Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-17 / 294. szám
Vttég proletárját, egyesüljetek! A MEGYÉI PÁRlftl ZQ7 TSÁG ÉS A MECItl TANÁCS LAPJA 1974. DECEMBER 17« KEDD Ara: l forint XXIX. Évfolyam, 294. szám Huszonöt éves a Közlekedéstudományi Egyesület Ünnepi elnökségi ülés Békéscsabán Propagandisták, agitátorok tájékoztatója Tegnap, 1974. december 18-án * Magyar Szocialista Munkáspárt propaganda- és agitációs aktivistáit Békéscsabán dr. Mafia Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese időszerű politikai feladatokról tájékoztatta. Dr. Móna Gyula elvtárs kitért a szocializmus építésének időszerű feladataira, miközben hangsúlyozta az elméleti, az ideológiai, a politikai kérdések nagy jelentőségét. Hangsúlyozta a szocialista társadalom jellemvonásai erősítésének szükségességét s az azok éllen ható jelenségek visz- ■zaszorítását A kiindulópont mindig az legyen — mondotta —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Amint amH már beszámolnunk, a Forgácsolószerszámgyár békéscsabai gyáregységében december 14-én teljesítették éves alaptervüket. Ez forintban kifejezve annyit jelent, hogy eleget tettek a 213,6 millió forintos termelési tervüknek. Most, az év hátralevő időszakában is teljes kapacitással folyik a termelés, hogy teljesíteni tudják a hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója, valamint pártunk XI. kong- , resszusa tiszteletére vállalt há-1 Tegnap, december 16-án, a Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyei Szervezete ünnepi elnökségi ülést tartott Békéscsabán, a KISZ-táborban az egyesület fennállásának 25. és a Békés megyei szervezet megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. Réstt vett az ülésen Sólymos János, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkárhelyettese, dr. Sajti Imre, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője, Vándor Pál, a volán Vállalat igazgatója. Az ülést Boros József, az egyesület társelnöke nyitotta meg. A Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyei Szervezete 1959. november 22-én alakult meg. Az iránta való érdeklődést mi sem jellemzi jobban, hogy míg 1965-ben még csak 54 tagja volt, ma már 174-en vesznek romszázalékos tervtúlteljesítést. Tegnap, hétfőn a kora dél- j utáni órákban műszakváltáskor j rövid házi ünnepség keretében adta át Hugyecz László üzemvezető az elkészült kétmilliomodik esztergakést. Bakó Ignác, a gyáregység igazgatója elismerő szavakkal köszönte meg a gyáregység dolgozóinak egész é *i lelkiismeretes munkájukat, és reményét fejezte ki, hogy a még hátralevő időszakban teljesíteni fogják a 3 százalékos plusz felajánlást is. részt mimikájában. A szervezet négy — szállítmányozása és fu- varozásszervezési, vasúti, közúti, valamint közlekedés gazdasági és közlekedésjogi — szakcsoportban fejti ki munkáját. Tevékenységük különösen az utóbbi öt esztendő alatt szélesedett ki és a tagok, valamint a szakcsoportok élénk szakmai életet alakítottak ki. 1969-ben többek között részt vettek a műszaki fejlesztési hetek előadássorozatán. 1970-ben Szabó Lajos, a KPM főmérnöke tudományos munkát készített, „Tanulmány Békés megye közlekedés-ellátásának javítására” címmel. Tevékenyén részt vettek az árvízvédekezés szállítási feladataiban, aminek elismeréseként többen kaptak kormány- kitüntetést. 1971- ben a „100 éves a békéscsabai vasúti csomópont” kiállításán, előadásain és vetélkedőin több mint 800-an vettek részt. Egy másik nagy sikerű rendezvényük volt „A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának tapasztalatai Békés megyében” című előadás, amelyen 250-en vettek részt. 1972- ben többek között köny- nyűgépkezelői tanfolyamot tartottak, amelyen 21-en vizsgáztak le sikeresen. Ez évben is több figyelemre méltó előadást, vetélkedőt tartottak és jelentős tanulmányok születtek. Többek között háromnapos tanácskozást tartottak a megyeszékhelyen a vasúti balesetek elemzéséről. Előadás volt a nemzetközi útügyi megállapodások egyes kérdéseiről, és rendeztek egy KRESZ-vetélkedőt, melyen több mint 100-an vettek részt. Két tanulmány készült .,A kamionforgalom hatása a 44-es számú útra, különös tekintettel a gyulai határátkelőhely ten- gelysúlymérő állomására”, valamint a pósteleki hídszerkezet te-, herbírására vonatkozó tanulmány. * Mindezek a tanulmányok és az ismeretterjesztő előadások jelentősen segítettek megyénk közlekedési problémáinak megoldásában, ezeket a megye és a város közlekedésével foglalkozó intézmények hatékonyan használják fel munkájukban. A beszámoló után Sólymos János átadta Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter megbízólevelét a megyei szervezet új elnökének, Vándor Pálnak. A december 11-án megrendezett központi ünnepségen vette át Szabó Lajos, a Közlekedés kiváló dolgozója, Vándor Pál, a Közbiztonságért Érdemérem arany fokozata, Molnár Imre nyugalmazott rendőr alezredes pedig az egyesületi ezüstérem- kitüntetést. Többen kaptak jő munkájukért pénz- és tárgyjutalmat. B. O. Fenyővásár közeledik a karácsony Elkészült a 2-milliomodik esztergakés A napokban megjelentek az utcákon a fenyőfaárusok. De vajon lesz-e elég fenyőfa? Erről érdeklődtünk a Békés megyei