Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
! Magyar gabonafajta világsikere Mb „Orbita”-rendsze? e*yi* űrtávközlési parabola-antennája, ECHNIKfl | BmnmsíZ: A FA© felmérése szerint Földünk lakosságának csupán egy- harmada jut tartósan a biológiailag szükséges élelmiszerek megfelelő mennyiségéhez, de ezek, nagy része sem a kívánt összetételiben; a másik harmad kalóriaszegénysógben él, míg az emberiség harmadik harmada éhezik. Miután az ezredforduló táján várhatóan a mainál jóval több, kb. 7 milliárd ember élelmezéséről kell gondoskodni, ez a hatalmas világméretű problér ma csak a mezőgazdasági hozamok nagymérvű növelésével, a minőség javításával, jobb termelési kultúrával, a tudományos eredmények gyakorta ba való átültetésével, a biológia, kémiai és műszaki tudományok komplex összefogásával oldható meg. A kérdés egyik fontos része a gabonaszukséglet biztosítása, a mennyiségen túlmenően az összetétel biológiai igények szerinti javítása. Talán ezért is aratott oly nagy sikert a kecskeméti növényneimesítők munkája, amelynek eredményeképpen a búza és a rozs keresztezéséből előállított új gabonafajta (a triticaié) jött létra Wlágszerte azért keltett érdeklér dést, mart olyan aminósavait tartalmaz, amely más növényi eredetű élelmiszerben ritkán tar lálható meg. Ez az aminósav a lizin. amelyre az emberi szervezetnek is feltétlenül szüksége van. s amit testünk saját maga nem tud előállítani. Aa új fajta több más kedvező vonással is rendelkezik: alacsony szárú, hatalmas kalászú, egy egy kalászban 90—100 szem érik be. A nemesítő munka napjainkban is nagy lendülettel folyik s évente több tízezer keresztezett hibrid növény közül válogatják ki a legkedvezőbb tulaj donsáigúakat. A fényre kér vísbé érzékeny hibridek szelektálásával elérhető lesz. hogy rövid napszakos földrészeken is termeszthetik majd. Ezért pL már kísérleti parcellákon Mexikóban az ott levő Nemzetközi Kutató Központban is megtalálható. Élénk az érdeklődés aa indiaiak részéről is, akik együttműködnek a kecskeméti intézettel a Hifhalája környékén való termesztésre alkalmas triticale kinemesítésében. Láthatatlau vezetékek A hatvanas évek ' közepétől nyílt meg a lehetősége a Föld körüli pályára fellőtt, speciális mesterséges holdaknak közvetítő állomásként való felhasználására. Azt természetesen már jóval korábban is tudták, hogy a Föld körül keringő mesterséges holdak a földfelszín igen nagy területeit „látják”, illetve fordítva: egymástól igen nagy távolságokra levő helyekről is egyszerre láthatók. Ahhoz azonban, hogy e lehetőségnek minden előnyét ki is használhassák, meg kellett oldania távközlési műholdak megfelelő pályára való juttatását, pályastabilizálását, energiaellátását, kis méretű és könnyű, de nagy teljesítményű és roppant üzembiztos elektronikus berendezések előállításátNem volt kisebb feladat a mesterséges holdakkal összeköttetést tartó földi állomások megépítése sem. Gondoljunk csak arra, hogy a hatalmas, több tíz tonna súlyú acélszerkezetnek .— a parabola-antennának —, milyen nagy pontossággal kell „megcéloznia” és követnie a sok ezer méter magasságban keringő mesterséges holdat Ez természetesen csak számítógépek segítségével vált lehetségessé. Kilenc ország összefog A Szovjetunió kormánya már 1966-ban javasolta egy olyan űr- távközlési rendszer létrehozását amely alkalmas rádió-, tv-prog- ramok és telefonbeszélgetések átvitelére egyes országok vagy akár kontinensek között is. Ezt Földi állomás a Dunántúlon Gyógyító tevetej Borislyánbányászat Kormányközi megállapodás alapján 1977-ig Magyarországon is felépül egy űrtávközlési földi állomás, amely fekete-fehér és színes tv-adás továbbítására és vételére, valamint hasonló földi állomással rendelkező országok közötti telefonösszeköttetések megteremtésére egyaránt alkalmas lesz. Az állomás telepítési helyéül a Balaton-felvidéken egy Tapolcától nem messze levő völgyet jelöltek ki a szakemberek, ahol a környezet elektromos létesítményei várhatóan nem fogják zavarni a berendezésék működését Az állomást magyar és szovjet szakemberek közös tervei alapján készítik el, s túlnyomórészt szovjet berendezések félhasználásával építik meg. A késs állomás pontosan „beA biológiai megfigyelések filmszalagon való rögzítése komoly felkészültséget