Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-17 / 294. szám
Kiskertek növényvédelme As 1974. évi növényvédelmi | tevékenységünk egyik legfon-1 tosabb feladata a szórványgyümölcsösök, házikertek, üdülőtelkek és háztáji területek növényvédelmi színvonalának növelése volt E célból a megyei növényvédő állomások íeladattervében ® következők szerepeltek: — A propagandatevékenységnek. ki kell terjednie az egyéni termelők növényvédelmi munkájára, különösen az árutermelők körében. — A házikerti, háztáji és szórvány területek növényvédelmének elősegítése érdekében a növényvédő állomások szakemberei teremtsenek kapcsolatot az üzemi növényvédelmi szakemberekkel is, akik egy- egy község területén hathatós segítséget nyújthatnak. — Fokozott gondot szükséges fordítani a kertvédelmi társulások működésére, a kisgép- cs a kis csomagolású növényvédő-1 szer-ellátásra. — Gondoskodni kell, hogy a kertvede.mi társulásom helyiségében vagy a kiskertek környezetében hirde.őtáblán legyen kifüggesztve a permetezési javaslat. A MÉM Növényvédelmi Központ megállapította, hogy • megyei növényvédő állomások propagandamunkája és hatásági tevékenysége igen előnyösen hatott a házikertek és üdülő.elkek növényvédelmére. Az üzemi növényvédelmi szakemberek egyre nagyobb gondot fordítanak a saját ültetvényeikre is közvetlenül veszélyes, elhanyagolt házikertek és szórványgyümölcsösök fokozottabb védelmére. Az egész ország területén élénk az érdeklődés a kertbarátmozgalom (kertbarát-szövetkezetek, klubok, kertművelő szakcsoportok stb.) iránt, amely alkalmassá vált a növényvédelmi tevékenység tudatos és szervezett keretek között való irányítására is, A megyei növényvédő állomások idejében felismerték a kertbarátmozgalom jelentőségét és annak megszervezésében, munkájában kezdettől fogva részt vesznek. Mintegy 300 kertvédelmi társulás működik jelenleg az országban (például Borsodban 57, Veszprémben 42, Szolnokon 27, Baranyában 22, Hevesben 19, Csongrádban 17, Pestben 14, Békésben 11). A felsorolásban nem szereplő megyékben a kertbarátok körének száma 10 alatt van. Ezekben — mint például Hajdú, Tolna, Vas, Győr, Fejér megyében — más módon: szakelőadásokkal, vándorkiállításokkal, növényvédelmi felhívásokkal, bemutatókkal, a megyei sajtóban való szakmai tájékoztatásokkal segítik a szakpropaganda-munkát az időszerű növényvédelemről. Szabolcs megye speciális helyzetére (az export almatermelésre) tekintettel a házikertek és háztáji területek növényvédelmi ÍR BÉKtsmWjS^r 1 m, wmwmm n. munkálatainak szakmai Irányítását a termelőszövetkezetek vállalták, és végzik, a növényvédő állomás előrejelzése alapján. A megyei növényvédő állomások nagyon előnyösen használták fel a sajtót, a rádiói és az egyéb nyilvános propaganda- eszközöket e munkában. Az idén csaknem ezer szakelőadást, bemutatót és kiállítást tartottak, illetve azok szervezésében jelentős feladatokat vállaltak a megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében. Nagy szerepet szántunk az idén a kertvédelmi társulások, az üdülőtelkek és házikertek környezetében — elsősorban a telkeket megközelítő utak végeinél — felállított növényvédelmi hirdetőtábláknak. Az a célunk, hogy e táblákon hetenkénti ismétléssel, rendszeres, időálló, tehát friss növény- véde'mi tanácsokat nyújtsunk a kiskerttulajdonosoknak. Ezek már eddig is igen hasznosaknak bizonyultak a beszerezhető szerek kiválasztása, a permetlé szakszerű elkészítése (a kever- hetőség töménység, óvó rendszabályok betartása) szempontjából. A megyei növényvédő állomások közül elsősorban Pest, Szolnok, Fejér, Csongrád, Borsod, Zala, Békés, Komárom, Nógrád megyében ismerték fel a kerttársulások, valamint a kiskertek környezetében működtető hirdetőtáblák szerepét és jelentőségét A házikertek, szórványgyümölcsösök, valamint az üdülőtelkek növényvédelmi munkálatainak szervezettebbé tétele lényegében azt célozza, hogy biztosítsuk a szakszerű védekezést és ne kelljen a növény- védelmet elhanyagoló tulajdonost hatósági intézkedéssel (felszólítással, a közérdekű védekezés elrendelésével, szabálysértési feljelentéssel) a kötelező védekezés végrehajtására kényszeríteni. A megyei növényvédő állomásoknak továbbra is elsőrendű feladatuk a kertvédelmi társulások munkájának elősegítése, a szórványgyümölcsösök, házikertek, üdülőtelkek és háztáji területek jobb növényvédelmének szervezése, Koronaritkítás, törzsápolás A fa koronája akkor tölti be szerepét — akkor terem sok és jó minőségű gyümölcsöt —, ha olyan ritka, levegős, hogy a napfény kellőképpen éri a teljes termőfelületet. A gyümölcsfák többsége hajlamos a felkopaszodásra. Az ilyenek termőrészei a korona felületén helyezkednek el s a korona belseje „üresen” marad. A koronaritkítás célja a termőfelület növekedésének szabályozása, egyensúlyban tartása, oly módon, hogy a korona belseje és az alsó tartóágak is elegendő napfényt kapjanak. Az ilyen koronában a permetezés is hatékonyabb. Ha a fiatal fákat helyesen alakítottuk, akkor idősebb korukban- sem kell a koronából mást eltávolítani, mint az elhalt, beteg, törött gallyakat, ágakat, továbbá a nagyon lehajtókat, sűrűn állókat, a befelé növőket és amelyek egymást keresztezik, dörzsölik. A fiatal korban elhanyagolt fák esetenként nagyobb beavatkozást igényelnek. Az ilyen koronát nem egyszerre, hanem részletekben — két—három év alatt — kell megritkítani. Tartsunk mértéket, mert ha a koronából sok gallyat, ágat távolítunk el, az táplálkozási zavarokat okoz, és a fa sok faty- tyúvesszőt hoz. Inkább egy ágat vágjunk le, mint sokgaly- lyat vagy vesszőt. Minden eltávolítandó koronar észt, ágat tőben kell lefűrészelni — a fán ne maradjon vissza csonk. A kiemelkedő ágrészt ugyanis a sebhegesztő szövetek nem képesek beborítani és begyógyítani. Ennek az lesz a következménye, hogy ott a fa korhadni kezd. és °d- vas lesz. A simán, tőből levágott ágak helyét viszont már a myág folyatnám benövik a friss ' szövetek, s a seb bezárul, szinte nyomtalanul eltűnik. Óvatosan kezeljük és irányítsuk az erőszakos metszés vagy szakszerűtlen trágyázás hatására keletkeze .t égnek törő íaty- tyúvesszóket. Ha ezek túl vastagok, akkor ne tőből metsz- szük ki, hanem mintegy 30 centiméteresre vágjuk vissza. A rajtuk fejlődő oldalhajtások majd fokozatosan átalakulnak termőrészeké. Ha tőből távoli- tanánk el e nagyon virulens képződményeket, akkor helyükön még több vízhajtás fejlődne, es ezek menthetetlenül besürűsítenék a koronát. Minden sebet, amelyet a ián