Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

HALLÓ HETVENÖT ■n Éjiéikor, amikor a Himnusz reng te betölti as éjszakát, el­érkezik hozzánk a második évezred negyedik negyedszázada. Nehéz írni erről. Beszélni is nehéz, mégis erre kértük nyolc ismeretlen ismerősünket, nyolc telefontulajdonost azok közül, akiknek hívószáma — hogy stílusosak legyünk — HETVENÖTTEL végződik.» ök nyolcán váltakoztak arra, hogy négy nappal szilveszter éjje­le előtt megidézik az órák esendü lését, a poharak csengését és a Himnusz zengését, azt a percet, amikor összeborulva szeretteikkel, már az Érkezőre gondolnak. Békéscsaba, 13-375 Először nem veszik fel a kagy­lót. Jellegzetesein, erősen búg a készülék, valahol a Kulich lakó­telepen. Másodszorra sikerül. Női hang. Barátságos, jókedvű. Le siam titkolhatná a jókedvét. — Nem is akarom — mondja Vida Károlyné, a Baromfiérté­kesítő Vállalat statisztikusa. — Három hete született a máso­dik kislányunk, Marianna. Nyolc évre a második gyerek! Nekünk ezt hozta a hetvennégy. Nem is gondolok más örömre. Ennél nincs nagyobb öröm... — Es a szilveszter? — Mit mondjak? A tévé és a gyerekágy között töltjük majd el a szilvesztert. Éjfélkor pedig legelőször a kis Marianna egész­ségére koccint a család. — Békéscsabaiak? V— Eredetileg nem. Egyikőnk ■sem. De már régóta csabainak érezzük magunkat. Tudja, ami­kor 66-ban ideköltöztünk a Ku­lich lakótelepre, feneketlen sár volt... Azóta minden megválto­zott. Nemcsak itt, a belvárosban is. Szép lett Békéscsaba! — Kívánjunk a városnak is boldog új évet? — Csatlakozom hozzá! Köszö­nöm, hogy hívott bennünket... Gyula, 175 Tudom, hogy az egyik gyulai óvoda jelentkezik majd a vonal túlsó végén. A szerkesztőség te­lefonközpontja gyorsan kapcsol, talán öt perc, és jelentkezik: — Tóth Istvánná vezető óvónő vagyok. Tessék, parancsoljon. A kérdéseink ugyanazok. Het­vennégy, hetvenöt. ÉjféL — Tudja, nekem ez- az év könnyebb volt, mint 1973. Négy éve vezetem ezt az óvodát, és úgy érzem, most már összeková- csolódott a mi kis közösségünk is. Megismertük egymást, és be­csüljük egymást. Ötvenhat kis­gyermeket bíztak ránk a szü­lők, van gond velük, de öröm is. —Hetvennégyhez tartozik, hogy szocialista szerződést kö­töttünk az Élelmiszer Kiskerrel. Igaz, többet vártunk tőlük, mint amennyit kaptunk, de talán, ami késik, nem múlik... A városi ta­nács viszont év yégi ajándék­ként lehetővé tette, hogy új já­tékokat, új függönyöket vegyünk. Ez is öröm, higgye el... — Hetvenöt? Őszinte vagyok: hát jó az, hogy egy évvel megint öregebbek leszünk? — Furcsa dolog, de ilyen az élet, asszonyom. — Az elet! Nagyon fontos, hogy hetvenötben is még több nyugalmat, még igazabb ki­7 BmjsMm ® »14, BiäJEMJsES, SE egyensűlyozottságot hozzon. Én csak. ezt kívánom. Mezőberény, ,175 Először ugyancsak halk volt a vonal, aztán megerősödik. Fel­tehető, hogy valahol, a telefon­kábelek és állomások dzsunge­lben megszánt bennünket egy jó tündér, és felerősítette Szabó Imre motorszerelő hangját, aki a mezőberányi Szív utca 1-ből telefonál. — Népújság vagyunk, és 1974- ről szeretnénk hallani, mi jót, mi rosszat mondhat róla? — Rosszat azt hiszem semmit, csak jót! Szabó Imre hangja ragyog, fénylik. — Nemrég költöztünk be új családi házunkba. Rengeteget dolgoztunk ebben az évben! Az egész család, a munkatársak is segítettek a műszaki ktsz-ből. Tizenkét éve vagyunk házasok, a feleségem a MEZÖGÉP-nél számviteli osztályvezető... Gyerekhangok, kacagás’. — A kislányom, Zsuzsi. Három éves, és ő is telefonálni szeret­ne... — Mit vár ’75-től? — Azt, hogy teljesen befejez­hessem a házat, egészséget és szerencsét. Erre koccintunk. Szép lesz, biztosan. ■ ' Békéscsaba, 12-175 ' Az Univerzál 2. számú boltja, a város főterén. Bencsik Géza boltvezető-helyettes jelentkezik. Hivatalosan, udvariasan. Amikor megkérjük, hogy csatlakozzon a Népújság szilveszteri kívánság- interjúihoz, barátságosan mo­solygós lesz. Szinte látom, hogy mosolyog, érződik a hangján is. — Ne haragudjon, hogy a bolt­tal kezdem, de jó hírem van: bevételi tervünket 110 százalék­ra teljesítettük! Év elején még nem voltam benne bizonyos, hogy sikerül-e' De aztán a fel­ajánlások és a munka szeretete... Mert enélkül itt sem lehet. Ezt kelj elsősorban megtanulniuk a fiataloknak. — A magam életében? Külön? Nem panaszkodhatom. Munka volt sok, egészség is volt, ez a jó. — Hetvenötre? Ilyen legyen, mint ez a mostani volt. És még valami. A kislányom jövőre érettségizik. Szeretném, ha jól sikerülne, és megtalálná helyét az életben. Ha így lesz, elégedett leszek. Békéscsaba, 13-175 Tárcsázók. Billeg a telefon, megcsúszik az ujjam, nem si­került. Megismétlem. Gellért Zsigmondné, a Posta hírlaposz­tályának vezetője jelentkezik. — Hogy telt ez az év? — Jól is, rosszul is. Most is még vagyok fázva. Ebben az év­ben már többször voltam beteg. A lottón sem nyertem. A kis­lányomat viszont az idén vették fel a főiskolára! — Mit kíván az új évtől? — Jó egészséget. Ez a legfon­tosabb. Szeretném, ha a lányom vizsgái sikereseik lennének m nyernék egy négyest a lottón. Az ötös már sok lenne. Aztán... van egy ígéretem. Azt akarom meg­valósítani április 4-re. ■— Mi ez? — Szeretnénk ünnepelni a tízezredik Népújság előfizetőt. Most még csak a kilencezer kö­rül vagyunk. Szeghalom, 75 Alátámasztom a készüléket. Stabil. Csörögni kezd. Megjött a szeghalmi hívás. Madarász Ist­ván, a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjának vezetője beszél. — Hogy milyen volt az elmúlt évünk? Vegyes. Az esős, nehéz ősztől elkenődtünk, aztán a várt­nál jobb eredmények születtek. Jól zárult ez az esztendő. Mi a hiteleken keresztül izgultunk a gazdaságokért, de a nagy tár­sadalmi összefogás meghozta az eredményt. — Mit vár hetvenöttől? — Az idén felépítettük a há­romszobás családi házunkat. Hetvenötben, ahogy kitavaszo­dik, költözünk. Tizenöt és tizen­egy éves gyermekeim vannak, ök örülnek a legjobban az új otthonnak. E mellé már csak egészséget kívánok magunknak, a munkatársaimnak, a partnere­inknek. Jó egészséget! Orosháza, 575 Leteszem a hallgatót, máris csörög a telefon. Orosháza je­lentkezik. Kis szünet után idős, de vidám hang szólal meg: — Fejes József vagyok. Tes­sék. — A szerkesztőségből... Mit kíván a jövő évre Fejes bácsi? — Mit kívánok? Semmit. Be­teg vagyok, öreg vagyok, nem sokat kívánhatok én már. Meg ha kívánnék is... nemigen válik az már valóra. — Dehogyisnem, Fejes bácsi! Fiatalos, vidám a hangja. Nem is lehet több, mint hatvan éves. — Hetven vagyok... Persze az igaz, hogy nem vagyok beteg. Jól tartom magam. Gazdálkodók Itt ezen az ezemégyszáz szö­gölön. Krumplit, kukoricát ter­melek a konyhára meg a piacra. Valamikor asztalos voltam, így aztán néha farigcsálok is az unokáknak. — Szóval, mit kíván a jövő évre? — Jó egészséget mindenkinek. És írjanak jókat. Szeretem ol­vasni magukat. Gyula, 75 Várom a gyulai jelentkezést. Berreg a készülék. A vízügynél Andruska Imre gátőr emeli fel a hallgatót. — Kisökörjárási duzzasztó, Andruska beszél... Hát ez az év gazdag volt! Vízben gazdag. Ritkán van ilyen mozgalmas év. Persze szép volt látni a helyt­állást, az összefogást. Az szép volt! — Mi történt még 74-ben?