Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
Est röf ögi m? wit se, ami érdeklődésünket felkeltette: a kamuti Béke Termelőszövetkezet nőbizottsága lakás- díszítő szakkört szervezett. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az idei télen csaknem száz asszonyt és lányt varnak a szakkörbe. __ Lassan már minden őszi m unkát befejezünk, de még éppen elég tennivaló van... Jöjjön, keresünk egy üres irodát! — fogad a kamuti Béke Tsz irodájában Szekeres Károlyné, a nőbizottság elnöke. — Négy évvel ezelőtt a párt- és a kormányhatározat hívta életre a nőbizottságokat Akkor alakult meg a lakásdíszítő szakkörünk is, húsz asszony és lány volt az alapító. Persze, mi csak azért nevezzük szakkörnek, mert tagsági díjat fizetünk, a hétfői foglalkozások inkább klubszerűek. A kamuti szakkört kettős igény, szándék teremtette meg. Az egyik a szakmai, tehát mezőgazdasági ismeretek bővítése, fejlesztése, az új eredményekről az asszonyok tájékoztatása. A másik szándék az általános műveltségi szint emelése, vagyis hétköznapi szavakkal: a kultúra terjesztése. E kettős cél hatalmas feladat elé állította s nőbizottságot, s ebben van érdemük: a kitűzött cél megvalósítása a legjobb úton halad. — Már a harmadik télen tartjuk meg a politikai vitakört A legutóbbi összejövetelen a nőpolitikái határozat végrehajtásáról, a vlagyivosztoki találkozóról beszé’ gettünk. És természetesen a kamuti problémákról. I csodálkozó tekintetre Szekeres Károlyné nem lepődik meg: — Csak látná Sz idősebb parasztasszonyainkat, amikor vitatkoznak, érdeklődnek, kérdeznek! A politikai oktatás része is ez a vitakör. Földesi Istvánná, az iskola egyik tanára tartja, egyszerűek a szavak, mindenki megérti... A lakásdíszítő szakkör amolyan univerzális közösség. Az ide rendszeresen járó asszonyok és lányok jól érzik magukat. S hogy mégis mennyire fedi az itt végzett munka, szórakozás, ; időtöltés a „lakásdíszítő” szót, Ü 32 kTsz^-: LENKER KONRfiD: — A szakkör tagjai a foglal- « kozásokon is hímeznek, kézi- ! munkáznak. Minden évben a i nőnapon kiállítást rendezünk a jj legszebb darabokból, a szakkörnek otthont adó kultúrházban. JA békési ÁFÉSZ-szel közösen bútorkiállítást rendeztünk, öröm volt látni, ahogyan megvitatták az asszonyok: milyen bútorhoz milyen más lakberendezési tárgyak valók. Januárban az ÁFÉSZ divatbemutatót tart a szakkör lányainak, asszonyainak. I nyáron alföldi buszkirándulásra mentek a kamuti szakkörösök. Gyulán a virágkiállítást, Hajdúszoboszlón egy néprajzi bemutatót, Mezőko- vácsházán a megyei és az országos népművészeti kiállításokat nézték meg. A lerajzolt, vagy csak a fejben megőrzött mintákat ezekben a hetekben, hónapokban varázsolják a vásznakra. Kétezer ember él Kamuion. Az egy belterületi, száz tagot számláló szakkör mellett — amelyet nagy szeretettel és hozzáér íéssel Raffai György né tanárnő vezet — két külterületi szakkör is működik. Így tehát majd minden nyolcadik-tizedik kamuti nő tagja a szakkörnek. Közvetve ez a szám talán még nagyobb. És a hatása? Lehet, hogy az is befolyásolt, amit haL lottam. De a kamuti utcákon , sétálva látni: a házak, az őszi dermedésben megülő kertek harmóniája valahogyan az itt uralkodó szépérzéket, a szép utáni vágyat hordozzák magukon. A kulfűrházban Nagy Imre igazgató is a szakkör hatásáról beszéL Íróasztala felett mesterkezek hímezte gyönyörű kézimunka. A szakkörről beszélgetünk; népszerűségéről, a község közművelődésében betöltött szerepéről. A teremben, ahol a hétfői foglalkozásokat tartják az asszonyok, szebbnél szebb hímzések teszik otthonossá, barátságossá a klubot. Az idén 3—3 orvosi és jogi, hat politikai előadás, illetve vitaest is lesz. Megannyi fonál, amely kerek egész- szé szövi a kamuti asszonyok, lányok kiteljesedő életét (Nemesi) ••«•■ssanaesaacssaaMBSSsssssssest Üzbegisztán külföldi képernyőkön Az üzbég filmesek aktív alkotói kapcsolatokat tartanak , fenn külföldi kollégákkal. Így ; például a Japán-tenger elneve- j zésű japán filmtársaság azt tervezi, hogy a közeljövőben a taskenti filmstúdióval közösen dokumentum- és népszerű-tudományos filmeket készít a közép-ázsiai köztársaságról. A taskenti