Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

« kr látta a ftetet kommentátorunk, Réti Ervin; Az envhiilés szellemében Ha a vüáSpoHtíka eseménye- [ It egyáltalán földrajzi körzetek­hez lehet kapcsolni, akkor meg­állapíthatjuk: Azsia-központú hét végére értünk. A legfonto­sabb esemény színhelye a szov­jet Távol-Kelet nevezetes kikö­tővárosa, Vlagyivosztok volt, igaz, a szovjet—amerikai csúcs- találkozó döntései nemcsak egy kontinensre, hanem egész vilá­gunkra vonatkoztak. S a viharos tengerpart legcsendesebb öblé­ből kedvező hírek érkeztek, az SZKP főtitkára és az USA el­nöke az enyhülés szellemében vették sorra a válságterületeket, s megegyeztek a megegyezésről, a stratégiai fegyverrendszereik 1985-ig történő korlátozásának tető alá hozásáról. A szovjet ve­zető szerveknek a vlagyivosztoki találkozó eredményeiről kiadott közleménye joggal állapította meg, hogy a „csúcson” újabb lé­pés történt az SZKP 24. kong­resszusán elfogadott békeprog- raan valóra váltásáért. Leonyld Breasnyev Ulánbáto­ron keresztül utazott haza, a mongol fővárosban nagy beszé­det mondott a népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfor­dulóján. Ázsia közepén nem vé­letlenül szentelt külön fejezetet Ázsia biztonságának. A világ legnagyobb kontinensén súlyos problémák várnak megoldásra (elég az élelmezési gondokra utalni), ugyanakkor a múlt há­rom évtizedben ott robbant ki a legtöbb válság és helyi háború. Az ázsiai biztonságra vonatkozó első tervek még az ötvenes esz­tendők elején kínai és indiai részről láttak napvilágot, majd 1989-ben Brezsnyev négypontos konkrét indítványt terjesztett elő taskenti beszédében. A téma azóta is napirenden van. Ulán­bátorban az SZKP főtitkára nyomatékosan megismételte azt . a szovjet véleményt, hogy az ázsiai biztonságot nem Kína ki­zárásával vagy elszigetelésével, hanem a Kínai Népköztársaság bevonásával akarják megvalósí­tani. _ Peking azonban változatla­nul nem teszi lehetővé a tárgya­lásokat: ezt hangsúlyozta külön­ben a november 7-1 kínai távi­ratra küldött szovjet válasz is. (A pekingi megnyilatkozást nyu­gaton először úgy állították be, mintha a kínai vezetés hajlandó lenne érdembeni megbeszélések­re. Kiderült azonban, hogy lehe­tetlen feltételeket szabott a távi­rat. A szovjet állásioglalás ha­tározottan elutasítja a kínai fel­tételeket. viszont továbbra is kész feltétel nélküli párbeszéd­re.) A Kínából érkezett telefutó­kon Kissinger volt a „sztár”, ügyetlenül bánt az evőpálcikák­kal és Teng Hsziao-ping segített neki az ünnepi banketten. A külügyminiszter vacsorája végül is jól sikerült, látványos politi­kai eredményeket mégsem tud­tak felmutatni. Az amerikai tu- I dósitók a folyamatosságot hang­súlyoznák, s Ford bejelentett pe­kingi látogatásában az ameri­kai—kínai kapcsolatok jelenlegi szintjének megőrzését látják. Az amerikai külügyminiszter haza­térőben megállt Tokióban is, hogy tájékoztassa a japán kor­mányt. Azt a kormányt, amely­nek nincs miniszterelnöke, mi­után Tanaka hivatalosan is be­adta lemondását. A liberális de­mokraták soraiban kiéleződött az utódlási harc, bár az új kor­mánytó nem irigylésre méltó csődtömeget, s komornak tűnő távlatokat örököl. Magyar vonatkozású híreket is kaptunk Ázsiából: Focik Jenő és kísérete sikeres megbeszélé­seket folytatott Indiában és Burmában. Miniszterelnökünk utazása része következetes poli­tikánknak, amely sokoldalú kap­csolatokra törekszik Ázsia e két nagy múltú és nagy jövőjű or­szágával. India és Burma nincs ' ugyan közel hozzánk, mégis szá­mos, kölcsönösen előnyös lehe­tősége bontakozott ki a gazda­sági együttműködésnek. Waldheim ENSZ-főtitkár „Ázsia határán”, a közel-keleti térségben tett villámlátogatást a héten és az ENSZ kék sisakosai­nak további maradásáról tanács­kozott. A Biztonsági Tanácsban is ' olyan vélemény alakult ki, hogy ENSZ-csapatok állomáso- zása az ütköző övezetekben csökkentheti a feszültséget. Vég­leges megoldást természetesen csak a megszállt területek kiürí­tése és a Palesztina! nép jogai­nak helyreállítása hozhat, ezért a hosszú távú kibontakozás prog­ramjába illenek Arafat újabb moszkvai tárgyalásai. A palesz-i tin vezető legutóbb néhány hete1 járt a szovjet fővárosban, de azóta a rabatt arab csúcs, majd az ENSZ-közgyűlés határozata fontos új elemekkel gyarapítot­ta az amúgy is vaskos palesztin dossziét 1 hét kétségtelen Ázsia­centrikussága nem jelenti, hogy Európában aseménytelenaég uralkodnék. Athén népszavazás előtt áll: visszatérjen-e Kons­tantin minden hellének királya- „ ként, vagy kiáltsák ki a köztár­saságot amelynek elnöki tisztét Karamanlisz vette célba. De Gaulle-i igényekkel. Makari - ősz a görög fővárosban tartóz­kodik, ahol inkább lebeszélik a hazatérésről, mint biztatják ar­ra. Ankarában ismét kormány- válság van, a fejlemények új választások vagy a hadsereg ak­tivizálódása felé mutatnak. Vagyis: Cipruson es környékén tart a mozgás. Elénk a brit és a francia bel­politika is, összehívták a közös piaci csúcsértekezletet, Genf ben é® Béosben pedig először tar­tottak ülést a biztonsági konfe­rencia, illetve a haderőosökken- tési - értekezlet részvevői — Vlagyivosztok után... Etiópig: Ne végezzenek ki politikai foglyokatl Addis* Abeba William Etekt Mboumoua. az Afrikai Egységszervezét. főtitká­ra. csatlakozva Waldheim EiNSZ- főtitkámak és Buteflika algériai külügyminiszternek, az ENSZ­2 fStí & 1974, DECEMBER X. közgyűlés ülésszaka elnökének felhívásához, felkérte Etiópia új katonai vezetőit hogy ne végez­zenek ki több foglyot Az AÍSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki a múlt heti kivégzések követ­keztében kialakult helyzet mi­att hangsúlyozva, hogy a ..ve­lük kapcsolatos érzelmi hullám nagy kárt okoz azoknak a hu­manitárius céloknak, amelyek az AESZ minden küzdelmének és vállalkozásának alapját képe­zik,”. (Reuter) Fock Jenő visszaérkezett indiai és burmai látogatásáról Meghosszabbították az ENSZ-erők közel-keleti mandátumát A Biztonsági Tanács pénteken — mint már jelentettük — meg­vitatta Kurt Walcthelquiek, az ENSZ főtitkárának jelentését ar­ról a tevékenységről, amelyet az ENSZ megfigyelő erők kifejlet­tek a csapatszétválasztások Szí­riái—izraeli szektorában az ez év júniusától novemberéig tér-1 •jedő időszakban és elhatározta, hogy további fél évvel meg­hosszabbítja ezeknek az erők­nek a mandátumát. A határo­zat felhívja az érdekelt feleket; haladéktalanul kezdjék meg a Biztonsági Tanács határozatai­nak megvalósítását, amelyek előírják az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását és a tárgyalások lebonyolítását a Közel-Kelet tar­tós és igazságos békéjének meg­teremtése érdekében. A határo­zatot 13 szavazattal hagyták jó­vá. A kínai delegátus megtagad­ta a szavazásban való részvé­telt. Közlemény Szombatom Moszkvában köz­leményt adtak ki a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet küldött­ségének látogatásáról. A közlemény többek között hangoztatja, hogy a Szovjetunió támogatta és támogatni fogja a Palesztinái arab nép harcát tör­vényes jogaiért, beleértve el­idegeníthetetlen jogát az önren­delkezésre, a saját nemzeti haza létrehozására, egészen a saját államiság megvalósításáig. nucs meghívására november 28. és 30. között a békemozgalml te­vékenységről konzultatív tanács­kozást tartottak Budapesten a bolgár, a csehszlovák a kubai, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK. a romáin, a szovjet és ' a vietnami békemozgalmak kép­viselői. Részt vettek a megbe­szélésen, a Béke-világtanácfe tttr Frék Jenő. a Minisztertanács elnöke, aki Indira Gandhi mi­niszterelnök meghívására hiva­talos látogatást tett, az Indiai Köztársaságiban, majd azt köve­tően U Ne Winnek, az államta­nács elnökének és U Sein Win miniszterelnöknek a meghívásá­ra Burmába látogatott, szomba­ton visszaérkezett Budapestre. Fock Jenővel együtt hazaér­kezett felesége, valamint a mi­niszterelnök kíséretének tagjai: dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, dr. Hetényi Ist­ván, az Országos Tervhivatal ál­lamtitkára. Rácz Pál külügymi­niszter-helyettes, dr. Szalai Bé­la külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Lakatos Ernő, a Minisz­tertanács tájékoztatási hivatalé­nak elnökhelyettese, dr. Kós Pé­ter, a külügyminisztérium fő­osztályvezetője, Nagy Lajos, a külügyminisztérium protokoll­Havanna „Kuba eljutott fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor már nem jelenít problémát szá­mára az imperialista blokád. Annál inkább azoknak, akik a kubai blokád kátyújába jutot­tak, s most minden erejükkel azon fáradoznak, hogy lehetőleg presztízs-veresé? nélkül hagy­ják el a süllyedő hajót” — je­lentette ki Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt első tit­kársága és á nemzetközi beké intézet képviselői. : A találkozón , véleményt cse­réltek a szocialista országok bé­kemozgalmainak tevékenységé­ről és megvitatták, milyen mó­don járulhatnak hozzá a béke- szerető erők moszkvai világr kongresszusa eszméinek további gyakorlati megvalósitásához. osztályának vezetője. Kovács Sándor, a Minisztertanács el­nöke titkárságának vezetője. A fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Huszár Ist­ván és dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Rödö- nyi Károly közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter­tanács tájékoztatási hivatalának) elnöke, dr. Gál Tivadar, a Mi­nisztertanács titkárságának ve­zetője. Jelen volt az érkezésnél C. B. Miuthamma. az Indiai Köz. társaság nagykövete, valamint B. D. Sevikin, a Szovjetunió nagykövetségének követtanácscr sa. (MTI) kára, a forradalmi Isowmány el­nöke a kubai nők második kongresszusának záróülésón, ma­gyar Idő szerint szombaton haj­nalban mondott beszédében. Castro köszönetét fejezte ki annak a 12 országnak, amely az Amerikai Államok Szervezeté­nek legutóbbi quitói tanácsko­zásán a kubai embargó feloldá­sára szavazott. „Külön jelentő­sége van annak — hangsúlyozta Fidel Castro —, hogy azok az országok voltak a blokád felol­dásának kezdeményezői, ame­lyekkel Kubának még nincs dip. lomáciai kapcsolata. (Venezuela. Kolumbia, Costa Rica.) A blo­kád hivatalosan továbbra is ér­vényben van, de ennek számunké­ra már nincs jelentősége. Leg­feljebb szemlélői leszünk kimú­lásának”. A kubai nők tanácskozásán 55 ország delegációja — közte a Csizmadia Ernőmé, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöksé­giének tagja vezette magyar kül­döttség — vett részt. A kubai nőszövetsóg elnökévé ismét Vilma Espint, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagját választották. Befejeződött Budapesten a szocialista országok békemozgalmi, tanácskozása A Magyar Országiam Béketa­Castro-beszéd a kubai nők II. kongresszusán II félhold közel ÍQl o ívnivin iiviiiifl — Mecsetek városa ­A legenda szeri nit Isztambul alapítója egy Byzas nevű ifjú, Poseidon tervgeristen fia volt Anyja S4eus és Io lánya. Byzas a jelenlegi Isztambul környé­kén született és várost alapí­tott. melyet Byzantionnaik, Bi­záncnak neveztek el.., Tények: a várost a Megara- beliek alapították, i. e 858—657- ben. Később'az argosiak uralinci g alá került a város, s virágzó • életet élt. g Az argosiak hatalmának a S perzsák vetettek véget. I.e. 479-ig S ók az urak Bizánc földjén. A ! perzsákat az athéniek űzik "el, majd 323-ban Constantin fog­lalta el a varost és 324. novem- 8-án Rómából Bizáncba tette át székhelyét. Ezzel fővá­rosi rangot adott a városnak, amelyet hét dombon újjáépí­tett és új Rómának keresztelt el. \ 1204-ben a keresztes lovagok­nak sikerült, amit sem & per­zsák. sem az arabok, sem az avarok nem tudtak elérni: el- j pusztítani a városit. ■ 1453-ban —* hosszú ostrom S után — egy Uluhatli Hasam ne­vű katona tűzte ki a vár falára az ozmán zászlót. II. Mehmet, az ozmán birodalom fővárosát Edirnéböl Isztambulba telepí­tette át A váron újabb virág­kora ekkor kezdődik... A Boszporusz partján elterülő hárommillió lakosú város szépségét talán csak színes, audiovizuális eszközökkel le­hetne valamelyest bemutatni. A szűkre szabott szó csak a város néhány jellegzetességének meg­ismertetésére alkalmas. Kezdjük egy nagyon jellemző hajnali képpel.-; A felkelő nap bíborlebegóssel sejtett magát. A minareísk százainak sziluettje körül percenként keverednek a Utcarészlet az avar ősből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents