Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Jelentések a határból Öt nap alatt fejezték be őszi vetéstervüket a telekgerendási Vörös Csillag Tsz-ben VSrtáS a vetésre alkalmas időt a telekgerendásiak és vég­re november 3-án elérkezett. Nyomban hozzá is láttak 693 hektáron a kenyérgabona veté­sének. öt vetőgéppel dolgoztak nyújtott műszakban. November 7-ét is munkával ünnepelték, s így öt nap alatt, november 8-án az összes őszi vetéstervet tel­jesítették. A munka jő minőségű volt, amit a traktorosok is szava­toltak. Szpisjak János, Potocs- ka Pál, Stefkovics János, Csi- csely András és Pepó György traktoros áldozatkészségének köszönhető a munkasiker. A tsz vezetősége pénteken jelentette be a tsz-szövetségnek, hogy kész segítséget adni a vetésben el­maradt üzemeknek. • • • Vésztőről kaptuk a követke­ző hírt: November 8-án, pénteken a déli órákban az Aranykalász Tsz vetőbrigádja elkezdte az őszi búza vetését. Az 1237 hek­táros tervfeladat 45 százalékát teljesítették másfél nap alatt, szombaton a késő délutáni órá­kig. • • * Tegnap, szombaton, a mező- kovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke, Lipták András távirat­ban közölte szerkesztőségünk­kel, hogy a tervezett őszibúza- vetést mintegy 1220 hektáron befejezték. Ügy határoztak azonban, hogy tovább folytatják a vetést, s 5—10 százalékkal túl­haladják a tervezettet. Terven fe!u! 80 fielf ár búza a csabacsüdí Len.n Tsz-ben Tegnap, szombaton délután 800 hektáron befejeztek az őszi búza vetéséi a csabacsúdi Le- ,nin Tsz-ben. Terven felül 80 hektárt vetettek azzal, hogy az ország jövő évi kenyeréhez biz­tonságosan hozzájárulhassanak. Befejezték a rizs aratását is 100 hektáron. A rizsarató gépeket máris kölcsönadták a szarvasi Dózsa Tsz-nek. Felszedték a cukorrépát és be is szállították az átvevőhelyre, 100 hektárról. Most már csak a kukorica tö­rése és az őszi mélyszántás van hátra. Eredményes őszi tiafrá a kondorost Vörös Október Tsz-bea Az utóbbi öt napon annyit dolgozott a tsz tagsága a kon­doros! Vörös Csillag Tsz-ben, mint októberben összesen. Az eső akkor gátolta a munkát. Most, hogy kedvezőre fordult az időjárás, hozzáláttak a búza vetéséhez, a cukorrépa szedésé­hez, a kukoricabetakarításhoz és az őszi mélyszántáshoz. Teg­Szocialisfa szerződés az együttműködésre A. megye déli körzetében, a periférián Békéssámson, Nagy­kopáncs, Dombiratos, Ba.tonya térségében is korszerű táp­anyaggazdálkodás alapjai ra­kódnak le ezekben a napokban. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Te­rületi Szövetsége, a Tiszántúli Talajjavító és Tálajvédelmi Vállalat és az AGROKER Bé­kés megyei Vállalata együttmű­ködésre lépett egy szocialista szerződés keretében, melynek alapján újabb 26 ezer hektáron korszerű tápanyag-gazdálkodást valósítanak meg az érintett kö­zös gazdaságokban. A tsz-szövetség vállalta, hogy a talajjavító vállalat szakembe­reinek munkáját az előbb em­lített területen biztosítja. Igya talajmintavételek máris el­kezdődhettek. melyeket Szarva­son a vállalat . laboratóri­umában analizálnak, meghatá­rozzák, a benne levő tápanyagok mennyiségét, arányát, majd vá­laszolnak az üzemek kérdésére, hogy milyen növények mennyi póttápanyagot igényelnek egy maximális termelés eléréséhez. Szarvason tehát összeállítják a talaj tápanyagmérlegét és hasz- nos információkat adnak a gaz­dálkodás intenzitásának fejlesz' tésére. Meglepő, hogy mind­ezeket a költségeket az AGRO- KER vállalta magára. yEz _ a válla’at anyagi fedezetet nyújt a 26 ezer hektár talajmintái­nak vételére és analizálásra, sőt az információkból összeállítja a várható mútrágyaigényt, me­lyet a későbbiek során az üzleti kapcsolatok révén érvként hasz- ®áí * tárgyalásokon. nap, szombaton 670 hektáron befejezték a kenyérgabona ve­tését. Száz hektárról a cukor­répát is átadták a gyárnak. A kukoricabetakarítással jól elő­rehaladtak, mert a termés 70 százaléka már védett helyen van. A traktorosok 600 hektá­ron a mélyszántást is befejez­ték. I pániongres$zn$ tiszteseiére 30 százalékkal több búzát vetetlek el a tervezettnél A pusztaföldvári Lenin Tsz tegnap, november 9-én telefo­non az alábbi üzenetet küldte: A tervezett 575 hektár ke­nyérgabona vetését a XI. párt- kongresszus tiszteletére tett fel­ajánlás alapján 30 százalékkal túlteljesítettük. így 747 hektá­ron vetettünk el kenyérgabonát. Kötegyán határőrközség Novák Mátyás mondott ünnepi beszédet Meddig hasznos a nyereség? Beszélgetés dr.Dankő Jánossal, a Békés megyei Tanács ipari osztályának vezetőjével Dr. Dankó Jánossal, a megyei tanács ipari osztályának veze­tőjével a gazdasági bírságok és a tisztességtelen haszon össze­függéseiről, valamint 9 jövő évi termelői árváltozásokról be­szélgetünk. — A sajtóban mostanában több esetben olvashattunk ar­ról, hogy egy-egy vállalat, szövetkezet nagy összegű gaz­dasági bírságot fizetett. Mi ennek az oka? — teszem fel az első kérdést — Valóban, megszaporodott az utóbbi időben kiszabott gaz­dasági bírságok száma A me­gye lakossága esetleg úgy fog­hatja fel. hogy valamiféle most indított kampányról van szó. Ki kell jelentenem, hogy erről szó sincs. Már 1970-ben hatályba lépett az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökének egy állásfoglalá­sa. mely tételesen rögzítette a termelőüzemek feladatait és a vállalati árpolitikával szemben támasztott követelményeket. Ezek megtartása nélkül nem tudjuk teljesíteni azokat a fel­adatokat, amelyeket ármecha­nizmusunk a IV. ötéves terv teljesítése érdekében a szabá­lyozó rendszerben betölt Saj­nos az érvizsgálatok során meg. állapítottuk, hogy több vállalat és szövetkezet ármechanizmusa nem felel meg azoknak a mér. céknek, amelyeket a jogszabá­lyok megkövetelnek. Néhány vállalat és szövetkezet nem tar­totta meg az árképzésre vonat­kozó utasításokat. — A Jogszabályok Ilyen ér­telmű megsértése hogy egyez­tethető össze a gazdasági ve­zetők magatartásával szem­ben támasztott követelmé­nyekkel? — Már az 1970-ben kiadott Országos Anyag- és Árhivatal el_ nöki irányelv is kifejezésre jut­tatja. hogy az ármechanizmus­ban jelentkező elhajlások, fer­düléseik személyekkel, közelébb_ ről: a vezetők magatartásával vannak szoros összefüggésben. Kár, hogy ez a megállapítás csak állásfoglalásként és nem utasításként látott napvilágot. Az állásfoglalás elvi, politikai célkitűzéseit emeli kormányha­tározat szintjére a Miniszterta­nács. Sajnos nem él még a gaz­dasági vezetőkben egyértelmű­en az a tudat, hogy árváltoz­tatási joguk1 a társadalom nagy­fokú bizalmán alapul. A társadalom joggal várja el, hogy a termelővállalatok ve­zetői — vagy bárki, aki árakat változtathat — előzetesen e szándékát beszéljék meg a párt­szervezetekkel , szakszervezetek, kel, a felső szervekkel és a jo­gok politikai következményeit mérlegelve tegyenek intézkedést árváltoztatásokra. — Felelősségre vonják-e vé­gűi lg az árszabályokat meg­sértő gazdasági vezetőket? — Oj elem tevékenységünk­ben, hogy nemcsak a tisztessége telén haszon megállapítására tö_ reikszünk, hanem ennek feltárá­sán túlmenően igyekszünk kár- t^lapítani pat..is. akit kár ért. Ezek általában a fogyasztók. Csak abban az esetben kezde­ményezzük gazdasági bírság kiszabását, amennyiben a káro­sult személye nem állapítható meg. Ezt követően kerül sor a felelősségre vonásra, amely tör­ténhet: szabálysértési feljelen­tés indítványozásával a mulasz­tást elkövetővel szemben, vagy fegyelmi felelősségre vonással. Az eddig előfordult néhány esetünk is intő példa lehet a továbbiakra nézve valamennyi vezető számára. Ez alkalomból is szeretném hangsúlyozni, hogy a jövőben még inkább élűnik — amennyiben az adott konkrét esetek indokolttá teszik — a fe­lelősségre vonás lehetőségévé'1. a célkitűzések megvalósítása ér­dekében. — A tisztességtelen haszon fogalmáról és keletkezéséről kósza hírek k'ptak lábra me­gyénkben. Ma meghatároz, ható-e a tisztességtelen ha­szon fogalma a fogyasztókra és a vállalatokra nézve? Mi az álláspontja ebben a kér­désben? — A közvélemény bizonyára emlékszik még arra. hogy né­hány évvel ezelőtt a tisztesség- telén hasznot méltányos hasz­not meghaladó nyereségként fogalmazták meg. E fogalmazás azonban nem volt egyértelmű. Ezért is született meg az 1973- as kormányhatározat, bár ezzel együtt a korábbi szabályozással megegyezően ma is érvényben van az a megállapítás, misze­rint a tisztességtelen haszon ak_ kor keletkezik, ha valamely gazdasági egység tisztességtelen módszerekkel kirívó árat alkal­maz. Ami az új szabályozásban el­térő a korábbihoz képest, az, hogy a tisztességtelen módsze­reikkel kirívóan magas ár al­kalmazásával elért nyereség egy adott termékre is megálla­pítható, nemcsak általában a vállalat összbevételére. Mindez akikor is érvényes, hs> a többi termék esetleg veszteségles. Meg kell állapítanunk, hogy néhány gazdasági egységnél ép­pen az okozza a félreértést, hogy az egyes termékeknél nem Vizsgálják, vagy nem akarják vizsgálni a haszon mértékét. — Az elmondottakon kívül milyen intézkedések védik még a vevők érdekeit a vál­lalatok közötti szerződéses kapcsolatban? — A közelmúltban erről is jelent meg kormányhatározat. Mind a kormányhatározatnak, mind pedig ebből eredően az árhatóságoknaik az a célja, hogy visszaállítsák a szocialista szer­vezetek között a szerződéses fegyelmit. Pontosabban, a szerződéses áríegyelmet. Az el­következendő időben vizsgálata­ink során ezeket a kérdéseket is igyekszünk felszínen tartani és mindent megteszünk annak érdekében, hogy lehetőleg töröl­jük a szerződésekből a szállítót semmire sem kötelező kiköté­seket. Ki ne hallott volna arról a szocialista szervezetek között ma még sainos általánosnak mondható kitételről, hogy a szállítási határidő, a szállító „előszállítási jogának fenntartá­sával” kerül rögzítésre. Ez a kitétel egészen pongyolán fo­galmazva úgy is felfogható, hogy a szállító arra vállal kö­telezettséget: akkor teljesíti a szállítást, amikor az neki a leg­kedvezőbb. A kérdésre válaszolva tehát azt felelhetem, hogy a szállítá­si szerződésekben a kormányha. tározat hatására mindenképpen a vevő pozíciói erősödtek. S a jövőben minden bizonnyal megszűnnek szocialista szerve­zeteink között a szállítót sem­mire nem kötelező kikötések. — Az utolsó kérdés: mit várhatunk e témában 1975. január 1-től? Köztudott, hogy az alapanya­gok világpiaci árának emelke­dése miatt a Minisztertanács el­határozta. felemeli egyes nyers- ós alapanyagok termelői árát 1975 január l~i hatállyal. En­nek megfelelően ma megyénk­ben is folynak a termelői ár­rendezést előkészítő munkála­tok. Szeretném a közvélemény fi­gyelmét felhívni arra, hogy az 1975. január 1-ével az általunk végrehajtott árrendezés terme­lői árrendezés, ennek megfele­lően annak a fogyasztói árakra kihatása nem lehet. Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha a terme­lői ár emelkedésének mértéké­ig csökken a forgalmi adó mér­téke — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Dankó elvtárs. Szekeres András Bizonyára sokáig emléke­zetes marad valamennyi kö- tegyáni lakos részére az idei november 7-e. Ezen a napon kapták meg több éves, a ha­tárőrizethez nyújtott segítsé­gükért a kitüntető „Határőr­község” címet. A helyi kultúrházban meg­rendezett ünnepség elnökségé­ben ott volt Kun István al­ezredes, az MSZMP KB mun­katársa, Tóth Imre ezredes, a határőrség MSZMP bizottsá­gának első titkára, Szakái Jó­zsef, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának munkatár­sa, Arany Tóth Lajos, az MSZMP gyulai járási bizott­ságának ejső titkára, Czukor József határőr alezredes, az orosházi határőrkerület pa­rancsnoka, dr. Haraszti János rendőr ezredes, a megyei kapitányság vezetője, Klam- peczki Károly, a KISZ gyu­lai járási bizottságának titká­ra. A Himnusz elhangzása után Pallag János, az MSZMP köz­ségi titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Novák Mátyás, a gyulai Járási Hiva­tal vezetője lépett a mikro­fonhoz és mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, majd méltat­ta azt a sokrétű tevékenysé­get, amelyet a község lakosai nyújtottak és nyújtanak a ha­tárőrségnek államhatárunk védelmében. Ezt követően Czukor József alezredes ki­tüntetéseket adott át, A Köz- biztonsági Érem arany foko­zatát Borbély Ferenc, a köz­ségi tanács elnöke kapta meg. Ezüst fokozatával tüntették ki Borbély József tsz-tagot és Pásztor Lajos MÁV-nyugd.í- jast. Rajtuk kívül négyen kapták meg a határőr jel­vényt, heten az elismerő ok­levelet. Négy úttörőt is ju­talomban részesítettek. Ezt követően az elnökség tagjai és a meghívott vendé­gek meglátogatták az , őrsöt, ahol , tájékoztatást kaptak az ott folyó munkáról, a határ­őrök életéről. Délután kiállí­tás nyüt az ifjú alkotók rfiű- II veiből az ifjúsági klubban.

Next

/
Thumbnails
Contents