ejtettünk, oLóviasszal főzött kátránnyal vagy világos színű fémmentes otajfestékhel kenjük be. Ezzei a sebeket megóvjuk a fertőzéstől és gyorsan behegednek. A helytelen kezelés során keletkezett odvakat az élő részekig tisztítsuk ki, s ha nagyobbak, mintsem ezt a fa be- nőhetné, gipsszel vagy cementhabarccsal tömjük be. Az idősebb fák törzsén és a korona vastagabb ágain vastag héj kéreg keletkezik. A kéregrepedések között különböző élősködők: rovarok áttelelő petéi, lárvái, bábjai, valamint a gombabetegségek spórái élnek. A lehámló kérget fakaparóval tisztítsuk le, majd drótkefével keféljük meg, vigyázva arra, hogy a fa élő részeit ne sértsük feL A fák tisztogatása után a ka- parékot és a levágott ágakat távolítsuk el, és mielőbb semmisítsük meg, hogy ezzel is elejét vegyük tavasszal a betegségek, kártevők terjedésének, Az alapos faápolás, a korona rendben tartása már fél eredmény a növényvédelem szem-! pontjából A szőlő fedése, téli takarása Amikor a hőmérséklet tartósan —15—20 C-fok alatt marad, a fagy a szőlőben is nagy károkat okozhat. Ilyenkor nemcsak a növény rügyei, hanem vesszői, sőt a tőke idősebb részei is elfagyhatnak. Különösen nagy pusztítást okozhat az erős, hosz- szan tartó fagy a hagyományos, alacsony művelésű alföldi szőlőkben. Ennek elkerülésére feltétlenül fedjük a szőlőnket! Már csak azért is igen fontos ez az idén, mert számos helyem a vesszők nem értek jól be, s ezeket még hamarabb károsítja a fagy. A fedéssel jól megvédhetjük a tőkefejeket, a jövő évi csapokhoz szükséges vesszőket, a szálvesz- szpket és természetesen a rügyeket. A munkát feltétlenül a fagyok beálltáig végezzük el. Kapával, nagyobb területen foga- tos fedőekével takarhatunk. Az idősebb szőlőben bakháta- san fedjünk. Lehetőleg csak szikkadt földdel takarjunk, mert a vizes növeli a rügypállás veszélyét. A rövid csapos metszésű tőkéket 4—5, a hosszú csaposakát 6—8 alsó rügyig fedjük be földdel. A szálvesszőzött vagy Guyot-művelésű tőkék több vesszőit fektessük le kis árokba, és fedjük be ezeket A magas művelésű szőlő biztosítócsapját — ha hagytunk —■ feltétlenül takarjuk be. Több magas művelésre alkalmas fajta érzékenyebb a fagyra —, Ilyen például a Pannónia kincse, a Cardinal, a Szőlőskertek királynője. Ezek törzsét éa karjait újság- vagy csomagolópapírral kötözzük be. Műanyagot fóliát ne használjunk, mert alattuk könnyen kipállhatnak a rügyek. Az új telepítésű szőlő tőkéit elegendő felkupacolni, vagyis kis földhalmokat húzzunk a tövűk köré. Fedéskor mindig arra törekedjünk, hogy a föld a tőke külső és belső oldalát egyformán beborítsa, mert csak így véd majd a bakhát és a kupacolás megfelelően. Sz. r. A fogyasztói árak alakulása vidéken Egyes vidéki városok szövetkezeti kereskedelmének zöldség-gyümölcs piaci árai november 29—30-án kg-onként a következők voltak: Kecskemét: burgonya 3,50— 2,70, vöröshagyma 4,50, fokhagyma 24, fejes káposzta 2, kelkáposzta 2,80, karfiol 13, zöldpaprika 10—20, paradicsompaprika g,50, cseresznyepaprika, füzér 14, sárgarépa 3, gyökér 7,60, karalábé 2,50, zeller 6, cékla 2, sütőtök 1,50, feketeretek 10, paraj 6, sóska 6, fejes saláta db 1,60, alma 6—3,20, körte 12—9,60, gesztenye 24, héjas dió 14—11, száraz bab 30—22, savanyú káposzta, hordós 6, étkezési mák 58, dióbél egységesen 70, tojás db 2,20l Eger: burgonya 3,50—2,70, vöröshagyma 4,50, fokhagyma 24, fejes káposzta 2,40, vörös-; káposzta 4, kelkáposzta 4,40, karfiol 12, paradicsompaprika 10,50—4, torma 20, sárgarépa 3,50, gyökér 8,60, karalábé 3,20, zeller 6,50, cékla 3, sütőtök 2,50, feketeretek 3, paradicsom 28, tejes saláta db 1,50, zöldhagyma csomó 2,50, alma 6—3,60, körte 8—7, száraz bab 25—16, savanyú káposzta, hordós 8, étkezési mák 58, dióbél egységesen 65, tojás db 2. Debrecen: burgonya 3,50— 2,70, vöröshagyma 4,50, fokhagyma 24, fejes káposzta 2,40, vöröskáposzta 4, kelkáposzta 4—3, karfiol 7,60, paprika 4» torma 18, sárgarépa 3—1,50, gyökér 7,60, karalábé 2,80, zeller 6—5, cékla 2—1,20, sütőtök 2—1,60, feketeretek 4—3, paradicsom 30, alma 5—2,70, kört* 9,60—6,60, naspolya 8,50, száraz bab 24—19, savanyú káposzta, hordós 6, étkezési mák 60, tojás db 2,10. Szeged: burgonya 3,50—2,19, vöröshagyma 4,40, fokhagyma 12, fejes káposzta 1,50, vöröskáposzta 2,80, kelkáposzta 3, karfiol 9,80, sárgarépa 2, gyökér 7, karalábé 1,20, zeller 7— 5,60, cékla 2, sütőtök 1,20, feketeretek 2,80, paradicsom 28, fejes saláta db 1,50, alma 3,20, körte 5,60, savanyú káposzta, hordós 5,60, tojás db 1,90. fll mezőgazdasági szakirodalom hónapjának előkészületeiről A mezőgazdasági könyvhőnap országos szervező bizottsága a közelmúltban megbeszélést tartott az 1975. évi könyvhónap előkészítéséről és az 1974. évi tapasztalatokról. Dr. Sárkány Pál, a szervező bizottság elnöke méltatta az idei rendezvénysorozat eredményeit, a kiadók, a terjesztő vállalatok, a bolti alkalmazottak, a könyvtárak és a különböző társadalmi szervek szerepét ezek elérésében. A Mezőgazdasági Kiadó könyvhónapi előkészületeiről Gallyas Csaba irodalmi vezető számolt be. A kiadó gondozásában 25 könyv jelenik meg, közel 260 ezer példányban. Három mű foglalkozik a mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetke-; zetek korszerű szervezésének és vezetésének kérdéseivel, öt új kiadvány, a növénytermesztés, a növényvédelem, a gyepgazdálkodás, a szállítás-rakodás, valamint az öntözés géprendszereiről tájékoztatja az olvasókat. Az állattenyésztés témaköréből nagy érdeklődésre tarthatnak számot a megjelenő állatorvosi belgyógyászat és a nagyüzemi Juhászai a nagyüzemi sertéstartás technológiájának szakkönyvei. Régi hiányokat pótolnak az új kertészeti tárgyú művek, többek között a fólia alatti termesztés tudnivalóit ismertető kiadvány, a kertészet kézikönyve, a kertbarátok könyve. Az eddigi gyakorlathoz híven a Mezőgazdasági Kiadón kívül más kiadók is szerepeltetnek új műveket az ünnepi könyvlistán, a témakör a műszaki tárgyú kiadványoktól kezdve az irodalmi szociográfiáig bővül. A szervező bizottság hasznosnak ítélte az író-olvasó találkozók, szakelőadások rendezését, mert nagymértékben hozzájárulnak annak tudatosításához, hogy a szakirodalom ismerete ma már nélkülözhetetlen a termelő- munkában, a szaklapot, a szakkönyvet termelőeszköznek kell tekinteni. Most fokozottan törekedni kell arra, hogy a művelődési osztályok és könyvtárak mellett a tsz-szövetségek és az állami gazdaságok igazgatóságai segítségével közvetlenül az üzemek ts szervezői legyenek a k&BjrvhfotiM rendezvényeknek.
