Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-03 / 282. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. DECEMBER 3., KEDD Ara: 1 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Az élet minősége Ab ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején, amikor nálunk is előtérbe került a fogyasztói igények kielégítése é* a növekedés problémája, sokan elérendő abszolút mintának tekintették a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelmének imponáló mutatóit Ezek az emberek nem vették figyelembe azokat a strukturális — történelmi, társadalmi, termelési, elosztási stb. — viszonyokat, amelyek a kétségtelen adatok mögött megbújtak. Azonban nekik is ki kellett ábrándulniuk a számok bűvöletéből, amikor 1968 után az úgynevezett jóléti társadalom problémái sűrítve és n világháború óta soha nem tapasztalt élességgel jelentkeztek. Diákzavargások, polgári engedetlenségi mozgalmak, merényletsorozatok, gyorsuló infláció, energiaválság, a hagyományos parlamentáris demokrácia funk- sáóképtelensőge, Watergate-ügy, pucceok és puccskísérletek — és még sorolhatnánk az elmúlt hat7hét év eseményeit. S közben a kapitalizmus nagy ellentmondásai: a társadalmi termelés egyéni elsajátítása, az elosztás aránytalanságai, a végletek szélsőségei, a kultúra áru voltából eredő zavarok — mind megmaradtak. Sőt, úgy tűnik, éppen ezek okozták a válságnak joggal nevezhető helyzetet. Nyilvánvaló, hogy ez a társadalmi-gazdasági modell nem lehet számunkra példa. Természetesen az anyagi alapok, a fogyasztás megfelelő és észszerű arányait és mértékét nem tagadjuk. Azonban a jövő szocialista társadalmát nem lehet «gysíkúan csak az állandóan növekvő magas szintű fogyasztás uralmának tekinteni. Más, ösz- szetettebb és humánusabb oW dalról kell közelítenünk. Nem mx egyszerű mennyiségi növekedés, hanem a minőségi változás felől: az életnek egy magasabb rendű minőségét kell nyújtanunk a versenyben. Erre a mi ideológiailag erősebben motivált, más szóval értékekben sokkal gazdagabb és orientál tabb társadalmunk feltétlenül alkalmasabb, mint az emberi viszonylatokat dologiakká módosító kapitalizmus. Melyek a minőségi életet biztosító, illetve elősegítő tényezők? Anélkül, hogy a kérdést véglegesen megválaszolnánk vagy elérendő mennyiségi mutatókat tűznénk ki, ehelyütt csak néhány fontosabb összefüggésre szeretnénk rámutatni. Feltétlenül ilyen a természeti környezet megfelelő — ahogyan a készülő környezetvédelmi törvényünkben szerepel: „emberhez méltó” — színvonala. A környezeti ártalmaknak (levegő és légszennyeződés, zajártalom stb.) lehető megszüntetése és csökkentése, a zöldterületek, a lakó- és ipartelepek optimális elhelyezése és aránya, az„érin- tetlen” természet megőrzése és fejlesztése, a rekreációs területek biztosítása tartozik ide. Vagyis a feladat a természet ^ijakítá-smi és legyőzése helyett a természet felhasználása, a további rombolás elkerülése és ahol lehet, a károk kijavítása. Csak ilyen természeti környezetben van értelme a társadalmi környezet átalakításának is. Ebben a munkában — úgy hisszük — a kapitalizmus megdöntésével és a szocializmus alapjainak lerakásával (ezen a tulajdonviszonyok átalakításán túl a tökéletesebb szociálpolitikai megoldásokat, az alkotmányosan biztosított létbiztonságot és a kulturális forradalmat értjük) „csak” az alapvető feladatokat teljesítettük. A lényeg, a szocializmus adta lehetőségek kereteinek kitöltése még hátra, helyesebben folyamatban van. Azt mindenesetre újra le kell szögezni, hogy a mi társadalmi modellünk eltérő jellege nem a javak hiányában vagy az alacsonyrendű fogyasztásban van. Mindenképpen biztosítani kell a lehetőséget a társadalom egésze számára bizonyos mennyiségű áru és szolgáltatás megszerzésére. Az azonos vagy jobb minőségű fogyasztási cikkeink strukturális megoszlásának viszont feltétlenül másnak kell lennie. Máshogyan kifejezve: más fogyasztási és szükséglethierarchiát kell kialakítanunk. Olyat, amelyben a magas színvonalon kielégített biológiai igények mellett, nem a megszerezhető tárgyak számának növelése (az extenzív fogyasztás), hanem a kellő mennyiségek elfogyasztása és a kulturális értékek elsajátítása játssza a fő szerepet. Amelyben tehát az értelmes és birtoklásmentes fogyasztás művészetét sajátíthatjuk él. Azaz használjuk és nem birtokoljuk a javakat Ennek kialakítása — ha a tények mögé nézünk, felismerhetjük — szemünk láttára történik: csökken a két véglet, a szegénység és a gazdagság közötti távolság: igyekszünk a luxuskinövéseket lenyírbálni és a pénz tőkésítését megakadályozni. Különböző intézkedésekkel megelőzzük a társadalom szerkezetének ■ megkövesedését és elősegítjük az egyes rétegek mobilitását. Csak az általános jómód, a viszonylag magas