Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

MAS GYULAI ROTOROK — A SZOVJETUNIÓBA ÉS JAPÁNBA <3. oldal) BTJCSAI VlZ (A oldal) ESZMECSERE A MUNKAHELYI DEMOKRÁCIÁRÓL (5. oldal) Vizsga és tanulság A politikai munka középpontjában a párt XI. kongresszusára való készülődés áll Békéscsabán tanácskoztak az M3Z3T-tagcsoport ok ügyvezető elnökei Az ided ősz ugyancsak próbá­ra tett embert és gépet a me­rőgazdaságiban. A november kö­zepi jó idő után az utóbbi hé­ten ismétlődő kisebb-nagyobb esőzések a vetési és szállítási munkákat jelentős mértékben nehezítették. A munka lendü­lete azonban nem csökkent. A mély fekvésű, rendszerint víz borította földeken helyenként még látni napraforgót, szóját, itt-ott gyökérzölc jégét és cu­korrépát. Ezekről a területekről valószínűleg csak a fagyok be­állta után lehet majd lehozni a terményt, de a szükséges mun­kákat ezeken a helyeken sem lehet jövőre halasztani. A kukorica betakarítása be­fejezéséhez közeledik. Ennek ütemét a rendelkezésre álló í zári tókapacitás határozza meg, ezért kár lenne türelmetlen­kedni. A munkák szervezetten és jó minőségben, december kö­zepéig mindenütt befejezhetek. Fontos, hogy ami még kukori­cából kint van a földeken, jó minőségben kerüljön raktárak­ba. Hasonlóképpen elmondhat­juk ezt a cukorrépáról is, ame­lyet a földből már mindenütt kiszedtek, de az elszállítás még sok helyen ezután történik. Amíg erre sor kerülhet, nagy­üzemeink gondoskodjanak ar­ról, hogy minél kisebb legyen a fagyási veszteség. Közismer­tek azok a gondok és népgaz­dasági érdekek, amelyek cukor- és cukorrépa-termelésünk fej­lesztéséhez fűződnek. Ezért, ha az őszi munkákkal végeztünk, idejében fel kell készülnünk arra is, hogy jövőre az alkal­mas vidékeken nagyüzemeink az eddiginél nagyobb területen termeljenek cukorrépát. _ Minél hamarabb elkezdjük az ezzel kapcsolatos előkészítő és szer­vező munkát, annál biztosabb, hogy jövőre megtermsíjük a hazai ellátáshoz szükséges, ter­vezett cukorrépa-mennyiséget. A kenyérgabona vetését a nagy esőzések miatt több hetes késéssel, de végül is csaknem az egiósz országban a tervezett nagyságú területen teljesítették szocialista gazdaságaink. Rozsr bél a teljesítés másfél százalék­kal nagyobb a tervezettnél, bú­zából azonban december első hetében még egy százalékkal alatta maradt. Mégis állíthatjuk, hogv nagyüzemeink az ország jövő évi kenyér«1 látását már biz­tonsággal megalapozták. : A vetések jpl kelnek és a nö­vényzet szépen fejlődik. A betakarítás és vetés befe­jeztével he’yes, ha nagyüze­meink a cukorrépa földről tör­ténő leszállítására, a kukorica­betakarítás befejezésére és az őszi mélyszántás ütemének gyor­sítására összpontosítják erőiket. Ha erős fagy hirtelen nem kö­szönt ránk, az őszi mélyszántást egyre gyorsabb ütemben végez­hetik A mélyszántást a kukori­caföldeken nehezíti a nagy­tömegű szármaradvány, de ép­pen ezekre a területekre kell összpontosítani a talajmunkát végző traktorokat. Ha szántat- lanul marad a nagy tömegű kukoricaszár, a tavaszi szántás esetén terméscsökkentő hatású lehet. A gépek nyújtott és ket­tős műszakos üzemeltetése tehát kiemelkedő fontosságú a kövefc- heteikben lc Végűi silány szót még a ta­nulságokról. Ezek levonására persze bőven lesz még idő és alkalom, de máris sorra vehe­tünk néhány lényeges tapaszta­latot v Az egyik fontos tanulság, hogy a mezőgazdaságban sohasem elégedhetünk meg az őszi kam­pánytervek kidolgozásakor