Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

9 Román téjház Méhkeréken A nemzetiségi hagyomány ápolása közügy Munkaerőhiány Sarkadra Eddig húszezer vagon répát dolgoztak fel A Sarkadi Cukorgyárban az előzetes számítások szerint az idei szezonban 32 és fél ezer va­gon cukorrépát kell feldolgozni. Ebből a mennyiségből eddig — november 30-ig — 20 ezer var gon répából készült cukor. A gyár maximálisan kihasz­nálja a feldolgozókapacitósát, ami azt jelenti, hogy naponta 260 vagounyi répát dolgoznak fel. Sajnos, amint az előre vár­ható is volt, a kedvezőtlen idő- járás miatt a répa cukorfoka igen alacsony, mindössze 12,8— 13 százalékos. Fokozza a gon­dokat, hogy a répa, erős szeny nyezettsége miatt — magas földtartalom — jóval több mun­kát kíván. * a gyár nem rendel' ke zik elegendő munkaerővel. Eddig sokat jelentett a honvéd* ség' segítsége, de a katonáknak november 29-én ,,lejárt a mun­kaidejük” a gyárban. Az üzem vezetői szeretnék, hogy ugyan­úgy, mint a múlt években, a termelőszövetkezetekben felsza­badult dolgozókat átirányítanak a gyárba. Örvendet/M viszont, hogy va­lamivel nagyobb termést taka­rítottak be a mezőgazdasági üzemek, mint amire előzetesen számítani lehetett. Így várható, hogy a cukorgyártási szezon ez­úttal január közepéig fog tarta­ni. A szomszédos —- szolnoki és mezőhegyest — gyárakból is érkézig nyersanyag, ami lehető­vé teszi, hogy a gépek maximá­lis teljesítménnyel üzemeljenek. Eddig 1700 vagon cukrot gyár­tottak, s várhatóan az összes mennyiség megközelíti a há­romezer vagont. Másnap hajnalban Jutka, Pal­kó felesége az ártéri füzesbe száraz gallyat ment szedni, hogy estére főzni tudjon és Pal­kó ment ki a halásztelki Brach- nu György tanyájára. Onnan hordtak tejet. Amikor belépett a konyhába, darabos marhasót vett észre nagy cserépfazék víz­ben. Miközben a gazdasszony mérte a tejet, a gazda, Brachna György észrevette, hogy Palkó a cserépfazékra figyel. Felneve­tett: „így van ez most, a tet­ves istenit Elesszük a tehén elöl. Amikor elázik, fehér vá­szonruhán megszűrjük es az átfolyt vöröses levet befőtte«* üvegbe öntjük. Abból löttyin- tünk az ételbe. Meg a kenyér- tésztába is. Itt a halásztelki ta­nyákon mindenki ezt csinálja.” Miután Palkó visszaindult a tejeskannával, Brachna György a tanyaudvar bejáratáig kísér­te s közben körülmutatott: „Hol egy kerítéslécet, hol egy ól deszkát kell megerősíteni, mert eszi az idő ée rongálja a jószág. De hát egy fél kiló szö­get is csak feketen vehet az ?mber.” — A háború mindent meg­emészt — jegyezte meg Palkó. — Az első világháborúban is így volt — emlékezett viasza Brachna György. — Bennünket a tetvek ettek a lövészárkok­ban, itthon meg a *t«c* gyötörte az embereket. Nagyot sóhajtott, aztán hir­telen vágódták ki belőle a sza­vak: „De a tetves istenit! A főszolgabíró úr hathetes há­borút josolt a. Leventeotthon­ban tartott gyűlésen, amik«- a németek megtámadták az oro­szokat. Benne volt az újság­ban. És már két éve tart — Most másról Ir az újeáA Mindössze néhány szavas vál­tozás ua iofit az íuao unaxiy mo- úusuasaKor, ue az uj togannazas mégis jelentős politikai tartal­mat tükröz. Alkotmányunk ugyanis korábban az anyanyelvi oktatás és a nemzetiségi kultúra ápolásának lehetőségéről szólt, a