Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-06 / 285. szám

Tavaszi ünnepek előtt Beszélgetés Kibédi Varga Lajossal, a KISZ megyei bizottságának titkárával Emlékezés Sármezey Endrére A tavaszi történelmi évfordu­lókat évek óta a Forradalmi If­júsági Napok programjaival kir szón ti ifjúsági szövetségünk. A jövő évi eseménysorozatnak kü­lönös jelentőséget ad, hogy ápri­lis 4-én ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulóját. E dátumhoz kapcsolódnak majd az 1348-as és az 1919-es hagyó- mányokrál való megemlékezé­sek. , A Forradalmi Ifjúsági 'Napok alapvető célkitűzése, hogy ifjú­ságunkat megismertesse forra­dalmi hagyományainkkal, segít­se a helyes történelemszemlélet kialakítását. Az elmúlt évi rendezvények tapasztalatáról és az 1975-ös FIN célkitűzéseiről beszélget­tünk Kibédi Varga Lajossal, a KISZ megyei bizottságának tit­kárával. — A legutóbbi és az azt meg­előző Forradalmi Ifjúsági Napo­kon egyes ifjúsági rétegek né­hány fiatalja nem értette, vagy félreértette a politikai ünnepsé­gek célkitűzéseit. Véleménye szerint mi lehetett ennek az oka? i — Valóban csak néhányra te­hető 'ezeknek a fiataloknak a száma. Nem jelentős a létszáma azoknak, akiik nem jól értelme­zik a dolgokat A félreértések okát elsősorban tájékozatlansá­gukban, az ismereteik hiányossá­gaiban kelj keresni. Ebből adó­dik, hogy ezek a fiatalok csupán csak érzelmileg kötődnek ha­zánkhoz, nem tudják a történel­mi folyamatban elhelyezni pél­dául március 15-ét. Pontosabban nem látják az összefüggéseket. Mint kiderült, arról sem tudtak, hogy az 1848-as forradalmárokat is az internacionalista összefo­gás jellemezte, hogy Petőfi vi­lágszabadság kifejezése is ezt jel­képezte. Ezek és a hasonló is­meretek hiánya adhatott lehe­tőséget egyeseknek a hamis tör­ténelemszemléletre, illetve ennek megnyilvánulásaira. — Mit tesz a. KISZ azért, hogy a helyes törtenelemszeal­léiét érvényesüljön mindenki­nél az 1975-ös FIN politikai programjain? — Az évfordulókkal kapcsola­tos politikai munka már a na­pokban megkezdődik. Először a terveket készítik el a bizottsá­gok és az alapszervezetek. A KiSZ-oktatáson hamarosan meg­kezdődik a Szabad hazában cí­mű anyag és Békés megye 30 éves fejlődése történetének fel­dolgozása. Március 1 és 15 kö­zött politikai fórumokat rende­zünk, álról szeretnénk, ha min­den szóba kerülne, amit nem ér­tenek a fiatalok. A vitavezetésre párt- és állami vezetőiket ké­rünk fed. Az ünnepségeken valamennyi alapszervezetünknek cselekvő' programmal kell részt vennie. A művelődési intézményekkel már megállapodtunk, hogy az évfordulókon aktuális filmeket, színdarabot mutatnak be, könyvkiállítást rendeznek. — Mit takar ez a kifejezés: cselekvő programok? — Az 1975-as FIN nem köz­ponti rendezvényekből áll, ha­nem alapszervezeti sport-, kul­turális és politikai programok­ból. A koszorúzások után film- és táncbemutatók, sportrendez­vények lesznek. A Tanácsköz­társaság évfordulóján történelmi emléksétákat, a veteránokkal és a régi ifjúsági vezetőkkel ta­lálkozókat szervezünk. Alap- szervezeteink vállalják a 19-esek és a szovjet katonák sírjainak gondozását. Március 28-án tör­ténelmi emlékülésen képviselte­tik magukat KlSZ-essink. Másnap 330 tagú ifjúsá­gi küldöttség utazik me­gyénkből a Szovjetunióba. A 11 napos jutalomutazáson jól dol­gozó KISZ-tagok vesznek részt. Ezen a napon kezdődik majd az első Békés megyei magyar— szovjet ifjúsági hét. Ez alkalom­mal barátsági kiállításokat, ex­port-termékbemutatókat rendez­nek alapszervezeteink. Mind­ezekkel egy időben készülünk a beszámoló taggyűlésekre és a ve­i*a8!BB«tai c4 hét filmjei Békéscsabán Jelenet a Penny Gold című színes angol filmből. Kettős szerep­ben Francesca Annis Ah tanin Kachlik, a Mi, az él- | veszett lányok