Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ara. íantjár i.s szerda Ara; 1,20 tnrlni XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Boldog új esztendőt kívánunk kedves Olvasóinknak! BÚCSÚ 1974 TOL Tervszerűen, megalapozottan az új esztendőben A z A3 esztendő beköszöntésével gyakran mondogatjuk egymásnak — amúgy tréfásan —, hogy „a tavalyi rendkívüli év volt” vagy „rendkívüli évünk lesz”. Nos, ezúttal tréfa nélkül állíthatjuk: a magyar népgazdaság számára 1971 valóban rendkívüli, az „átlagostól” eltérő esztendő volt és új helyzet előtt állunk a jövőt illetően is. Félreértés ne essék: fejlődésünk üteme az idén is viszonylag gyors volt, hiszen a nemzeti jövedelem növekedése előreláthatóan lényegesen meghaladja a tervben előirányzottat. Az ipar bruttó termelése az év X—III. negyedévében 9, az exportértékesítés 7,3, a belföldi értékesítés 9,2 százalékkal emelkedett A lakosság pénzbevétele közel il százalékkal növekedett A mezőgazdaságban nehézséget okozó időjárási tényezőket nem számítva, ezt az esztendőt « világgazdaságban, s mindenekelőtt a tőkésgazdaságban kibontakozó és felerősödő válságjelenségek: a pénzügyi válság, a gyors inflációs folyamat, a termelés csökkenése, továbbá a nyersanyag és energia, valamint a késztermék árarányaiban bekövetkezett nagyarányú változások, s a mindennek következtében bekövetkező külkereskedelmi cserearányváltozások teszik rendkívülivé. A világpiacon nagyszabású érték- és árarányváltozások történtek, amelyek — a tőkésországok importkorlátozó intézkedéseivel együtt — érzékenyen érintették az ország külgazdasági egyensúlyát. H a csak ideiglenes, átmeneti tényezőkről vagy rendkívüli kilengésekről lenne szó, a kérdés nem érdemelne nagyobb figyelmet, de itt az értékviszonyok tartósnak ígérkező átrendeződésével kell számolnunk. Ilyen nemzetközi gazdasági környezetben a magyar vállalatoknak is át kell értékelniük eddigi stratégiájukat, fejlesztési és üzletpolitikájukat Ez a kritikai elemzés most egybeesik az új középtávú tervidőszakra történő felkészüléssel és az új középtávú tervek kidolgozásával. M ár elöljáróban fel kell hívni a figyelmet, hogy senkit sem akarunk elhamarkodott döntésekre ösztönözni, s még kevésbé arra, hogy esetleg a tőkés világgazdaság pillanatnyi helyzete alapján vonjanak le következtetéseket Arra mmabm. még kevésbé biztatnánk bárkit is, hogy várakozó álláspontra helyezkedjék, mondjuk, amíg „megnyugodnak a kedélyek”, enyhülnek a feszült, ségek. A tétlen várakozás, a megfontolt kockáztatástól való tartózkodás most a legnagyobb kockázat vállalásával lenne azonos. A növekvő bizonytalanság kivédésének a vállalati gyakorlatban alkalmazott módszere a rugalmasság fokozása. Ennek egyik módszereként, az eddiginél nagyobb mértékben szükséges feltárni, megismerni és kiaknázni a vállalat fejlesztésére ható stabil vagy viszonylag stabil elemeket. Ilyeneket mindenekelőtt a középtávú népgazdasági terv előirányzatai és ® központi fejlesztési programok tartalmaznak; de ilyen viszonylag stabil elem a belföldi piac, továbbá a szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú megállapodások, szakosítási egyezmények, s a tőkés vállalatokkal kötött, s érvényben levő kooperációs szerződések. E zeket a lehetőségeket indokolt most maximálisan kihasználni, mert ezáltal a vállalati gazdálkodás megalapozottsága szilárdabbá válhat. Különös figyelmet kell fordítani a KGST- országokkal folytatott gazdasági, műszaki és kereskedelmi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására. A KGST- piac stabilitását sem szabad azonban mozdulatlannak értelmezni. Erre a piacra ugyanis egyre jellemzőbb a dinamizmus: a kereslet és a kínálat szerkezetének változása, az egymást helyettesi ő termékek kínálatának bővülése és a minőségi igények növekedése. Ez a cél már. közvetlenül kapcsolódik a gyártmányszerkezet átalakításához, olyan fejlesztési politika folytatásához, amely a fokozódó minőségi köve .élményeket, a technikai újdonságokat, az anyag- és energiafelhasználás csökkentését tartja szem előtt. Az elmúlt években a kiviteli lehetőségeink kedvezőek voltai^ és ezért elsősorban az importárakra voltunk figyelemmel. Ez a némileg egyoldalú nézőpont módosításra szorul, mert a tőkés világpiacon a verseny kieléződött és csak a kiváló minőségű és újszerű termékekkel és szolgáltatásokkal lehet ebben a versenyben helytállni. Á vállalati tevékenység rugalmasságát növelhetjük az előnyösebb beszerzési feltételeket (ügyelembe vevő helyettesítés lehetőségének a kihasználásával, Adott esetben a kevésbé jő minőségű anyagból nagyobb élő- munka-ráfordítással, jobb kikészítéssel is előállítható versenyképes termék. Számolva azzal, hogy a vállalatok részére a jövőben nem áll rendelkezésre nagyobb fejlesztési forrás, a tervezési munkát célszerű összekapcsolni a vállalati tartalékok módszeres és folyamatos feltárásával. A tartalékok időről időre újratermelődnek, illetve új tartalékok keletkeznek. Ezért különösen érdemes nagy gondot fordítani arra, hogy a középtávú terv időszakát áttekintve megkí»éreljük felmérni; mikor, milyen jellegű és nagyságú tartalékkal számolhatunk. A tervezés során különösen a szemé, lyi jövedelmek növelése és a fejlesztési előirányzatoknál csak a biztonságosan számításba jöhető erőforrásokkal célszerű számolni. A tervben tehát nem tanácsos minden erőforrást maximálisan leterhelni, igénybe venni, márcsak azért sem, mert ez megmerevíti a tervet és nem lesz mód a váratlan, előre nem látható jó lehetőségek kihasználására. E z a megfontolás egyrészt úgy érvényesíthető, ha a vállalatok most előtérbe helyezik a viszonylag rövid időn belül megtérülő beruházásokat és fejlesztéseket, ha a konkrét célok időzítése nem ha’adja meg a reálisan belátható időhorizontúkat, s így nem vállalnak felesleges kockázatokat x A fenti megfontolás másrészt úgy érvényesíthető, ha bizonyos kérdéseket tudatosan nyit- Va hagyunk a tervben, s a tervidőszak folyamán jelentkező új elemeket — lehetőségeket és szükségszerűségeket — így képesek vagyunk a vállalati programba beépíteni. A hajlékony terv készítése többnyire a variánsokban és választási lehetőségekben va’ó gondolkodást is feltételezi. Törekedni kell tehát arra, hogy a terv bizonyos vonatkozásaiban olyan célokat tűzzünk ki, amelyek több (jövőbeli) feltételnek is megfelelhetnek. A hajlékonyabb, rugalmasabb terv azonban nem jelenti azt, hogy lemondhatunk a hosszabb távú vállalatfej'esztési koncepció kidolgozásáról vagy az elmélyült tervezési munkáról. Éppen el'enkezöleg: igazában csak az a vállalat képes a rugalmas alkalmazkodásra, amely egyben kezdeményez is. Ez pedig megalapozott, tervszerű felkészülést követel