Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
A Minisztertanács tárgyalta Ingyirkában, hetvennégyben OBZSZK középső ssäaafe — <jgy a penzai területen is — az cross falvak mellett mordvin én tatár települések sexakoznak. A népek testvéri nagy családjában együtt élnek, dolgoznak a szovjet emberek. Ezen a vidéken van Ingyirka, a csaknem 300 évés £alu0„„ A keskeny úton átrdbogó wzürke Moszkvics vastag porfelhőt kavart Balról fiatal fenyves, az út jobb oldalán égésűén a folyóie hatalmas kolhoer táblák. Messziről nézvést mintha hullámok ringatnák, úgy haladtak méltóságteljesen a kombájnok. A volánnál az Iszkra kolhoz párttitkára, Iszkander Zjabirov ült Menet közben le-lefékezett, hogy- helyet adjon a gabonával megrakott teherautóknak. — A A számú brigádban Ibrahim Jenikejev a hangadó — Sk kolhoz 1971-ben ajándékozta a fain gyermekeinek ént a kor szerű iskolaépületet IPrémesáilat-tenyésztés — íngyírkal módra mondta a titkár. — Kiváló munkájáért három kitüntetést in kapott Tavaly nálunk kilencezer, a szomszédoknál pedig ter váibbi kétezer mázsa gabonát aratott le. Most hétezernél tart, de azt ígérte, hogy nem marad el a tavalyi eredményétől. A fia, Szalih is az apjára ütött. Eredményed ugyan még nem veszélyeztetik Jenikejev elsőségét, de azért már kihívta versenyre toz édesapját. Kiszálltunk a kocsiból ég a ■Sarlón oda mentünk, ahol rakodásra vártak a teherautók. Zjabirov a munkamenetet egyeztette és emlékeztette az embereiket, hogy másnap taggyűlés lesz. Odalépett hozzá a brigád vezetője, Viktor Sanolev, egy magas, sezőke, vállas férfi. A beszélgetés nem húzódott sokáig, céltudatosan, rövid mondatokból értették egymást Amikor tovább indultunk, a kocsiban a titkár elmesélte, hogy Szmolevet tavaly tüntették ki Lenin-renddeL Született gabonatermesztő, pedig kertészmérnöki diplomával került a gazdaságba. Rendesen dolgozott a kertészetben, de nem tűnt ki semmivel. Mindig csak azt kérte. engedjük át a növénytermesztőkhöz. Az elnökünk, Haj- dar Zabirov ellenezte, hiszen nem ez a szakmája, meg aztán valakinek almát is kell termesztenie. Be a fiú kitartott kérése mellett. Végűi engedett a vezetőség. A leggyengébb brigádot kapta. Mindenekelőtt megszilárdította a munkafegyelmet, aztán nekilátott a munka ésszeAlija Karimova a 10. osztály befejezése után a kolhozban vállalt munkát rfi megszervezésének. Kiderült róla, hogy kiváló szervező egyéniség. Ma ez a kolhoz legjobb brigádja, rekordtermést takarítanak be. A Moszkvics erőlködve kapaszkodott a dombra, ahonnan remek kilátás nyílt a kertek zöldjében megbúvó házakra. Néhány perc múlva bent voltunk a faluban. Ezer porta, négyezer lakos. Az út mentén szép házak sorjáznak, az ablar tafc kereteit reméhi fafaragások díszítik, tanúsítva, hogy ügyes kezű emberek laknak errefelé A kolhoz irodájában megismerkedtem az elnökkel. Magas, jó ötvenes férfi, halkan beszélt és néha fáradtan megdörzsölte orra tövét. Később megtudtam, hogy a betakarítás idején nem alszik többet naponta 2-—3 óránál. — Gazdaságunk sokégazatű —• mondta —. de a legfontosabb mégis a gabonatermesztés, j Több mint hatezer hektárunk van. ebből négyezer a szántó. Hozamaink állandóan növekszenek. Tavaly rendkívül jó volt a termés, hektáronként 30 mázsát arattunk. Az idén az előirányzott 6800 mázsa helyett legalább 9 ezret akarunk eladni az államnak, de már 11 500 mázsánál tartunk. s még legalább ezer mázsát adhatunk. Jól jövedelmez az állattartás is. Tavaly 2800 tonna húst adtunk el idén 3500-at tervezünk. A szarvasmarhák még a nyári helyükön vannak, de ott is biztosítottak minden feltételt a gondozók jó munkájához. Géppel fejnek, a tejet vezetéken szállítják, önitatók és takar* mányelosztók könnyítik a munkát A helyiségek tágasak és tiszták. Itt a szimentáli fajta a legkedveltebb, egy-egy tehén átlag 3 ezer liter