Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

Tanácskozik az országgyűlés Tanácskozott a HTESZ Békés megyei választmánya verseny és eredményei tettek­ben megnyilvánuló állásfogla­lást tükröznek a párt politikája mellett. Központi Bizottságunk, híven az MSZMP kialakított gyakor­latához, a közelmúltban nyil­vánosságra hozta a kongresszu­si irányelveket. Abban a meg­győződésben tette ezt, hogy a kommunistákkal együtt a szo­cializmus párton Mvüli hívei is alkotó részesei lesznek, a né­pünk érdekeit szolgálni hiva­tott kongresszusi döntések jó előkészítésének. Ez kifejezi pártunk és népünk kölcsönös bizalmon alapuló jó kapcsola­tait és azt a változatlan törek­vésünket, hogy együtt mérle­geljük a megtett utat, együtt gondolkodva alakítsuk a jövőt, cselekvő egységben összeforrva valósítsuk meg a szocializmus építésének soron levő feladatait. Az 1975. évi költségvetés jól szolgálja szocialista építőm un­kánk céljait. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt nevében ja­vaslom a tisztelt Országgyűlés­nek, hogy a költségvetést fogad­ja el — mondotta befejezésül Németh Károly. A tegnapi ülésszakon felszó­laltak: Dr. Szabó Kálmán budapesti, Kisgergely Lajos Veszprém me­gyei, Bognár Rezső Hajdú-Bi- har megyei. Gécza József Szol" nők megyei, Ollári István Bor­sod megyei, Herczeg Károly Fe­jér megyei. Pázsit Árpád buda­pesti. dr. Szabó József Baranya megyei. Kárpáti Márta buda­pesti, Cservenka Ferencné Pest megyei, Balogh László Békés megyei, (beszédét a holnapi la­punkban közöljük), Kovács Sán­dor Győi-Sopron megyei, Szur- gyi Istvánná Szolnok megyei, dr. Lukács János Zala megyei, országgyűlési képviselők. A felszólalások után Apró Antal berekesztette a csütörtö­ki tanácskozást. Az ülésszak péntek délelőtt 10 órakor foly­tatódik a költségvetési törvény- javaslat vitájával. (MTI) Tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta meg ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Békés megyei Szervezetének választmánya Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácsko­záson részt vett Gál Ödön, a MTESZ központi titkára, Bankó Mihály, a párt megyei bizott­sága gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője, dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára és dr. Krupa András, a TIT megyei titkára. A választmányi ülést Csatári Béla, a MTESZ megyei szerve­zetének elnöke nyitotta meg, majd Gál István, a szervezet Tegnap, csütörtökön Békés-1 csabán az ifjúsági és úttörőház tanácskozótermében ülést tar­tott a Hazafias Népfront Békás megyei Bizottsága. Első napirendként — amely­nek előadója Krisztoff Andrásné volt — beszámoló hangzott el az MSZMP Központi Bizottsága 1974 márciusi közművelődés- politikai határozata ' teljesítésé­nek népfrontmozgalmi feladata­iról, A Hazafias Népfront négy témakörben dolgozott ki intéz­kedési tervet a határozatok vég­rehajtásának elősegítésére. Így lakóterületi művelődési közös­ségeket hoznak létre széles körű aktívahálózattal a közművelődés feltételeinek bővítése és hatéko­nyabbá tétele érdekében. Tovább szélesítik a lakóterületi politikai és pedagógiai ismeretterjesztés körét. A honismereti mozgalom­ban a helytörténeti kutatók gyüjtőtevékenységére helyeznek nagy gondot, hasznosítva a fel­tárt politikai, társadalmi és kul­turális eredményeket. * Az Olvasó Népért mozgalom­ban tovább folytatják a közös titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az írásban közreadott választ­mányi ülés beszámolójához. Ez­után Kovács György, a szám­vizsgáló bizottság vezetője ter­jesztette elő a bizottság jelen­tését. A szóbeli kiegészítő és jelentés utáni vitában többan fölszólal­tak, mondták el véleményüket a MTESZ és tudományos tagegye­sületeinek munkájáról, s tettek javaslatokat. A választmányi ülés, amelyről lapunk szombati számában számolunk be részle­tesein, a kitüntetések és jutalmak * átadáísával fejeződött be. erőfeszítést a társadalmi szem­lélet formálására. A jó könyv és az olvasás iránti igény felkel­tésére az olvasási és könyvtár- ügyi akciók mellett tovább biz­tosítják a mozgalom tevékeny­ségének folyamatosságát. A HNF megyei elnöksége a közművelődési határozat végre­hajtása érdekében a megyei in­tézkedési tervet — ajánlásként — megküldi valamennyi nép- frontbizottságnak. A beszámolót követően ismer­tették a HNF Békés megyei vá­lasztott testületéinek jövő évi munkaprogramját, első félévi tanácskozási tervét, valamint a megyei munkabizottságok 1975. évi programját és tervét. Részt vett az ülésen dr. Szat­mári Nagy Imre, a HNF Orszá­gos Tanács elnökségi tagja, Vá­rai Mihályné. az MSZMP me­gyei bizottságának osztályvezető­helyettese. A beszámoló után Nyári Sán­dor, a HNF megyei titkára tájé­koztatta a részvevőket a két bi­zottsági ülés közötti időszak ese­ményeiről, majd több bizottsá­gi tagnak jutalmat adott át. NAPIRENDEN; A közművelődés-politikai határozatok teljesítése Iz ellenállás mártírja Nyolcvan éve született Berger Aladár (Folytatás a 3. oldalról) nem indokolt gazdaságtalan termelést. Számolni kell vele, hogy egyes üzemrészekben — átmenetileg vagy tartósan — esetleg le kell állítanunk a gazdaságtalan termelést. A fel­szabaduló munkaerőt a gazda­sági m termelő üzemekbe és létszámhiánnyal küzdő más te­rületekre kell átcsoportosíta­nunk. Ezt természetesen a szak- szervezettel együttműködve, nagy körültekintéssel, ember­séggel, de határozottan kell végrehajtani. A továbbiakban arról is szólt, hogy az anyagi és szellemi erőinkkel való ésszerű és taka­rékos gazdálkodást indokolja a a költségvetés hiánya is. Nagy felelősség hárul a költségvetési szervekre az előirányzatok szi­gorú megtartásában. Következe­tesen korlátozni kell az igazga­tási és ügyviteli kiadásokat, meg kell akadályozni a pazar­lást, a társadalmi tulajdon meg­károsítását. Dolgozó népünk joggal elvárja, hogy a gyakran tapasztalható pazarló magatar­tást mindenütt az ésszerű taka­rékosság szemlélete és gyakor­lata váltsa fel. Tisztelt Országgyűlés! Elvtársak! Rátérek a gazdasági vezető­munka néhány fontos kérdésé­re. Azzal kell kezdenem, hogy a vezetők dönitő többsége becsü­lettel eleget tesz kötelességé­nek. A jövő évi terv megvalósí­tása azonban a gazdasági veze­téstől a jelenleginél sokkal konkrétabb, a feladatokhoz jobban igazodó munkát követel. Ma még sokszor kell megállapí­tanunk, hogy — noha a mi­nisztériumok ágazati, hatósági­felügyeleti jogköre igen széles körű lehetőséget ad a vállalati gazdálkodás befolyásolására — ezzel a hatáskörükkel a köz-, ponti irányító szervek sok eset­ben nem élnek megfelelően. Ily módon nem kellő mérték­ben irányítói a gazdasági fo­lyamatoknak. A vezetéstől, ha­tározottságától és az időben megtett intézkedésektől sok függ. A jövőben jobban ki kéH használnunk a szocialista terv- gazdálkodás által nyújtott lehe­tőségeket, következetesebben érvényt kell szereznünk elvei­nek. A minisztériumok és a fő­hatóságok határozott irányító tevékenysége nem mond ellent annak a változatlan törekvé­sünknek, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát és a vele járó felelősségét a nép- gazdasági érdekekkel összhang­ban erősíteni kell. A gazdaság­irányításban azonban figyelem­be kell venni, hogy a népgaz­dasági egyensúly biztosításának növekvő követelményeit csupán a közgazdasági szabályozás esz­közeivel nem lehet, kielégíteni. Szükséges, hogy szélesebb terü­leten alkalmazzuk az irányítás közvetlen módszereit Ilyen jellegű intézkedésekre kerül sor a korlátozott mennyiségben ren­delkezésre álló anyagok és ter­mékek esetében­Mindez nem jelent megme­revedést a gazdaságirányítási rendszerünkben, nem mond el­lent a vállalati önállóság el­veinek, Sőt éppen a rugalmas gazdasági irányítás bizonyítéka az, ha tudja a gazdasági veze­tés, hogy mikor, hol és milyen mértékben szükséges központi­lag intézkedni. A külgazdasági kapcsolatok, mint eddig, a jövőben is nagy szerepet játszanak gazdaságunk fejlődésében. Változatlan tö­rekvésünk — hangsúlyozta —, hogy erősítsük és fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal, a KGST-vei, s mindenekelőtt a Szovjetunióval. Erre es saját erőnkre támaszkodva biztosít­hatjuk népgazdaságunk terv­szerű fejlődését, enyhítjük a tőkés világpiac kedvezőtlen ha­tásait. Az 1975. évi terv az életszín­vonalnak az ötéves terv előző négyévi átlagánál valamelyest kisebb mértékű emelését irá­nyozza elő. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nem tervezünk egyetlen olyan in­tézkedést sem, amely a meg­hirdetett életszínvonalpoliitikaí céljaink közül bármelyiket visz- szavonná. Az életszínvonal emelkedésében nem következik be törés, sőt jelentékeny intéz­kedések történnek az életszín­vonal további emelésére és az életkörülmények javítására. Tisztelt Országgyűlés! Az ismert okok miaifet a jövő évben a korábbiaknál több ne­hézséggel kell szembenéznünk és több a bizonytalansági ténye­ző, mégis meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a nehézsé­gek leküzdhetők, a kitűzött célok elérhetők. A jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés jól szolgálja elért eredményeink megszilárdítását és további előrehaladásunkat a szocialista gazdaság építésében. Megfelelően kell értékelnünk, hogy a gazdaság asz elősző éve­kével csaknem azonos ütemben fejlődik és az életszínvonal lehetőségeinkkel összhangban emelkedik. A párt fő gazdaságpolitikai vonalát kell az eddiginél sok­kal következetesebben végre­hajtanunk. Ez olyan vezetői magatartást követel, amely a népgazdaság, a társadalom ér­dekeit érvényesíti az ágazatok, a tanácsok, a vállalatok, a szö­vetkezetek és az intézmények munkájában. Eiz a vezetés min­den szintjén azt követeli, hogy tettekben fejeződjék ki a párt, a munkásosztály, a nép előtti felelősség, a párt- és az állami fegyelem. A gazdasági vezetők számíthatnak rá, hogy a párt támogatja őket ebben a törek­vésükben, tapasztalni fogják, hogy a gazdasági munka párt­irányításának és ellenőrzésének a Központi Bizottság által elha­tározott javítása messzemenően segíti majd őket munkájuk­ban. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1975. márciusában tart­ja XX. kongresszusát. A kong­resszus megvonja az elmúlt négy' esztendő közös munkájá­nak mérlegét és kijelöli a kö­vetkező időszak feladatait. Kommunisták és pártonkívü- liek, a szocializmus minden hí­ve, valamennyien együtt készül­nek belpolitikai életünk e ki­emelkedő jelentőségű esemé­nyére. Az országos méretűvé szélesedett szocialista munka­Berger Aladár 1894. decem­ber 20-án született Békésszent- andrason. Apja szegény falusi szabó volt. A sokgyermekes család a nyomor, nélkülözés elől 1900-ban •Újpestre költö­zött. Fiúk, mint általában a szegény szülők gyermekei, inas­iskolába került és az első vi­lágháború előestéjén géplakatos­ként szabadult. Az első világ­háborúban bejárta a különböző harctereket. 1918-ban, amikor Magyarországon győzött a pol­gári demokratikus forradalom, azonnal a forradalom oldalára állt Ez szinte egyenesen kö­vetkezett neveltetéséből, a mun­kások között szerzett proletár­öntudatából, amit csak erősí­tettek az értelmetlen háborúban megismert borzalmak. A Ta­nácsköztársaság idején tagja az újpesti direktóriumnak. Itt az egyik legnehezebb feladattal, a város élelmezésének gondjaival bízzák meg. A Tanácsköztársaság meg­döntése után menekülni kény­telen. Romániába emigrál. Sok magyar kommunistához hason­lóan azonnal bekapcsolódott a román kommunista mozgalom megszervezésébe. A Román Kommunista Párt erdélyi tar­tományi titkárságén dolgozik, majd 1924-ben a Szovjetunió­ba küldik, öt évig tanult és dolgozott az első szocialista or­szágban. Gazdag elméleti isme­retekre, gyakorlati tapasztala­tokra tett szert a Vörös Szak- szervezeti Intemacionálé Iro­dáján, amelynek évekig mun­katársa volt 1929-ben mármint tapasztalt, nagy elméleti felké­szültségű forradalmár érkezik vissza Romániába. Rövid idő után az RKP Központi Bizott­sága rábízta az Erdélyi Tarto­mányi Titkárság vezetését és ő szerkeszti a román párt magyar nyelvű kiadványait is. 1933 végén vagy 34 élőjén il­legálisan Magyarországra jön. Először az építőmunkások el­lenzéki szervezetében talál munkát. Oktat nevel, előadá­sokat tart. Hallgatósága szereti tiszta okfejtése, gazdag elmé­leti tudása, nagy műveltsége, végtelen szerénysége miatt Lel­kes híve a munkásegységnek, a szociáldemokrata munkások­kal való együttműködésnek, majd a Komintern VII. kong­resszusa után a fasizmus elleni népfrontpolitikának. 1936 nyarán vidéki illegális tevékenysége során a rendőrség nyomára akad. Két hétig vallat­ták, kegyetlenül megkínozták, majd mindent magára vállalt, hogy ezzel társait megmentse. A hírhedt Conti utcai katonai fegyházba hurcolták, s itt ítél­ték el 8 évre, a szegedi Csil­lagbörtön foglya lett. 1942-ben az a remény éltette, hogy hátralevő büntetését elen­gedik és ismét bekapcso'ódhat a mozgalomba. De 1942 őszén büntetőszázadba osztják és a frontra küldik. Az optimizmus, a jövőbe vetett remény azonban most sem hagyja el. Feleségé­nek még a börtönből írja: „Eszem ágában sincs még a halálra gondolni.., ígérem, hogy visszatérek hozzád.” A fronton a munkaszolgálato. sok embertelen körülményei között is bizalmat és embersé­get sugárzott egész lénye. Egyet­len cél vezette: minél több tár­sával együtt átjutni a Vörös Hadsereg oldalára. Ügy látszott, hogy a szovjet csapatok voro­nyezsi áttörése végre meghoz­za a szabadulást és a szabad­ságot. A fasiszta keretlegények azonban mielőtt a szovjet egy­ségek megérkeztek, társaival együtt meggyilkolták a magyar kommunista mozgalom lánglel­kű harcosát. r. i. 4 békés 1974. DELEMüElt *0.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents