. Természetesen felmerülhetnek olyan kérdések, amelyekben a két országnak, a két kormánynak a nézetei nem egyeznek. Ha azonban tárgysze­rűen, realista módon közelítik meg mind a kétoldalú kapcsola­tok, mind pedig a nemzetközi politika problémáit, kiszélesed­het az egyetértés és az együtt­működés területe.” Ugyanakkor figyelmet érde­sei, hogy a tokiói fearaiany a tSZTERELNÖK MOSZKVÁBAN; AZ ÚJÉV LIBANONI MÉR- DOLLÁRT KÉR. moszkvai tárgyalásokkal egy­idejűleg a japán—kínai béke­szerződés és barátsági szerződés megkötésének előkészületeit' is folytatja. Arra számítanak, hogy még az idén tavasszal tető alá hozzák a szerződést. Azt már az 1972 szeptemberében tartott ja­pán—kínai tárgyalások eredmé­nyeként megszületett közös nyi­latkozat is leszögezte, hogy To­kió és Peking megoldottnak te­kinti a második világháborúból adódott valamennyi problémát A megkötendő szerződés már sem területi, sem jóvátételi kérdésekre nem tér ki, hanem Japán és Kína kapcsolatait ál­talánosságban szabályozó szer­ződés lesz. A jelek szerint tehát az új japán kormány igen óva­tosan jár el: a Szovjetunióval való együttműködésre kész, de ezzel egy időben Kínával is normalizálni kívánja viszonyát, az Egyesült Államokkal izemben pedig megmarad a szövetséges- vetélytárs különös helyzeté­ben ... Moszkva volt a színhelye a héten még egy olyan diplomá­ciai eseménynek, amely szintén a csendes-óceáni térséggel kap­csolatos. Whitlam ausztrál mi­niszterelnök személyében elő­ször járt a szovjet fővárosban a kontinens méretű ország kor­mányfője. A kapcsolatok ked­vező alakulásának első mérföld­köve a most aláírt tudományos­műszaki és kulturális együttmű­ködési megállapodás. Ha vi­szonylag szerény kezdet is ez, nem szabad elfeledkezni, hogy Ausztrália néhány esztendeje még a nemzetközi reakció egyik fellegvára volt. Viszont Canber­rában, Sydney-ben és Melbour- ne-ban mostanában a munkás­pártiak kerekedtek felül a reak­ción. Az új ausztrál vonal egy­ben az egykori anyaországtól, Angliától való fokozatos távolo­dást is jelenti. Nagy-Britannia az utolsó tíz esztendőben nem jeleskedett ép­pen valami haladó külpolitiká­val. Még a konzervatívok kor­mányzása idején hidegültek el és ritkultak meg a szovjet—an­gol kapcsolatok, Wilson mun­káspárti kormánya sem tett so­kat eddig e folyamat megállítá­sára és visszafordítására Most viszont^ úgy tűnik, változás kö­vetkezik be Moszkva és London viszonyában. Ezit jelezheti, hogy bejelentették: Wilson a szovjet fővárosba látogat. A Közel-Kelet a héten sem marad ki az események króni­kájából. Tovább folytatódtak az izraeli támadások libanoni te­rületen levő palesztin mene­külttáborok és a .dél-libanoni falvak ellen. A bejrúti kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult és tiltakozó okmányában felsorolta, hogy január 3-a és 13-a között izraeli repülőgépek 17 alkalommal sértették meg Libanon légterét, izraeli hadi­hajók ötször hatoltak be liba­noni vizekre, izraeli rohamcsa­patok pedig négyszer törtek be libanoni területre... 0 héten a Közel-Kelettel kapcsolatos fontos esemény volt két látogatás: Fejszál király Szíriában tárgyalt, Állón izrae­li külügyminiszter pedig Wa­shingtonban. Alighanem mind­két helyen pénzről is szó volt. Mint a hírügynökségek jelentet­ték, Fejszal megegyezett a' szár vezetőkkel egy 150 millió dol­láros katonai, valamint egy 200 millió dolláros gazdasági köl­csön feltételeiről. Tel Aviv pe­dig éppen kétmilliárd dollárt akar kivasalni az amerikai kor­mánytól. S közben esetleges és részleges izraeli visszavonulás­ról, de cserében súlyos arab engedményekről kovácsolnak új meg új terveket a Fehér Ház- „ ban, Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének ve­zetésével szombat reggel kül­döttség utazott Moszkvába, a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak 70. ülésére. A Keleti pálya­udvaron búcsúztatásukra megje­lent dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint B. D. Seviki/n, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) ÄZ űrhajósok Jól érzik magukat A Föld körül keringő Saal jut —4 jelzésű szovjet tudományos űrállomáson szombaton reggel befejeződött a hetedik munka­nap, s az űrhajósok nyugovóra tértek. Alekszej Gubarev, a pa­rancsnok és Georgij Grecsko fe­délzeti mérnök a kora délutáni órákig aludt, majd iámét mun­kához látott. A kozmonauták a hetedik munkanapjukon különböző or-, vosi és műszaki kutatásokat, valamint kísérleteket végeztek. Az űrhajósok, repülési prog­ramjuknak megfelelően, befe­jezték az autonom navigációs rendszer begyakorlását, amit még az űrállomás automaták által vezérelt repülése alatt kezdtek meg. Ez a rendszer, amelyhez fedélzeti elektronikus számítógép is tartozik, földi eszközök igénybe vétele nélkül teszi lehetővé a navigációs mé­rések operatív végrehajtását és az űrrepülés pályaadatainak meghatározását és programozá­sát Az autonóm navigációs rendszer be van kapcsolva az űrállomás állandóan működő fedélzeti berendezésébe. Gubarev és Grecsko