Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Az irányelvek feeveze'&Sben rá­mutatnak: a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esz­tendőben következetesen meg­valósította fő politikai irányvo­nalát, végrehajtotta a X. kong­resszus határozatait A szocia­lista építés a X. kongresszus határozatainak megfelelően ma­gasabb szinten, lendületesen és sikeresen folyt; ennek eredmé­nyéképpen a Magyar Népköz- társaság előbbre haladt a szo­cializmus útján. t A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai Külpolitikánk alapvető fel­adatai változatlanok: aktív hoz­zájárulás szocialista építőmun­kánk nemzetközi feltételeinek javításához, a szocialista világ- rendszer erősítéséhez, a társa­dalmi haladás, as tartós béke biztosításához. Jelenleg a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzet­közi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamint ' a kölcsönösen előnyös gazda­sági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés felé. Ebben meghatározó szerepe van a szocializmus javára megválto­zott erőviszonyoknak, a Szovjet­unió, a Varsói Szerződés szerve­zetébe tömörült szocialista or­szágok kezdeményező külpoliti­kájának, egyeztetett tevékeny­ségének. A nemzetközi enyhü­lés fontos tényezője a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának javulása, kétoldalú kapcsolataik fejlődése. Eredményeink legfőbb bizto­sítéka a szocialista országoknak a marxista—leninista elveken alapuló összeforrottsága — hangsúlyozza a dokumentum, e kiemeli, hogy hazánk aktívan részt vesz a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységében. Tel­jesíti szövetségi kötelezettségeit,. s támogatja a szocialista gazda­sági integráció fejlesztését A békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bővítésé­re törekszünk a fejlett tőkés országokkal, s különösen nagy súlyt helyezünk együttműködé­sünk szélesítésére a haladó rendszerű fejlődő országokkal. II. A társadalmi viszonya! továbbfejlesztéséről Szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a terme­lőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Az állami tulajdon — társadalmasításának szintjé­nél, a népgazdaságban betöltőit szerepénél és nagyságrendjé­nél fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos he­lyet foglal el népgazdaságunk­ban. További fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a terme­lőszövetkezetek korszerű nagy­üzemmé válnak, gazdálkodá­sukban erősödnék a vállalati jellegű vonások. Az elkövet­kező időkben is szükség van fő­ként a saját munkán és a csa­ládtagok munkáján alapuló kis- árutermelésre. Az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk támogat­ja a munkával szerzett szemé­lyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, spe­kulációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket törvényes eszkö­zökkel visszaszorítja. Törvénye­inket olyan irányban fejleszti tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szo­cialista elveket sértő jövedelem­felhalmozásnak. A társadalom osztályszerkeze­tének változásairól a dokumen­tum megállapítja: az aktív ke- zeaők 58 százaléka munkás, 15 űz MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmiségi-alkal­mazott. Az önálló kisáruterme- lők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. A m mkásosztály politikai állás- foglalása, tevékenysége, fegyel­me, szemlélete meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A munkásosztály po­litikai öntudata fejlődött, a munkások szakképzettsége, mű­veltsége gyarapodott. A mun­kásosztály, amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kong­resszus között is tovább nőtt; derékhada a szocialista nagy­üzemekben dolgozó munkásság. Pártunk a jövőben is nagy fi­gyelmet fordít á munkások te­vékenységére, életére. A dokumentum megállapítja, hogy az állami gazdaságok dol­gozói a munkásosztály részét alkotják; majd aláhúzza: a so­ron levő feladatok végrehajtá­sának feltétele, hogy a munkás- osztály vezető szerepe a társa­dalmi élet minden területén ér­vényesüljön. Fokozni kell a munkásosztály politikai felvér- tezettségét, közéleti aktivitását. E feladatok megoldásában nagy segítő erő az országossá vált szocialista brigádmozgalom. A munkásosztály vezető sze­repe és annak érvényesülése az egész dolgozó nép érdeke; min­denekelőtt pártunk marxista- leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú követel­mény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségei­be és testületéibe növekvő szám­ban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élen járó, a tár­sadalmi tevékenységben kiemel­kedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szö­vetség, amely tartalmában gaz­dagodik. A szocialista építő- munka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társa­dalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egy­ség. A továbbiakban a dokumen­tum szól arról, hogy a két kong­resszus között a párt kezdemé­nyezésére tett intézkedések elő­mozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlődé­sét III. A gazdasági építőmiinka feladatai A népgazdaság a X. kongresz- szuson jóváhagyott gazdaságpo­litikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatáro­zott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb ju­tottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejtettek közé emelkedjünk. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a táv­lati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk terv­szerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalék­kal, az ipari termelés 33—35, az építőipari termelés 35—37, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékkal növekedjék. A fel­halmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fo­gyasztás aránya 73—75 száza­lék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgaz­daságot összehangoltan fejleszt­jük. Egész gazdasági tevékeny­ségünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erő­teljesebb növelésére alapozzuk. Ez megköveteli a termelési szer­kezet további átgondolt korsze­rűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet terem­tenek. A legutóbbi egy-két év­ben, főképpen a nemzetközi tő­kés monopóliumok mesterkedé­sei következtében, kiéleződött a nyersanyag- é® energiaprob- * léma, nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista tervgazdálkodásunk bizonyos mértékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a világgazdaságban leját­szódó folyamatoktól. A mezőgazdaságban folytat­juk a nagyüzemi, iparszerű ter­melés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szere­pe egyre növekszik, ennek hoz­záértő kezdeményezői. Az álla­mi gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek általános fejlesztése mellett, ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket nép- gazdasági, társadalmi fontossá­guk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök felhasználásának szétaprózott­ságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat,' a túl­zott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érdekeknek. IV. Életszínvonal,, szociálpolitikai feladatok Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk élet- színvonalai Az egy főre jutó reáljövedelem a negyedik öt­éves terv időszakában 24 száza­lékkal, a tervezettet megközelí­tően növekszik, népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint bármi­kor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidőcsök­kentés is hozzájárult, számotte­vően növekedett a családi pót­lék, a gyermekgondozási segély összege, nőtt az átlagnyugdíj, s az egészségügyi ellátás, a tár­sadalombiztosítás ma már min­den állampolgárra kiterjed. Az V. ötéves terv során ® reáljövedelem 23—25 százalék­kal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti el­osztás erősítése. A munkásság­nak és a parasztságnak a jöve­delme arányosan növekedjék, a differenciált bér- és jövedelem­szabályzóval biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb keresetek az átlagosnál gyor­sabb ütemben emelkedjenek. Köve kezetesebben kell érvénye­síteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és a férfiak kerese­tében még meglevő különbsége­ket is. A lakosságot több, jobb, vá­lasztékosabb közszükségleti cik­kel látjuk el, s gondoskodunk ar­ról, hogy elegendő olcsó fo­gyasztási cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben általánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lákáshelyzet javítását pár­tunk fontos társadalompoli.ikal, szociális feladatnak tekinti, biz­tosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s a jövő­ben is támogatjuk a saját erő­ből történő lakás- és családi- ház-építést. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagy fontosságú nemzeti és társadal­mi ügynek tekinti. A szocialista társadalomban növekszik a csa­lád szerepe, arra kell törekedni, hogy emelkedjék a többgyerme­kes családok száma, s e csalá­dok élvezzenek megkülönbözte­tett támogatást, övezze őket köz- megbecsülés. Államunk, a né­pesedési céloknak megfelelően — a bölcsődei és óvodai háló­zat folyamatos bővítése, a gyer­mekélelmezés kiterjesztése mel­lett — növeli a pénzbeli jutta­tásokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Bu­dapesten, az öt nagyvárosban és az ipari centrumokban meg­közelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Javítjuk a szociálpolitikai el­látást, tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket és csök­kentjük a korábbról megma­radt különbségeket. Biztosítjuk a nyugdíjak reálértékének meg­tartását Javítjuk a betegellá­tást, növeljük a szociális ottho­nok helyeinek számát, tovább­fejlesztjük az üzemegészség­ügyet. v. Ideológiai és művelődési feladatok A X. kongresszus óta tovább erősödött hazánkban a marxiz­mus—leninizmus eszméinek be­folyása. Ideológiai téren fő fel­adatunk a tömegek szocialista tudatának fejlesztése. Az elmé­leti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlő­désének kérdéseire, idejében kell feltárni és elemezni a fej­lődés új tendenciáit, s előremu­tató igénnyel kell általánosítani a tapasztalatokat. Különösen fontossá válik szocialista távla­taink világosabb