dokumentumfilm-készítők hamarosan hét filmet küldenek Japánba televíziós bemutatásra. Az Üzbég Filmstúdió dokumentumfilmjeit először látják az Egyesült Államok televízió- nézői is. Amint Loretta Powker neves amerikai filmszínésznő és producer, az elmúlt nyáron az üzbég fővárosban rendezett ázsiai és afrikai országok' nemzetközi filmfesztiváljának résztvevője kijelentette, a fesztiválon szerzett benyomásairól beszámolót kíván tartani az Egyesült Államok televízióiban. Kérésére elküldték számára a két kontinens filmeseinek fórumán készített színes film kópiáját, hogy az amerikai közönségnek bemutathassa. (BUDAPRESS, APN) Elek története A község felszabadulásának harmincadik, és újjáépítésének 250. évfordulója adta a neanés szándékú, követendő ötletet az Elek! nagyközségi Tanács vezetőinek, hogy az évforduló tiszteletére jubileumi kiadványban összegezzék a község történetét. Így jelenhetett meg a napokban dr. Csípés Antal szerkesztésé ben az „Elek története” című mű. A már évek óta fellendülőben levő honismereti mozgalom egyik szép példája ez a' könyv is. Minden emberben él a vágy, hogy szőkébb hazájáról, annak' múltjáról minél többet tudjon. Különösen fontos az ilyen művek megjelentetése, mert a rohanó világban az ifjúság és a múlt között űr tátong. Elmúlt már az az idő, amikor hosszú téli estéken az unokák a nagyapák előadásában hallgatták; hogyan is volt régen. Szakadjunk el a múlttól? Nem! Tegyük azt, amit a mű előszavában így fogalmaztak meg: „Kiadványunk célja: ifjúságunk hazafiságra, szülőföldünk, szűkebb hazánk szerete- tére, eredniényeink fokozottabb megbecsülésére való nevelése, sok nemzetiségű községünk múltjának, hagyományainak Teljesült a szeghalmi járás ötéves lakásépítési programja A szeghalmi járás lakásállománya eléggé ejavult, öreg, 100—120 éves, vert falú, vályogtéglából készült épületek adják a lakások zömét Ezek felújítására, korszerűsítésére évről évre jelentős anyagiakat fordítanak, akárcsak az új lakások építésére. A IV. ötéves terv idejére 1280 új lakás építését tervezték. Ezek többsége földszintes családi ház, saját erőből vagy OTP-támogatás útján. Az öt évre tervezett lakásépítési programot ebben a járásban négy év alatt teljesítették. Ez év novemberében kiadták az 1280 új lakás lakhatási engedélyét. örvendetes kísérője ennek a nagyarányú lakásépítkezésnek az, hogy ebben a járásban is — a kisebb községekben — megjelentek az emeletes lakóházak családi vagy szövetkezeti kivitelben. megismertetése, megbecsülése ét tiszteletadás elődeinknek, egyben tanulság és okulás számunkra”. I A község történetének megjelenését nagy érdeklődés előzte meg Eleken. Most itt van előttünk nyomtatásban a község múltja és jelene. Természetesen a legjobb szándék sem produkálhat mindjárt tökéletes alkotást A könyv utószavában a szerkesztő felsorolja, milyen objektív nehézségek gátolták a lelkes kollektívát munkájuk elvégzésében. Ennek ellenére megkísérelték bemutatni községük történetét az őskortól napjainkig. Az olvasó képet kap arról, hogy időszámításunk előtt 2500 körül is éltek emberek Elek területén. Bemutatják a természeti-földrajzi tényezők pozitív hatását, ami lehetővé tette a letelepülést, majd jóval később az újra települést. A őstörténeti ismertetést követően — a teljesség igényére nem törekedve — megismerkedhetünk a honfoglalás utáni terület történetével egészen napjainkig. Jóllehet Elek község történetét csak ismeretterjesztő munkának szánták, de az ismeretterjesztés is feltételez bizonyos tudományos és nem tudományoskodó kutatást, tényanyagot és magyarázatot. A község történetének nem is egy tudományos igényű fejezete van, mint például Elek természeti és földrajzi viszonyai, Elek története 1919—1948 között (Szikes Pé~ térné és Zielbauer György munkái), de van olyan is, amit szekunder források kritikátlan átvételével lehet csak jellemezni, mint például Elek története 1724—1918 között. A szerző dr. Daka István, levéltári források hiányára hivatkozik, pedig is- mert, hogy a Harruckem-anya- got a Károlyi levéltárban őrzik. Az „Elek története” c. kiadvány szép vállalkozás. Néhány hibája ellenére is jelentős és követendő példa lehet más községek számára. Abonyi Vajat iBasBaBBaasBsaBBHBsaeBaaaaKD i CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN Sokan megkérdezték tőlünk az elutazásunkat megelőző hetekben, hónapokban, hogyan került sor a Békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábegyüttesének latin-amerikai turnéjára? Mielőtt beszámolómhoz hozzákezdenék, röviden megpróoá- lom összegezni az előzményeket. 