egyetlen tervváltozattal. Az üzemek egy részében az okozott késést, helyenként kapkodást, hogy nem voltak terveik arra, mit tesznek, ha az időjárás a sokévi átlagnál rosszabb lesz. Többségük szerencsére — rész­ben a központi és a helyi szer­vek kezdeményezésére — ha­mar túljutott a bizonytalansá­gion és még idejében igazodott a sok tekintetben nehezebbé vált feltételekhez. A munkák zömét a nagy­üzemek saját erejük és a hely­beli lakosság mozgósításával, gépeik kapacitásának fokozott kihasználásával érték el. Ezt egészítette ki idejében az a nagyarányú társadalmi segítség, amely a munkás-paraszt szövet­ség, a szocialista nemzeti össze­fogás szép példájaként került történelmünk lapjaira. A társa­dalmi munkaerő, a honvédek, a szovjet katonák, a diákok, a szocialista brigádok, az ipari és egyéb üzemek munkásai, a hi­vatalok és az intézmények dol­gozói áldozatkész munkájukkal jelentős értékeket mentettek meg. Különösen számottevő volt segítségük a szőlő, a gyümölcs, a fagyra érzékeny zöldségek és ipari növények betakarításában. Az időjárás kiszámíthatatlansá­ga miatt, a társadalmi munka­erő foglalkoztatása az őszi mun­kacsúcsok idején a jövőben is nélkülözhetetlen lehet. Helyes, ha nagyüzemeink szervezetten felkészülnek erre és hasznosít­ják az idei jó tapasztalatokat. Ugyanezt mondhatjuk az őszi munkákban közreműködő, el­látó, szolgáltató, feldolgozó és szállító vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek jó együttműködéséről is. Különö­sen jelentős volt a Volán Tröszt és a MÁV tervszerű segítése a szállításokban. A ki- és bera­kodás meggyorsítása, a holt­fuvarok csökkentése, szóval a szállítás tervszerű megszervezé­se a jövőben is egyik legfonto­sabb feladat lesz. Figyelemre méltó tanulságok­kal szolgál a gépi munka jó megszervezése, a meglevő gép­park kapacitásának maximális kihasználása és természetesen a munkaerő tervszerű foglalkoz­tatása. Ez főleg a mezőgazda- sági vezetőket tette próbára, örömmel nyugtázhatjuk, hogy többségük a próbát kiállta,1 helytállásuk, hivatásszeretetük j példamutató. Az összefogást, az együttműködést erősítette a gé- I pék üzemek közötti átcsoporto-! sítása, a kölcsönös segítség megszervezése, amelyből a gaz- \ daságok többsége ugyancsak jól vizsgázott. Sok tanulságot, sok megszív­lelendő tapasztalatot hozott ez az őszi időszak. Érdemes lesz ezeket mind az irányító szer­veknek, mind a mezőgazdasági nagyüzemeknek elemezni, & kedvező és a kedvezőtlen jelen­ségeket egyaránt alaposan meg­vizsgálni, és a tanulságokat jö­vőre hasznosítani. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyénkben működő tagcsoportok ügyvezető elnökei tanácskoztak december 10-én Békéscsabán, az MSZMP me­gyei bizottságának székházában. Az értekezleten részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Vértes Róbert, az MSZBT országos titkárság osztályvezetője adott értéke­lést az MSZBT tagcsoportjainak 1974. évi munkájáról és ismer­tette a jövő évi feladatokat. A tagcsoportok munkája kö­zéppontjában a párt XI. kong­resszusára való készülés áll. Eh­hez kapcso'ódik az a kettős ün­nepre való készülődés, mely 1975. április 4-én, hazánk fel- szabadulásának, júniusban pe­dig a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója lesz. Ebben az idő­szakban kiemelkedő szerepet kapnak a baráti társaság tag­csoportjai. Az MSZBT csaknem ezer tagcsoportja — milliónyi tagja —, amelyek négy évvel ezelőtt területi szervezésben jöttek létre, az u.