Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-17 / 294. szám
t w I DDOMANY ECHNIKA I Mitől sárgul a gyapjú? Spirálházas őriáslurbinák egyenként 300 ezer kW-os, A napfény hatásának kitett gyapjúhoLmiik egyes esetekben meigsárgulnak. máskor pedig ki- fehérednek. Kali tornái kutatók megállapították, a kétféle elváltozás attól függ, hogy milyen hullámhosszúságú fénysugarak érik a gyapjúanyagot: a szemmel átható fény fehéríti a száraz gyapjút, az ibolyántúli fény megsárgítja. A sárgulás azért következik be, mert a 300—100 angstrom körüli fotonok élég energiával rendelkeznek ahhoz, hogy áttörjék a gyapjú molekuláris kötéseit. Ezáltal megnövekszik a kék fényt „előszeretettel’' elnyelő anyagok mennyisége (ha ugyanis a látható színképből a kék fény kiiktadódik, alkkör a visszavert fény sárgásnak látszik.) A természetben az anyagok örökös körforgalmát tapasztalhatjuk. A tengerben is érvényesül ez a szabály, s az ott élő állatok, növények és mikroszervezetek anyagcseretermékei és elpusztult testmaradványai zömében a tengerfenékre hullanak. kisebb része táplálékul szolgálva újra az élelmi-lánc anyagkörforgalmába kerül. Az anyag körforgalmával foglalkozó tudományág, a biogeokémia adatai alapján eddig feltételezték, hogy a tengerfenéken felhalmozódó szerves hulladékot a mikroorganizmusok nyomban, alkotóelemeire bontják, s ezzel annak feltáródását és újbóli hasznosulását körforgalmát ismét elindítják. A fehérítő hatás más módon jön létra A magasabb hullámhosszon a fotonok nem rendelkeznek elég energiával a gyapjú vegyi kötéseinek megbontásához, de ahhoz igen, hogy változásokat idézzenek elő és ezáltal hatástalanítsák a fehér fényt elnyelő anyagrészeket Ilyen módon a fehér fény fotonjai — elnyelődés közben — egyben elnyelik magát az. absaorbeálót is. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy ez a jelenség minden hullámhosszon végbemegy, tehát a kék fény kékebbé teszi a gyapjút a zöld fény pedig zöldebbé. Mindez nemcsak a gyapjúnál, hanem más, hozzá hasonló felépítésű anyagnál is bekövetkezik. lett a kontrollként tárolt minta. Az eredményeik arra engednek következtetni, hogy a tengerfenékre csak a nehezen lebontható szerves anyagok (kitin, cellulózé) jutnak lo, a könnyebben lebontható hulladékok a lassú süllyedési sebesség (kb. 1 km/l év) miatt a vízben lebegve elbomlanak, vagv felhasználódnak. A tengerfenék „szemétjének” sorsa feltehetően az ott élő mélytengeri puhatestűek emé-z_ tőtrakitusára nehezedik. Ezek ismeretében különösen megfonto- landók az ipari szennyvizek tengerbe bocsátásának távlati következményei. Regenerált színesfémek Földünk ásványi eredetű nyersanyag-ellátottsága m® sokat vitatott, izgalmas probléma. A szükségletek gyors ütemben — évenként mintegy 5 százalékkal fokozódnak. Ha feltételezzük, hogy ez a növekedési arány a jövőre nézve is igaz, akkor a kereslet 14 év leforgása alatt megkétszereződik. Különböző sötét jóslatok láttak napvilágot a készletek kimerüléséről. De ha a fogyasztás emelkedése rendkívül elgondolkoztató is, nincs különösebb okunk a pesszimizmusra. A földkéregben a 200 méter mélységig található és a tengerek mélyén levő fémtartalékok a jelenlegi éves bányászati termelési volumenek több milliószorosát alkotják. Nem közömbös azonban, hogy milyen áron jut majd hozzá az emberiség az érckincshez, menynyibe kerül a kitermelt és feldolgozott fém. Már napjainkban is, amikor a viszonylag nagy fémtartalmú érclelőhelyeken folyik a bányászat, fontos szerepet játszik a fémek újbóli hasznosítása, a regenerálás. Tény, hogy ma az Egyesült Államokban felhasznált ólom 50 százaléka, a réz 40 százaléka, a horgany és az alumínium 25 százaléka regenerált. Még a nyersanyagókban rendkívül gazdag Szovjetunióban is a szükséglet 30—35 százalékát fedezik a színesfémek begyűjtésével és a hulladékok feldolgozásával. E tendencia nagyon is érthető, hiszen az ún. másodlagos fémben jelentős érték testesül meg, amit korábban feltárására és kohósítá- sára fordítottak. Ha számításba vesszük, hogy a másodlagos fém újbóli feldolgozása 2—3-szor kisebb költségeket igényel, mint az elsődlegeseké, és hogy az emberiségnek a jövőben egyre kisebb fémtartalmú ércekhez kell nyúlnia, könnyen belátható a színesfém-hulladékokkal való tervszerű gazdálkodás szükségessége és előnye. A Szovjetunióban, az Arai-tóba ömlő Amúr-Darja egyik mellékfolyóján, a Vahson épül Bel- ső-Azsia legnagyobb vízierőműve, a 2700 megawattos nureki vízierőmű. A Vahs vizének felduzzasztására 317 méter magas gátrendszert építettek a Puliszan- ginszk-szorosban. A gátrendszerbe hat év leforgása alatt mintegy 62 millió köbméter földet, követ, agyagot és betont dolgoztak be. Az erőműbe kilenc darab, szintkülönbség hasznosítására alkalmas vízturbinát és a hozzá kapcsolódó generátort építenek be. A turbinákhoz a víz hat méter átmérőjű (0 ejtőcaövön át jut el. Teljes elkészülte után a nureki vízierőmű 12 milliárd kWé villamos energiát termel majd Az erőműóriás termelte vili» mos energiát nagy feszültsége távvezetéken Taskentbe, Andi-, zsánba és az Éhség Sztyeppéra vezetik el, de bekapcsolják az országos közép-ázsiai körvezeték- rendszerbe is, amelyen át az európai energiarendszer is részesül belőle. Szeméttelep a tenger mélyén Újabban — mélytengeri kutató búvárhajók segítségével végzett vizsgálatok tanúsága szerint azonban — a mikroorganizmusok lebontó munkája nagyon lassú és gyér. így a szerves hulladékok körforgalma csalmem megakad. Az erre vonatkozó megállapításra az adott lehetőséget. hogy az „Alvin” nevű kutató búvárhajó bajba jutott, s mentése közben 1600 m mélységben sikerült megfigyeléseket végeznie. Kiderült, hogy a tengerfenék a szerves hulladékok olyan szeméttelepének tekinthető, amelyben a -felhalmozódott fehérje* és keményítőtartalmú tápanyagok nagyon csekély mértékben bomlanak el. Ezt az első megfigyelést azután a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet muka társai tüzetesebb vizsgálatokkal is megerősítették. Ez újabb kérdéseket vet fel a tenger ökológiai területén. A tudományos vizsgálatok e téren megélénkültek, Az Alvin kutató búvárhajó ismét szolgálatba lépett. s most már 1830 ‘m mélységbe sterilizált fát, papírt, keményítőt és zselatint helyezett a tenger mélyére, majd egy év múlva megvizsgálták a mikroorganizmusok lebontó tevékeny, ségét. A laboratóriumba visszavitt minták analízise egyértelműen azt igazolta, hogy a tengerfenéken az anyag háromszor olyan lassan bomlik egy év alatt, mánt hasonló atmoszféra- nyomás és vízhőmérsóklet melum» wjchnwm u. Robbantás nélküli olajkutatás- & vcv' %>< A tenger alatti olaj- és földgázlelőhelyek hollétét eláruló szeizmikus hullámokat robbanótöltetekkel szokták létrehozni. E módszernél most sokkal „kíméletesebb” eljárást dolgoztak ki szovjet kutatók. A képen látható berendezés segítségével sűrített levegővel keltik a geofizikai kutatások céljára ugyancsak megfelelő szeizmikus hullámokat Ai így keltett hullámok nem jelentenek veszélyt"» vizek élővilágára, még a halivadékokra sem. A Szovjetunió vizein megtiltották a robbanótöltetek segítségével végzett geofizikai kutatást és ennek az új módszernek alkalmazását írták elő. A tenger alatti olaj és főldgás utáni kutatás egyre nagyobb Intenzitással folyik világszerte, nem Is eredménytelenül. Főként a part menti és partközeH kontinentális sáv Ígér további gazdag lelőhelyeket. Olcsó gyémánt A kaliforniai egyetemen új et járást dolgoztak ki és szabadalmaztattak titánkarbid előállítására. A titánkarbid ugyanolyan, kemény, mint a gyémánt, de vagy ezerszer olcsóbb, így he lyettesíthetl az iparban a gyémántot a különféle csiszolás! ét vágási műveletekben. Hangszerek vizsgálata A hangszerek világszerte naje kultúrértakeskert képviselnek. Csehszlovákiában n hangszar gyártás több száz éves múltra tekint vissza. Mivel a hangszerek hangtuLajdonságai iránti igény az utóbbi időbért erősen megnőtt, szükségessé vált a hangszerek tulajdonságainak tudományos megismerése ém vizsgálata. E téren az akusztika és elektronika mellett legújabban a lézersugarakat is felhasználják, a holografikus interferometria for májában, A lézeres eljárás gyors segítségével pontosan észlelhetők a fűrészelt hangszerkorongok belső feszültségei Ez a módszer természetesen gazdasági megtakarításokat is eredménye zett Ez jelentős szempont, mied az olyun fa-alapanyagokban, melyekből jó rezonanciájú hang. mer készíthető, nagy hiány nur