című nagy sikerű 1 csehszlovák film alkotója most. ismét ifjúsági filmet készített, amelyet a közönség a Szabadság mozibanv láthat. A Verseny aj „Veszély” kategóriában című ; színes, magyarul beszélő cseh­szlovák film hősei egy különbö­ző bűncselekmények miatt el­ítélt fiatalkorú galeri tagjai. Az ő sorsukat kíséri végig a film, mély humanista ábrázolással megmutatva a kivezető utat. I Egy bélyeggyűjteményről és egy lány ikerpárról szól a Pen­ny Gold című színes angol bűn­ügyi film. Igazi kalandokban és izgalmakban bővelkedő alkotás, mindent kinyomozó delektívpar- i ral, rendhagyó fordulatokkal. Az ikertestvér szerepében Polanski Macbeth-jének Lady Macbeth alakítója, Francesca Annis ját­szik. Az angol bűnügyi filmet a Brigád mozi mutatja be. Kandó Kálmán előfutára zetőségvalasztásra, valamint a párt XI. kongresszusára. — Milyen segítséget kapnak a KISZ-alapszervezetek a tavaszi feladatok végrehajtásához? — Ä személyes beszélgetése­ken kívül: két kiadványt jelen­tetünk meg. Battonya felszaba­dulásáról és megyénk 30 éves fejlődéséről szól az egyik, a má­sik KISZ-eseink és a szovjet fiatalok kapcsolatát örökíti meg. 60 példányban készíttetünk diai nmet- arról, hogyan éltek és dolgoztak az elmúlt 30 évben a megye fiataljai. Egy vándorki­állításunk fotókkal és grafikák­kal mutatja be az áprilisi hatá­rozat nyomán született megyei eredményeket, ezenkívül mód­szertani útmutatókat jelentetünk meg. — Lesz-e elegendő jelvény és dekorációs anyag? — Legutóbb valóban kevés volt a jelvény, most lesz elegen­dő. A KISZ KB nagyméretű, négyzet alakú, nemzetiszínű jel­vényt ad ki. Ebben Magyaror­szág körvonalai lesznek, köze­pében a 30-as számmal. A három évforduló egységét is szimboli­zálja ez az összeállítás. Az Ezermester és Űttörő-bolt egy­séges. ízléses nemzetiszínű ko­kárdát árusít, valamint forga­lomba hozza a forradalmárok fényképeit, politikai hangleme­zeket. Lesz elegendő karton és faanyag is. A szovjet—magyar barátsági hétre öntapadós mű­anyag emblémát ad ki a KISZ menyei bizottsága. Ügy gondoljuk, hogy ez a sok­irányú felkészülés lehetőséget ad arra. hogy ifjúságunk tömegei helves történelmi szemlélettel, f-néi+óain ünneoeliélk a tavaszi politikai évfordu'óVat. ■Réthy István Költözik a Budapesti Néprajzi Múzeum: a Magyar Nemzeti Galéria Kos­suth Lajos téri épületét foglal­ja el, s a Galéria gyűjteményét fokozatosan átviszik a Budavári Palotába. Ha a költözés rendben lezaj­lik, a felszabadulás 30. évfordu­lóján saját otthonukban állíthat­ják ki az utóbbi három évtized­ben gyűjtött legszebb tárgyakat, majd 1975 szeptemberében a finn-ugor gyűjteményt. Az új otthonban a múzeum a néprajzi ismeretterjesztés köz­pontja lesz —, a korszerűen fel­szerelt termekben előadásokat, a kiállításokhoz kapcsolódó ren­dezvényeket tartanak — és a múzeum munkatársai jó feltéte­lek között folytathatják a kuta­tómurikát. Remélik, hogy a ké­sőbbiekben a múzeum egész gyűjteményét a Kossuth Lajos téri épületben helyezhetik ék H alálának 35. évfordulóján, 1974. december 6-án megkülönböztetett tisz- telettel adózunk Kandó Kálmán előfutárának, a me- gyénkben született kiváló vas­útépítő mérnöknek, Sármezey Endrének. M ezőkovácsfházán született 1859. április 21-én. Elemi és kö­zépiskolai tanulmányait szülő­falujában, majd Békéscsabáin és Szegeden végezte. A kitün­tetéssel érettségizett fiatalem­ber a gépek világa felé vomzó- dott már kora ifjúságától kezd­ve. így szüleinek legnagyobb megelégedésére gépészmérnöki pályára ment. Felsőfokú tanul­mányait a zürichi műegyeter men végezte és mérnöki okle­velét is ott kapta meg 1882- ben. Hallgató korában legked­veltebb professzora a világhírű Culmann volt/ akinek külön szakmai ajánló soraival tért ha­za. Hazatérése után igen rövid ideig