tejet ad. A kolhoz neves emberei kö- jfott tartják számon Zugre Jer- meieva asszonyt aki megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét ötvenhét éves. de eszébe sincs nyugdíjba menni. Leányával 70 jószágot lát el a gépesített telepen. A közelben vasbeton-elemekből emelt épület — Ez a prémesállat-tenyósz- tő telepünk — magyarázta az elnök. — Mj magunk építettük tavaly, beszereztünk 4 ezer vid_ ranyestet. az állomány ma már 16 ezer. A prémekért legalább félmillió rubelre számítunk. De ez még csak a kezdet, sarki rókát és cobolyt is tenyésztünk mard. összesen 50 ezer prémesvadat alkarunk tartant A falu határában, az erdő mellett áll «0 új iskola, — Akármelyik várost»? bediene — mondta büszkén a párttitkár. Nagyszerűek a gyerekek, az iskola után segítenek a szüleiknek. A 10. osztály után is ritka, aki elmegy a faluból Érdekesebb lett itt az élet. Művelődési házat, önkiszolgáló boltot, szolgáltatóházat építettünk fodrászattal, bankfiókkal, női- és férfiszabósággal, fényképész-műteremmel, étteremmel. Lakásgondunk nincs, a kolhoz kölcsönnel segít a fiatal házasoknak. egész utca épült már új házaikból. Jómódban élünk. Milyen hihetetlen messzeségbe tűnt a régi tatár falu, ahol négy mecset volt. de iskola egy sem. S az emberek éheztek, nyomorogtak. A kolhoz 1931- ben alakult, Iszak Jermejev volt az első elnök. Nehéz volt az új élet megteremtése. A ku- lákok szabotáltak, azt akarták, elérni, hogy a szegényparasztok kilépjenek a közödből. A gyilkosságtól se riadtak vissza, megölték Abdelmjant, az egyik Komszomol-áktivistát A parasztok azonban válaszul még szorosabban tömörültek a párt- szervezet köré. A kolhoz kitar tott és győzött. Ma fejlett, jó a gazdaság!, a jövedelem meghaladja az 1 millió rubelt. Sok háziban van televízió. hűtőszekrény, szinte minden családnak van otthon könyvtára. Sokan vettek motor, kerékpárt, gépkocsit. A kiváló eredm ínyekért. a hús- és a tejtermelés növeléséért harmincötén kaptak kormánykitüntetést. Ingyirkába gyalkran érkeznek Magyarországról levelek. Az Iszkra kolhoz és az eleki Lenin Tsz között baráti kapcsolat szövődött. A két gazdaság tagjai ismerik egymás gondjait, örömeit. Mindig sok látogatója van a magyar filmvetítéseknek, az újabb eredményeket bemutató fényképkiállftásoknaik. A művelődési házban pedig a testvért országiban harcéit veteránok idézik fei Miagyarorazág felszabadulásának napjait 1. Baranov «APM» Utak — megerősített alapokon Értelmezhetjük szó sze- I rint és képletesen is e szilárdabb alapokat. Amuü, azt Központi Népi EUenorzési zottság elnökének a kormány elé terjesztett jelentése tanúsítja mindkét esetben szükség van rá. A népi ellenőrök vizsgálata ugyanis — ami 143 híva tali, intézményi szervre, s vál lalatra terjedt ki - nemcsak arra keresett választ, mikent használják fel az útépítésre, korszerűsítésre rendelkezésre álló pénzt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a tanácsok útügyi szervei, hanem a munka hatékonyabbá tételének lehetőségeit is kutatta. Mert mint kiderült, szép számmal vannak ilyen lehetősé- Sckó Közhelynek számit, hogy az ország közúthálózata mind a belső személy- és áruszállításban, mind az átmenő, s a hazánkba irányuló idegenforgalomban növekvő követelményeknek kell, hogy megfeleljen. A 110 ezer kilométer hosz- szú úthálózatból 30 ezer kilométer felett a KPM illetékesei őrködnek, a többi a tanácsok kezelésében áll. Sokat mond a meglevő helyzetről, hogy a tanácsi utak 87 százalékán nincs szilárd burkolat, vs mintegy 14 ezer kilométernyi KPM úton négy méternél keskenyebb a fedőréteg. Sokat mond ugyanakkor az a tény is, hogy a negyedik ötéves tervben 21,5 milliárd forint, a tanácsoknál pedig nyolcmilliárd forint szolgálta — egyéb forrásokból származó pénzzel kiegészülve — az utak „megerősítését”^ azaz fejlesztését, korszerűsítését, karbantartását. Ennyit még egyetlen tervidőszakban sem áldoztak ilyen célra. Pontosait azért. mert több a pénz, mint korábban, a- népi ellenőrök az országos vizsgálat során azt kutatták, vajon a felhasználás egybevág-e a megnövekedett lehetőségekkel? Kiderült, a legutóbbi esztendőkben az útépítés és fenntartás egész hálózata sokat fejlődött, de a szervezésben rejlő tartalékok még mindig hatalmasak. Mint a KNEB elnökének a kormány által elfoffadott jelentése megá’lapítja, évről évre. s különösen a tanácsoknál, jelentős a pénzmaradvány, holott átgotidoltabb munkával e „megtakarított” forintoknak nagyon is sok befektetési helye lenne. Helyeselhető, hogy arányéttolódás következett be az út-, hídkorszerösítés, a be- kötőút-építés rovására, s a felújítás, karbantartás javára, mert a gyorsan megnőtt forgalmi igények csak így elégíthetők ki. Az első- és másodrendű főközlekedési utakon végrehajtott aszfaltszőnyegezés például csak felújítás ugyan, de lényegesen Javította a közlekedési feltételeket. Hasonló, helyeselhető irányzat, módszer jó néhány lelhető, azonban kidolgozott forgalmi és követelményrendszer az útépítésre, korszerűsítésre, karbantartásra, s ezért tetemesek a területi eltérések. Gondokat okoz az is, hogy a pénzügyi lehetőségek — az ország különböző tájegységeit tekintve — nem igazodnak eléggé a forgalom diktálta igényekhez. Egyszerűbben szólva, nem mindig akkor, s ott van a pénz, akiikor és ahol kellene. A tanácsok fejlesztési, fenntartási forintjai sűrűn elaprózódnak, éveken át gyűjtögetni kell ahhoz, hogy egy-egy nagyobb feladatot megoldhassanak. Növeli a közlekedési nehézségeket, hogy ® településeken belüli, s az azo- kon átvezető útszakaszok korszerűsítésében, fenntartásában — a lakott területen kívüli utakhoz mérten — nagy az elmaradás, s ez a járművek ösz- szegyűlésével, „dugókkal” jár, azaz lökésszerűvé teszi a forgalom áramlását Jellemzője az útépítés és-fenntartás mai helyzetének az is, hogy bár országosan rendelkezésre áll a szükséges kapacitás, de a területi eltérések miatt gyakoriak a kivitelezési nehézségek. Az új utak építésénél, a jelentős korszerűsítéseknél —■ mint a népi ellenőrök leszögezték — gyakran nem megfelelő az előkészítés, ismétlődik a tervmódosítás, sőt megtörténik az is, hogy jóváhagyott tervdokumentáció nélkül kezdik el » munkát. A KNEB elnökének a kormány elé terjesztett jelentése alapján a Minisztertanács a leglényegesebb kérdésekben meghatározta azokat a teendőket melyek megerősített alapokra helyezhetik a hazai útépítést és -fenntartást. így egyebek között az egységes fogalmi és követelményrendszer kidolgozása, a beruházások előkészítésének javítása, a fokozódó gépesítés, az utómunkák — árok-, padkarendezés stb. — tervszerű elvégzése tartozik e teendők közé. A kormány megjelölte tennivalók ismeretében fogalmazhatunk úgy is, hogy a szervezettség minden részterületre kiterjedő növelése került a feladatok élér* re valamennyi útügyi hivatalnál, szervezetnél, vállalatnál, E magasabb fokú szervezettség feltételeit az eddig elért eredményekben, s a nehézségek elemzéséből leszűrhető tapasztalatokban kell keresni. M. O. 1975. január 1-től a békééi konfekcióüzemünkbe varrni tudó női munkaerőt 2 műszakra felveszünk. Jelentkezés: Békés, Ady E. u. 2. Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezete 1 A SÁRRÉTI ÁFÉSZ, lakcímismeret hiányában ezúton értesíti Szeghalomról és Kertészszigetről elköltözött tagjait, hogy tagsági viszonyuk rendezése ügyében az 1974. december 20-án, du. 14 órai kezdettel tartandó igazgatósági ülésre szíveskedjenek személyesen megjelenni, vagy kilépési szándékuk esetén ezt * szövetkezet vezetőségével írásban közölni Levélcím: SÁRRÉTI ÁFÉSZ 5521 Szeghalom, Béke u. 35. sz. A megjelenés elmulasztása a tagsági viszony megszüntetésével járhat 434104
