Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

VIIág proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TA'nÁCS LAPJA 1974. DECEMBER 10., KEDD Ara: 1 forint XXIX, ÉVFOLYAM, 388. SZÁM MA: MUNKAISKOLÁKBAN A KOMMUNISTÁK MUNKÁJÁRÓL (3. oldal) AZ ÍZLÉS FONALAI KAMUTON (4. oldal) CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIK ÁB AN (4—5. oldal) A bevált politika útján Visszatérlek a Földre Jő eredménnyel zárult a Szojuz—16 űrútja A vasárnapi lapokiból az or­szág egész lakossága megismer­hette a XI. pártkongresszus irányelveit. Az MSZMP az egész társadalom irányításában vál­lalt vezető szerepének és vele­járó felelősségének megfelelően ismét a nyilvánosság elé állt és felmutatta, mintegy összefoglal­va szemlélhetővé tette az egyébként is mindig nyíltan hirdetett és gyakorolt politikát. Kiderül a dokumentumból, hogy a Központi Bizottság ho­gyan, milyen gondolatok jegyé­ben készül arra, hogy beszámol­jon a kongresszusnak az előző kongresszus óta végzett munká­ról. Egyben felhívás ez arra, hogy kommunisták és párton- kívüliek alkotó vitákban, ta­pasztalataikkal és javaslataik­kal járuljanak hozzá az elszá­molás teljessé tételéhez és az új feladatok meghatározásához. Természetes, hogy az irány­elvek vitájában — pártdoku­mentumról lévén szó — a fő fi­gyelem a pártszervezetekre, a kommunisták megnyilvánulásai­ra irányul. Az eszmecserék so­rán minden bizonnyal tanúi lehetünk majd a Központi Bi­zottság, az alapszervezetek és a különböző szintű pártszervek alkotó kapcsolatának. A kong­resszus előtt kiadott irányel­vek jól bevált módszere alkal­mas arra, hogy az egész párt­tagság részese legyen a párt politikája kialakításának. Az ilyen tevékeny közreműködés megkönnyíti a párt politiká­jával raló belső azonosulást, az ily módon megerősödött el­kötelezettség pedig hasznára válik a végrehajtásnak, a párt politikája melletti őszinte ki­állásnak. A pártszervezetekben és a társadalmi szervezetekben le­zajló vitáknak nincs élőre megszabott menetrendje és végeredménye. De bizonyos, hogy a párttagság és a köz­vélemény egyetértőén fogja visszaigazolni az Irányelvek legfontosabb megállapításait és a jelzett feladatokat. Megen­gedhető ez a feltételezés azért, mert miként az MSZMP vala­mennyi állásfoglalása, ez is a valóság, a közvélemény és a tö­megekben megérett feladatok is­meretére épül. Ki-ki a saját tapasztalatai alapján igazolhat­ja az Irányelveknek a megálla­pításait: a Magyar Népköztár­saság előbbre haladt a szocia­lizmus útján; tovább szilárdult á munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség; fej­lődött a szocialista demokrácia; kiszélesedett a szocialista nem­zeti egység. A népgazdaság terv­szerűen, arányosan fejlődött; rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Erősödött tár­sadalmunkban a marxizmus— leninizmus befolyása; tovább emelkedett a nép műveltségé­nek színvonala; tért hódított a szocialista közgondolkodás. Nemzetközi politikánk, együtt­működésünk a szocialista or­szágokkal, a kommunista és munkáspártokkal biztosította építőmunkánk külső feltételeit. A Magyar Szocialista Munkás­párt alkotóan alkalmazta hazai viszonyainkra a marxizmus— leninizmust, a szocializmus épí­tésének nemzetközi érvényű el­veit és tapasztalatait Az eredményeken túl a Köz­ponti Bizottság félreérthetetle­nül, világosan beszél azokról a feszültségekről, ellentmondások­ról is, amelyek külső vagy bel­ső, objektív vagy szubjektív okokból kísérték a szocialista építés utóbbi esztendeit. Ter­mészetes, hogy ilyen ellentmon­dások nyomán