Tanács kereskedelmi osztályán, Kovács Györgytől, aki arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt években 59—60 ezer darab fenyőfát hozott forgalomba a kereskedelem. Az idén csupán 53 ezer darabot szállítanak a termelőegységek, ám ez nem is lenne baj. Sokkal nagyobb gondot jelent, hogy a fák nagy része erdei fenyő, ami bár olcsóbb, nem elég formás, s ezért nem nagyon szeretik a vásárlók. A méretei sem megfelelőek, hiszen egy méteren alul csak nagyon kevés lesz. A közkedvelt lucfenyőből is hasonló a helyzet, hiszfen előreláthatóan 140—160 centi- méteresek érkeznek ebből a fajtából az üzletekbe s a fenyőárusokhoz. (Fotó: Deaaény) Szellemi vetélkedő a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai művelődési háza hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére és a művelődési otthon jellegű intézmények megalakulásának 25. évfordulója jegyében négyfordulós szellemi vetél- kedősorozatot rendezett, melyre 87 szocialista brigád 1300 tagja nevezett be. Az első három forduló levelező formában történt. Ennek eredménye alapján 11 brigád került a döntőbe, melyet szombaton, december 14-én tartottak meg. A vetélkedőn történelmi, irodalmi, földrajzi, művészeti jellegű, valamint a magyar—szovjet baráti kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket tettek fel. A döntő színvonalát emelte, hogy a zenei kérdésekre a Szegedi Nemzeti Színház operaénekesei által előadott operarészletek alapján kellett a választ megadni. Ugyancsak kiemelkedő élményt nyújtott Balázsi Gyulának, a békéscsabai Jókai Színház művészének a versmondása. A vetélkedőt végül is a békéscsabai cserépgyár Elektron villanyszerelő szocialista brigádja nyerte meg, amely 8 ezer forint pénzjutalomban részesült. Második lett a Jambrik József irodai, harmadik pedig a Március 8. irodai szocialista brigád. A döntőbe jutott valamennyi brigád jutalmat kapott Szervezés — demokratikusan Ha valaki figyelemmel kíséri . politikai, társadalmi, gazdasági életünk folyamatának legjellemzőbb ismérveit, gyakran tapasztalhatja, hogy életünk egészét áthatja a teljesebb demokrácia igénye, növekvő lehetősége, munkánkat pedig az erre való törekvés. A jelenség természetes, hiszen a demokrácia a szocializmus létformája. Teljességéért küzdünk évtizedek óta, tesszük ezt a jövő távlataiban is, mert a társadalom működésében a tudatosan szervezett demokráciának párosulnia kell az ember azonosulásával, azzal a beláő folyamattal, amely a demokráciát saját, természetes, létezési, cselekvési formákká teszi. S éppen ez a sokoldalú, az embertől is sokat igénylő feladat mutatja a folyamatosság szükségességét, » ma és a jövő feladatait is. Mai tapasztalataink arra hv-' tenek, hogy a legaktuálisabb, legégetőbb feladatainkban sem léphetünk sikeresen előre a demokrácia fejlesztése, kiteljesítése nélkül. Hadd emeljük ki ezúttal tennivalóink közül az egyik legfontosabbat: az üzem- és munkaszervezés fejlesztését. Nem egy üzemben, vállalatnál az a vélemény alakult ki a különböző szintű vezetők részéről, hogy ennek az igazgatási, szervezési feladatnak nincs köze a demokráciához. Hozzá kell tenni: még ha a látszat ezt is mutatja, a valóságban egészen más a helyzet, mert üzemeink belső szervezettségének, működési mechanizmusának fejlődése nem valósulhat meg az üzemi demokrácia, a munkások aktív támogatása nélkül. Amikor a párt és a kormány megvizsgálta, elemezte és határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztéséről, felhívta a figyelmet a helyi kezdeményezések támogatására, a munkások véleményének, javaslatainak figyelembevételére, a vezetők és a dolgozók jobb együttműködésére. Munkásokkal, szocialista brigádtagokkal való beszélgetések alapján meggyőződéssel állíthatjuk: ma már üzemeink, vállalataink, szövetkezeteink nagy részében igénylik a dolgozók, hogy tájékoztassák őket a jövő és a folyó munka" feladatairól oly módon, hogy abból saját, konkrét feladataikat is megér»- sék, azokat magukévá tegyék. A feladat nem könnyű. A vezetők részéről a legteljesebb demokratikus magatartást kívánja. Azt például, hogy % munkások is megértsék az üzemeinkben szép számmal készülő felméréseket, tanulmányokat, szervezési terveket és elképzeléseket. Sajnos, ezeket a gondolatokat ébresztő, vagy éppen vitát kiváltó anyagokat sok helyen csak a gyárak műszaki vezetőinek szűk köre ismeri* Pedig sokszor a tudományos intézetekben nagy költséggel kidolgozott, kiváló szervezési metodikák, amelyeket az azonos típusú üzemek tucatjai hasznosíthatnának — csak egyetlen gyárat gazdagítanak. Tudjuk, az üzem- és munka» szervezés, az üzemi demokrácia külön-külön is összetett, bonyolult kérdések egész sorát hordozza magában. Mégis kimondjuk: semmi sem mentheti azt a helyenként fel’elhető antidemokratikus módszert, amely a munkások részvétele nélkül próbálja megoldani a szervezési feladatokat. Nincs igazuk azoknak sem, akik azzal érvelnek, hogy a muni-é sok nehezen tudnak hozzájándni a megoldáshoz. Az élet cáfolja ezt az érvet: a szocialista brigádok hasznos javaslatai, a munkások észrevételei, gyakran a bírálatai bizonyítják hozzáértésüket, segítő szándékukat Élni k*»ll vele — s ez már önmagában is demokrácia.