óbbl időben pedig munkahelyi tagcsoporttá alakultak át. Így teljes munka­helyi közösséggé vált az MSZBT- tagcsoport. A tagcsoportok vál­nak a jubileumok időszakában a magyar—szovjet barátság hirde­tőivé, népszerűsítőivé. 1974-ben a kiállítások, bemu- ! tatók százai mellett országos . vetélkedősorozat indult: „Ki tud többet a Szovjetunióról” és ez az elsőként felszabadult me­gyében, Békésben kezdődött j szeptemberben. A középdöntőbe' a Békéscsabai Konzervgyár cso­portja került, amely 1975. feb­ruár 18-án Csongrád, Hajdú, Bács és Szabolcs megyével ver­senyez. A tagcsoportok szerte az országban bekapcsolódtak a ve­télkedőbe, így ezernyi üzem­ben, termelőszövetkezetben, in­tézményben előtérbe került a két nép barátsága, kapcsolata, a szocialista építés közös útja. Mindez azt jelenti, hogy a tag­csoportok ilyenformán is segí­tik a magyar db1 gőzök körében elmélyíteni a marxizmust, le- ninizmust, a szocialista hazafi- ságot, és a proletár internacio­nalizmust. Rendkívül gazdag a jövő év kulturális programokban. A ma­gyar kultúra napjai című ren­dezvénysorozat alkalmából a Szovjetunióban szerepel a Ma­gyar Állami Népi Együttes, a Magyar Állami Szimfonikus Zenekar, a Vígszínház társula­ta. Harminc éve szabadult fel Magyarország címmel nagysza­bású dokumentumkiállítás nyí­lik Moszkvában. Magyarorszá­gon szerepel a moszkvai Szov- remenyik Drámai Színház, a moldvai Zsuk táncegyüttes, a leningrádi Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara, és ha­zánkba látogat ismét a világhí­rű Alekszandrov Ének és Tánc- együttes. Emellett szovjet kép­zőművészeti kiállításra Is sor kerül. A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében márciusban megyénkben magyar—«szovjet If­júsági hetet rendeznek. A ren­dezvényekből az MSZBT-tag­csoportok is kiveszik részüket. Barátságvonatokkal több ezren jutnak el Kijevbe, Moszkvába, és viszont a Szovjetunióból ha­zánkba. Megismerkednek gyá­rak, termelőszövetkezetek, iskou Iák életével. Itthon megismer­kedhetünk a hazánkat felszaba­dító legkiválóbb harcosok egy csoportjával is, azokkal, akik 30 évvel ezelőtt fiatal harcosok­ként jártak már nálunk. Me­gyénk a hazánkba érkező szov­jet turistacsoportokból 61-et fo­gad. A továbbiakban ár. Pirüyi Károlyné, az MSZMP megyei bizottsága propaganda és műve­lődési osztálya nevében értékel­te megyénk MSZBT-tagcsoport- jainak munkáját. Mint mondot­ta: már érlékelni és érzékelni lehet a munkájukat. A? osztály jónak minősítette ezt a tévé*« kenységet, mely hazánk felsza­badulásának jubileumi ünnep­ségeiben is megmutatkozott. Nö­vekedett a szovjet nép iránti barátság és bizalom megyénk­ben, és ennek nagy részesei a tagcsoportban dolgozó emberek. Jónak említette és eredményes­nek a magyar—szovjet barátság elmélyítésében a békéscsabai Penza Klub tevékenységét Mind az előadók, mind a fel­szólalók erősítették, hogy az évfordulók politikai jelentősé­gén túl nagyon fontos, hogy a tagcsoportok mindennapi tevé­kenysége a magyar—szovjet nép barátságát szolgálja. A Szojuz—16 űrhajósai — már itthon Küldetését befejezvén a Szojuz—*o szovjet urnajo — fedélzetén Anatolij Eilipcsenko ezredes űrhajóparancsnokkal és NyikolaJ Rukavlsnylkov fedélzeti mém jkke! _ sima leszállást hajtott ▼ égre Kazahsztánban, Dzsezkazgán várostól 3M kilométerre északra. A szovjet űrpilóták jó köz- énetaek ärvondenek 'T»iefoté _» ‘S’ASZSZ—MTI—K8» \.

Next

/
Thumbnails
Contents