Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-06 / 260. szám
Ami indokolt és ami indokolatlan Az alkalmazotti létszám alakulása Békés megyében Az alkalmazottak arányának növekedése úgyszólván világjelenség. A termelés területén mindenekelőtt a műszaki fejlődés indokolja ezt, A gépesítés, az automatizálás térhódításával egyfelől csökken a közvetlen munkaráfordítás, másfelől növekszenek az előkészítő munkák. A munkamegosztás szélesedése, az egyre erőteljesebb specializálódás és a kooperáció szervezése mind több műszaki, közgazdasági és adminisztrációs munkát igényel. STATISZTIKÁK Kétségtelen tény — a nemzetközi statisztikák egyértelműen bizonyítják —, hogy menynyire szoros a kapcsolat az ország fejlettségi szintje és a szellemi foglalkozásúak aránya között. A legfejlettebb tőkés országokban — az USA-ban, Svédországban — a dolgozók 40—50 százaléka szellemi (nem fizikai) foglalkozású. A fejlett tőkés országokban ez az arány mintegy 35, a közepesen fejlettekben 25—30 százalék között mozog. Az alkalmazottak számának a munkásokét meghaladó ütemű növekedése — Románia kivételével — minden európai KGST- onszág iparára jellemző. Ezekben az országokban 1960—1970 között az. ipari munkások száma évi áílagban 1,2—3,9 százalékkal nőtt, míg az alkalmazottaké 4.2—5,7 százalékkal lett magasabb. És mi a helyzet nálunk? Magyarországon az ösz- szes dolgozóknak 1970-ben mintegy 26, Békés megyében 20,1 százaléka volt szellemi (nem fizikai) foglalkozású. A magyar iparban ugyanekkor a munkások száma évenként átlag 2,3, megyénkben 1,1," az alkalmazottaké országos 4,8, megyei szinten pedig 1,7 százalékkal nőtt. Megyénkre vonatkoztatva ezek a számok azt sugallják, hogy nincs különösebb baj, hiszen az alkalmazottak aránya és a növekedés ü‘eme elmarad az országostól. Mégis a konkrét vizsgálatok azt mutatják, hogy sok a felesleges alkalmazott. illetve a rendelkezésre álló szellemi erők foglalkoztatottsága nem elég hatékony. Szervezési intézkedésekkel, a munkafegyelem javításával, az alkalmazottak száma, aránya kisebb-nagyobb mértékben csökkenthető lenne. Mert a felesleges aktagyártás, a látszat-foglalkoztatottság lassítja az ügymenetét, bosszúságokat okoz. OKOK Békés megyében 1967—1972 között a szocialista szektorban foglalkoztatott munkások száma 19,8. az alkalmazottaké 46,6 százalékkal nőtt. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az alkalmazottak kategóriája a szellemi munkát végzőkön kívül az úgynevezett egyéb alkalmazottakat — például üzemőröket, portásokat, küldöncöket stb. — is magába foglalja. A megye alkalmazotti létszámát növeli még, hogy sok a kis létszámú vállalat, üzem, amelyek Irányításához arányaiban magas alkalmazotti létszám tartozik. Az optimális üzemnagyság kialakítása a jövő feladatai közé tartozik. Figyelemre méltó az adminisztrációs létszám alakulása. A már említett öt év átlagában évi 11,8 százalék a növekedés üteme. Ebben mindenekelőtt a gazdasági irányítás új rendszerére való áttérés, s az ezzel kapcsolatos feladatok játszottak közre, A régebben központilag ellátott állások betöltésére a vállalatok új osztályokat, új munkaköröket hoztak létre. Növelte az alkalmazottak iránti igényeket a korszerű munkaszervezésre való törekvés is. A régebben kötött létszámgazdálkodás, az állomány- csoportonként előirt létszámkeretek feloldása ugyancsak az alkalmazottak létszámának növekedéséhez vezetet),. A munkás-státuszba ..bújtatott” alkalmazottak munkájának megfelelő besorolása azonban csak a statisztikát rontotta, nem növelte ténylegesen az alkalmazotti létszámot. Létszámnövekedést tett szükségessé viszont a vidéki ipar- telepítés. Mint ismeretes, megyénkben is számos fővárosi nagyvállalat üzeme, telephelye jött létre. A telephelyek, gyáregységek önállóságának növelése szükségessé tette mind több funkció helyi ellátását. MÉRTÉKEK Növeli a létszámigényt a viszonylag sok, nem eléggé képzett dolgozó alkalmazása is. Nem ritka, hogy tömegesen vesznek fel érettségivel fiatalokat, de megfelelő munkával nem tudják őket ellátni, szinte produkálják a munkájukkal, perspektívájukkal elégedetlen fiatalokat. Ezzel a létszámhígítással mód nyűik mások fizetésének növelésére. Igaz, hogy a bérszabályozás rendszerének 1971-ben bekövetkezett korszerűsítése jelentősen visszaszorította az átlagbér-szabályozós e kedvezőtlen