Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 13. szám
Tegnap tetejezték a cukorrépa-szállítást a békési Október 6. Tsz-ben Dutrák vontatják ki a dúlöütroi a szállt to jármüveket :*s»fiisgista>n!s»aaaB*a«snH« Es ha Küzdelem a tengelyig érS sárra! (Fotó: Demény Gyula) rül mindent. De megtorpant, amikor meglátta, hogy nyakába akasztott zsákból szórta a sekély barázdába a kukoricát egy asszony, férje az ekeszarv mellől biztatott egy tehenet, a gyerek pedig kötéllel húzta a szarvát Arrább kétrészes boronának egy darabját két vékony fiú rángatta: sűrűn megálltak, megköpködték markukat és újra nekiveselkedtek. Emitt egy vén kanca lógatta a fejét az eke előtt. Adám János földjéhez közeledve, Varga István a nyakát nyújtogatta. Füstcsíkot látott kígyózni az ég felé, majd szalmakunyhót pillantott meg. Attól nem messzire az eke szarvánál a tizenöt éves Palika lépegetett, mint a lassított mozgókép valamilyen figurája. Az eke előtt az egyik oldalon Adám János, a másik oldalon a felesége, középen a tizenhét éves Jancsi. Előredőltek, mellükön kötelek feszültek. Keskeny, sekély barázda húzódott előt- tük-utánuk a tarlón. Csak akkor vették észre Varga Istvánt, amikor rájuk köszönt. Megálltak. Ledobták a kötélhámokat. Annyira lihegtek, hogy egy ideig nem tudtak szólni. Varga Istvánt mintha vasmarkok szorították volna. Mit kérdezzen? Mit mondjon? Ügy csináljuk, ahogyan lehet — szólt nagy sokára Adám János, de a levegőt még mindig szaggatva szedte. — Itt húzzuk meg magunkat éjszakánként — intett a kunyhó felé. — Amíg mi csi- nálgatjuk, a leves is fő. A legkisebbek meg elszaladgálnak nappal ebben a jó időben. — Megyek is — szólt az asszony —, megnézem, hátha megfőtt már az étel. Adám János körülmutatott. — A répaföldet úgy- ahogy’ megkapálgattuk, elegyengettük. Három holdban búza van. A többit majd meglátjuk. Nézze azt a csatornát ott, a föld végében. Egy holdnyit kerti veteménnyel, paprikával, paradicsommal, meg egyébbel akarnánk beültetni a csatorna mellett Locsolni szeretnénk majd. De ez még odébb van — húzódott mosolyra az ajka. — Csak ezen a tarlón lennénk túL — Hosszú keiével körbemutatott ismét, hogy milyen darab vár még rájuk. Mellén a kötélvágta vörös csíkkal úgy állt az eke mellett, mint valamelyik honfoglaló ősünk állhatott fegyverével a vereckei szorosnál: „Ezen még át kell verekednem magam. Aztán...” (Folytatjuk.) húsvéthétfőn esni fog? Fér^i télíkabát. Anyaga az elegáns nevű CRABOFLOCK RT. Ára közelebb a három.-, mint a kétezerhez. A gazdája bosszankodik, mert két hónapja vett ruhadarabja Jeltűnöen ténye- sedik. Aztán — merő véletlen- ségből — megtalálja a belső zsebben a Zalaegerszegi Ruhagyár tenyérnyi papírra stencilezett tájékoztatóját: „Tartós használat folytán vagy esetleges meg- ázás esetén jelentkező ellaposodott fényes foltok kézi, nedves, kíméletes átke- féléssel eltüntethetők.” Most már érti a dolgot. Tartósan használta a télikabátját. Két hónapon át mindennap abban ment munkába és abban ment haza, naponta jó fél óráig Viselte a kabátot. Ezért fényeseden. És — be kell vallani — közben vagy kétszer esett is, amit a kabát különösen nem szeret. Hiszen a zalaegerszegiek nyilván derűs időre és legfeljebb másodnaponkénti használatra készítették. Ügy értve ez utóbbit — az egyszeri viccel szólva: karácsony és húsvét másnapján esedékes használatra. Illetőleg, talán