-— Megnősült a fiam. — Van-e valamilyen kívánsá­ga 75-höz? — Szeretném, ha csak én duzzasztanám a vizet, nem az árvíz. És csak annyi víz legyen, amennyire szükségük van a gaz­daságoknak, az üzemeknek, a lakosságnak. Ez a kívánságom. Sas® Sfrviaa •— i&éttoy ästv&a OROSZ TÉL Tizen aluliak a csabai Penza Klubban Három órára szólt, a meghívó,' az érdekeltek közül sokan mégis már fél háromkor ott voltak va_ sárnap a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban — azok a kisdobo­sok, akiknek szülei a város va­lamelyik MßZBT-tag csoport gyá­rában, termelőszövetkezetében. iskolájában, intézményében dol­goznak. Az ..Orosz tél” házigazdái, a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Ke­mény Gábor Szakközépiskola tanárai, diákjai sok-sok kedves­séggel, giazdag műsorral fogad­ták a vendégeket. A Megyei Mű­velődési Központ balett-tanfolyar mának növendékei léptek elő­ször színpadra — különösen Korcsolyázók című számuk ara­tott szép sikert, majd a vendég­látók adtak elő orosz dalokat az eredeti nyelven és magyarul. A Szovjetunióra és Penzára vonat, kozó (kérdések mindegyikére vá­laszoltak a kisdobosok — cso­koládét és a Télapó (Mikóvári Gábor) gratulációját nyerve el feleletükkel Akik jól válaszol­tak, még egy szereplési lehető­séget is kaptak: verset mond­hattak, énekelhettek. Két Msfilm követte a pergő vetélkedőt, majd Puskin-költe" menyeket adtak elő a tízen fe­lüliek, Orosz népdalok után va­lamennyi résztvevőt megénékel* tetett egy népviseletbe öltözte­tett kislány, ezt követően jutal­mat kaptak aiok a gyerekek akik a meghívóra rajzolt Télapót legügyesebben festették ki. A délután legnagyobb izgal­mat kiváltó eseményéként Ga­lambos Katalin szobai hógolyó» zásra, léggömbpukkasztásra és szánkó-trojkavensenyre hívta a vendégeket. Az Orosz tél prog­ramjának befejezéseként a. KISZ-esek teával és pereccel kí_ nálták a kisdobosokat, miköz- I ben a Télapó és segítői egy nagy puttonyból kihúzták a nyertes tomibolaszámoikat, o.. Szép két órát töltötték: m ■ gyerekek az ifjúsági és .úttörő- házban. A résztvevők kellemes emlékekkel távozhattak a Pen­za Klub idei utolsó rendezvé­nyéről. Köszönet a társadalmi összefogásért A békési Jantyik utcai óvodát az elmúlt hónapokban összesen mintegy 200 ezer forint értékű költségráfordítással korszerűsí­tették. Tágasabb, világosabb és szebb otthont kaptak a gyerme­kek. Bővült a felszerelés, több a játék. Kilencven apróságnak szereztek ezzel örömet az illeté­kesek. Az ossz költségből 120 ezer forintot az üzemek, válla­latok, intézmények adtak. Fá­radságot nem ismerve segítet­tek a társadalmi munkások is abban, hogy egyebek között szép nagy öltöző* mosdó, s jó meleg, épület várja az apróságokat reg-j gélenként A gyermekek és az óvónők ne-1 vében ezúton mondok köszöner tét a Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat, a Kettős-Kö­rös Vízgazdálkodási Társulat, az Október 6. Tsz, a KI ŐSZ. a Vi­rág- és Vetőmagtermeltető Válla­lat. a Hidasháti Állami Gazda­ság, az Építőipari Szövetkezet, a sütőipar, a foosárüzem, az ipari szakmunkásképző iskola szoci­alista brigádjai, Balogh Pál kő­műves és a szülői munkaközös­ség tagjainak, akik anyagi esz­közökkel, illetve társadalmi munkával segítették az óvoda korszerűsítésében. Lengyel Mária az óvoda vezetője Építőipari Szolgáltaié Vállalat axonnali belépéssel felvess will any szerelő, fűtésszerelő, wízszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat Jelentkezés: Budapest, X„ Venyige ű% ■ • valamint Óbuda, Csepel. Lágymárrvos. Kőbánya, Zugló és újpalotai szállóinkra fűtőket, fűtő segédmunkásokat, takarítónőket szakácsokat, konyhamészárosokat, konyhalányokat, portásokat, kalandereseketf udvarosokat Jelentkezés: Budapest, XI., Bartók Béla üt 152.. EV. emelet 401. szoba. Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents