Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Soványhati emberek

Az egykori krónikák szerint Sarkadkeresztúr a XVIII. század elején kapta mostani nevét. Azelőtt ezt a környéket Soványhátnak hívták. Találó volt az elnevezés, hiszen a szikes talaj bizony soványan fizette vissza azt a kemény munkát, amit az itt élők fektettek bele. Még gróf Almássyak is — akik gazdái voltak a földnek — inkább kiadták haszonbérbe a Magyar Föld Részvénytársaságnak; kínlódjanak ők a szikkel.

A parasztember földszeretetét, évszázados vágyát a föld iránt még ez a rassz talaj sem tudta megváltoztatni. Hogyne kelleti volna még ebből a gyengécske földből is néhány hold, amikor eljött az idő, hogy nemcsak művelői, hanem gazdái is legyenek. 1944 végén, 1945 elején a cselédek, kubikosok, summások, napszámosok földhöz jutottak. 545- en igényeltek és kaptak összesen másfél ezer katasztrális holdat Tulajdonképpen ezzel az újkori földfoglalással kezdték írni mostani történelmüket a sarkad- keresztúri emberek,

ífiésezik a tanács végrehajtó bizottsága. Debreceni Sándor tanácselnök tájékoztató jelentését megkülönböztetett figyelemmel hallgatják a részvevők. Ez a figyelem teljesen indokolt, hiszen nagyon régi gondokat elemez, a község ipari ellátottságát, a szolgáltatás helyzetét. S ezek bizony nem valami megnyugtatók. Bár minden évben sok fiatal végez a szakmunkásképző intézetben, a megszerzett tudással mégsem te- lepednek le a községben, nem itt hasznosítják,elvándorolnak. Férfiszabó egyáltalán nincs, s így a legkisebb ruhajavítással is Sarkadra kell utazni. Nincs villanyszerelő sem. Az itt tevékenykedő kisiparosok műhelye korszerűtlen, nincs gépesítve, még mindig a hagyományos kéziszerszámokkal dolgoznak.

— Sajnos az elvándorlás nem csak a kisiparosoknál figyelhető meg. Fogy a falu népe. A háború előtt még 3 ezer 500-an éltek itt, az 1960-as népszámláláskor már csak 3 ezer 24-en, tíz évvel később, 1970-ben mindössze 2 ezer 650 lakója volt a községnek. Ez a szánt azóta is lassan tovább csökken. A magyarázat kézenfekvő. Nincs munkahely, nincs elhelyezkedési lehetőség, a helyi tsz-en kívül egyéb munkahely nem kínálkozik, s itt a terület nagysága és a gépesítés is meghatározza a létszámot. Így aztán naponta kétszáznyolcvan— háromszázan járnak el dolgozni a környező községekbe, városokba. Még kedvezőtlenebb helyzetben vannak a lányok, asszonyok, 600-ra tehető a számuk, akik el szeretnének helyezkedni.

Cseng a telefon. A vízügyi gazgatóságtól keresik az elnököt.

— Mennyit tudnának évente fizetni a vízmű építéséhez?

— 80 ezer forintot

— Az kevés.

— Mi is tudjuk, de sajnos évente községfejlesztésre csak m—120 ezer forintunk van,

Mintha nem Is falun élő kismama lenne — és a szép gyerekkocsi

Községfejlesztés. Azért a kicsi pénzből is jut a legszükségesebbre. A 30 év itt sem múlt el nyomtalanul. Ez nemcsak a község gazdagodásában mutatkozik meg, hanem az emberek tudati fejlődésében is. Az első szóra jönnek, ha valamit társadalmi munkában kell megvalósítani. Épült az eltelt három évtizedben orvosi lakás rendelővel, általános iskola politechnikai műhely- lyel, gyógyszertár, tanácsháza, pártszékház, posta, fogorvosi rendelő, könyvtár. A törpevízmű építésének szervezése is megkezdődött. A kút már megvan. Bő vizű, majdnem egymillió forintba került. A hálózat hiányzik, kellene vagy 18 kilométernyi, de ez itt több mint 6 millió forintba kerül. Az igények itt sem kisebbek, mint másutt. A községi művelődési otthon terve már tíz éve porosodik a tanács páncélszekrényében. Építése 3 (millióba kerülne. Elkelne egy egészségház is. Évente 30—32 az újszülöttek száma. Csaknem 400 az iskolás korú tanuló, s így „délutános műszak” is van az iskolában. Az itt végzett gyerekek 80 százaléka iparitanuló-intézet- be és középiskolába megy. Óvodai hely elegendő, mindenkit fel tudnak venni. Inkább a? idősebbekkel van gond, hiszen egyre többen vannak. Jó lenne, egy öregek napközi otthona, amelynek létrehozásához anyagi támogatást kértek a megyétől.

Kisnyék négy és fél kilométerre van Keresztártól. Közigazgatásilag a községhez tartozik. Valamikor néhány uradalmi cseléd lakása állt itt, most a sar- kadi Lenin Termelőszövetkezet

3. számú kerülete. Az általános iskola igazgató-tanítója, Rajki Tóth László. Felesége a helyi művelődési ház tiszteletdíjas vezetője. Ök ketten töltik be itt a kultúra terjesztésének magasztos munkáját. Fáradhatatlanul szervezik a színjátszó csoportokat, foglalkoznak az itt élő fiatalokkal, rendszeres TIT-előadásokat szerveznek és ők kezelik a kis fiókkönyvtárat is. Örömmel mondták, hogy a könyvtárnak 80 rendszeres látogatója van. 26 gyerek tanul itt I—IV. osztályosok. Két évvel ezelőtt szerveztek felnőttoktatást is, amelyen 14-en végezték el a VIII. általánost. Jó szándékú, kultúrára éhes emberek lakják ezt a kis települést. Arra is találtak lehetőséget. hogy néhány asszonynak munkalehetőséget biztosítsanak, akik a Békési Kosárfonónak; készítenek itt bedolgozói rendszerbe különféle kosarakat.

Nem Soványkát már Sarkadkeresztúr. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy nem kell keményen dolgozni a megélhetésért, de összehasonlíthatatlanul többet adnak már ezek a szikes földek is, mint valamikor. Segítenek ebben a gépek és segítenek az emberek is, mint legutóbb ebben a rendkívüli őszi betakarítási munkában, ahol a község apraja-nagyja mentette az értéket. Igaz az is, hogy az igények itt is megelőzték a lehetőségeket. Ez az egészséges türelmetlenség egvúttal lendítője is a továbbfejlődésnek, amihez a sarkadkeresztúriak kezük munkájával is tevélcenv-^ v>^z- zájárulnak. Béla Ottó

A Hdsnyéki nők közű! néhány»» kosárfonás»»! jutnak keresethez

SZMT-űlégral jelentjük

Eredményekben gazdagon zárul a munkaverseny elsS szakasza

Jó ütemben halad a megye ötödik ötéves tervének előkészítése

Pénteken, december 20-án • összességében megállapítható, délelőtt a Szakszervezetek Bé-| hogy a munkaverseny-mozgakés megyei Tanácsa ülést tartott Békéscsabán, az SZMT székhazában. A tanácsülés résztvevői megvitatták a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny első szakaszának Békés megytei eredményeiről szóló jelentését.

A jelentés a jubileumi munkaverseny tapasztalatait úgy értékeli, hogy azok igazolják a szocialista brigádok mozgalmához fűzött reményeket. A megye vállalatainak és szövetkezeteinek többségében helyesen határozták meg a verseny céljait és ezek alapján a pártszervezetek elvi irányításával a munkahelyek gazdasági, társadalmi szervei és vezetői összhangba hozhatták a tervfeladatokat a felajánlásokkal.

Az iparban dolgozó munkások elsősorban anyag- és energiatakarékosságot, az exporttervek túlteljesítését, a korszerű termelőberendezések kihasználásának fokozását vállalták. E vállalások teljesítésének nagy szerepe van abban, hogy Békés megye szocialista ipara az év első 9 hónapjában nyolc és fél százalékkal növelte a termelést létszámemelés nélkül az előző esztendő hasonló időszakához képest. A megye 80 vállalata három negyedév alatt 300 mii-1 lió forinttal termelt többet al tervezettnél. *

lom a brigádok és vállalatok között lassan bontakozó együttműködés, a verseny értékelésében még fellelhető hiányosságok, az eredmények nem megfelelő propagálása és az esetenként előforduló szervezési lazaságok ellenére is eredményekben giazdagon zárja első szakaszát.

