Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
Még mindig Hatmillió forint A rendkívüli ösal időjárás következményeként még Január elején is szállítottak karfiolt a Békéscsabai Hűtőházba. A szállítás után azonnal belekezdtek a feldolgozásba, bogy a késő! karfiolt Is a fogyasztók rendelkezésére tudják bocsátani. Felvételűnk a karfiolsor Indítását ábrázolja a téli napfényben (Fotó; Deményj Karaj — kagylóból A fehérjetermelés óriási ás szinte kimeríthetetlen tartalékai az óceánok. E készletek hasznosítása eddig csak bizonyos hal- és kagylófajták feldolgozására korlátozódik, mégpedig a szárazföldek közelében. Napjainkban kísérletek folynak, hogy különböző, eddig érdektelennek tűnt halfajtákból, kagylókból és csigákból készítsenek fehérjét, E kísérletek terén Lengyelország világviszonylatban is elő, WBsasassaesessűisúhircsDssaiaiflvsvMaeeaewweoef gates rádióját Varga István mutogatta, hogy legalább muzsikát hallgathat —* Muzik, muzik — veregette meg a vállát egy nagy bajusza ukrán. Napok múlva az ukrán elbúcsúzott, vitt Varga Istvánnak három liter petróleumot és társaival együtt tovább ment Akkoriban a Tisza környékén három nap és három éjjel ren- gett-remegett minden; megrendült néha a petróleumlámpa is, pedig légvonalban vagy ötven kilométernyi .távolságra van a Tiszától Pázsit, Olykor Erzsivel megfogták egymás kezét és úgy figyeltek, s közben a nagy- bajuszú ukránról beszéltek. • * * Lassan felocsúdott mindenki, Galgóczi Piri levetette a régiségtől megkeményedett hasított bőrű bakancsot, a fekete berliner kendőt A barna sevrócí- pőhöz selyemharisnyát húzott és elöl kivágott ruhát vett fel. Így ment el a vendéglőbe, ahol az orosz katonák műsoros délutánt rendeztek. Az ajtóban körülnézett amikor belépett Gyülekeznek a proletárok. Fa- ludi Gézát pillantotta meg, itt van az ágrólszakadt, festékes nadrágé is. Aztán sodortatta magát és a Faludl Géza előtt levő székre ült kelő helyet foglal el. A lengyel tudósok műhelyében előállított fehérje íztelen és szagtalan, könnyen ízesíthető és színezhető. Éppen ezért szinte korlátlanok a felhasználási lehetőségei. Az ilyen fehérjéből egész sor olyan élelmiszercikk készíthető — akár a karaj is —, amely színre, ízre, táperőre, külsőre nézve semmit sem különbözik az eredetitől. (BUDA- PRESS—TNTERPRESS) — A, kézit csókolom, kegyed i ás eljött Piriké? Az mosolyogva fordult hátra. — A katonákat nagyon szeretem nézni, mert tudja, apukám katonatiszt volt őrnagy; úgy, simult testéhez a kamgamru- ha, mintha ráöntötték volna. Ha látta volna a fényes karddal; csak szegény meghalt. Hirtelen megtörölgette szeme alját azután lelkendezve beszélt, hogy még mindig szép a bútor, amit nekik öt évvel ezelőtt készített Falud! Géza. Bevonták huzattal és nincs semmi kopás a bútorszöveten. Anyukájával sokat emlegetik, milyen szerencséjük volt, hogy akkor megcsináltatták a garnitúrát. Mert most már várhatnának ilyenre — Bizony kérem, így van — bizonygatta Fa’udx Géz*. — » Honnan vennék én most mű- j bútornak való anyagot? Köziben szétnyílt a zenekari dobogó elé alkalomszerűen húzott függöny. A vendéglőst ka- rikírozó jelenetből csak arra figyelt fel Faludi Géza, amikor a kirgiz katona felemelte bal karját és szalvétát terített rá meghajolt az asztalnál ülők előtt, akik bármit rendeltek, gondolkodás nélkül vágta rá mindig: „Nyet... nyet...” íFolytatjuk) a fgyőzteseknelc Ä településfejlesztést segítő társadalmi munkáról — As ossionses módszereiről — Az értékelés egységes rendszeréről Lapunkban már szóltunk arról, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács vb kidolgozta a településfejlesztést segítő társadalmi munka irányelveit Ezt a megyei tanácsülés elfogadta és ajánlásként megküldte a városi, községi tanácsoknak. Hogy most ismét felélesztjük ezt a témát, annak két oka van. Az egyik: a megyei tanács határozata értelmében * megyei tanács ettől az évtől kezdődően évi hatmillió forintot oszt el a verseny első három' helyezettje