körvonalazá­sa, a szocialista életmód fölé­nyének bemutatása a kapitalis­ta életformával szemben. Széle­sebb körben tegyük tudatossá: a szocialista hazafiság cselekvő hazafiság, társadalmi céljaink megvalósítását szolgáló felelős, aktív magatartás és állandó ké­szenlét vívmányaink védelmé­re. Egyértelmű, következetes mar­xista bírálatban kell részesíteni a jobboldali, ultraradikális, dog. matikus nézeteket. Határozott harcot kell folytatni az esz­méinktől idegen polgári, kis­polgári szemlélet ellen. Nagy figyelmet kell fordítani a na­cionalizmus és a kozmopolitái- mus bírálatára. A két kongresszus között Is gyarapodott népünk 'műveltsé­ge. Erősítsük tovább a közmű­velődés világnézeti hatását, fej­lesszük a kultúra területén is a közösségi formákat. Fordít­sunk különös gondot a mun­kásosztály tudásának gazdagí­tására, kulturálódására. Tör­vényt kell alkotni, amely ösz- szefogialja a közművelődés cél­jait és feladatait. A sportmoz­galomban az iskolai testneve­lést és a tömegsportot kell elő­térbe helyezni. Az egyes művészeti ágakban az elmúlt időszakban értékes művek születtek, növekedett a különböző művészeti rendezvé­nyek látogatottsága. VI. A párt« és tőmegszermelek feladatai Szocialista építésünk yezaté ereje a párt. A X. kongresszus óta eltelt időszakban pártunk vezető szerepe megfelelően ér­vényesült. A vezető szerep még következetesebb érvényesítését követelik meg azonban a szoci­alista építés soron levő felada­tai; ennek előfe1 tétele a párt politikájának megvalósítása, a párttagok eszmei, politikai fel- készültségének gyarapítása, az ideológiai munka javítása, a pártfegyelem megszilárdítása A párt vezető szerepének erő­sítése szükségessé teszi a káder­munka színvonalának emelését. Növelni kell a testületek szere­pét a személyi kérdések eldön­tésében, erősíteni kell & káder­munkában a bizalom, az őszin­teség, a nyíltság légkörét. A párt a dolgozóknak, első­sorban a munkásoknak a leg­jobbjait veszi fel tagjai sorába, azokat, akik meggyőződéses hí­vei szocialista társadalmunknak, élen járnak a munkában, a szó. cializmus elvei szerint élnek. A párt összetételének fejlesztése érdekében gondoskodni kell a munkások, különösen a szak­munkások megfelelő arányú fel­vételéről. A tagfelvétel fő for­rásai a nagyüzemek legyenek. A szakszervezetek tekintélye és befolyása nőtt. Hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat. Nem kielégítő még nevelő munká­juk, belső életük demokratiz­musa elmarad az igényektől és a lehetőségektől. A KISZ alapvetően betölti po­litikai, társadalmi szerepét, erő­södött kommunista jellege. A fi­atalok körében folyó eszmei, politikai nevelésben növelni kell a társadalom minden szerveze­tének felelősségét és aktivitását, A KISZ-szervezetek neveljék fi­atalságunkat önállóságra, kez­deményezésre. A párt alapszer­vezeteiben javítani kell a KISZ pártirányítását, céltudatosan ké­szítsék fel a legjobb fiatalokat a pártba való belépésre, A nőkről szőlő párthatározat megvalósítása társadalmi össze­fogással sikeresen halad. Követ­kezetesebben érvényesül a nők egyenjogúsága a munkahelyek betöltésében, a képzésben, az anyagi elismerésben. A válasz­tott testületekben és a gazdasá­gi vezető tisztségekben egyre több a nő. A párt szövetségi politikájá­nak kerete a Hazafias Nép­front-mozgalom. A szocialista nemzeti egység teljes kibonta­koztatása azt igényli, hogy fo­kozódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe, a népfront avassa közüggyé leg­fontosabb céljainkat m A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztéséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő viszonyá­nak, és azt minden téren fej­leszti. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja szerezte a legtöbb, a legátfogóbb tapasztalatokat a szocialista építésben, a nép esz­mei-politikai egységének meg­teremtésében, az imperializmus­sal vívott harcban. A legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséért, forra­dalmi elméletünk lenini öröksé­gének megvédéséért és gazdagí­tásáért Pártunk ápolja és erő­síti kapcsolatait a szocialista or­szágok közösségének minden pártjával; még szilárdabbra öt­vözzük országaink és népeink barátságát, fejlesztjük együtt­működésünket. Pártunk kész to­vábbi erőfeszítésekkel hozzájá­rulni az imperializmus ellen harcoló erők tömörítéséhez, a közös akciók sikeréhez. Szélesí­ti kapcsolatait, erősíti szolidari­tását a tőkés világ és a fejlődő országok marxista—leninista pártjaival; támogatja az impe­rialistaellenes összefogás érde­kében kialakított együttműkö­désüket más haladó politikai erőkkel. • A Központi Bizottság biztos benne, hogy a kongresszus új lendületet ad gazdasági és kul­turális építő munkánknak. To­vább gyarapítjuk anyagi, szel­lemi értékeinket, erősítjük tár­sadalmunk szocialista jellegét. Pártunk a szocializmus felépí­tésére törekszik, nagy léoést tesz a kommunizmus felé vezető úton. E cél jegyében szilárd esz­mei, politikai egységben dolgoz, zunk tovább a Magyar Népköz- társaság felvirágoztatásán, -né­pünk félemelkedésén.

Next

/
Thumbnails
Contents