Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
Szarvastól a világhírig Interjú Melis Györggyel taesaaa 'httrvnlwj *ve, hogy Szarvasról elindult egy jó hangú fiatalember, aki rövid idő múlva meghódította a világ ope- praszínpadait. Melis György Kossuth-díjas operaénekes a pályakezdése éveiről így emlékezik; — Tulajdonképpen sose volt az életemben olyan „nagy pillanat”, amikor egyszerre eldöntöttem, hogy énekes leszek. Gyerekkoromban tanyán éltem, négyen ivoitunk testvérek. Eaesapám, felvilágosult parasztember volt, aki mindnyájunkat taníttatott Engem is gimnáziumba küldtek, ami akkoriban egy tanyasi gyerek számára bizony nagy dolognak számított Szerettem énekelni, és a zenetanárom is biztatott hogy érdemes lenne kepezni a hangom. Am.iK.or a szarvasi gimnáziumban kitűnően ieereusegizmm, én mégis a műegyetemre iratkoztam. Otthon egyszerűen nem mertem bevallani, hogy milyen „hooortos” terveim vannak. Egy évig jártam a műegyetemre, as akKor azt gondoltam, hogy megpróbálom, na ma erdemes komolyan foglalkoznom az énekléssel Felvettek a Zeneakadémiára, és új korszak «kezdődött az éle- tamoen. Néhány évet rászántam arra, hogy kipróbáljam magam, de ha nem sikerült volna, azt hiszem, akkor sem lennék boldogtalan ember. Ma is az a véleményem, hogy azok a fiatalok, akik tehetséget éreznek magukban valamely művészpályához, bátran vágjanak neki a nagy céloknak. De ha nem sikerül eredményeket elérni, legyen bátorságuk idejében felhagyni a hiú ábrándokíkal. Hiszed jelentkező mindenütt ezerszám akad, de csak kevesen lesznek a „be- érkezők”. Es nincs annál szomorúbb, mint amikor valaki egy életen át foggal és körömmel küszködik légvárak ostromával. — A Zeneakadémia tanárai 'közül kitől tanult a legtöbbet? — Kiváló tanáraimra és nagyszerű pályatársaimra mindig tisztelettel gondolok, de a hagyományos értelemben vett „tanításban” nem hiszek. Szerintem nem lehet valakit megtanítani énekelni. Irányítani és tudatosítani! — ez az énektanárok legfontosabb dolga. 1 Zeneakadémiai tanárom, dr. Molnár Imre elsősorban azt kívánta tanítványaitól, hogy a [ színpadon érthető szöveget adja- j nak, hangjukkal pedig a művet szolgálják. Azt igyekezett tuda- \ tositani bennünk, hogy az éne- i kés nem önmagáért van, hanem | az előadás sikerének — bár na- | gyón fontos része —, de mégis csak eszköze. Emlékszem, pályám kezdetén az Operaházbam a Bohéméletet játszottuk, nagyon fiatal szereplőgárdával. Azt hittük, ez egy könnyű kis darab, itt kedvünkre komédiázhatunk. Ám Nádasdy Kálmán, az Operaház kiváló rendezője borzasztóan legorombított bennünket, hogy felnőtt, komoly ember létünkre idétlenkedünk, amikor itt minden ütemnek értelme van! Nemzedékünk óriási szerencséje, hogy együtt dolgozhattunk Kodály Zoltánnal, személyesen is tapasztalhattuk csodálatos varázsát. Amikor engem 25' évvel ezelőtt az Operaház szerződtetett, akkor pályakezdő fiatalokkal adtuk elő a Székelyfonót és a 'Háry Jánost. Egyszerű, bár- frrt’í összeállítható díszleteket készítettek, és a két műved bejártuk szinte az egész országot Kodály Zoltán különös figyelemmel kisérte ezt a munkánkat. Útmutatásai egy életre meghatározták az énekesek programját. Kodály tanár űr szenvedélyesen harcolt a szép magyar beszédért. Bizonyára az ő tanácsainak is köszönhetem, hogy az elmúlt évben Kazinczy-díjat kaptam. Számos kitüntetésem mellett talán erre az elismerésre vagyok a legbüszkébb, hiszen számomra a szép magyar