Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
fIMg proletárjai, egy elüljetek! NíPUJSAC A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1974. NOVEMBER 16. VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 263.SZAM MA: MEDDIG HASZNOS A NYERESÉG? (3. oldal) IFJÜSÄGI MAGAZIN (8, oldal) TARKA HASÁBOK (12. oldal) Kulturális alap is realitások Manapság szinte valamennyi Vállalatnál, üzemnél és szövetkezetnél találkozhatunk azzal a fogalommal, hogy kulturális alap, am sokan még nincsenek tisztában rendeltetésével. Arról van ásó. hogy az üzemek és vállalatok pénzt költhetnek a kultúrára. A pénz rendeltetése egészen egyértelműnek látszik. Csakhogy mégsem az. A márciusi közművelődési határozat már nyomatékosan felhívta a figyelmet a vállalatok és szövetkezetek kulturális alapjának célszerű és pazariásmentes felhasználására, társadalmi ellenőrzésére Mert az alap felhasználása a legtöbb helyen ellentmondásos. Próbaképp nézzünk szét as Ipari ée a mezőgazdasági szövetkezetek háza táján. A főleg városokban található kisipari szövetkezetek a részesedési alap nyolc százalékát fordíthatják kulturális célokra. Ez az ösz- azeg olykor elérheti a 300—100 ezer forintot is. Egy jól menő. pesti híradástechnikai szövetkezetben ez pontosan 309 ezer lórin tot tesz ki. Meggyőződésem szerint ebben a szövetkezetben viszonylag jól gazdálkodnak a kapott lehetőséggel. S mivel lóként exportra termelnek, így («okán nyelveket tanulhatnak a vállalat költségén. Többen járnak középiskolába, technikumba és egyetemre. Ezt is a szövetkezet fizeti. Rajtuk kívül •akad még az országban jó néhány szövetkezet, ahol valóban tanulásra fordítják a kulturális alap nagy részét. Biztató jelenség ez. Lényegesen más a helyzet a mezőgazdasági termelöszövetke- teknél Igaz, egy-egy ösztöndíjas egyetemi hallgató ma már megtalálható a tsz-eknél is, ezzel is segítve a szakember-utánpótlást. Van olyan tsz. amelyik ösztöndíjasainak minden hónapban 700—800 forintot ad. Az összeg, a tanulásra fordított pénz tehát nem túlzottan jelentős. Figyelemmel kell lennünk persze a város és a falu viszony, lataira, feltételeire. A falusi tsz- tagság jóval kedvezőtlenebb körülmények között él a kultúrát illetően. Ám éppen ezért kaphatna rendkívüli jelentőséget far lun a ..kultúrára fordítandó” pénz! Csakhogy valójában mire is költik a termelőszövetkezetek a kulturális alapot? A felhasználás: kirándulások, jutalomüdülések, egykét tanulmányút, a folyóiratok, a rádió, a tv előfizetése, tanszervásárlás, a főkönyvelő továbbképzése, n KISZ-szervezet kiadásai, a mezőgazdasági kiállítás megtekintése, sport hozzájárulás, sportvetélkedők. játékvezetői díjak, KRESZ-vetélkedők ajándékai, gépjármű-ügy intézés, tekepálya- f javítás... Ne is soroljuk tovább. Mindez már átfogó képet adhat a „kultúrára fordított” pénzről. A felsorojtak között persze akad néhány „kultúrcikk” is A tsz- vezetők ugyanis meglehetősen óvatosan kezelik a kulturális alap pénzét. Alapelvük, hogy a tsz-dolgozó elsősorban a munkaegységet nézi zárszámadáskor, s csak azután jöhet a kultúra vagy akármilyen beruházás. Nos, nem vitatható, hogy mindaz, amire költenek, többnyire szükséges is. Csupán az a kérdés, hogy miért éppen a kulturális alapból történik mindez Helyesebb lenne a dolgokat néven nevezniük és egy „egyéb pénzügyi alapot létesíteniük”. Nem mindig egyértelműek