még akkorra sem. Mert igaz, a karácsonyt megúsztuk eső nélkül. De mi a biztosítéka, hogy húsvét másodnapján is száraz lesz az idő?! A nedvességet meg hogy bírhatná el a kabát? GRA- BOFLOCK RT-bői!? Kettőezer-hatért!?... A békési Október 6. Termelőszövetkezet a múlt évben 111 hektáron termelt cukorrépát A rendkívüli időjárás — amint azt már többször megírtuk — nehéz feladat elé állította a békésieket is. A szállítás a felázott dűlőutakon szinte ember- feletti munkát követelt. Ennek ellenére, mindent megtettek, hogy a megtermelt cukoralapanyag elkerüljön a feldolgozó- iparhoz. A borosgyáni részen tegnap, szerdán fejezték be a termés szállítását. A környező termelőszövetkezetek gépeinek segítségével sikerült végezni a nehéz munkával. * Gazdasági fejlődésünk új feltételei A változások lényege I. A gazdaság fejlődésének üteme, mértéke nem elhatározás kérdése; objektív feltételei és meghatározói vannak. Ezek a feltételek többnyire az országhatárokon belül, tehát a magyar gazdaságiban találhatók. A gazdaság fejlődésének ilyen objektív jellegű feltételei — csak példaszerűen említve: a rendelkezésre álló nyers- és alapanyagok mennyisége, a termelésben felhasználható munkaerő, annak produktivitása, a korábbi beruházási tevékenység eredményeként üzembe lépő új termelési kapacitások, a gazdaság egyensúlyi helyzete, továbbá az a kereslet, amely a lakosság életszínvonalából, a társadalom közös fogyasztásából és felhalmozásából adódik. A gazdasági növekedésnek mindemellett országhatárokon kívüli, azaz külgazdasági tényezői is vannak — pl. a szocialista és az egyéb piacok kereslete, adott esetben külföldi erőforrások igénybevétele, általában a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel hatékonysága stb. Az 1974-es esztendő szemléltetően példázza a belső és külső tényezők szerepét. Az idei nép- gazdasági terv a korábbi esztendők — 1971—1973 — egyenletes gazdasági fejlődésének folytatódásával számolt, s a különböző gazdasági folyamatok növekedésének mértékét is a középtávú tervben szereplő éves átlagokban Irányozta elő. (A nemzeti jövedelem növekedése (minimálisan 5 százalék, az ipari termelésé 5,5—6 százalék, a mezőgazdasági termelésé 2—2,5 százalék, a lakosság összes fogyasztásának növekedése 5,2— 5,6 százalék, felhalmozás 7—8 százalék.) Az I—III. negyedév gazdasági jelzőszámai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a gazdasági fejlődés növekedési üteme gyorsabb a tervezettnél: az ipar termelése éves szinten feb. 7—8 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig — a mezőgazdaságot sújtó károk ellenére — mintegy 6 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásában ezúttal is objektív tényezőnek volt szereipe: az ipar 1973-ban készleteinek jelentős részét elfogyasztotta, s ez — továbbá a termelő fogyasztás reális szükséglete és a 'készletképzési törekvés — az ipar értékesítési lehetőségeit majd 11 százalékkal növelte. A termelő fogyasztás — a végtermék előállításához szükséges anyagok, félkész-termékek és azok készletei — ugrásszerű növekedése — 1973-ban 5,3 százalékkal, 1974. I—III. negyedében 10,8 százalékkal emelkedett — ösztönözte, alapozta meg az ipari termelés tervezettnél erőteljesebb fejlődését. Ebben az esztendőben mindmáig soha nem tapasztalt módon és erővel hat a magyar gazdaság fejlődésére és helyzetére egy külgazdasági tényező: a tőkés gazdaságokban és világpiacon dúló infláció — az áremelkedés mértéke a legtöbb tőkés országban 10—20 százalék közötti, egyes országokban 20 százalék feletti —, a nyersanyagok ipari késztermékek árarányainak gyökeres változása. Az infláció rekordmértéke, az árarányok módosulása nem a tőkés világ magánügye, annak hatását mi is érezzük, árát pedig megfizetjük. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk áruösszetételét az jellemzi, hogy az import majd két5 BÉKÉS WCm 1975. JANUAR 16. harmadát anyagok, félkésztermékek alkotják, s ugyanezek az exportban kb. egyharmados aránnyal szerepelnek. Csupán ennek következtében is a világpiaci árváltozások hátrányosan sújtanak bennünket, rontják a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a cserearányt. Ezt már az elmúlt évben is .érzékeltük, mert az importált termékek árszintje 16,5 százalékkal emelkedett, míg exportunk árszintje 13,6 százalékkal. Az idei esztendő első felében a cserearány sokkalta nagyobb mértékben romlott: a nem szocialista országokból származó behozatal árindexe 142,8 volt. míg a kivitelé 124.4. Mindennek lényege: a behozatal ellenértéké fejében — abban az esetben, ha volumene, természetes mennyisége változatlan — több magyar árút kell adnunk, s ily módon a megtermelt nemzeti jövedelem néhánv százalékát a cserearány romlása fogyasztja el. Ez pedig gazdasági fejlődésünk ütemét osfVMcmti, a további fejlődés objektív lehetőségeit rontja. Az érem eevik oldala: a nemzeti jövedelem ugvan a tervezettnél n&gvobb mértékben, kb. 7 százalékkal nő, de amikor annak belső fel- használására kerül sor — s ez az érem másik oldala — ezt a 7 százalékos többletet nem oszthatnak el maradéktalanul a fogyasztás és a felhalmozás között, mert annak egy része már nincs az országban. Mindezek a körülményi»" magvar gazdaság közeljövői'mi fejlődésének külső — és részben belső — feltételeit jelentősen módosítják. Bizonyosra vehető, hogy a tőkés világpiacokon végbement áraránvválto- zások stabilizálódnak, lehetséges, hogy a nyersanyagok és energiahordozók árai kisebb mértékben csökkennék, de mindenképpen a korábbinál magasabb árszinten állapodnak meg. Rövidesen sor kerül a KGST külkereskedelmi árainak rendezésére is, s ennek során a tőkés világpiac árarány-változásait is figyelembe veszik. A KGST-or- szágokkal folytatott külkereskedelmünk áruszerkezetéből — a behozatal legnagyobb árucsoportját az energiahordozók és az anyagok alkotják, míg a kivitelben az ipari késztermékek dominálnak — Bzükságszerűea következik, hogy kisebb-na- gyobb cserearányromlással ezen a piacon is számolnunk kell. A különböző közgazdasági szabályozók módosítása kapcsán az elmúlt esztendőkben — a változások lényegét érzékeltetve — gyakran utaltunk arra, hogy a vállalati gazdálkodás feltéted- és követelmény-rendszere másmilyen, szigorúbb lett. Az most a népgazdaság egészére adaptálható: megváltozott a magyar gazdaság fejlesztésének külgazdasági kapcsolatokban megtestesülő közege, feltétel- rendszere. A tények rögzítésénél, tudomásulvételénél sokkalta fontosabb a cselekvés, amely gazdálkodásunkat az új követelményekhez igazítja. Garamvölgyí István A Gyoparhalmi Tejüzem felvesz GÉPIPARI technikusi végzettséggel és műszaki ellenőri képesítéssel rendelkező férfi, továbbá érettségivel rendelkező NŐI MUNKAERŐT. 3407Í1.