legújabb módosított változat viszont már eredményeket rög­zít a hazánkban élő nemzetise­gek kulturális eleiének gyakor­latában. Alkotmányunk 61. §-ának 3. bekezdése a következőket mond­ja ki: „A Magyar Népköztársa­ság területén élő minden nemze­tiség számára biztosítja az. egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven va­ló oktatást, saját kultúrája meg­őrzését és ápolását.” Méhkeréken a lakosság majd­nem száz százaléka román anyanyelvű. Élnek-e az alkot­ott van a legfrissebb — húzta ; elő zsebéből Palkó a község ; hetenként megjelenő lapját és ■ első oldalát Brachna György ■ elé tartotta, akinek rögtön sze- | mébe ötlöttek a nagy címbe- | tűk: „Ezerkétszáz gazdát suj- : tottak pénzbírsággal”. Elvette : Palkótól az újságot és a közle- : ményt kezdte olvasni, miköz- j ben hol elvörösödött az arca, ■ hol elfehéredett: „A gazdák kö- 5 zül sokan megfeledkeztek haza- • fiúi kötelességükről. Amikor a : legnagyobb erőfeszítésre lenne : szükség, hogy mihamarabb ki- | vívjuk a győzelemét, sokan a ; bolsevista hírverésnek ülnek ; fel es nem adják át a fej- • adagon felüli gabonát a köz- ■ raktárnak. Szennyes propagan- : da folyik, bemocskolja szent há- : borúnkat, melyet a szebb ma- ; gyár jövőért viVunk. Nemsoká- • ra elvonulnak a felhők a ma- • gyár égről és beragyogja a Nap j évezredes szülőföldünket, hogy ■ újra viruljon minden, mint az- ! előtt évszázadokon át. S ez ál- : dozattal jár. S azok, akik ki- ; búvót keresnek, nem akarnak • áldozni a haza oltárán, bűn- ■ hődjenek, BÚjtsa őket a tör- ! vény szigora. Es sújtson min- : denkit, aki izgat a haza sorsa- : ért aggódó kormány és annak ■ törvényei ellen”. ■— Ilyen sokra még nem tak- : sátták a búzát — mutatott Pál- [ kó a közleményt követő kimu- ■ tatásra, amelyben az állt, hogy • a gazdák annyi pengő bírságot j fizettek, ahány kiló búzát nem jj szolgáltattak be. — Száz pen- g gó egy mázsa! — Csak ez hiányzott, a tét- • vee istenit! — tolta feljebb • homlokán a kalapját Brachna ! György. (Folytatása következik) I mány biztosította jogokkal? A válasz egyértelmű: igen! Szere­I tik, óvják, gyarapítják nemzeti értékeiket, hagyományaikat, ápolják anyanyelvűket. Mindez már óvodás korban elkezdődik, hiszen a legkisebbeket nevelő öt óvónő jól beszéli a román nyelvet, így aztán a kis-, közép- ég nagycsoportba járó 85 óvodás rendszeresen részesül anyanyel­vi oktatásban. A román nyelvű általános is­kolában 265-en anyanyelvükön sajátítják el a tudnivalókat. Az elmúlt 5 év alatt 173-an végez­ték el az általános iskola 8. osz­tályát, akik közül 37-en tanul­nak tovább gimnáziumban, 14- en szakközépiskolában, 74-en pe­dig szakmunkásképző intézet­ben. Nem hiányoznak a méhke­réki fiatalok a felsőfokú intéz­ményekből sem. 12-en főiskolá­kon és egyetemeken tanulnak, 2-en felsőfokú tanítóképzőben. 1 pedig óvónőképzőben. Mindezek azt bizonyítják, hogy a község mindkét oktatási intézménye maradék nélkül betölti hivatá­sát. / Az óvodán és az iskolán kí­vül nem sok,Kai kisebb a szerepe a községben levő nemzetiségi könyvtárnak sem az anyanyelvi kulidra apolasaoan, ludatíonná- lasaban es az általános művelt­ségi szint eineiesfcDen. A négy évvel ezelőtt létrehozott könyv­tár szépen, ízlésesen van bereh- dezve es ami tálán még fonto­sabb, egyre több a látogatója. A könyvtár munkája nemcsak a könyvek kölcsönzésében merül ki. A Hazafias Népfronttal és inas társadalmi szervekkel is­meretterjesztő előadásokat ren­deznek, író—olvasó találkozókat szerveznek, amelyre nemcsak hazai, hanem román írókat is meghívnak. Egyfelől örvendetes, hogy mái- kevésnek bizonyul a 400 kötetnyi román nyelvű könyv, másfelől gond, hogy nem tudják kielégíteni mindénkor az egyre növekvő igényeket a ro­mán nyelvű művek iránt. Méhkerék országos hírnevet vívott mar ki a folklór-hagyo­mányok ápolásában. Népi együt­tesei sikerrel szerepeltek több országos fesztiválon, a rádióban és a televízióban és nemrégiben színes filmet készítettek róluk, amelyet nemcsak a televízióban, hanem a filmszínházakban is bemutatnak. 'Mindezek az ered­mények tovább öregbítik nem­csak a község hírnevét, hanem az egyre jobban kiterebélyesedő román folklórművészetet is. Ezek azt is igazolják, hogy a köz­ségben élők hű őrzői a nemze­tiségi hagyományoknak és ügyes tolmácsoló! a népművészeti kincseknek. Természetesen akadnak gon­dok is, amelyeknek megoldása egyre sürgetőbbé vált. Ilyen többek között, hogy nincs olyan megfelelő helyiség, ahol elhe­lyezhetnék az eddig összegyűj­tött muzeális értékű és speciáli­san nemzetiségi tárgyakat, régi használati eszközöket. Ez a gond, úgy tűnik, hamarosan megoldó­dik, hiszen a községi tanács megvásárolta a Rákóczi utca 1. szám alatti lakóházat — amelyet az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műemléknek nyil­vánított — és ebben tájházat I endeznek be, ahol már megfe- elő hely lesz az összegyűjtött népművészeti és muzeális érté­keknek. A népművészeti hagyományok mind jobb megőrzése, tovább­fejlesztése érdekében a Szarvasi Háziipari Szövetkezettel közösen megkezdték a községben a régi román motívumok felhasználá­sával a szőttesek készítését. November 29-én, pénteken községi tanácsülésen vitatták meg a nemzetiségi politikából adódó feladatokat és az elért eredményeket. A témának köz­üggyé való előlépését bizonyítja, hogy sokan kértek szót és mond­ták el véleményüket és adtak hasznos javaslatokat a további munkához. Rúzsa János, a he­lyi művelődési otthon igazgató­ja örömmel szólt arról, hogy eredményes tevékenységükhöz nemcsak erkölcsi, hanem jelen­tős anyagi támogatást is nyújt a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége. Javasol­ta, hogy hozzanak létre egy bi­zottságot a népi emlékek, tár­gyak gyűjtésére, felkutatására. Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövet­ségének titkára elismeréssel szólt a méhkerékiek hagyó* mányápoló tevékenységéről, az öntevékeny együttesek szereplé­séről. Kérte, hogy tegyék folya­matosabbá az úttörő és KISZ korosztályú népi együttesek sze­replését. Dúló György, a Haza­fias Népfront képviseletében tánc-ház kialakítását javasolta, ami már a 60-as évek elején eredményesen működött a köz­ségben, Ez arra is jó lenne, hogy még több fiatal sajátíthatná el, vehetné át az idősebbektől a román népi tanckultúra legszebb kincseit, Hoczopán Sándor, a FOAIA NOASTRA román nyel­vű lap főszerkesztője elégedetten állapította meg, hogy egyre nő az újság olvasótábora és beszélt arról, hogy a román nyelvű új­ság milyen fontos szereoet tölt be az anyanyelv ápolásában. A tanácsülés határozatokat fogadott el. többek között arról, hoav ideiglenes bizottságot kell alanftani a muzeális értékek gyűitésére. meg kell vizsgáin! annak Ieh»tő*ég«t. hogvan Ehet­ne egv tánc-t>áTat kialakítani, amely a művelődési házban kap­na otthont. Béla Ottó A párt igazságára tanított 90 éve született Hámén Kató A hazai kommunista mozga­lom 56 esztendős történe- tőből jó negyedszázad az ellenforradalorr, idejére esik. Olyan korszakra, amelyben kommunistának lenni * állandó életveszélyt, a fizikai megsem­misülés kockázatát jelentette. És emellett kömény, következetes harcot egy jobb. demokratikus és szocialista Magyarországért. Ebben a harcban a forradalom katonái közül sokan áldozták életüket. Kimagasló egyéniség volt közöttük a 90 éve, 1884 de­cember 2-án született. Háman Kató. A MÁV-alkalmazofct szőlők­nek a nélkülözések árán is mód­jukban állt a tehei-ségies * világ dolgai iránt érdeklődő kislányt taníttatni: a polgári is* kóla elvégzése után beíratták az egyik pesti tanítóképzőbe. Szü­lei halálaikor, másodéves korá­ban azonban ott kellett hagynia az iskolát. Három testvére mel­lett ő lett a családfenntartó. Munkát vállalt, pénztáros lett a hatvani állomáson. Mint vasúti alkalmazott bekapcsolódott * munkásmozgalomba. ^1918 ele­jén, Pesten a Nyugati pályaud­var egyik pénztárosa és már meggy őzöd éses szocialista, a vas­utas nődolgoaók szervezője. Az év nyarán ott találjuk — Land­ler Jenő mellett — az országos vasutassztrájk szervezői között Az októberi őszirózsás forrada­lom idején megalakuló Kommu­nisták Magyarországi Pártjába az elsők között lép be. A Ta­nácsköztársaság idején a szoci­alista nómozgalom egyik veze­tője és a budapesti munkásta­nács tagja. A proletárdiktatúra bukása után életének végső — legtragi­kusabb és egyben legszebb — szakasza következett Internálás, elbocsátások, feketelista, börtön az egyik oldalon, a másikon pe­dig a vállalt forradalmi meg­győződés. a szakszervezeti mun­ka, harc a szociáldemokrata párt jobboldali vezetősége el­len. 1925-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának legális szerveként megalakult Magyar- országi Szocialista Munkáspárt egyik vezetője lett Ugyanakkor részt vett az illegális kommu­nista párt első (bécsi) kongreszr szusán is. ahol a Központi Bi­zottság tagjává választották. Hazatértékor letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték, össze­sen tízszer börtönözték be, utol­jára 1934. júliusában. A gyöt­relmeket a kínzásokat már nem tudta kiheverni: röviddel ki­szabadulása után meghalt. rí letérői így ír egyik méltar tója: „Hámán Kató peda­gógus akart lenni, az volt a célja, hogy a magyar munkás* és parasztgyerekek százai és ez­rei előtt nyissa meg a tudáshoz vezető utat. Egy embertelenkor úrid azonban megakadályozták ebben. Nem lehetett pedagógus, de mégis tanított, mégis nevelt egeez életeben. A magyar dol­gozók nagy tömegeit tanította meg a kommunista párt igazsá­gára. arra, hogy a magyar dol­gozó nép is csak akkor találhat­ja meg a boldogulását, felemel­kedését. ha a kommunista párt mögé felsorakozva megdönti a kizsákmányoló társadalmat és a maga kezébe veszi sorsának irá­nyítását”. G A. BÉKÉS § 1974. DECEMBER 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents