Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
Csütörtökön kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka ' Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa sas alkomány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1971. december 19. napján — csütörtökön — délelőtt 11 órára összehívta. a jövő esztendei költségvetésről | A nap fiírefüip* Pénzművelet és külkereskedelem (Fehér Péter, as MTI hfrma- gyarázója írja:) Az országgyűlés csütörtökön kezdődő, s ebben az esztendőben utolsó, téli ülésszakán — a napirendi javaslat szerint — Á napokban jelentették be, hogy az idén indult új oktatási formában, a szakmunkások középiskolájában máris több mint tizenegy ezren tanulnak. A fiatal szakmunkások körében — azok Kördben is, akik még csupán készülnék erre a lehetőségre — változatlanul nagy az érdeklődés. Szőke Sándor, a Magyar Távirati Iroda munkatársa az Oktatási Minisztériumban kért felvilágosítást az új oktatási forma részleteiről. A képzés célja, hogy a már szakmunkás-képesítéssel rendelkező dolgozóknak korszerű általános műveltséget nyújtson, azaz: hogy lehetővé tegye számukra a középiskolai végzettség, az érettségi megszerzését A tanulmányoknak közvetlenül és közvetetten hozzá kell járulnia a szakmai ismeretek és az önművelés készségének kibontakozásához, Azok a dolgozók, akik az általános iskola nyolcadik osztályát eredményesen elvégezték, szakmunkás-képesítéssel rendelkeznek és munkaviszonyban állnak, beiratkozhatnak a szakmunkások középiskolájába. Ezekkel a követelményekkel összhangban egyedi elbírálás alapján —■ a megyei tanács művelődésügyi osztálya, illetve Budapesten a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya vezetőjének engedélyével — a m unka viszony ban nem állók (például gyermekes anyák, egészségügyi okok miatt otthon dolgozók) is beiratkozhatnak. A szakmunkások középiskolája a dolgozó tömegek iskoláztatása érdekében jött létre, s a sikeres érettségi vizsgával megszerzett bizonyítvány egyértelműen ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint bármelyik középiskolai érettségi bizonyítvány, vagyis: a középfokú végzettséghez körött munkakörök betöltési lehetőségét; megfelelő szakmai gyakorlat után a szakmunkás-bizonyítvány birtokában a technikussá minősítés megszerzését; sikeres felvételi vizsga esetében pedig a felsőfokú oktatási intézményekben való továbbtanulás lehetőségét, A középpontban az általános képzés áll, nem pedig a továbbtanulásra és a technikussá minősítő vizsgára való felkészítés. Az a cél, hogy a beiratkozottak lehetőleg mind elvégezzék a három évet, és érettségi bizonyítványt szerezzenek. A szakmunkások középiskolájának tantervei a szak- középiskolák törzsanyagát tartalmazzák. A tananyag elrendezése olyan: a minden bizonnyal jelentős felkészülésbeli különbségek (életkor és iskolatípus) ne afcoasnaivúr. zavart a tanulóknak. döntenek a képviselők. A törvényjavaslat előkészítésén tíz állandó bizottság munkálkodott, s a tanácskozás-sorozat vitáiban csaknem száz képviselő A tanterv az első évfolyam bevezetéseként minden tantárgyban többhetes alapfogalmi ismétlést, rendszerező áttekintést ír elő. A tanulandó tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia (az első és második évfolyamon), „közgazdasági, állampolgári ismeretek” (a második és a harmadik évfolyamon). Egyelőre néhány kijelölt iskolában a tanulók többségének ,.szakmájához” kapcsolódó tantárgyak (például biológia, elektrotechnika) választható oktatásával is kísérleteznek. A képzési forma megválasztása a jelentkezők igényei, munkakörülményei alapján történik. Lehet: esti (heti háromnapos), levelező (heti egy- vagy kétnapos) ; önálló tanulás (magánvizs- gávaü). A szakmunkások középiskoláinak működési helyét a megyei tanács művelődésügyi osztálya, Budapesten a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya jelöli ki. Az esti tagozaton az oktatás a hét három munkanapján 13— 15 órában folyik. Űjat jelent az, hogy" a tanítási órákon adott szóbeli feleletek, illetve egyéb ellenőrzések (feladatlapok kitöltése, írásbeli dolgozatok) alapján történik az értékelés. Az esti tagozatokon az órák látogatása kötelező. A levelező tagozaton az oktatás heti egy- vagy kétnapos. Az egynapos foglalkozás öt, a kétnapos foglalkozás pedig öt plusz három órás. A tanulók konzultációs (irányító, a tananyag feldolgozását közösen megbasizélő) foglalkozásokon kapnak szaktanári segítséget a tanuláshoz. A tanulmányi eredmények elbírálása beszámolókon, valamint az év végi vizsgán adott szóbeli feleletek, esetleg feladatlapos ellenőrzés, továbbá a dolgozatok eredményei alapján történik. A beszámolókat az év végi teljesítményekbe beszámítják. A levelező tagozatok konzultációs foglalkozásain való részvétel nem kötelező, de az természetesen előnyös és ajánlott. Az önálló tanulás elsősorban azok számára ajánlatos, akik az előírt tantervi anyagból a központilag kiadott ütemtervek alapján, egyéni tanulással vagy az iskola vezetőjének hozzájárulásával vendég-hallgatóként (látogatva az esti, levelező tagozat foglalkozásait vagy a közművelési intézményekben, az üzemekben szervezett előkészítő tanfolyamokat, konzultációs foglalkozásokat) készülnek fel, tanévenként három vizsgaidő- szakban. ők vizsgabizottság előtt tehetnek vizsgát. Vizsgára jelentkezni az iskola igazgatójánál, a választott vizsgaidőszak előtt (június, szeptember és december) egy hónappal kelL kért és kapott szót. Egészében is, részletes, ágazati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és költségvetés összefüggéseit: elmélyült, alapos munkájuk bizonyítéka, hogy a bizottsági üléseken elhangzottakat tartalmazó jegyzőkönyvek terjedelme meghaladja az ezer oldalt. A bizottsági tanácskozásokon egyöntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költségvetés összeállítói gondos, körültekintő munkát végeztek, * az 1975-ös pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvégzésére. Valamennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a megnövekedett feladatok a népgazdaság minden ágazatában nagyobb követelményeket támasztanak a gazdálkodás színvonalával szemben. A bizottságok úgy döntöttek, hogy az országgyűlés téli ülésszakán elfogadásra javasolják a jövő esztendei költségvetésről szó’ó törvénytervezetet. Egyetértő véleményükhöz hozzáfűzték; ha gazdasági fejlődésünknek' az eddigiekhez közel álló ütemét, arányait tartani akarjuk — márpedig ez a cél —, akkor a mvő évi népgazdasági tervnek minden bizonnyal magas követelményeket kell megszabnia. Az előirányzatok teljesíthetők — mint ahogyan azt az MSZMP Központi Bizottságának december 5-i ülésén is megfogalmazták. Ennek érdekében azonban a IV. ötéves terv utolsó esztendejében különös figyelmet érdemlő feladatokat kell végrehajtani. így például növelni kell a népgazdaság részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, különösen a szocialista országokkal való soko'dalú együttműködést kell tovább fejleszteni. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását, elsősorban a kedvezőtlen külső hatások csökkentése érdekében: jobban kell alkalmazkodni a változó értékesítési lehetőségekhez, a belföldi felhasználást jobban össze kell hangolni a források meghatározott bővülésével, javítani kell az állóeszközökkel való gazdálkodást, fokozni az anyag- és energiatakarékosságot, s az élő munka ésszerűbb hasznosítására kell törekedni. A képviselői vélemények így summázhatok: a Magyar Nép- köztársaság 1975-re tervezett költségvetése reális számvetés. Sem a gondokat, sem az eredményeket nem túlzó, de nem is g lebecsülő pénzügyi terv. Gyak- £ ran szóba került: 1975-ben — £ és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a nega- g tívan ható világgazdasági vál- 8 tozásokkal. E Ijedvezőtlen hatá- 3 sok ellensúlyozására a gazda- 3 sági munka hatékonyságának £ céltudatos növelésével, a szoci- | alista országokkal való együtt- 3 működés további elmélyítésével 3 kell törekedni. A kereskedelmi bizottság ülésén hangzott el: 3 széles! .eni kell a piacokat, elsősorban olyan országokban, amelyek számunkra igen fontos alapanyagokkal fizethetnek, £ ugyanakkor szorgalmazni kell, £ hogy a magyar ipar az eddigi- £ éknél is fokozottabb mértékben £ termeljen minden piacon ex- jj portképes árut. Más-más sza- S vakkal ugyan, de a lényeget^- jj kintve valamennyi bizottsági £ ülésen hangoztatták: a jövő évi £ terv eredményes megvalósítá- sának lényeges feltétele, hogy közüggyé váljék a gazdasági jj tartalékok feltárása, hasznosí- jj tása. Ésszerű takarékosságnak £ kell érvényesülnie. Vonatkozik £ ez a pénzügyi forrásokra éppúgy, mint az anyag és ener- £ gia felhasználására. A bizottsági üléseken nem merült fel kiegészítő, módosító ! javaslat (MTI) esolatok egyik alapvető formája az árucsere. Ám az árak nemzet, közi adás-vételét mindig nyomon