életszínvonal és az értelmes sorrendiséget követő fogyasztás — többé- kevésbé mérhető kategóriák — talaján alakulhat ki ez a magasrendű kultúrával telített szocialista életmód és életstílus, vagyis a sajátos társadalmi helyzetű egyének és csoportok mindennapi tevékenységének tartalma és területe, önmegvalósításának mikéntje. Amely nemcsak egyszerűen a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helynek, hanem az ottani örömteli alkotó tevékenységnek is manifesz- tációja. Amely kortól, életkortól, nemtől, érdeklődéstől, a szabadidő-tevékenység és a munkaidő-tevékenység kapcsolatától nem független ugyan, de különbözik minden múlttól, sőt a formálódó-javuló jelentől is, mert a megvalósítandó szocializmus életminősége. Derer Miklós RoszorOzási ünnepség Hámén Kató szülelésének 90. évfordulója alkalmából Hámán Katónak, a munkás- mozgalom mártírjának születése 90. évfordulója alkalmából hétfőn koszorúzás! ünnepséget tartottak a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjában levő urnájánál. Koszorút helyezett el Réti La- josné és Veres József, az MSZMP KB tagjai, továbbá Szabó Antal, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára és Gulyás János, a szakszervezet titkára. A kegyeletes ünnepségen koszorút helyeztek el a nyugati pályaudvar Hámán Kató nevét viselő vontatási telepének szocialista brigádtagjai, továbbá a VII. a VIII. kerületi Hámán Kató úttörőcsapatok tagjai. Részt vettek a koszorúzási ünnepségen Hámán Kató hozzátartozói, egykori barátai és harcostársai. (MTI) MA s INTERJŰ VARGA ISTVÁNNÁ^ A SZEGHALMI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁVAL <3. oldal) • KÉK BORÍTÉK (4—5. oldal) • LOTTŐTARGYNYEREMÉNYEK (C. oldal) • TY-JEGYZET a oldal) • BEMUTATJUK SVÁJC VÁLOGATOTTJÁT <8. oldal) • KERT ÉS HÁZTÁJI (10. oldal) Szotnbaton-yasárnap 15 ezer tonna árut szállítottak Esőben is teljesítetfe a rendkívüli műszak célkitűzéseit a Völán 8.sz. Vállalata Miként arrő8 lapunk vasárnapi, december 1-i számában is hírt adtunk, a Volán 8. számú Vállalat dolgozói az elmúlt hétvégen — szombaton és vasárnap — sem pihentek. November 30-i és december Ti pihenőnapjaikat szombaton csaknem 800-an, vasárnap több mint 600-an áldozták a megyei fuvarozási feladatok végrehajtásának gyorsítására. A rendkívüli műszak részvevőinek helytállására és áldozatvállalására most egyébként különösen nagy szükség volt Az első napon ugyanis 94, a másodikon pedig 196 vasúti vagon gyors útnak indításához kellett a Volán Vállalat tehergépkocsi- vezetőinek és rakodóinak segítséget adniuk jól' ütemezett rakodással és szállítással. Ezen a két napon négy olyan irányvonat is érkezett a megyébe — Békéscsabára, Gyulára, Mezőberénybe és Orosházára —, amelynek nem egykét, hanem tíznél is több vagonját kellett egy időiben kiürítenie a szombaton dolgozó 26 és a vasárnapi 19 rakodógép közül annak a néhánynak, amelyet a vállalat az állomásokra irányított A többi rakodógépre ugyanis isimét a mezőgazdaságnak volt nagy szüksége a hét végén. A mezőhegyes; és a Sarkad: Cukorgyár térségében a rendkívüli műszak két napja alatt 214 pótkocsis szállító jármű csaknem 4700 tonna cukorrépát fuvarozott. A Volán Vállalat szállítási szakembereinek számításai szerint ez jó eredmény nek számít mivel az ismét kedvezőtlenre, esősre fordult idő- járás miatt a gépkocsikat csak 70—80 százalékban lehetett a mezőgazdasági szállításokban kihasználni. Mindenesetre, amíg a gépkor csdpark egyik fele a dűlőutak sarával birkózott a szállítójárművek másik része a vasúti szállításit nemcsak a vagonok gyors kiürítésének és megtöltésének biztosításával segítette. A Volán tehergépkocsijai vállalkoztak arra is, hogy a szállításra váró építőanyagok egy Jer* lentős hányadát — a felhasználóhelyre egyenesen a termelőtől fuvarozzák el. Végül is mintegy 560 tonna építési anyagot szállítottak így „háztól házig” a gépkocsik. A november 30-i 'és december 1-i rendkívüli szállítási műszak Békés megyei eredményeit összegezve kiderül, hogy most szombaton és vasárnap a 8. számú Volán 412, illetve 321 tehergépkocsival csaknem 15 ezer tonnányi árut szállított rendeltetési helyére, jelentős előrehaladáshoz segítve a megye mezőgazdaságát, építő- és építőanyagiparát szállítási gondjainak enyhítésében. A vállalati dolgozökoílektfva pedig — immár túl a második rendkívüli szállítási műszakon is — továbbra is készen áll arra, hogy feladatait, a megye és a népgazdaság érdekében, ha kell, újabb rendkívüli műszakok szervezésével, feltétlenül teljesítse, K. EL r. Képünk a gyulai vasútállomáson készült a rendkívüli szállítási műszak második napján. Szombaton és vasárnap a Volán-gépkocsik összesen mintegy 40 vagonnyi árut szállítottak d az állomásról, Illetve fuvaroztak a vasúti kocsikhoz