viták is keletkez­tek, amelyekben azonban sike­rült megfelelő következtetések­re jutni és ezek a következteté­sek jól hasznosíthatók majd az Irányelvek vitájában is. Ha visszatekintünk a két kongresszus közti időszak poli­tikai életére, azt mondhatjuk, hogy tisztázó eszmecserékben sikerült túljutnunk azon az alternatíván, amely szerint vagy semmibe kell vennünk az egyé­ni és csoportérdeket egy elvont társadalmi érdek javára, vagy a partikuláris érdekek szabad já­tékterévé kell változtatnunk tár­sadalmunkat. Konkrét intézke­dések történtek az érdekek tu­datosabb összehangolására, az össztársadalmi érdek tudomá­nyosabb megfogalmazására és határozottabb képviseletére. Elvetettük azt az alternatívát is, amely mereven szembe­állítja egyfelől az anyagi érde­keltséget, másfelől a szocialista tudatosságot, a szocialista mo­rált. Tisztázódott, hogy a szo­cialista tudat formálásában is csak akkor érhetünk el mara­dandó eredményeket, ha az he­lyes érdekeltségi rendszerre épül. Ugyanakkor nincs olyan érdekeltségi rendszer, amely automatikusan, önmagától kiter­melné a szocialista közgondol­kodást, a szocialista erkölcsöt. A szocialista viszonyokat kife­jező jó érdekeltségi rendszer és az erkölcsi-politikai neveles együtthatására formálódik a szocialista ember. Meggyőződésünkké vált a két kongresszus közötti időszakban, hogy a tudományos-technikai forradalom, a fejlett szocializ­mus építésének időszakában is változatlanul a munkásosztály­ra hárul a társadalom irányítá­sának feladata. Semmi kétség nem lehet az iránt sem, hogy a munkásosztály történelmi hi­vatása mindenekelőtt a forra­dalmi marxista-leninista párt vezető, irányító tevékenységé­ben jut érvényre, ezt szolgálja az a törekvés is, hogy a közvet­len termelőmunkát végzők so­raiból az állami, gazdasági és a pártmunka különböző te­rületein, legfőképpen a testüle­tekben, bátrabban kell előlép­tetni az arra alkalmasakat. A párt politikája elősegítet­te az ország szellemi életének a megújulását is. Az eszmei tisz­tázás igénye és követelményei­nek kielégítése együtt járt a párt szervezeti erejének és tö­megkapcsolatainak erősödésével. A tömegek előtt világos, hogy olyan szervezet áll a társadalmi haladás élén, amely képes az egész nép számára követhető célokat adni, a munkásosztály érdekeit úgy képviselni, hogy abban a társadalom valameny- nyi osztálya és rétege felismer­je saját távlati érdekeit. Az Irányelvek egyik legfonto­sabb üzenete, hogy a párt be­vált politikájának alapján lehet a mind nehezebb világgazdasági helyzet ellenére, a szocia­lista testvérországokkal való gazdasági kapcsolatok fejleszté­se útján biztosítani gazdasá­gunk és irányítási rendszerünk továbbfejlesztését. E politika alapján lehet megőrizni és erő­síteni a társadalom egységét. Tudni kell, hogy hibázik, vét a munkásosztály ellen, a nép ér­dekei ellen az, aki ilyen-olyan szempontokra hivatkozva meg­kérdőjelezi a társadalom egysé­gének szükségességét, s annak erősítése helyett a szocializmus osztályai, rétegei között válasz­falak építgetésével foglalkozik, figyelmen kívül hagyva, hogy a munkásosztály történelmi külde­tése, feladata az osztály nélküli társadalom megteremtése, nem pedig az osztálykülönb&égek konzerválása. Kádár János elv­társ a Politikai Főiskola jubi­leumi ünnepségén tartott be­szédében mondta erről: „A nagy dolgozó osztályok közelednek egymáshoz. A társadalom alap­kérdéseit érinti ez, ezzel is szembe kell nézni, és megfelelő marxista választ kell adni ar­ra is, hogy hogyan segítsük élő a dolgozó osztályok közeledését, a város és a falu közötti kü­lönbségek és, ami a leglénye­gesebb lesz, a szellemi és a fi­zikai munka közötti különbségek felszámolását”. Az Irányelvekben, a nagy fe­lelősségtudattal készített szám­vetésen túl, a társadalmi reali­tásokhoz mért feladatmeghatáro­zások vannak, olyan perspektí­vák, amelyek eléréséhez párt­tagok és pártonkívüliek, munká­sok, parasztok, szellemi dolgo­zók egyaránt felsorakoztathatok. A párttagság és a XI. kongresz- szus tanácskozásai természete­sen még elevenebbé, konkré­tabbá és ezáltal gazdagabbá teszik majd a kongresszusi elő­készületek vezérfonalát képező Irányelvek gondolatait Pozsgay Imm Vasárnap, magyar idő szerint kilenc óra négy perckor szeren­csésen visszatért a földre a Szo­juz—16 jelzésű szovjet űrhajó. A Szojuz—16 — fedélzetén Ana- tolij Filipcsenkó ezredes űrhajó­parancsnokkal és Nyikolaj Ru- kavisnyikov fedélzeti mérnökkel — sima leszállást hajtott végre Kazahsztánban, Dzsezkazgan vá­rostól 300 kilométerre északra. A két szovjet űrpilóta a hivata­los jelentések szerint jó közér­zetnek örvend. A Szojuz—16 űrhajót, amely az ismert szovjet űrhajótípus korszerűsített változata, hétfűn, moszkvai idő szerint 12 óra 40 perckor bocsátották fel azzal a céllal, hogy ellen­őrizzék az új berendezése­ket, kipróbálják a tervezett szovjet—amerikai űrtalál­kozó — a Szojuz—Apollo- program előkészítése kere- ^ tében végrehajtott módosí­tások eredményességét, a közös űrkísérlettel csaknem teljesen azonos repülési program keretében. Az első hivatalos jelentések a kísérletek eredményeit összegez­ve, első helyen emelik ki, hogy a hatnapos űrrepülés folyamán elvégezték az új dokkolóberen­dezés és a hozzátartozó automa­tika tervezett ellenőrzését, a Szo­juz—Apollo programnak megfe­lelően korszerűsített repülésirá­nyító és tájékoló berendezések, életbiztosítási rendszerek kioró- bálását, A manőverezési, tájolá­si és stabilizációs gyakorlatok folyamán begyakoroltak a jövő nyár­ra tervezett közös űrrepülés­kor végrehajtandó művele­teket is. Emellett a programban a tudo­mányos kísérletek egész sora is szerepelt. Az orvostudományi és biológiai megfigyelések mellett Filipcsenkó és Rukavisnyikov a Szovjetunió területe felett fény­kép}elvételeket is készített, ame­lyek közvetlenül hozzájárulnak a szovjet népgazdaság fejleszté­sével összefüggő feladatok meg­oldásához. A moszkvai hivatalos közle­mények hangoztatják, hogy a Szojuz—16 fedélzeti rendszerei és berendezései a repülés min­den fázisában normálisan mű­ködtek. A tudományos kísérle­tek eredményeinek feldolgozá­sa és tanulmányozása megkezdő­dött. • • • Konsztantyin Busujev, a Szov­jet Tudományos Akadémia le­velező tagja, a Szojuz—Apollo program szovjet vezetője a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában méltatta a Szo­juz—16 által megvalósított fő­próba nagy jelentőségét. Alekszej Leonov, a Szojuz— Apollo űrrandevú egyes számú szovjet legénységének leendő parancsnoka a Szojuz—16 űrha­jó utasaival kapcsolatban kije­lentette: „Filipcsenkó és Ruka- visnyikov most egy nap pihenőt kap, aztán azonnal megkezdjük munkájuk értékelését. A Szo­juz—16 fedélzeti naplója rend­kívül értékes útmutató lesz szá­munkra.” Virsli9 virsli hátán A Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál évente 280 ezer darab sertést, 15 ezer darab szarvasmarhát vágnak le. A zalaegerszegi gyár 60—70-féle hentesáruval az egész ország­ban Jó hírnévnek örvend. Sok százezer pár virslit készítenek havonta (MTI totó: Balassa Ferenc felvétele—KSJ »

Next

/
Thumbnails
Contents