kíván. Különleges kiképzésű, belülről jól megvilágítható kamrákba helyezve örökítik meg az élővilág kicsiny lényeinek ritkán megfigyelhető pillanatait. A bonyolult készülékegyüttes „lelke” a speciális gumiobjektíwel éllátott félvevőgép, amely- lyel mind gyorsítva, mind lassítva lefényképez- he tők a történések és folyamatok. Egyszerre két irányból is betekinthetnek ,a kamerák a kis „műterembe”, ahol hőfok-, légnyomás- és páratartalom-szabályozással ideális körülményeket teremthetnek a „főszereplők” számára, amelyeknek elektromos ingerlésére, tevékenységre valé serkentésére is van lehetőség. Sokszor hosszé napok vagy hetek kitartó munkájának eredménye az a felvételsorozat, aminek a leveti lése alig egy-két percig tart Amikor a távoli országokból érkező tv-közvetítések során a vevőkészülékek képernyőjén megjelenik a „Hiba a közvetítővonalban” szövegű felirat, azt jelenti, hogy a közvetítő lánc reléállomásainak valamelyikében meghibásodás történt A képet és a hangot továbbító reléállomásokat átlagosan 50—60 kilométerre telepítik egymástól, hogy azok parabola-antennái „lássák egymást”, hiszen a földfelszín görbülete miatt az egyenes vonalban terjedő mikrohullámok továbbítása csak így lehetséges. Budapest és Moszkva viszonylatában ez azt jelenti. - hogy több mint negyven, a jeleket felfogó, felerősítő, majd továbbító „láncszemen” keresztül teszi meg útját a közvetített program. Nem csoda tehát, hogy ezek közül valamelyik meghibásodhat —, a hibák valószínűsége ugyanis arányosan nő az állomások számával — és pillanatnyi zavar áll be » közvetítésben. Persze a közvetítő lánc megléte még így is a technika egyik nagy vívmányának számít, de ma már új, megbízhatóbb lehetősége is van a nagy távolságok jelekkel való áthidalásának:, az űrtávközlés. kővetően 1971 novemberében írták alá a szocialista országok kormányai azt az egyezményt, amely létrehozta az érdekelt országok közötti műholdas összeköttetést megvalósító INTER- SZPUTNYIK Nemzetközi Űrtávközlési Szervezetet. A megállapodás úgy szól, hogy az első időkben a Szovjetunió lő fel „Molnyija” típusú mesterséges holdakat, majd később közösen is Föld körüli pályára bocsátanak távközlési szputnyikokat Az INTERSZPUTNYIK-rendcélzott” óriás antennájával folyamatosan követi majd a Föld körüli pályán keringő „Molnyi- jg” típusú űrtávközlési holdat. Az antenna követőmozgását rendkívül nagy pontosságú automatika fogja irányítani. Mivel a műhold keringése közben csak bizonyos időközönként lesz „látható”, az összeköttetés létesítése időponthoz kötött lesz. Az ázsiai sztyeppék állattenyésztői körében már régóta ismert a savanyított tevefej — a subát — sokiráinyúan jótékony hatása. Általános kondíciójaví- tó szerként, és tüdőbetegek gyógyítására is alkalmazzák, jóllehet a hatásmechanizmusát még nem ismerik pontosan. A különleges bőrzsáklban való savanyítással erősen habzó, jellegzetes ízű italt nyernek, amely sokkal táplálóbb, mint a tehéntej, másfélszer annyi benne a fehérje. A kazahsztáni szanatóriumok orvosai átvették és jó eredménnyel hasznosítják a népi gyógyító készítményt. A Balti-tenger partvidékié« évente kb. 400 tonna borostyánt termelnek ki. A balti borostyántermelés központja Jantar- ni (jelentése borostyán) Kali- nyingrád közelében. A csillogó, sokszor aranyszínben ragyogd borostyánt a tengertől töltésekkel elzárt halmocskák, poldé- rek kékes fényű iszapjából szedik össze. A nagy darabokat kézzel válogatják ki az exkavátorok által kiemelt iszapból, a többit a közeli Borostyán Művekbe szivattyúzzák, ahol a kisebb darabokat feldolgozzák, A nagyobb borostyánkövekből különleges, egyedi darabok készülnek. szer első földi távközlési állomása a szocialista országúk közül Mongóliában, Ulánbátor közelében épült meg. 1974 februárjától megkezdte- működését a Moszkva—Havanna közötti kozmikus tévélánc is, amely közvetlenül összeköti a Szovjetuniót és a karib-tengeri szigetországot Moszkva környékén és Havannától 30 kilométerre speciális adó-vevő állomásokat telepítettek, amelyek között a „Molnyija 2.” távközlési műhold teremt kapcsolatot Már Csehszlovákiában is üzemel egy, az IN- TERSZPUTNYIK-rendszerhez tartozó földi állomás. A természet titkai nyomában Tudom buy — W34, ÜSECEMBKB Az űrtávközlés jelene és jövője