a kisipari szövetkezetek kulturális kiadásai sem. A sport általában mindenütt központi tétel. Kell is. Csakhogy gyakorta egyhato- dot, egyötödöt vagy annál is többet áldoznak sportcélokra, míg a valódi kulturális célkitűzésekre jóval kevesebbet. Le kell vonnunk a tanulságokat. Pénz akad (ha nem is túl sok) a kultúrára. Ez bizony jó dolog. Csakhogy még néhol igen gyér a kultúra iránti igény! Ráadásul megesik, nem is ritkán, hogy a szövetkezetek vezetői sem tudják pontosan, hogyan lehetne jól felhasználni ezt a pénzt. Van értelme a kulturális alapnak! Nem kidobott pénz! Csak éppen jól kellene gazdálkodni veie Mindezt azonban „csaik” a társadalmi ellenőrzés nem oldja meg. Egészséges, hozzáértő kezdeményezésekre lenne szükség. Szémann Béla Békéscsaba a péntek esti képernyőn Mint arról lapunkban, a felkészülés időszakában már több ízben beszámoltunk, november 15-én, pénteken este 8 órakor kezdődik a televízió népszerű műsorának, a Hazai Estéknek hatodik adása. Ezúttal Békéscsaba és Hajdúböszörmény főiskolás csapata és lakossága versenyez a továbbjutásért. A Békéscsaba színeit képviselő szegedi tanárképző hallgatói a város vezetőivel, szakembereivel összefogva, alaposan előkészítették az adást, gondoskodtak á műsor ízéről, zárná tóról. Témaköreikben igyekeznek bemutatni majd városunk múltját, jelenét és jövőjét. Szólnak az egykori Aurora Kör színvonalas tudományos és művészeti munkásságáról, a kör ma már klasszikusnák számító kapcsolatairól. A Kner Nyomda bemutatása közben furcsa feladatot adnak ..eVenfe- Iflknek”, & hajdúböszörményi csapatnak. Békéscsaba egyre fejlődő iparát is egy nagy ötlet segítségével ismertetik meg | a televízió nézőivel. A műsor- , bői természetesen nem maradt I ki a hosszú útról hazaérkezett Napsugár Bábegyüttes sem. A szlovák hagyományokat a csabai tájházzal, he'yszíni riportokkal, mandolinokkal elevenítik meg. A csabai csapat az uto’ső percekre is tartalékol mosolyt fakasztó cselekvést, amiből Vitray Tamás riportert és Araczki János tanácselnököt sem hagyják ki... A szegedi főiskolások ezúttal kérik a város, a megye lakosságát, küldjék be a városi tanács művelődésügyi osztályára az esetleg birtokukban levő Aurora Kör munkájával kapcsolatos dokumentumokat; a Tevan kiadású, 1907-ben meg jelent Juhász Gyula kötetet Értékeiket természetesen az adás után visszakapják, r. j. Naponta 450 Volán tehergépkocsi szállítja az árut megyénkben Jobb munkaszervezéssel kedvezőbbek a fuvarozási feltételek — Az év hátralevő időszakában még 600 ezer tonna árut szállítanak A Volán S. sz. Vállalat őszi áruszállításának egyik kiemelt feladata a cukorrépa fuvarozása. (Fotó: Demény Gyula) A többhetes esőzés után végre kedvezőbbre fordult az idő, s az őszi munkák is nagyobb lendülettel haladnak. A szokatlanuli csapadékos ősz külön súllyal nehezedik a szállítási vállalatokra i is. A harmadik negyedév végéig1 mintegy 14 155 000 kilométert tettek meg a Volán 8. sz. Vállalatának teherszállító járművei, 6 2 millió 800 ezer tonna különböző terméket juttattak el a megrendelőkhöz. Az elszállított áru- mennyiség a múlt év hasonló időszakához képest 13 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági áruk szállítását az esőzések nehezítették, illetve több napig megbénították, mert a nagy sárral nem tudtak megbirkózni a járművek. A Volán Vállalatnak az őszi csúcsforgalom kezdetét a megkésett konzervgyári, áruk begyűjtése, a MÉK áruinak fuvarozása jelentette. Augusztus 29-től pe- dik már a betakarítógép-soroktól szállították a cukorrépát a feldolgozó-, illetve a tárolóhelyekre. A Volán tehergépjárművei és rakodógépei jelentős segítséget nyújtottak az árvízkárok helyre- állítási munkáiban is. így többek között a Gyula—Sarkad közötti vasútvonal újjáépítésében, ahova 12 kilométerről mintegy 35 ezer tonna földet szállítottak. A vállalat őszi áruszállításának egyik kiemelt feladata a cukorrépa fuvarozása. Békés megyében naponta mintegy 450 tehergépkocsi — ebből körülbelül 180 a megye- székhely térségében — szállítja az árut. A mezőgazdaság munkáját közvetlenül 67 tehergépkocsi 31 j pótkocsival és 3 rakodógép se-1 gíti. Fordulónként mintegy 60 vagon mezőgazdasági terméket1 mozgatnak meg, illetve szállita-i nak el ezekkel a gépekkel. I A vállalat október végéig 411 ezer vasúti teherkocsit kezelt, s ez a szám a múlt évi hasonló idő- j szakhoz képest ezerrel több. A vasúti kocsik rakodásét folyamatosan, jó munkaszervezéssel végzi a vállalat. Ennek is köszönhető, hogy ez évben emelkedett a teherszállító járművek termelékenysége. Jobb a gépjárművek kihasználása. A szállítóeszközök foglalkoztatásának időkihasználtsága 1,9 százalékkal növekedett és 3,9 százalékkal csökkent az állásidők mértéke. Az őszi betakarításban segítő mintegy 2 ezer diák és társadalmi munkás szállításának megoldása sem volt kis feladat. A kora reggel beérkezett autóbuszjáratok vitték a földekre a segítséget — fennakadás nélkül. A megnövekedett teherszállítás és az őszi kedvezőtlen időjárás nehezítette a közúti áruszállítást. Az év hátralevő részében még 600 ezer tonna különböző ipari és mezőgazdasági termék elszállítását kell megoldania a Volán 8. sz. Vállalatnak. A közúti áruszállítás és a Volán munkáját nagyban gyorsítaná, ha a megrendelők előkészített raktárakkal fogadnák a szállítmányokat, valamint nem kérnék az olyan pót- és mellékmunkák elvégzését, amelyek a vasúti kocsik rakodását lassítják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, november 7-én, a Volán valameny- nyi szolgálati helyén — ha kisebb mértékben is. mint máskor — folvt a rakodás, illetve az áruszállítás. Az ünnepen 116 vasúti kocsit rakott ki a Volán 80 rakodó- munkása és 14 rakodógéoe, s 72 tehergépkocsi 2 ezer 900 tonna árut szállított el, ami vasúton érkezett. A mezőhegyes! és a Sarkadi Cukorgvámak összesen 45 te- her-éokocsi és 17 Pótkocsi fuvarozta a cukorrépát. Sz A. November 16—17: Rendkívüli szállítási műszak November 8-án. Balatonvílá- goson a Volán Tröszt vállalatainak vezetői, igazgatói tanácsülésen vettek részt. Az ülésen elhatározás született, hogy november 16_ám és 17-én egy rendkívüli műszakot szerveznek a Volán vállalatok az őszi szántások segítésére. E két napon országosan mintegy 10 ezer tehergépkocsit bocsát a Volán Tröszt a mezőgazdasági és más fuvaroztatási Igények kielégítésére, Megyénkben körülbelül 450 teherszállító jármű nyújtott műszakban dolgozik majd, s naponta mintegy 5 ezer tonna áru mozgatását, illetve elszállítását tervezi a Volán 8-as számú Vállalat. A megyei operatív szállítási bizottság a szükséges szervezési intézkedéseket már megkezdte. Kéri a fuvaroztaíókat. hogy e rendkívüli műszakhoz minden segítséget adjanak meg a «pállftAgj vállalatnak.