kiejtés azért különös öröm, mert ötéves koromig én csak szlovákul beszéltem. — Foglalkozik-e más művészeti ágakkal? — Nagyon fontosnak tartom, és szinte kötelezővé tenném az operaénekesek számára, hogy állandóan foglalkozzanak dalénekléssel is. Hiszen a dal általában olyan versre íródik, amely gondolkodásra késztet. És .a gondolatok segítségévei az énekes nagyon erős kapcsolatot tud kialakítani a közönséggel. Ez az a pont, ahol az ember a saját művészi egyéniségét, mondanivalóját is kifejezheti az előadott mű által. Mert azt illik feltételezni, hogy ha valaki egyszer már színpadra lép, akkor valami közölnivalója is van a világgal — Véleménye szerint, mi az operaénekes művészi munkájának lényege? — Az, hogy a produkcióm senki se vegye észre, hogy az tulajdonképpen munka. Jó húsz éve már, hogy egyszer édesapám egyik barátja azzal jött hozzám, hogy hallott a rádióban, meg mindenfelé énekelni. Ugyan mondjam már meg, miből élek, hogyan jut ennyi időm a dalolásra. A bácsinak elmagyaráztam, hogy az éneklés az én munkám, éppen úgy belefáradok, megizzadok mint ő, amikor egész nap fát vág. Persze az ember annak örül, ha a közönség semmit se vesz észne a munka verejtékéből —*■ Vannak kedvenc szerepei? — Igen! Mindig az a legkedvesebb, amelyiket éppen aznap este éneklem. Egy teóriát is fabrikáltam magamnak, amely lehet, hogy nem eléggé tudományos, de számomra mostanáig megfelelt. A játékos elmélet lényege, hogy minden este ott van a nézőtéren két nagyon veszélyes néző. Az egyik most hall először operát, a másik pedig ezt az előadást már ötven- szer látta. Aki még sosem volt operában, az megkérdezné, hogy miért énekelnek a színpadon, amikor beszélni is lehetne? Ehhez a nézőhöz úgy kell szólnunk, hogy számára természetessé váljon; az operában zenével fejezik ki a mondanivalót. Aki viszont ötvenedszer hallja ugyanazt az előadást, már a finomságokra is odafigyel. És nekünk ki kell elégítenünk a legmagasabb művészi igényeket is. Ennyivel tartozunk a közönségnek, önmagunknak és főképp a zeneszerzőknek, akiknek a műveit tolmácsoljuk. Andóáy Tibor Fővárosi Szerelőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre: l| víz-* gázszerelő ^ fűtésszerelő Q szerkezeti lakatos 0 villanyszerelő 0 kőműves ^ burkoló 0 hőszigetelő szakmunkások». 0 férfi betanított és segédmunkásokat Szakma nélküli dolgozókat szakmunkássá átképezünk. MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK. Heti 44 órás munkahét. Minden héten szabad , szombat. Kedvezményes hazautazást biztosítunk. Változó munkahelyen dolgozók részére különéiési pótlék. Jelentkezni lehet: Budapest, IX., Koppány u. g—11. Telefon; 336—560/82 mellék. Megközelíthető a Keleti pályaudvartól a 23-as villamossal, a Nyugati pályaudvartól a 6-os villamosról átszállással a Boráros tértől a 2-es villamossal A DeíVa űí számából Érző növények Két egymástól független tudományos kutatócsoport legújabb kísérleteiből arra lehet következtetni, hogy a növények képesek reagálni a közelükben levő emberek érzelmi változásaira. Á nagy feltűnést keltő kísérleteket szigorúan ellenőrzött körülmények között végzik a Szovjetunióban, V. Puskin professzornak, a Szovjet Pedagógiai Akadémia tagjának vezetésével Már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a növényeknek olyan villamos impulzusaik vannak, amelyek az állatok idegrendszerének villamos impulzusaihoz hasonlítanak. A legújabb kísérletekből arra lehet következtetni, hogy a növények reagálhatnak az ugyanabban a helyiségben levő ember vagy állat intenzív emóciójára, amilyen például a félelem, a rettegés. Tekintettel az ilyen pszichológiai-botanikai kísérletek teljesen szokatlan természetére, minden óvintézkedést megtettek, hogy kikapcsolják a külső, zavaró tényezők hatását, vagy azt, hogy hamis jelek jöjjenek létre a kísérleti berendezésben. Az időbeli egyidejűség biztosítására a kísérleti személyeket hipnotizálták — mély hipnózisban a hipnotizőr tetszés szerinti időközökben válthatta ki a szellemi változásokat. A kísérleti személy kényelmes karosszékben mintegy három méterre foglalt helyet a kísérleti növénytől, jobbára a Begónia me- tallica példányaitól. A kísérleti személy reakcióját az agy villamos tevékenységét ellenőrző elektroenkefalog- ráffal (EEG) regisztrálták, és ugyanerre a papírszalagra jegyezték fel a növény levelének két pontja között kialakult villamos potenciálváltozásokat is. A kísérletek első szakaszában öt kísérleti személlyel végeztek megfigyeléseket, majd négy másik személlyel is megismételték a kísérleteket egy másik laboratóriumban. összesen 24 kísérleti személy — 18—24 év közötti moszkvai diákók — váltott ki villamos reakciókat a növényekben ugyanabban az időpontban, amikor inger hatott rájuk a rendkívüli nagy számú vizsgálat során. Érdekes módon, három kísérleti személy semmiféle választ sem váltott ki a növényekben — még nem tudják, hogy miért. Hogy felfedezhessék: a növő» nyék villamos válaszadásának törvényszerűségeit, az ingerek, közötti időszakot változtatgat- ták, miközben az ingerek között is folyamatosan figyelték a növényeket. Több mint 300 olyan, növényimpulzust észleltek, amely tökéletesen megegyezett a kísérleti személyre ható ingerrel. A kísérletek további szakaszában olyan embereket választottak ki, akik rendkívüli mértékben képesek uralkodni szervezetük önműködő funkcióin. Kiderült, hogy ilyen esetekben a növények válaszai pusztán akarattal is kiválthatók — a hipnózis segítsége nélkül, Puskin professzor szerint iá kísérletek számos rendkívül érdekes kérdést vetnek fel. Ha az emberi agy neuronjainak jelei képesek befolyásolni a növényeket, akkor a növényi sejteknek is képeseknek kell lenniük az információk feldolgozására — ahhoz hasonló módon, ahogyan az idegrendszer sejtjei, Valószínű tehát, hogy az evolúciós értelemben fiatalabb állati sejtek a növényi informá- ciófeldolgozó sejtek adaptációja, alkalmazkodása révén alakultak ki. Ám milyen szinten megy végbe az információfeldolgozás? Az eddigi jelek szerint a növényi sejtek információfeldolgozása valószínűleg a molekulákban és nem maguknak a molekuláknak a vegyi változásai révén megy végbe—• ez a feltevés azonban még megerősítésre szorul. Minden jel szerint ezek a kutatások alap vető jelentőségűek lesznek a pszichológiában. BÉKÉS MEGYEI VIZ- ÉS CSATORNAMŰ V A LLA LATNÁL eladó 1 db 344. lípasű Csepel 5 tonnás tehergépkocsi Érdeklődni lehet a vállalat Békés, Berényi a, 33. szém alatti telepén, a szállítási csoportnál, ni ildi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 22. számú építésvezetősége felvételre keresi 0s művezetőket 0 technikusokat 0 könnyűgépkezelőket 0 villanyszerelőket 0 raktárkezelőket szeghalmi, gyulai munkahelyekre. Bérezés megegyezés szerint, személyszállítást biztosítunk. Jelentkezni lehet mindennap T—12 óra között az építésvezetőnél, Békéscsaba, Temető sor 3. sz, alatt. 353916
