Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-19 / 296. szám

Népművelők tanácskozása Békéscsabán Csende Béla mondott vitaindító tájékoztatót a tanácskozáson Békéscsabán, a »negyei tanács tanácstermében aktívaértekezle­ten vitatták meg főhivatású nép­művelőink a párt közművelődési irányelveit, a művelődési folya­mat feladatait. Csende Béla, a művelődésügyi osztály közmű­velődési csoportjának vezetője mondott tájékoztatót, rámutatva az irányelvekből adódó Békés megyei tennivalókra. Bejelentet­te, hogy a megalakult megyei közművelődés bizottság meg­kezdte munkáját, és tszólt arról ás, hogy 1975-ben készítik el a megye közművelődésének kőzép- és hosszú távú tervét külön e célból alakított szakértői bizott­ság közreműködésével Hosszab­ban elemezte a közművelődési szakfelügyelet tapasztalatait és többszörösen aláhúzta, hogy a to­vábblépés egyik múlhatatlan kö­vetelménye: megteremteni az együttműködést a különböző művelődési intézmények között, megerősíteni a művelődési ott­honok társadalmi vezetőségét, hogy azok valóban betöltsék azt, amiért létrehívták őket, A való­ságos élethez, munkához, az élet­mód változásaihoz kell kapcsol­ni a közművelődési tevékenysé­get, mondotta, megfelelő figye­lemmel a munkásművelődés igé­nyeire. A vitáiba« Litanszkp Tibor, az m MMK igazgatója a szocialis­ta brigádvezetők klubjairól be­szelt, Major János, a szeghalmi Jelentős valuta megtakarítás a MEZŐGÉP kongresszusi felajánlásának teljesítésében Járási Hivatal művelődésügyi osztályának vezetője pedig az in­tézmények közötti szaros együtt­működés lehetőségeit kutatta. Tímár Imre, sarkadi művelődési. ház igazgató az egységes tervezés teljes megvalósulását hiányolta, dr. Futaki Gergely békési könyv­tárvezető pedig a művelődési szemlélet változásának jelentő­ségét hangsúlyozta. Dr. Keczer András, a színház gazdasági igazgatója az amatőr színjátszás szükségességét is megemlítette, véleményt alkotva a színház közművelődési feladatairól, majd Feldmann József, az orosházi művelődési ház igazgatója a kor­szerűsítési törekvések megvaló­sítását sürgette. Várai Mihályné, a megyei partbizottság osztály­vezető-helyettese köszöntötte ez­után a tanácskozás résztvevőit, és felhívta főhivatású népműve­lőink figyelmét a közművelődési szemlélet formálásának alapvető jelentőségére. Vegh Andor, a Bé­kés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója az intézmények veze­tőinek feladatait elemezte. Nagy János, a megyei tanács elnökhe­lyettese pedig azt hangsúlyozta, hogy a közművelődési irányel­vek megvalósítását egész me­gyénkben társadalmi üggyé kell emelni. A tanácskozás Csende Béla összefoglalójává] és Gácsér Jó­zsef művelődésügyi osztályvezető zárszavával ért véget. A MEZŐGÉP megyei'gyáregy­ségeinek dolgozói a felszabadu­lás 30. évfordulójára és a párt XI. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy 1 900 000 nyugat­német márka megtakarítást ér­nek el. Ennek a célkitűzésnek részeként vállalták, hogy a hazai mezőgazdaság termelési rendsze­re gépparkjának növelése érde­kében 150 kukoricabetakarító adaptert gyártanak terven felül. Vállalásukat jórészt már teljesí­tették. Amint erről Kovács György, a vállalat áruforgalmi főosztályának vezetője tájékoz­tatott, a kukoricabetakarítás kezdeti időpontjáig már 130 ilyen, adaptert készítettek el és adtak át a mezőgazdasági üzemeltnek. 1974. december 31-ig pedig nem a vállalt 150, hanem 154 gépet készítenek el. Ez csaknem 1 647 000 nyugatnémet márka devizamegtakarítást jelent a népgazdaságnak. A MEZŐGÉP gyáregységei­nek szocialista brigádjai és mű­szaki kollektívája végeredmény­Mindussze száz gyereknek! A Szovjetunió legészakkele- tibb csücskén, a Vrangel-szige- ten és a Csukcs-félssigetan pár száz eszkimó él. Mint mindenütt a Szovjetunióban, mikor hétéve­sek lesznek, a gyerekek iskolá­ba indulnak. Egyelőre pant szá­zan. De a saját nyelvükön ké­szült iskoláskönyveik vannak és bentlakó iskolát építettek nekik Anadirban, a Csukcs-félsziget közigazgatási székhelyén. Mű­hely, tornaterem, uszoda és könyvtár is tartozik hozzá. A gyerekeket repülőgép vagy te­repjáró