Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
I Közgyűlést tartott a MTESZ Kedden tartotta es évi közgyűlését a 120 000 tagot számláló társadalmi szervezet, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A fővárosi művelődési házban megrendezett eseményen részt vett Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Klézl Róbert, a párt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke én dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. Dr. AJtai Miklósnak, a MTESZ elnökének megnyitója után dr. Valkó Endre, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnökség írásos beszámolójához. Rámutatott: a társadalmi szervezet jelentős feladata, hogy a gazdasági életben felmerülő i energiagondok megoldását sajá- í tos eszközeivel elősegítse. Ehhez! az egyesületeknek az eddigieknél! még szélesebb körű társadalmi j aktivitása szükséges, amelyhez a párttól, az államtól már eddig is megfelelő támogatást kapott a szövetség A közgyűlésen felszólaltak a különböző egyesületek képviselői. Dr. Ajtai Miklós 17 tagnak j nyújtotta át a MTESZ-díjat, ki- \ emelkedő munkájuk elismeréseként. I monkások szándéka a döntő / Felmérik a továbbtanulási igényeket Mint ismeretes, a Minisztertanács nemrégiben hozott határozatot arról, hogy időről -időre tel kell mérni a munkások továbbtanulási szándékait, s ki kell terjeszteni a személyi képességeket, kívánságokat is figyelembe vevő képzési, tovább- vagy átképzési tanácsadást. A feladat végrehajtásában részt vesz az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is. Az intézetben már készül azoknak a kérdőíveknek a mintája, amelyek alapján felmérik a munkások továbbtanulási igényét, ide értve az általános, középiskolai, valamint a szakképzés, illetve kiegészítő és rokonszakmák elsajátítása iránti igényeket is. Az intézet munkatár- rai arra törekednek, hogy köny- nyen áttekinthető, világos nyelvezetű, s egyúttal a választható lehetőségek közt jól eligazító felmérőlapot adjanak a munkások kezébe, amely nem rabolja idejüket felesleges írásmunkával. Az ívek sokszorosítása, szétosztása, s a válaszok mérlegelése a vállalatok erre kijelölt osztályának lesz feladata. A cél az összhang megteremtése a munkások és a vállalat, tágabb értelemben a népgazdaság érdeke között, de semmiképp sem maradhat válasz nélkül a munkások ily módon kifejezésre juttatott kívánsága, akár egybeesik az a vállalat szorosabban vett érdekével, akár nem. Az első felmérésre 1975-ben kerül sor, hogy annak eredményeit már figyelembe vehessék az ötéves tervhez kapcsolódó oktatási tervek összeállításánál. Szó van arról, hogy a felmérő munkára elsőként a Lenin Kohászati Műveket és a Magyar Optikai Műveket kérik fel. A tervek szerint 1975 márciusáig lezárul a felmérő munka előkészítő szakasza, amit az adatok feldolgozása, majd a „visszajelzés” követ, amikor köz- lik az érintett munkásokkal, hogy milyen kilátásokkal, milyen lehetőségeik nyílnak a továbbtanulásra, és milyen támogatást várhatnak ahhoz vállalatuktól. (MTI) stzont sok bizonytalansági tényezőt kizár,, és ezzel rövidíti a kívánt eredményhez vezető utat, csökkenti a költségeket Ezek az előnyök váltak kézzelfoghatóvá a HIKI—REMIX kooperációban is azzal, hogy a REMIX megteremtette a kísérleti üzem feltételeit a gyár területén. Ezek az előnyök valamennyi tudományterületen kiaknázhatok hasonló kutatásszervezési megoldásokkal, s ha hasonlóképpen egyértelművé válik valamennyi résztvevő előtt a közös érdek. Különösen a vegyiparban hasonló a helyzet, ahol a különféle vegyszerek gyártásához ugyancsak az új technológia rendszerek és megoldások kutatásán és kísérletein át vezet az út Kinél legyen a pénz? A távoli petrolkémiai kutatási program a közelmúltban készült el, s hamarosan a kormány elé kerül jóváhagyásra. Ez az országos petrolkémiai' beruházási programhoz kapcsolódik. Ez 30—10 esztendős tudomány csupán s talán ezért is egyszerűbb most a kutatás és termelés kapcsolatait kialakítani ebben az ágazatban. Jó is a kapcso’at a három nagy vegyipari óriás, a tiszai és a Borsodi Vegyikombinát, a Nyergesújfalui Viscosa és a főként alkalmazott kutatásokat végző ágazati kutatók között. Ebben alighanem alapvetően segít a finanszírozási rendszer is, amenyiben a Nehézipari Minisztérium például a fejlesztés- [»■ku tatásra fordítható pénzt a gyáraknak adja, s azök, ennek • birtokában szerződéseket köt- l nek a kutatókkal. Itt is a kor- j szerű alapanyag és a korszerű : technológia kutatása együtt fo- ; lyik s szinte valamennyi témá- ■ ban a gyárakkal közösen — a ■ gyógyszer, a textil és a mű- • anyaggyárakat is beleértve. Az : olefinkémiai sor a magyar nép- ! gazdaságban — a benzin-bon- : tástól a tömérdek műanyag \ késztermékig — csak így „épül- ; hét” fel megfelelően rövid idő • alatt, hogy még jó hatásfokkal ! lépjenek munkába valamennyi ! szakaszban az új gyártósorok. : A tudománypolitikai irányéi- ; vek alapján megszerkesztett • távlati kutatási program végre- : hajtás tehát megindult az utób : bi 2-3 évben, s láthatóan ki- : bontakozik teljes szélességében • a IV. ötéves terv végére. Ez a : program maradéktalanul ha- • zánk adottságaira és lehetősé- : geire a KGST keretében meg- ■ valósuló együttműködésre ala- ■ pozta a kutatási munkát s a • termelők, tudósok együttmű- : ködösének szervezését is. A tu- ■ dományos munka java részét • azoknak az ázagatoknak a fej- : lesztésére koncentrálja, amelyek • nem túlzottan anyag- és ener- ■ ‘giaigényesek és magas a kor- ; szerű színvonalú szellemi és ■ szakmai munkaszükségletük: ■ vegyipar, műszeripar, híradás- ! technika, számi ástechnika, au- ■ tomatika, textilipar, il'etve az í alumíniumipar, amelynek kiin- S dúló nyersanyagával nagobb : mértékben rendelkezünk. Gerencsér Ferene (Vége) g ::<SW5 Gyulai bútorok—a Szovjetunióba és Japánba Állok a hosszú üzemcsarnokban, hallgatom a fúrógépek éles si- vítását, a kalapácsok sűrű kop- panásait, nézem a gyors munkáskezeket, amelyek gyakorlott mozdulatokkal illesztik össze a bútorok alkatrészeit Mellettem acélgörgőkre helyezett fényesen csillogó, háromajtós szekrények sorakoznak. Néhány óra és elindulnak hosszú útjukra: a Szovjetunióba. A budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregységének export-végszereldé- jében vagyunk. — Ebben az évben 3 ezer 800 garnitúra hálószobabútort készítettünk szovjet megrendelésre, amely termelésünk 50 százalékát jelenti — tájékoztat Doma Gábor, az üzem fiatal főmérnöke. A dolgozó kollektívák, szocialista brigádok a kongresz- szusi versenyben vállalták, hogy ezt a mennyiséget december 6- ig legyártják, az utolsó szállítmányt pedig a jövő hét elején útnak indítják. Most 5-e van és amint látja, ezek már a széria utolsó darabjai — mutat a csomagolásra váró szekrényekre. De nincs megállás — folytatja a főmérnök — újabb erőpróba következik, hiszen létrejött Japánnal az exportszerződés. A mi gyáregységünket 400 hálószoba-garnitúra elkészítésével bízta meg a vállalat. Az itt dolgozók pótvállalást tettek, miszerint a garnitúrákhoz tartozó 400 szekrényt december végéig legyártják. Itt az export-végszereldébem három ifjúsági szocialista brigád tevékenykedik. Közülük az egyik a szekrények összeszerel lését végzi, vezetőjük egy vékony, 27 éves fiatalember: Perei Iván. Nyolc éve szabadult fel mint asztalos szakmunkás. Munkájáról tárgyilagosan beszél, mint olyasmiről, ami elválaszthatatlanul hozzátartozik az életéhez. — Nézze, tisztában vagyok azzal, hogy nem csupán öntudatos;, szakmailag magasan képzett ember dolgozik a szocialista brigádokban, talán a miénkben sem. De a fejlődésük jelentékeny, most a kongresszusi verseny eddig elért ideje alatt pedig különösen az. Ehhez persze nagyban hozzájárul, hogy a műszaki, gazdasági vezetők az eddiginél sokkal intenzívebben segítenek bennünket. Jobban meg tudjuk ítélni: mi válik a gyár hasznára... És a saját hasznunkra is. Volt olyan időszak, amikor akadozott az anyagellátás, ilyenkor bizony túlóráztunk is. Hiába, egy ilyen vállalásnál nem lehetett kockáztatni. A jövő? Tulajdonképpen elégedett vagyok, érzem, hogy szükség van a munkámra, megbecsülnek. Politikai oktatáson rendszeresen részt veszek, jövőre szeretnék tovább tanulni. A vállalat hozzájárul ahhoz, hogy szakközépiskolába menjek, oo — A jő ég tudja, de valami ideköt. — Ezt Ludvig Ferencnél a brigád egyetlen nőtagja mond-! ja, némi tűnődés után. Még hoz- I záfűzi ■ — Tizenkét esztendeje vagyok ebben a brigádban. És ebben a gyárban. — Halvány mosoly, inkább csak a szemekben. — Persze a hűség kötelez is. Tőlem többet vár a művezető, a brigádvezető. Há csak egy csipetnyivel gyorsabban, pontosabban dolgozom, már az is jó példa lehet a fiatalabbaknak. Elgondolkozik. — Tagja vagyok az üzemi bizottságnak, adnak a szavamra a vezetők, ha összeülünk. Példát is mondjak? Legutóbb az órabéremeléseknél kérték ki a véleményemet. A másik szalagon Pammer József aranykoszorús szocialistái brigádjának tagfai éjjeli szeltTényeket fényeznek. Amerre nézek, mindenütt fiatalok. A legidősebb közöttük a 26 éves, szóke, energikus mozgású brigádvezető. — Hogy mit tartok a legfontosabbnak a munkában? Azt, hogy a brigádtagok a képességeiknek, a képzettségüknek megfelelő munkát végezzenek, így jut energiájuk arra is, hogy magasabb színvonalat érjenek el. És lassan nemcsak a munka intenzitásának a növelésére kell összpontosítani, hanem új munkamódszerek, újítások, átgondolt, okos kezdeményezések megvalósítására is. Mikor elégedett egy brigádvezető? Amikor látja, hogy szív is társul! a munkához, Seres Sándor Utolsó simítások
