Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

ÉLENJÁRÓ ALEGYSÉG Vereska Pál Sándor Gyula Jakab Tibor százados őrsén eredményes esztendőt hagy maga után a személyi állo­mány. Az őrs beosztottai pél­dásan álltak helyt a járőrposz­tokon, a lőgyakorlatokon és a fegyelemben. Valamennyi raj jól teljesítette a versenymoz- galom követelményeit s az al­egység elnyerte az egység élenjáró címet. Az egyéni ver­senyben pedig többen a BM határőrség kiváló katonája vagy Az egység élenjáró kato­nája címet nyerték éL Bucséter -.István zászlós — az őrs pártalapszervezetének titkára — szakmai és párfcmun- kájának példás elvégzésén kí­vül határsértő elfogásával is gazdagította az őrs eredmé­nyét. — Szolgálatban voltam — emlékezett a titkár — és Po- ticsek Béla helyi lakos futott hozzám: „Jöjjenek gyorsan, zászlós elvtárs!” — sürgetett bennünket. „Egy magas fekete férfit láttam a határban.’’ Kö­szöntem neki, nem fogadta. A hátizsákjából olyan munkás- ruhaféle lóg ki. Gyanús külse­jű, idegesnek látszó fiatalem­ber, s talán nem is magyar állampolgár.” — Pap Péter határőr gépko­csivezetővel. Rummel Tibor és Straub László határőrökkel a helyszínre mentünk és Policsek Béla is velünk tartott. Üldöző­csoportunk a határsértő való­színű tartózkodási helyének irányába haladt. A gyümöl­csösben és egy kis erdőn ke­resztül üldöztük az idegent Negyven perc múlva fülön csíp­tük, s amikor kérdéseket in­téztem hozzá, kiderült, hogy a menekülő valóban idegen ál­lampolgár. Kétezer koronát nyújtott felém, hogy nekem adja, csak engedjem el. A tol­mács segítségével megtudtuk, hogy Strapec Pavel az illető, s tiltott határátlépést akart elkö­vetni. Varga István határőr szintén megakadályozta egy fiatalem­ber tiltott határátlépését. Azon a napon húsz óráig téliesített j szolgálatot. De alighogy átvette 1 a szakaszát, észrevett egy fér­fit, aki az országúton a határ felé haladt. Bizonyos ideig szemmel kísérte, majd a tanul­tak szerint folytatta az eljárást. Az elfogott határsértő harma­dik alkalommal kísérelte meg a tiltott határátlépést. Vereska Pál határőr — aki Medgyesegyházáról vonult be — kétszer nyerte el az élenjáró címet, tizenkét órakor vette át az őrzendő határszakaszt. Ci­vilben földmérő volt s katoná- éknál is a határban érzi leg­jobban magát. Különösen, ha a munkájának eredménye is van. Azon a napon is így tör­tént. Huzamosabb időn át fi­gyelt egy stopozó fiatalembert. S amikor beszélni kezdett vele, megtudta, hogy csavargóval áll szemben. Intézkedett, s nem­sokára megtudhatta: határsér­tőt fogott el. Sándor Gyula határőr — a szeghalmi Rákóczi Tsz gépsze­relője — egy „csőlakót” kerí­tett kézre. A büntetett előéletű férfi összeveszett a szüleivel, napokon át a halár menti vá­rosban „csövezett”, s úgy vélte, hogy disszidálással „rendezi” majd a családi gondjait. Az éber határőr azonban meghiú­sította tervét. Balogh Mihály határőr, az egység élenjáró katonája egy Olaszországba igyekvő roman állampolgárt fogott el... Jakab százados őrsén a KISZ- szervezet is eredményesen se­gíti a határőrizeti munkát. Kis­teleki Zoltán határőr, kiváló és élenjáró katona, egy éve irányítja az alapszervezet mun­káját. Kezdeményezőkész, pél­damutató és szókimondó, a kö­zösség érdekeiért harcoló tit­kár — a többi vezetőségi tag­gal együtt — aktív segítőije a hivatásos állománynak, s nép­szerű a személyi állomány kö­rében is. Jakab Tibor őrsének tehát — a követelményekhez viszonyít­va — sikerült magasabb szin­ten végrehajtani a párthatáro­zatokat és az elöljárók paran­csait Gazsó Béla Vadvédelmi terület — medvéknek Észtország északkeleti részén, ihol nagy erdőterületék találha­tók, vadaskertet létesítettek a bamamedvék számára. A vad­védelmi terület egyúttal tudó­IQ MßMISmz 1H7Í. DECEMBER 25. mányos bázis is lesz. ahol ezeket az állatokat tanulmányozzak Jelenleg a köztársaság erdei­ben körülbelül 160 bamamedvét tartanak nyilván. Számuk nem is olyan régen még a tízet sem ha­ladta meg. A barnamadvék va­dászatát Észtországban most tel­jesen megtiltották. A fakiterme lési munkát