kíséri valamilyen pénzügyi művelet, a készpénz-fizetés, vagy a hitelnyújtás. Amíg az exportimport tényeivel, híreivel és problémáival nap nap után találkozunk, hazánk nemzetközi pénzügyeiről, pénzműveleteiről ritkábban esik szó. Pedig ilyen jellegű kapcsolataink is szerteágazóak. Elegendő arra utalni, hogy a Magyar Nemzeti Bank a világ mintegy 2000 bankjával, pénzintézetével tart fenn üzleti kapcsolatokat alapító tagja a Baseli Nemzetközi Fizetések Bankjának, a szocialista gazdasági közösség bankjainak, külföldön több magyar érdekeltségű bankfiókja van. A nemzetközi pénzműveletek zöme a külkereskedelemmel, az exporttal és az importtal függ össze; vásárlásaink deviza-ellenértékét a bank átutalja a külföldi pénzintézeteknek, míg az exportból származó bevételeket a külföldi bankok az MNB-nek utalják át Ha intenzívek és hagyományosak a kapcsolatok, mindez jóváírás formájában történik, s csak időnként kerül sor tényleges deviza-átutalásokra, kifizetésekre. Miként belföldön, úgy nemzetközi méretekben is fontos része a pénzügyi kapcsolatoknak a hitelezés, amelynek formái változatosak. A leggyakoribb az áruhitel, amely kisebb méretű üzletkötéseknél fizetési kedvezményt biztosít, nagyobb volumenű rendelések, szállítások esetében pedig 4—5 esztendővel később történő fizetésre, törlesztésre ad módot Korántsem ritka az úgynevezett finánchitel, amikor egy, vagy több bank pénzeszközöket, devizát bocsát a hitelfelvevő rendelkezésére. A belföldi és nemzetközi pénzműveletek egyik sajátos formája a kötvény — az értékpapír — kibocsátása. A finánchitel, a kötvénykibocsátás meglehetősen gyakori a nemzetközi pénzügyi életben. A Magvar Nemzeti Bank a hatvanas évek végén több bank-konzorciumtól vett fel finánchitel®, részben a gyógyszeripar, résziben az alumíniumipar fejlesztéséhez szüksége® berendezések vásárlására, s a hetvenes évek elején nyugat-európai pénzpiacokon bo- csátott ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyeket a Magyarországgal üzleti kapcsolatban levő bankok jócskán túljegyeztek. December első napjaiban a Magyar Nemzeti Bank csaknem egy időben két nemzetközi pénzműveletet bonyolított le. Peru- ben a Ganz-MÁVAG 11,2 millió, a MEDICOR pedig 6,3 millió dollár értékű szállítási szerződést kötött, m a Magyar Nemzeti Baidc ezek finanszírozására, hitelnyújtásra irt alá megállapodást, míg Kuvait- ban 40 millió USA-dollár névértékű nyolcéves lejáratú, 10,5 százalékkal kamatozó kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátásból származó pénzeszközöket az MNB exportbövítő beruházások finanszírozására kívánja fordítani. E pénzügyi műveletnek tSbto figyelemre méltó vonása van. Korábbi két kötvény-kibocsátásunkban nyugati bankkonzorciumok vállaltak szerepet, ezúttal egyetlen olajtermelő arab ország egy pénzintézete, a Kuvait International Investment Company volt a kibocsátó, azaz a hitelnyújtó pénzintézet. Ebben a tényben egyidejűleg tükröződik Magyarország és jegybankjának bonítása — nemzetközi fizetőképessége — és az olajtermelő országok — jelen esetben Kuvait — növekvő szerepe a nemzetközi pénz- és kötvénypiacon, az értéktőzsdén. Az értékpapírból, <1 kötvényből ugyanis oly módon lesz konvertibilis deviza, fizető- eszköz, hogy a kibocsátó bank a kötvény névértékére hitelt nyújt, a kötvényeket pedig az értéktőzsdén forgalomba hozza, elhelyezi üzleti partnereinél, azaz eladja. Ily módon minden kötvényügylet sikerében a kiibocsáttatő — jelen esetben a magyar állam, a Magyar Nemzett Bank — és a kibocsátó —- ezúttal a káva! ti pénzintézet — jó hírének, szerepe van. GaramvMfftft Tstvim II Nysrgesújfalai Magyar Viscosagyár, az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz vegyipari szakmunkásokat, férfi és női betanított és segédmunkásokat. Jöjjön dolgozni e Duna menti nagyüzembe, Nyergesújfalura? — KORSZERŰ, AUTOMATIZÁLT, KLIMATIZALT ÜZEMEK, — MODERN VEGYIPARI TECHNOLÓGIA^ — BIZTOS MEGÉLHETÉS, KITŰNŐ SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG, — KORSZERŰ MUKK ASSZ ALLAS, — továbbtanulási, kulturális Es SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK. Jelentkezés: mindennap 7—14 óráig. Nyergesújfalun (Komárom m.) a Magyar Vtaeosagyiar munkaügyi főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2538 Nyergaújtata Pl: L Mit kell tudni a szakmunkások szakközépiskolájáról! Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója A nemzetközi gazdaság kap-