mellékhatását, de ez a gyakorlat még nem szűnt meg teljesen. Tjőrúnijűra lánccal Mesejáték a békéscsabai Jókai Színházban FELADATOK Az objektív okokon kívül azonban egy sor szubjektív, tehát egyáltalán nem szükség- szerű tényező is hozzájárult a növekedés mértékéhez. Ilyen jellegű ok például, hogy a legtöbb vállalatnál hiányzik az alkalmazotti foglalkoztatás lét- szómnormatívákon alakuló tervezése. A szervezési felépítés, a belső szervezeti szabályok elavultak. Üj osztályokat, munkaköröket hoznak létre, anélkül, hogy az egész működés mechanizmusát felülvizsgálnák, a felesleges munkaköröket megszüntetnék. Nem egy helyen dívik még olyan szemlélet, amely szerint a nagyobb létszám nagyobb tekintélyt ad. s ez sarkall némelyeket csoportjuk, osztályuk létszámának fel- duzzaáztására. Az ügyvitel gépesítésének elmaradottsága is egyik oka az adminisztrációs munkakör nagy számának. Itt ismét meg kell említeni megyénk kis létszámú termelőegységeit, ahol korszerűbb számítógépek alkalmazása gazdaságtalannak látszik. A nagyobb vállalatok pedig a megfelelő szakember hiányára hivatkozva elodázzák a gépesítést. A legutóbbi években az alkalmazottak számának növekedése megyénkben is meglassult. Míg 1968—69-ben évi 6,2 százalékkal nőtt a számuk, 1972- ben már csak 4,3, 1973-ban csak 2 százalékkal volt nagyobb az alkalmazotti létszám, mint az előző esztendőben. Ismerve a megye munkaerőhelyzetéi, tudva, nogy a következő években a foglalkoztatottak szama alig növekszik, nyilvánvaló: a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása kerül előtérbe. A Minisztertanács isméit állásiogialása szerint nem valami áltaianos létszámcsökkentést kell vegrenajtani az adminisztrációs munkakörökben. Mindenekelőtt a felesleges munkát kell csökkenteni, megszüntetni, es csak azt követően a létszámot. Ez pedig csak megfelelő szervezési intézkedésekkel olüiuno meg. Meg keil szüntetni az indokolatlan adatszolgáltatásból fakadó felesleges adminisztrációt. Az adminisztráció területén foglalkoztatott dolgozók munkájára szükség van. Jól gazdálkodni ezzel a forrással, sokrétű vizsgálatot, elemzést és intézkedést kíván. A mostani munkaerőhelyzet az eddiginél is jobban kényszerít a feladatok megoldására. Seres Sándor Gyerekkorunk mesealakjai közül sokan emlékezünk még a kényes királykisasszonyra, aki csak a vasárnapokat szerette. Elrendelte ezért, hogy a naip- tárban valamennyi hétköznapot ünnepnapra javítsanak ki. Arthur Fauquez mesejátékának hó. sét, Mandulinót is hasonló gondok gyötrik. A kelekótya cukrászfiú sehogy se tud megbékélni az időbeosztással. Haragszik az órákra, amiért darabokra szabdalják a napokat. Minden ember az órákhoz igazítja az életét, ahelyett, hogy örökösen játszanának, Mandulrno hadat üzen a rend. szerető életnek. Csellel és fur- fanggal elrontja a vekkerórát, elceórja a sorompóőr stopperét, lecsúzlizza az Időjelző kakukkot, a toronyórát is tönkreteszi, még a napórának se kegyelmei Amikor azt hiszi, hogy megállt körülötte az idő. lehet folyton - folyvást játszani, akkor derül ki, hogy milyen sok bajt okozott az embereknek. Végül belátja. hogy az órákra, a pontosságra mindenkinek szüksége van. Evvel a tanulsággal — és egy kellemes délután emlékével — gazdagodnak azok a nézők, akik a békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Toronyóra lánccal című mesejátékot megnézik. Az előadást rendező Udvaros Béla legfőbb érdeme, hogy a játékba bevonja a nézőtéren ülő gyerekeket is. Színészek és nézők közösen játszanak színhá- zasdit. A közös siker legfőbb részese a Mandulinót alakító Horváth József, aki pajkos kópésógával mindvégig megnyeri a nézőtér rokonszenvét. Kulturált mozgásával és lírai humorával segít túljutni a darab kevésbé jól megírt részein is. A szépen éneklő Maday Emőke sok derűvel formálja meg Bóbita figuráját. Az előadás kedves színfoltja a Sorompolót alakító Gorái Róbert. Mihók Éva és Pólyák Zoltán — Szinyóra, illetve Kolompolo szerepében — oldottabb, felszabadultabb játékkal még sikeresebben szolgálhatták volna az együttes munkáját. Villanásnyi szerepekben játszott Padur Teréz, Kasko Erzsébet, Szerencsi Hugó és Simon Zoltán. Az ötletes díszletet Csinádi István, a Jelmezeket Rimanó.'jty Yvonne tervezte. Holpert János vezetésével a zenekar jó hangulatot teremtőin tolmácsolta Tamássy Zdenkó muasi kaját. Andódy Tibor Kiállítás Szentetornyán Feldmann Tibor, a Fiatal Orosházi Festők Csoportjának tagja november 7-én délelőtt tíz órakor a szentetornyai községi iskolában mutatja be legújabb alkotásait. A tárlatot dr. Ablonczy Lászloné művészeti előadó nyitja meg és azt az érdeklődők november 16-lg tekinthetik meg. A fiatal, tehetséges festő lapunk Köröstáj kulturális mellékletében is rendszeresen publikál. Kétnapos ünnepség Eleken Elek nagyközség újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából a nagyközségi tanács és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága november 9- én és 10-én ünnepséget rendez. November 9-én este hét órakor dr. Baukó Márton tanácselnök nyit emlékkiállítást, majd másnap este hét órakor gálaestet rendeznek a művelődési házban. Az est köszöntőjét dr. Szele- zsán János, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnöke mondja, a műsorban fellép az eleki Röpülj Páva Kör, a nemzetiségi néptáncegyüttes és Simó Katalin népdalénekes. Gerencsér Miklós: 18. w Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Tűzvédelmi teszt 2. Házilag előállított olajtüzelésű berendezést vagy olajégőt szabad- e használni? 1 = Csak engedélyezett tipusu, kifogástalan műszaki olajtűzelő-berendezést szabad használni. 2 = Nem szabad. 3 — Ha kifogástalan műszaki állapotú. állapotú ■ A cenzúra mindjárt az elején gondoskodott arról, hogy Stan- csics Mihály ne csalódjon kellemesen várakozásában. Még ott is belekarmolt kézirataiba a vörös írón' ahol nem kellett volna. Csodák-csodája, ennek ellenére megkereste Szegedről Grün János nyomdász és kérte, írja és szerkessze meg neki az „Iparosok ns.ptárá”-t. Stancsics megpróbálta lebeszélni, mondván, hogy ő fekete bárány a cenzúrá szemében. Grün János hajthatatlan maradt. Kijelentette, neki éppen ilyen fekete bárány kell. Felvilágosult, az iparosság valódi érdekeit szolgáló könyvet akart kiadni. Stancsics fellelkesült ettől a derék magatartástól. Már-már úgy döntött, végképp Szegedre költözik, mert Grün János bizton kiadná többi munkáját is. Az óvatos Teréz tartotta vissza: várják meg, mit mutat a kezdet. Immár határozott eél szerint folytatta a munkásoknál való ismerkedést, amelynek valóságos gyönyörűséggel adta át magát felvidéki körutazásakor. Csak a közvetlenül tanulmányozott mesterségekről szándékozott írni. Kibővítette az iparos naptár eredeti mondanivalóját, s mindhárom hasznos társadalmi réteghez’ az értelmiséghez, a kézművességhez és a földmű- vességhez óhajtott szólni. Alkalmas a hely annak megjegyzésére, hogy Magyarországon Stancsics Mihály alkalmazta először ezt a tagolást. Mint tudjuk, a marxizmus is ebbe a három fő csoportba sorolja a társadalom értékteremtő tömegeit. Nem véletlenül él Stancsics a klasszikus csoportosítással, hiszen- tanulmányozója és alapos ismerője az utópista szocialisták munkáinak. Az sem véletlen, hogy egyre gyakrabban nevezte magát proletár demokratának. Képzelhető, mit szól Katona, a szegedi cenzor, amikor Grim János elvitte neki nyomtatásra engedélyeztetni a naptar kéziratát. Ha nem szólnak Budáról a szegedi cenzornak, az akkor is megrémült volna. így különösen megtépázza Stancsics munkáját. A képtelenül sűrű húzások természetesen lehetetlenné teszik a naptár kiadását. A bátor szándékú nyomdász nem törődik bele Katona húzásaiba, felküldi ellenőrzésre a könyvet a budai cenzori kollégiumhoz, tisztelettel kérve, hogy bírálják felül a szegedi cenzor túlzott szigorúságát Sürget az idő, hiszen a naptárt újévre meg kell jelentetni. Stancsics már nem Is számlálja, oly gyakran kaptat fel Budára a cenzori hivatalhoz, messzi lakásától. A kényelmes hivatalnok uraknak nem volt sürgős. Hagyták. hadd késsen csak el a naptár. Amikor már biztosak voltak abban, hogy lehetetlenség megjelentetni 1844 januárjára, kegyesen jóváhagyták a szegedi cenzor húzásait. Ezzel nemcsak Stancsics Mihály, de Grün János reményei is szertefoszlottak. A huzavona ideje alatt Teréz súlyos betegségbe esett, mozdulni is alig tudott. Segítő nélkül nem lelhetett meg kisded leánykája sem, ő maga sem, Stancsics tehát fogadott melléjük egy gondozó asszonyt. Ez a meggondolatlan nőszemély se szó, se beszéd, garasokért elhordta a szatócsnak a féltve őrzött, lerakott kéziratokat, haszontalan papírnak gondolván azokat. Stancsicsnak szinte minden eddigi munkája kári»