űrhajó­sok egészségesek és jól érzik magukat. Az űrállomás fedél­zeti rendszerei kifogástalanul működnek. Az űrrepülés foly­tatódik (MTI) Magyar—jugoszláv együttműködés Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság magyar tagozatának el­nöke szombaton Szlovéniában találkozott az együttműködési bizottság szláv tagozatának el­nökével, Ászén Szimitcsijev-vel, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács (kormány) tagjá­val, akivel a két ország gazda­sági együttműködésének idősze­rű kérdéseiről tárgyalt. (MTI) Hazaérkezett Moszkvákéi az építésügyi küldöttség Szombaton hazaérkezett Moszkvából a magyar építésügyi küldöttség, amely Padányi Mi­hály építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes vezetésé­vel az OSZSZSZK Építő- anyagipari Minisztériumá­ban egyeztette a per- lit, valamint más építőanya­gok gyártásában, fejlesztésében és felhasználásában megvalósí­tandó kétoldalú műszaki-terme­lési együttműködési munkater­vet. (MTI) 2 léés mans —i ' ii in > ni * m inn—■ 1*1 rí ISI». JANUÁR ÍR Kurt Hager, a Német Szocia­lista Egységpart Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete az MSZMP Központi Bizottságának meghívására január 16—18-a között baráti látogatást tett ha­zánkban. A Központi Bizottságban Kurt Hager megbeszélést folytatott Óvári Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával. A megbe­szélések során kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a szocializ­mus építésének tapasztalatairól és véleménycserét folytattak a két párt tudományos és kultu­rális téren végzett irányító munkájáról, valamint együtt­működésük további elmélyítésé­ről. Kurt Hager találkozott és eszmecserét folytatott Aczéi Györggyel, a Politikai Bizottság tagjával, miniszterelnök-helyet­tessel. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra fogadta Kurt Hagert, az NSZEP PB tagján, a KB titká­rát és kíséretét. Kurt Hager és kísérelte szom­baton elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren Óvári Miklós, a KB tit­kára, Komidesz Mihály, a KB osztályvezetője és Szűrös Má­tyás, a KB osztályvezető-helyet­tese búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK bu­dapesti nagykövete. (MTI) Üj kormány Kínában Pekfngben hivatalosan beje­lentették, hogy az országos né­pi gyűlés (parlament) szomba­ton a KKP Központi Bizottsá­gának javaslatára kinevezte a Kínai Népköztársaság új kor­mányát. A kormány élén, akárcsak az elmúlt ?5 évben bármikor, Csou En-laj álL A miniszterelnök- helyettesek száma tizenkettő. Listájukat Teng Hsziao-ping ve­zeti. A tizenkettő közül tíz név új. Kína új honvédelmi minisz­tere Je Csién-jing, a KKP KB alelnöke. A hadügymimisizteri poszt Un Piao bukása óta be­töltetlenül állt. A parlament egyébként össze­sen huszonkilenc minisztert ne­vezett ki. (MTI) Kőola j kuta i ás az egész világon Magasra szökött az olajkuta­tást láz az egész világon. Ennek oka az, hogy többszörösére nőt­tek a kőolajárak és fokozódtak az energiagondok a Föld legtöbb országában. 1960-ban Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Vene­zuela által létrehozott, később új tagállamokkal kibővült Kő­olajexportáló Országok Szövetsé­ge (OPEC) 1974-ben a tőkés vi­lág készleteinek 70 százalékával rendelkezett, a világ kőolajke- reskedelmének 85 százalékát bou nyolította le. A kőolajból szár­mazó jövedelmük elérte a 80 milliárd dollárt, az 1972. évi 15 milliárd dolláros bevétellel szemben. Az OPEC-országok 1974-es számított adatairól a következő táblázat tájékoztat: A készletek OPEC­Termelés Feltárható kimerülésének tagországok (millió tonna) tartalékok várható ideje (milliárd t.) (év) Szaúd-Arábia 398,18 17,4 43 Irán 290,12 7,79 27 Venezuela 146 49 1,81 12 Kuvait 130,77 8,31 «4 Nigéria 108,05 2,59 24 Líbia 87,27 3,31 38 Irak 84,41 4,09 48 Arab Emirátusok 82,46 3,31 40 Indonézia 70,12 1,36 ia Algéria 49,35 0,98 20 Katar 24,67 0,84 34 Ecuador 10,90 0,74 68 Az óla jf elhasználó országok Délkelet-Azsiában levő olajkész­célja az OPEC-országok energia­letek kiaknázásáért folyó „offen­ellátási fölényének megtörése. zíva” során 1970—85. között kö­Az elmúlt évben végzett kőolaj­zel 55 milliárd dollárt kívánnak kutatások 4 milliárd tonnával beruházni a különböző országok gyarapították az OPEC-országo­olajtársaságai. A Dél-Kínai­kon kívüli ismert kőolajtartalé­tengeren a Paracel-szi getek kot. Mexikóban 3,0 milliárd ton­nás mező kiaknázása kezdődött meg, 5 milliárd tonnás ismert készlettel rendelkezik az Északi­tenger alatti shelf; a kínai par­tok közeléből is újabb feltárá­sokat jelentettek. A Szaharától délre és a Dél-Amerika dzsun- geljeiben végzett kutatófúrások % aradmény esnék Ígérkeznek. körzetében, valamint a Pápua ÜJ-Guinea körüli tengerfenék olajkincséhez szintén nagy re­ményeket fűznek a szakemberek. Az Alaszka északi részén talál­ható óriási kőolajkincs, vala­mint az Egyesült Államok part­jai előtt feltárt olajmezők nagy­mértékben megnövelik az or­szág kőolaj tartalékát.

Next

/
Thumbnails
Contents