úgy végzik, hogy a vadállatokat ne zavarjak vele. t Rózsika néni Karácsonyi tv-ajánlatunk Az orosházi Művelődési Köz- i pont igazgatójától, Feldmann I Józseftől tudtam meg a címét. És azt is, hogy a millennium évében született Orosházán, ma ' is itt él, ma is dolgozik Urbán Ro­zália balett-tanár. Több mint fél évszázados munkássága elisme­réseképpen az elmúlt nyár vé­gén vette át a „Szocialista Kul­túráért” kitüntetést *• A kora téli, bágyadt napsugár szeli át a szobát. Az egyik szek­rénykén kerámiaszobar. Az asz­talon Joy Adamsoa: Elza és kölykei című drapp fedelű könyv: „Nagyon szeretek olvas­ni” — mondja. Otthonát a har­mónia uralja szépen, a dolgos, alkotói évtizedek emlékeivel. — Édesanyám is tánctanár volt. A balettintézetben a fran­cia—olasz módszert tanultam Pallai Annától. A balettmesteri oklevél mellé tánctanárit is sze­reztem. A felszabadulás utáni első években Szabolcs-Szatmár megyében társastáncot tanítot­tam. Ezek voltak a munkaközös­ségi évek, a balett- és tánctaná­rok csoportokban dolgoztak. Az orosházi posta és a Bamevál hí­vására -jöttem haza, az akkor alakult népitánc-csoportot kellett vezetnem. Ez 1951—52-ben tör­tént. Az embernek nem szabad szétforgácsolódnia, így a népi tánc tanítását abbahagytam, négy éve csak balettet tanítok. A művelődési ház kötelékében 22 éve megszakítás nélkül dol­gozom. Két évvel ezelőtt vonul­tam nyugdíjba, de a tanítást azóta is végzem. Hangja átimeleged’k. Rózsika néni — hiszen így nevezik ta­nítványai, ismerősei — életét a tánc, a művészet tölti be. Nehéz szavakat találni a ma is tartó J életmű méltatásához. A szép szertehintését végezte. Sok száz, sok ezer ember életéhez tett hoz­zá. S hogy mi ez a többlet? Fo­gékonyság a szép iránt, harmó­nia iránt, kifejlesztése a művé­szetet értő képességéknek. Hi­hetetlenül gazdag ez az életpá­lya. ’ — Két éve vagyok nyugdíjas. Nem akarok panaszkodni, de ki­csit másra számítottam. No, nem erkölcsi téren, hiszen a műve­lődési házban szeretnek, mun­kámat megbecsülik. A ledolgo­zott évek kiszámítása.. Hát igen! A leégett régi kultúrház- ban máradt okmányokat nem le­hetett pótolni, ezért a munka- közösségeiben eltöltött éveket nem számították be. — Mi a balett haszna? Nincs olyan torna, amely nagyszerűbb testnevelő lenne, mint a balett. Higgye el. nem hazabeszélek. Aki pár évet tanult balettozni vagy táncolni, járásán, tartásán már meglátszik. — A mi szakmánkban is el­engedhetetlenül fontos a tovább­lépés. 1964-től öt éven át min­den nyáron a szovjet, az úgyne­vezett Vaganova-módszert ta­nultuk meg, vettük át. A szov­jet balettet talán a mozgás mate­matikájának is lehetne nevezni, finomsága, pontossága, tökéle­tessége miatt. Az Állami Balett- intézetben megtanult új módszer szerint oktatunk azóta is. A tan­anyag kilencéves. A mostani csoportomban félszáz gyerek, fiatal jár, a legfiatalabb 4, a legidősebb 16 éves. — Sikerek? Számomra min­iden megtanított mozdulat vi­szontlátása siker. És amelyik fi­atalban van a kitartás, hit, ké­pesség, annak tovább visz az útja az intézetbe, a színpadra. Ha az a négyéves kisgyermek először belép a terembe, még nem tud, nem tudhat semmit. Három—négy év után válik csak az alapgyakorlatokból tánclópés. Vagyis az első „siker”. Ezért já­tékokkal tűzdelem az óráimat, hogy ne unják meg a gyerekek a fárasztó, de elengedhetetlenül szükséges alapgyakorlatokat. — Békés megyében is sokfelé tanítottam. Nagy szó, hogy itt, Orosházán két évtizede évente 50—80 növendékkel foglalkoz­hatom. Minden évben nyilvános órákat tartunk, ahol a szülők is meggyőződhetnek a gyerekek nem is olyan könnyű munkájá­ról. Ezt csinálom, ezt szeretem csinálni. Az orosházi emberekről be­szélgetünk. Az évtizedek alatt megváltozott életről, az egyre gazdagodó lehetőségekről. A dol­gos orosházi emberek kiteljese­dő, szépülő élete Rózsika nénit is érdekli, a változásokat figye­lemmel kíséri. — „ö” a legkedvesebb társam — mutat a televízióra és moso­lyog. — Minden este bekapcso­lom, a készülékből sok mindent megtudok. És a könyvek... Időn­ként a szakirodalmat is fellapo­zom, a régi jegyzeteimet, hiszen tanulni mindig kell. Az órákon — a pihenő kis szünetekben — sokszor beszélgetünk egy-egy filmről, könyvről, tv-műsorról. Lassan bealkonyul. „Ne hara­gudjon, de készülődnöm kell, öt órakor vám-k a tanítványaim.” (Nemesi) ...................................... D ecember 25-én délelőtt je­lentkezik a gyerekeknek szóló tarka műsor, a Diákabrak. A Bruno unatkozik című rajzfilm­sorozatból Az unatkozó kutya című részt láthatják. Bábfilm is lesz a műsorban: Leó a fény­képésznél. öveges professzor já­tékos magyarázatának „szemlél- tetője” ezúttal Heki, a rezonan­cia kutya. Csehszlovák mese- filmben ismerkedhetnek meg a Szomorú királylánnyal, aiki min­den kérőt elutasít. Királyi atyja elhatározza, ahhoz adja felesé­gül, aki megnevetteti. Melinda együtt él édesanyjá­val és nagynénjével. Édesapját korán elvesztette. Egy napon ki­derül, hogy Melinda édesanyja férjhez megy. Melinda nem tud­ja elképzelni, hogyan is lesz az életük ezután, egy idegen ember közelében. Erről szól az lntö- könyvem története, amelyet 25- én délután láthatnak. December 25-én 20.05-kor a televízió Hunyady Sándor: Téli sport című regényéből készült tévéfilmjét mutatja be, amely az író szociális érzékenysége nél­kül csak idill lenne. A film a gyönyörűséges tátrai tájon ját­szódik. ahol egy szegény tiszt­viselőlány, Olga keres gyógyu­lást tüdöhajára. A szanatórium­ban, amely egyben luxushotel, két ember ismeretségét nyeri el. Egyikük Dóri, a gazdag gyáros leánya. A gazdag lány mutatja be Olgát sítrénerének, Egonnak, akivel egymásba szeretnek. A szegény és a gazdag lány barátsága, a szerelem ábrázolása kapott megejtöen lírai hang­súlyt elsősorban Esztergályos Cecília alakításában, aki Olgát testesíti meg. Mihályíi Imre rendezése hű felidézője Hunyady Sándor vi­lágának. Annak a világnak, amelyről így ír Illés Endre: „Az ő világa éppen az átvilágított anyag, a romló test kitárt lei­kével válik rokonszenvessé. Hő­seit úgy tartjuk kezünkben, mint kedves ismerősünk pulzu­sát.” ■ : ■ ■ ■ ■ ■ : ■ : * i ■ ■ a : ■ : : ■ I : ■ ■ : ■ aí hétfilmjei Békéscsabán Egy rigai lakásban holtan ta- | Iáinak a szomszédok egy asz- szonyt. A lakásban furcsa jelek utalnak a gyilkosságra. Többek I között egy nagy értékű briliáns is eltűnt, amelyet később meg- j találnak. Az ügy azonban még i nem zárult le, a tettes megta- [ lálásáig hosszú és körülményes út vezet... A briliánskirálynő bu­kása című, magyarul beszélő szovjet film a krimi műfajának (kedvelőit szórakoztatja; a fil­met a Szabadság mozi vetíti. Galati kikötőjében, a Dunán egy napon kigyullad a Poseidon nevű, műtrágyával megrakott panamai hajó. A tűz észlelésétől ! a környék megmentése érdeké­ben „a szabad vizekre történő vontatásig: ennek nehéz óráit meséli el a Robbanás című, szí­nes román film. A drámai jele­netekben bővelkedő alkotást a közönség a Brigád moziban lát­hatja. Gian Maria Volonte a fősze­replője A Mattei-ügy című, új, színes, magyarul beszélő olasz filmnek. Enrico Mattéi a máso­dik világháború éveinek és az agrárállamból ipari országgá nö­vő Olaszország történelmi korá­nak jellegzetes alakja, kezdetben a tettvágy, később a hatalom­vágy hajtja előre. Az olajjal, a pénzzel összekapcsolódó élete egy szabotázs okozta repülősze­rencsétlenség következtében, 1962-ben szakadt meg. Ennek körülményeit meséli, el a neves olasz rendező, Francesco Rosi filmje — dokumentumszerű hű­séggel, őszinteséggel. A filmet a Szabadság mozi tűzi műsorára. ■ PÄLVÄZATI FELHÍVÁS! j A városi tanács vb pénz- j ügyi osztálya pályázatot hirdet ; 1 fő pénzügyi főelőadó. I 2 fő belső ellenőri állás ; betöltésére. Feltétel pénzügyi számviteli : főiskola és 5 éves pénzügyi i gyakorlat, vagy felsőfokú S KALASZ-képesítés. — Fizetés a 15/1973. MŰM utasítás alap- ; ián. Jelentkezés részletes ön- ; életrajzzal a pénzügyi osztály j vezetőjénél, 1874. december 5 i *i-i*. «m»« : A hajókirándulás után sok minden kiderül... Jelenet A briliáns­királynő bukása című szovjet filmből

Next

/
Thumbnails
Contents