között, A másik; a* a nagy csend, ami a jelzett irányelvek óta beállt és alig-allg esik szó nyilvánosan a társadalmi munkáról. Különösen a helyi népfrontok és tanácsok tájékoztatása maradhatott el. Ezt a következtetést azokból a hozzánk érkezett kérdésekből vonhatjuk le, amelyek így szólnak: „Hogyan számolják el például azt a munkát, melyet teljesítményben nem lehet mérni? — „Milyen elismerés jut az egyénnek, a kollektíváknak és a településeknek?” E kérdések ürügyén frissítjük fel az irányelvek idevonatkozó szabályzásait, A társadalmi munka* eredményének jelentőségéről aligha szükséges bőven írni. Az eltelt 30 esztendő tanúsítja; a szocializmus építésének egyik ereje az, hogy az emberek önzetlenül is képesek a társadalomért, a közért meghatározott közösségi célokért dolgozni akár a szabad idejük feláldozásával és térítés nélkül is. Ennek nagyon szép példáját látjuk az utóbbi években, különösen az óvodai gyermekintézmények építésénél, bővítésénél. Az é területen végzett társadalmi munka a legközvetlenebbül kötődik a kollektívák, a lakosság személyes érdekeihez Mégis sokszor holtvágányra fut Megvan a toborzás, az emberek jelentkeznek, akarják csinálni és mégsem megy a dolog rendben. Vagy ez, vagy az nincs, ami éppen a legszükségesebb lenne az adott munka megkezdéséhez, vagy époen befejezéséhez. Maradt továbbra is a dolgozók jogos igénye. Jóllehet, hogy ez az Igény társadalmunk vezető szerveit az életkörülmények gyorsabb ütemű fej’esztésére ösztönzi, de a jó szándékot sok esetben határok közé szorítja az anyagi források korlátozottsága. Ugves, meggondolt és takarékos gazdálkodással sokat el lehet érni, azonban a jogos igények csupán ezzel nem érhetők el. Így a jól értelmezett egészséges türelmetlenség cselekvésre osztozni az embereket •— önként, kényszer nélkül. Ez a rugója a társadalmi munka szép eszméjének. Mi is akkor a társadalmi munka? Egyáltalán nem az, amikor a vállalat béralapjából fizet és beírja: „Társadalmi munka ennyi és ennyi óra stb., stb.” A társadalmi munka a lakosság, a vállalatok, az állami gazdaságok, a szövetkezetek, intézmények és más szervek dolgozói által végzett közhasznú fizikai vagy szellemi tevékenységet foglalja magába, melyet az egyének, kollektívák önként, munkaidőn kívül és díjazás nélkül valamilyen közösségi célkitűzés megvalósítása érdekében tesznek. Az eddigi kedvező tapasztalatok felhasználásával a jövőben még jobban szükséges építeni a termelőüzemek, intézmények, kisebb-nagyobb kollektívák erejére a települések fejlesztésében. Műszaki szakemberek, közgazdászok, művészek és a legkülönbözőbb tudományok képviselői egyaránt rendkívül sokat tehetnek városuk, községük fejlesztése, szépítése érdekében. A népfontbizottsá- gok nemcsak propagálói, hanem alkotó részesei a város- és községpolitika alakításának. Nagyon fontos napirenden tartani azt a nagyfokú érdeklődést, ami a megyében a gyermekintézmények, iskolák fejlesztése iránt mutatkozik meg. Hasznos az „Egy üzem, egy iskola* és hasonló mozgalmak —• általában a helyi sajátosságodnak, adottságoknak megfelelő formák bővítése. Tudvalevő, hogy a tanácsok középtáv terveikbe a településfejlesztést segítő társadalmi munka értéke is szereoeL A tervezés biztonságát elősegítheti, ha a vállalásokat a lakossággal, illetőleg annak csoportjaival (például választókertüet, lakó- és utcabízotteág stb.) megállapodásban is rögzítik. És, hogy most mit miért csinálnak, ami a lényegében a kérdésekben is benne van, az elmondottakhoz még a következőket tesszük hozzá. Á társadalmi munkában kiemelkedő eredményt elérő állampolgárok, szervezetek, illetve települések elismerésére az irányelvek tartalmazzák a nyilvántartás és a mérés olyan módszerét, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonh+ását. Ez a számbavétel a helyi tanácsok kötelezettsége. Azoknál a munkaElőkészítő tanfolyam műszaki egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egye- j sülét Békés megyei Szervezetei a szakmai továbbképzés támogatására az idén is megszervezi a műszaki egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára való előkészítő tanfolyamot A Kecskeméti Gépipar! és Automatizálási Műszaki Főiskola levelező tagozatára felvett hallgatóinak segítésére Békéscsabán létesít a következő tanévben is konzultációs központot. A kiadott kormányrendelet alapján ugyanis valamennyi levelező tagozatos hallgató a főiskolai tanterv alapján kezdi, illetve folytatja tanulmányait és a végzett hallgatók üzemmérnöki diplomát kapnak. Mivel az így szerzett diploma egyenlő értékű a nappali tagozatéval, az előírt szigorú követelményektől nem lehet eltérni. Éppen ezért feltétlenül szükséges az eddig szerzett elméleti tudást feleleveníteni, felújítani. Mindez nemcsak a felvételi vizsgán jelent majd könnyítést, hanem az első időszakban — de még később is — hasznos a főiskolai tanulmányok folytatásánál. Ennek megfelelően az önköltséges előkészítő tanfolyamon a hal’ga- tók matematikából, 130, fizikából 80 órás oktatásban, illetve foglalkozásban részesülnek. Az e’őkészítő tanfolyamra 1975. január 15-ig lehet jelentkezni a GTE megyei szervezeténél. Békéscsabán, a Technika Házába». nemeknél, melyeknél a teljesítménymérést nem lehet alkalmazni (például lakosság részéről végzett község-, város-, lakókörzet-szépítés) a munka jellegétől függően az egész megyére kötelező egységes értékmérő szerepel: segédmunka órabére 18 forint, szakmunkáé 24, szekérfuvar 50, gépi fuvar 120 forint, tervezésért a kivitelezési érték 3 százaléka, építésvezetésért a kivitelezési érték 1,5 százaléka, típustervek adaptálásáért a kivitelezési érték 1,5 százaléka. Ehhez munkalap és havi összesítő lap áll a tanácsok rendelkezésére. Kívánatos, hogy a társadalmi munka elismerése lehetőleg április 4-hez, felszabadulásunk évfordulójához kötődjék. A társadalmi munkában élen járó dolgozók személyes kitüntetésére a jelvényt általában az alábbiak szerint célszerű odaítélni: 1. arany fokozat (5 éven át végzett évi 20—25 óra társadalmi munkáért), 2. ezüst fokozat (3 éven át végzett évi 20—25 óra társadalmi munkáért), 3. bronz fokozat (1 éven át végzett évi 20—25 óra társadalmi munkáért vagy egyszeri kimagasló munkaórákért.) Kormánykitüntetésre terjeszthetők fel azok, akik a társadalmi munkáért egymás után három éven át arany jelvényt kaptak. A kollektíváknak elismerő oklevél, amelyet a helyi tanács alapít és adományozásának feltételeit az határozza meg. Az adományozás tanácsüléseken, ünnepélyes keretek között történik és a kitüntetést mindig a tanácselnök adxía át. A helyi tanácsok közötti verseny győztes eredményét az elvégzett és számba vett társadalmi munka egv lakosra jutó érték« képezi. A jutalmazási versenyben csak azok a helyi tanácsok esélyesek, ahol az egy lakosra jutó évi társadalmi munka értéke meghaladja 1974- ben a 100 forintot 1975-<‘ben pedig a 120 forintot. Az értékelés a nyilvántartások alapján történik. Az erre létrehozott bizottság megítélése alapján g helyszínen történő felmérés számbavétele szerint is dönthetnek. A bizottság döntését a megvei tanács vb elé terjeszti elfogadásra. A versenymozgalom széles körű kibontakozása érdekében az első három helyezett dotálására a megyei tanács 1975-től kezdődően évi hatmillió forinót biztosított. A versenvmozgalom első három helyezettjének jutalmazási összege lakosonként: Városok: t. díJ: 40.— Ft n. díj: 20,— Ft m. díj: 10,— Ft Nagyközségek: l n. m. Községek: I. d«: 50,— Ft díj: 30.— Ft díj: 20,— Ft díí: 60— Ft TT. díí: 50 — Ft m díj: 30— Ft És most következzék, illetve folytatódjék a nemes versengés az első három helyezésért. Érdemes, hiszen a városok, községek lakosságának önzetlen munkája meggyorsíthatja' azoknak a gazdasági és .kulturális feltételeknek a megteremtését, amelyek nélkülözhetetlenek. a növekvő emberi ir^rvek kielégítéséhez. Ami végső soron városaink és községeink gyorsabb fejlődését jelent?. Kocskár János rnjmss. 5 1975. JAJMUÁ& 12. ”