a MÁV-nál dolgozott, majd még 1882-ben az Arad— Csanád Egyesült Vasutak szol­gálatába lépett, ahol később a vállalat igazgatójává nevezték ki. Tehetségét, kitűnő felkér szültségét mindjárt odakerülé- sekor méltányolták, és rábízták a mezőhegyes—kétegyházi vas­útvonal építését. Később ugyan­csak ő végezte az erősen hegyi jellegű gurahotnc—brádi vonal nyomjelzósét. és az építkezése­ket is vezette. Osztálymémöki beosztásában rendszeresen fog­lalkozott pályafenntartási kér­désekkel, és ennek során a ka­vicszsák okozta földcsuszamlá­sok kijavítására olyan módszert dolgozott ki, amit a MÁV csak 40 évvel később vezetett be. A mozdonyok vízellátásában mu­tatkozó nehézségek leküzdésére minden jelentősebb állomáson artézi kutat fúratott. Ezt köve- toleg átmenetileg Zielinszky Szilárddal közös mérnöki irodát nyitott, ahol vasútvonalterve­zéssel foglalkozott, de nem sok­kal később visszatért előbbi munkahelyére. Jelentős gazdasági bihatáso- kát kiváltó gondolatának meg­valósításával épült meg 1898­ban az Alföldi Első Gazdasági Vasút 115 km-es vonalhálózat­tal. A motoros vasúti közleke­dés bevezetése az ő nevéhez fűződik. Előbb gőzmotorkocsik­kal kísérletezett, de már 1904- ben de Dion Bouton rendszerű benzin-elektromos kocsikra tért át, amelyek a Diesel-elektromos vasúti vontatás előfutárai vol­tak. A 42 db benzin-elektromos motorkocsi alkalmazásával az utasforgalmat egymillióről évi 2,2 millióra fokozta fel négy év alatt, ég a teherforgalom is 50 százalékos emelkedést ért el. A motor-üzemelés tanulmányozásá­ra csaknem 100 külföldi szak­ember érkezett Aradra, akik mind elismerőleg szóltak Sár­mezey munkásságáról. Csak a nagy rivális, a MlÁV és a mi­nisztérium ragaszkodtak kon- zervatívan a hagyományos von­tatási rendszerhez. Az 1906. évi milánói világkiállításon is nagy elismerést ért el motorkocsijá­val. Az elektromos átvitellel haj­tott motorkocsik alkalmazása abban az időben forradalmi tettnek számított és nagy feltű­nést keltett világszerte. Itthon Sármezeynek mindvégig harcol­ni bellett mindkét nagyszerű területért, a motor-vontatásért is meg a gazdasági vasutak ügyé­ért is. Ezt bizonyítják ránk ma­radt szakkönyvei és dolgozatai, amelyek századunk első két évtizedében jelentek meg. Bu­dapesten, 1925-ben nagyszerű tudósi előrelátással a Diese 1- elektromos motorkocsiknak jó­solt nagy jövőt, és nem téve­dett. Az ő nevéhez fűződik a Kés­márk—szepesbéla—podolini vasútvonal tervezése, valamint 1924-ben a fűzfői gyárhoz veze­tő vonal tervezése és kiépítésé­nek vezetése. Igen hasznos munkásságát el­sősorban a vasútépítkezések te­rén tartjuk számon, de a vas­beton-építkezések meghonosítá­sában jg aktívan részt vett Sokoldalúságát az is bizonyítja, hogy az aradi Westinghouse gyár létesítése műszaki munká­lataiból is kivette részét Előrehaladott korban. 76 éve­sen halt meg Budapesten, 1939. december 6-án. Sármezey Endre kiváló tudá­sú és kitartó munkásságú mér­nökember volt, aki egész éle­tét a tudatos műszaki haladás­nak szentelte, önzetlen példa- mutatással szolgálta a közjót. S zülőfaluja halálának vagy születésének egy kerek évfordulóján, szülőházán vagy annak helyén, eset­leg a vasútállomás falán emlék­táblaavatással visszahozhatná mai nemzedékeink emlékezeté­be Mezőkovácsháza nagy fiát, aki azontúl, hogy alkotó mun­kásságával örökre beírta a ne­vét a műszaki haladás arany­könyvébe, szűkebb pátriájához sem lett hűtlen. Igazán meg­érdemelné. Dr. Bátyai Jenő Építkezők, figyelem! Még ebben az évben vásárolta meg az építkezéshez szükséges B—30-as blokktéglát Mezőberény I. és Szentes III. téglagyárainkból. 10 százalékos árkedvezményünket 1974. december 31-ével megszüntetjük Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 353664

Next

/
Thumbnails
Contents