A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa a tanácsülés második napirendi pontjaként meghallgatta Csepregi Pálnak, a megyei tanács elnökhelyettesének tájékoztatóját az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól. Csepregi Pál elmondta, hogy az ágazatonként megalakított munkabizottságok már jó egy évvel ezelőtt megkezdték — az igények és a lehetőségek egyeztetésével — a célkitűzések megfogalmazását a feladatok meghatározását.

A megyei tanács elnökhelyettesének tájékoztatóját kiegészítve dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára felhívta a tanácsülés résztvevőinek figyelmét arra, hogy a szakszervezeteket külön felelősség terheli a tervjavaslatok véleményezésében, a tervezés demokratizmusának biztosításában.

Az SZMT december 20-i ülése a hozzászólások és a válaszadás után a vezető titkári bejelentésekkel ért véget

Több ezer politikai rendezvény 170 ezer résztvevővel

Eredményes volt a HNF béke és barátsági munkabizottságának ez évi tevékenység#

Pénteken ülést tartott Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottsága.

Elsőiként Vichnál Pál, a bizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket az 1974. évben végzett bizottsági munkáról. Ebben jólesően állapította meg, hogy ez évben több nagyszabású barátsági rendezvényt tartottak a szovjet, a legyei a bolgár kulturális központtal, a szovjet kulturális központtal pedig közösein rendezték meg megyénkben a szovjet kulturális napokat. A Fáklya szerkesztőségével két alkalommal tartottak sikeres író-olvasó találkozót. A nagykövetségek közül a Szovjetunióval három, a VDK—DVK követségeivel két- két, a lengyel és kubai követségekkel egy-egy alkalommal tartottak megyei rendezvényt, öt esetben volt közös program a szovjet katonai parancsnokság képviselőivel. Április 4-én fogadták a Román Szocialista Egységfront Arad megyei delegációját. A látogatást háromtagú Békés megyei delegáció augusztus 23-án viszonozta.

Ez évben összesen három barátsági vonat indult a Szovjetunióba.

Az országos jellegű politikai akciók is eredményesen zárultak. A békehónap ideje alatt megrendezett előadásokon több mint 38 ezren vettek részt. Az őszi szolidaritási akció idején az 1126 rendezvényen csaknem 80 ezren jelentek meg.

A beszámoló után ismeretette a bizottság a jövő év programját és munkatervét. Elmondotta, hogy a HNF nemzetközi agitációs propaganda-, békebarátsági és szolidaritási tevékenységének célja, hogy segítse a tömegek szocialista tudatformálását, internacionalista nevelését, a népek — elsősorban a szocialista országok — megkülönböztetett módon tt Szovjetunió népei közötti barátság elmélyítését. Éppen ezért továbbra is fő feladatuknak tekintik, hogy sokoldalúan ismertessék, népszerűsítsék a Szovjetunió gazdasági, politikai, társadalmi, ideológiai, kulturális fejlődésének, sikereinek a nemzetközi helyzet alakulásában betöltött szerepét, a Szovjetunió békepolitikáját, a békés egymás mellett élés elvét.

Jövőre, 1975-ben a béke- barátsági rendezvényeket mindezek, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója határozza meg. Az évforduló tiszteletére — 1975. február 5—16. között — újabb béke és barátsági vonatot indítanak Békéscsabáról Kijev—Leningrad— Moszkva útvonalon, amelyen több mint háromszázan vesznek részt.

A nemzetközi nőnap tiszteletére 1975. március 6—9. közötti időben Pozsonyba indul a békevonat, amelynek utasai nők lesznek.

Megyénk az elmúlt években — évente — 15—20 csoportot fogadott a Szovjetunióból. Jövőre, tekintettel a felszabadulás évfordulójára, 151 turista- csoport mintegy ötezer tagja érkezik a Szovjetunióból megyénkbe.

Kiemelten foglalkoznak a Szovjet—Magyar Baráti Társaság lapja, a Fáklya terjesztésével, amire a KISZ, a SZOT, az MSZBT és a HNF védnökséget vállalt. Ugyancsak hatékonyabb munkával toboroznak újabb előfizetőket a Lobogóra.

Az eddigiekhez hasonlóan, továbbra is rendeznek fotó- kiállításokat. A 30. évforduló tiszteletére, így a békéscsabai és gyulai vasútállomások ifjúsági várótermében, amelyen hazánk, a Szovjetunió és a szocialista országok közlekedésfejlődését mutatják be.

íötj