szedegeti össze a tundrán és viszi az iskolába. Csak szün­időben tétnek haza, hiszen a szüleik is majd mindig távoli halász-vadász utakon járnak. (BUDAPRESS—APN) B«M**s**saiasa«fsarsas3 KssiiSHiaamuuHiuamMiamumti Limai utca nehány órával a földrengés után csoport két tagja összeesett az utcán, úgy támogattuk be őket a közeli hotelba. Cuzco 3400 méterre fekszik a tengerszint felett. A levegő oxigónszegény. Egy sebtében kihívott orvos ha­mar rendbe hozta őket gyógy­szerekkel és oxigenpalackkal, va­lamint az ez esetben hatásos co­ca-teával, amelynek fertelmes íze van. Nem tagadom, nagyon megijedtünk. A közel másfél hónap alatt csaknem mindenki­nek volt már valami baja. A leggyakoribb betegség a gyo­mor- és bélfertőzés volt. Voltak azonban egeszen különleges és rejtelmes betegségeink is, mint például az a furunkulusos meg­betegedés, amelynek az okozó­ja valamilyen virágpor lehetett vagy azok az egy-két napig tar­tó lázak, amelyek végül is ma­guktól múltak el, mert a gyógy­szerek nem segítették. Nem so­rolom tovább, csak annyit jegy­zek meg, hogy az együttes tag­jai mindig talpon maradtak, és minden betervezett előadást megtartottunk. Cuzcői vendéglátóink nagyon figyelmesek voltak. Ez többek között megnyilvánult abban is, hogy ideérkezósiink harmadik .napjára tették első előadásun­kat, időt adva az akklimatizáló­dásra. Egész napos kirándulást szer­veztek az inkák romvárosába, Machupicchura (Mácsupikcsu- ra). Vonattal utaztunk, amely cik­cakkban ereszkedik le Cuzco magas hegyeinek oldalán. Ügy tűnik, mintha egy bizonyos szakaszon előre és hátra halad­na a szerelvény.' Végül is egy V -alakú völgybe érünk, ahol égy sebes folyású észuhatagok- ban bővelkedő folyó, a Rio Vü- canota mentén halad tovább vo­natunk célja felé. Az ablakból nagyszerű kilátás nyílik a 6000 méter magas, hófödte Veronika­csúcsra. Három és fél órás vo­natozás után érünk Machupic- chu alá. Igen, alá! A kis vasút­állomás, ahol a vonat megáll, 1000—1200 méter magas, süveg­cukor alakú hegyek lábánál fek­szik. Kiszállás után kísérőink fölmutatnak egy meredek falú »ácsra: „Oda megyünk! Ott van achupiechu!” Hiába mereszt­jük szemünket, ott fent sem­miféle várost, de még annak nyomát sem látjuk. De azt is nehezen képzeljük el, hogy ho­gyan fogunk fölmenni azon a meredek hegyfalon. Mikrobu- szokba ülünk, amelyek a hegy­be vájt szerpentinen hajmeresz­tő sebességgel iparkodnak egy­re feljebb és feljebb, miközben alattunk a vasútállomás, az ott álló vonattal egyre kisebbre zsugorodik. (Folytatjuk) esi Mi ben megteremtették a John Deere és más nyugati relációban készülő kukoricabetakarí tó-adap­ter típusok hazai gyártásának feltételeit. A kongresszusi ver­senyben eddig 57 ilyen típusú gépet készítettek el, s ez mint­egy 645 ezer nyugatnémet márka devizamegtakarítást eredménye­zett. Munkájuk nyomán ez év ■végéig megközelítőleg 2 595 000 nyugatnémet márka és ezen fe­lül a vállalat költségvetéséből további 2565 ezer forint ártá­mogatási megtakarítás is reali­zálódik. Eredményeiket a jó együtt­működésnek, a gyáregységek közötti kooperációnak és a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai kö­zött kialakult jó együttműködés­nek köszönhetik. De jelentősen hozzájárult célkitűzéseik megva­lósításához az is, hogy újítóik a hazai alapanyagellátási nehéz­ségek leküzdésére mintegy 400 újítást nyújtottak be, melyeik közül 322-t fogadtak el és ezek­ből 260-at alkalmaztak. Az újítások alkalmazásából 2400 ezer forint megtakarítást könyvelhettek el. A kriptonlámpa feltalálója Az éjszaka sötétségiét a nap fényével beragyogni, az embe­riség örök problémája volt hosz- szú századokon keresztül. A viaszgyertya, a gáz alkalmazása után csak akkor vált valóra ez az álom, amikor Lodogin alap­vető kutatásai után, Edison és vele egyidejűleg Sawyer és Man 1878-ban bejelentették szaba­dalmukat az izzólámpára. Az azóta eltelt csaknem 100 év alatt az izzólámpa igen sokat fejlődött, nagy forradalmi vál­tozásokon ment át, Ennek a forradalmi változásnak korsza­kos alkotója volt dr. Bródy Im­re. akinek halálának 30. évfor­dulóján, 1974. december 20-án, élete és munkássága néhány /momentumának felvillantásával szeretnénk visszahozni emlékét szűkebb hazája mai nemzedé­keinek emlékezetébe. Bródy Imre Gyulán született 1891. december 23-án. Alap- és középiskolai tanulmányait szü­lővárosában, majd Békéscsabán és Szegeden végezte. A reál­tárgyak iránt különösen von­zódott, de különösebb elképze­lése még akkor sem volt a jö­vőjét illetően, amikor a buda­pesti tudományegyetemen ma­tematikából és fizikából közép­iskolai tanári oklevelet szer­zett- Tanulmányainak befejez­tével tüstént megírta doktori disszertációját, amelyben első­nek számította ki az egyetemes gázok kémiai állandóját kvan- tumelmé'eti alapon. Ezt köve­tően néhány évig a kiváló Kluphathy professzor mellett volt tanársegéd a műegyete­men. Az ellenforradalmi fehér­terror elől Göttingenbe ment, ahol hamarosan a világhíres Born professzor fogadta maga mellé munkatársul. Az idegen viszonyokat nem tudta meg­szokni, és amint tehette, haza­jött. Hazatérése után, 1923-ban az Egyesült Izzó kutatólabora­tóriumában helyezkedett el, ahol szisztematikus kutatásai folytán rövidesen rámutatott az izzólámpagyártás legfontosabb problémáira, köztük az izzó­lámpa élettartamának kérdésé­re. Kiszámította, hogy az arány­lag kicsi atomsúlyú argon he­lyett nagyobb atomsúlyú gá­zok alkalmazása esetében mi­lyen mértékben növekszik meg az izzólámpa élettartama, a A DÉMASZ békéscsabai üzemigazgatóságának szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy GERLÉN: az új osztáson épített kisfeszültségű lég- és kábel hálózatot 1974. december 18-tól folyamatosan FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZL A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszé­lyes! 434289 wolframszál párolgásának csök­kenése következtében. Techni­kai kísérleteivel azt is eldön­tötte, hogy a szál hosszának és keresztmetszetének célszerű megválasztásával a wolfram iz- zási hőmérsékletét felemelhet­jük anélkül, hogy a lámpa élet­tartama csökkenne. Előbb ve- gyületgázokkal kísérletezett, majd nemsokára a kriptonhoz fordult. Ekkor két nagy problé­mát kellett megoldania; a krip- ton ipari előállításának techno­lógiáját és a szorosan vett lám­patechnikai kérdést. A kriptont akkor még alig ismerték, a tu­dományos kutatás még csak a múlt század végén fedezte fel, és annyit tudtak róla, hogy a levegőben fordul elő, de köb­méterenként csak 1 milliméter mennyiségben. Bródy a krip- torigyártást az Ajkán felépült gyárban oldotta meg Polónyi Mihály, Theisz Emil és Kőrösy Ferenc közreműködésével a vi­lágon először gazdaságosan. Hogy gyártási eljárásuk meny­nyire gazdaságos volt, azt ta­lán az a tény bizonyítja legjob­ban, hogy a németek literen­ként kettőezer márkáért adták volna az itthoni 17 márkás ön­költséggel szemben. A lámpa­technikai kérdést is sikeresen megoldották, sőt a kripton al­kalmazása miatt a méretek is lényegesen kisebbek lehettek, mint az argon töltésű lámpák­nál. A lámpatest köbtartalma kb. a felére csökkent. A kriptonlámpa 1937-ben je­lent meg először a világpiacon, és mindjárt hatalmas sikert aratott, mert azonos fogyasztás mellett mintegy 14 százalékkal több fényt ad, illetve 6 wattal kisebb fogyasztással adja ugyanazt a fényt, mint az ad­digi legjobb minőségű lámpák. Bródy Imre természettudo­mányos gondolkodásmódja volt az alapja tisztánlátásának, éles logikájának és biztos ítélőké­pességének, amelyek az elmé­leti fizikusnak indult szakem­bert a műszaki kérdések irá­nyába vitték. Az izzólámpa­gyártás legkiválóbb szakembe­révé vált, és minden túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy kripton- lámpája a technika mai fejlett­ségi szintjén is a világ legtö­kéletesebb izzólámpája. Csodálatos szakmai karrierje delén hurcolták el a fasiszták és 53 éves korában, 1944. de­cember 20-án Mühldorfban a hitlerista fajőrület áldozafa lett, mint annyi más milliók. Emlékét nagv művén túlmer noleg a MTESZ egyik tag­egyesülete az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított és évente átadásra kerülő _ 1 950 óta _ Bródy Imre-díi is őrzi. Dr. Bányai Jenő 1974. DECEMBER 19. s I

Next

/
Thumbnails
Contents