1973 márciusában a Kulturális Kapcsolatok Intézete (a továbbiakban KULTINT) azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy repertoárunk darabjaiból mutassunk be egy csokrot Békéscsabára utazó munkatársainak. Amikor a bemutató megtörtént, közölték, azért nézték meg műsorunkat, mert egy bábegyüttes latin-amerikai turnéját tervezik és ki szeretnék választani a legmegfelelőbbet és a legalkalmasabb műsort. Az első látogatás alkalmával nem született döntés, mivel a KULTINT munkatársai más bábegyüttesek műsorát is meg kívánták nézni. Bár még 1973 nyár elején megjött az örömteli hír: minket választottak, a turnéra mégsem kerülhetett sor, a tragikus chüei események miatt. 1974-ben kedvezően alakullák'enyésztfi telep Az Olsztynek körüli Czarci Jarban, a lengyel horgászszövetség haltenyésztő telepén sikerült kidolgozni a rákok mesterséges szaporításának módszerét, j Minden megelőző kísérlet ku- ! darcba fulladt, többek között a j rákoknál gyakori kannibalizmus j miatt. A kis rákok felfalásának j megelőzése érdekében a részben j vízzel megtöltött kalitkás ládá- ! kát kettős, áttört fenékkel lát- i ták el. Sikerült életben tartani | a rákivadékot a téli időszakban j is. Körülbelül 1400 kis rák el- j sőrendű állapotban áttelelt, táp- j lálékuk burgonya és sárgarépa ! volt. Négy év elteltével már tel- j jesen kifejlett rákokká alakulnak. A lengyel horgászszövetség jelenleg az ország különböző vizein körülbelül 30 tonnát kíván kihalászni ebből az igen értékes exportáruból. (BUDA- PRESS—INTERPqESS) 4 IfM. DECEMBER U, tak a körülmények, s a KULTINT úgy határozott, hogy megvalósítja tervét: augusztus 10. és október 31. között megrendezi a Napsugár Bábegyüttes turnéját Venezuelában, Peruban és Argentínában. Tekintettel a közelgő IV. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztiválra (amely, mint ismeretes, 1974. június 25-r—30-ig tartott), valamint az együttes fennállásának 25 éves jubileumára és az ezzel kapcsolatos feladatokra, a nagy útra csak ezek után, nagyon rövid idő alatt kellett felkészülni. Holott elképzelhető, hogy nem kis gondjaink merültek fel a turnéval kapcsolatban. Hadd említsek ezek közül néhányat. Például a bemutatásra kerülő műsor közel 200 bábujának, megszámlálhatatlan kellékének, díszletének felújítása, javítása, tisztítása. Speciális színpad, hangerősítő berendezés, egyéb színpad- technikai eszköz elkészítése és mind ennek, a mintegy 560 kg-t kitevő, rekvizitumhalmaznak repülőn történő szállításra való előkészítése. A felkészüléshez tartoznak a próbák ia. Az egyórás gyermekműsort (Vásár, Három kismalac, Az elátkozott malom) A Santa Capilla templom Caracasban és a másfél órás felnőttműsort (Bábrevü felnőtteknek) szemben az itthoni 20-as játékos létszámmal, odakint ll játékosnak kellett megoldania. Egy-egy szereplő műsoron belüli feladatai megszaporodtak, s hogy ezeket megfelelő színvonalon tudják ellátni, bizony sok próbát kellett tartani. Ezeken felül megemlíthetem az utazási okmányok, a különféle engedélyek, igazolások beszerzésével kapcsolatos feladatainkat is. Az igazsághoz tartozik. hogy gondjainkkal népi maradtunk egyedül. Az együttes küldetésének jelentőségét megértve — írhatnám — egész Békéscsaba (államigazgatási, társadalmi szervek, tömegszervezetek, hivatalok, üzemek, vállalatok) segítségünkre sietett. E segítség nélkül a turné nem valósulhatott volna meg! A felkészülés hetei gyorsan röpültek el. Hamar virradt ránk az elutazás napja, 1974. augusztus 10. VENEZUELA Augusztus 10-én, reggel öt órakor mind a tizenegyen ott álltunk hozzátartozóink körében a békéscsabai vasútállomáson. De sok búosúzásunk volt már az évek folyamán! Mindannyian éreztük, hogy ez * búcsú égéAz ízlés fonalai Ka műtőn