Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
Elnőiesedett pályák, a nők térhódítása a munkában, a tanulásban és a vezetésben Jubileumi gyűlés Gyulán Mesterséges mítosz Bizonyára elszorul a lélegzete a messziről Szeghalomra helyezett üzemi vezetőnek, ha megtudja, hogy egyes dolgozók, a szövetkezetek tegnapi tagjai szinte glóriát raktak a feje köré. Azt mondják róla. hogy ő a vezér, mármint a vezérigazgató teljhatalmú megbízottja. Ebből következik: az ő szava szent, csak tudomásul lehet venni. Nem engedi magához közel az embereket — mondják egyesek. Az a bizonyos három lépés ... s a gondolatot máris úgy folytatják, hogy az egyszerű emberek problémái nem érdeklik, ő gyárat jött szervezni, nem pedig a szeghalmi élet körülményeivel ismerkedni. Mások azt mondják, hogy elválasztja a politikái a gazdasági élettől. Közérthetőbben mondva: nála más a beszéd és más a tett... És mi az igazság? Egy gyár létrehozása nagy munka, felelősségteljes helytállást követel. Emberek csinálják — tehát nem egy ember —, értelmes emberek szervezik, teszik dolgukat úgy, hogy» a termelés egy-egy gép beállításával mindjárt el is indulhasson. Ebben a milliónyi tennivalóban egy ember még csak egy gerendát sem képes felemelni. Az üzemszervező munkája csak azért lehet igen eredményes, mert jók a munkatársai, segítői.' Együttesen átérzik a párt ipartelepítési politikájának lényegét, a gyenge természeti adottságú tsz-ek mezőgazdaságának komplex fejlesztését, a gépesítés folytán felszabadult munkaerő foglalkoztatásának népgazdasági fejlődését. Visszatérve az előbbiekre: gyökerezik-e valamiféle, néha bizony túlzott, szinte mítoszos * tiszteletadás azok iránt, akik az emberséges élethez vezető útra vezetnek, akik ehhez felnyitják a fogékony sárrétiek értelmét. Afféle hála kifejezése ez. Nem jó, nem szerencsés emberi tulajdonságok egyike-másika az ilyen. Az ember, a dolgozó ember. a munkásember ne alázatoskod jón senkinek, tegye a. dolgát, kötelességét tudatosan, elkötelezetten, de ne lekötelezetten! Ne tegyen glóriát senkinek a feje köré. hiszen az a másik ember éppen olyan, mint ő, csak tőle, mivel a társadalom felkészítette a magasabb feladatok ellátására, többet várnak azok, akik az ország felső vezetésének megbízásából Sárrétre küldték, a párt munkás- politikájának, érdekeinek szol- gálására. S ha valaki jól teljesíti küldetését — itt az eredmények is ezt tanúsítják — akkor az mindenekelőtt azt jelenti, hogy szót ért az emberekkel. Ha pedig szót ért, megérti és jól képviseli a gyártervezők egész kollektívájának akaratát, akkor hol van a három lépés távolság közte és a munkások között?! S ha netán a valóságban is meglenne az a bizonyos három lépés távolság — Ismerve a szeghalmi emberek jellemét —, akkor egy szalmaszálat sem emelnének fel érte. Tehát itt csak arról lehet szó, hogy néhány ember szeretne hálálkodni, megtörni az emberek, a munkásemberek gerincét. Az üzemszervező nem a glóriáért jött Szeghalomra, hanem az új gyárért, a mindjobban városiasodé nagyközség, járási székhely munkásosztályának szervezéséért, gond iának megismerésére, telteinek formálására, öntudatának erősítésére. Ez a megbízatása! Az eredmény: az új gyár több száz dolgozóval, nagy termelési értékkel, s a gyárat mindjobban magukénak érző emberekkel, akik többsége nem mítoszt kovácsol, hanem a ma megtalált holnapot. Gyula felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából november 27-én Gyulán, a városi tanács dísztermében ünnepi gyűlést tartott az MSZMP városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi nőbizottsága. Az ülésen vállalati, gazdasági vezetők, alapszervi párttitkárok, üzemek, termelőszövetkezetek és más területek nőbizottságainak vezetői, Hazafias Népfrontbizottsági tagok, tanácstagok e« szakszervezeti nőfelelősök vettek részt, összesen mintegy 250- en. Ott volt Nagy Imréné, az MSZMP megyei bizottságának nőfelelőse, Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára, Bocskai Mihályné, az SZMT megyei titkára. Dér Lajos városi tanácselnök-helyetCsütörtök délelőtt ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége: mérleget vont a szövetség idei munkájáról és körvonalazta az 1975. évi programot. Alapvetően eredményesnek értékelték az idei munkát, amelyet hazai társ-szervekkel és külföldön működő baráti szervezetekkel közösen tettek tartalmassá. Jelenleg több mint 150 szervezettel, több száz különböző egyesületi vezetővel, nemzetközi hírű tudósokkal, művészekkel, egyházi vezetőkkel vannak kapcsolatai a Magyarok Világszövetségének. Eltes, valamint más társadalmi, tömegszervezeti vezetők. Az ünnepi gyűlés kedves vendége volt Erdei Lászlóné. az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő, aki a résztvevőknek a magyar nők helyzetéről, egyenjogúságának fejlődéséről, a harminc év alatt végbement változásáról beszélt előadásában. Dr. Horváth Éva, az Országos Nőtanácstagja, a Hazafias Népfront Gyulai városi Bizottsága titkárának megnyitója után tartotta meg Erdei Lászlóné ünnepi beszédét. Előadásának elején megemlékezett Gyula és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójáról, s elmondotta, hogy a gyűlés megrendezésének jelentőséhamgzott az elnökségi ülésen, hogy az idén — szeptember végéig — csaknem 180 ezer külföldön élő magyar járt itthon rokonlátogatáson, számuk tehát 13 ezerrel több volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ami a jövő évi programot illeti; elsősorban olyan rendezvények, események, társadalmi megmozdulások szervezését határozták el, amelyek révén mindazokban az országokban, ahal magyarok élnek, méltóképpen megemlékeznek Magyar- ország felszabadulásának 30. évfordulójáról. (MTI) ge abban van, hogy egy olyan városban jöttek össze a lányok és asszonyok, amely hamarabb szabadult fel, mint hazánk. Ezután történelmi visszapillantásban emlékeztetett a 30 évvel ezelőtti időkre, s mintegy tükörképét mutatva annak, honnan indultunk el, a népgazdaság fejlődésében és hová érkeztünk, ezen belül természetesen a női egyenjogúság fejlődésében is. Beszélt azokról a nehéz időkről, amikor szinte éjt nappallá téve minden áldozatot vállalva dolgoztak a párt vezetői, aktívái, köztük a nők is az újért, a szebb életért és a nők felemelkedéséért. Bemutatta. hogyan változott, alakult az élet. hogyan változott, fejlődött a nők helyzete is. Példákkal, számadatokkal illusztrálta ezt és elmondotta, hogy a nők hogyan hódítottak tért a munkában, s éltek jogaikkal. A felszabadulás előtt például a munkaképes nőknek csupán 30 százaléka dolgozott, 1973-ban viszont már a 78 százaléka. Olyan új területeket hódítottak meg, mint a híradástechnika, ahol a nők aránya 55 százalék, nem szólva a kereskedelemről, amelyben 82 százalékos az arány, és a pedagógiai pályáról. amely szinte elnőiesedett. Éltek a tanulás adta jogokkal is, s az előadó elmondotta, hogy míg 1949-ben a felsőfokú iskolát végzett nők aránya mindössze 0,9 százalék volt, ma viszont az egyetemi és főiskolákon 47 százalék. Beszélt a szociális létesítményekről, melyek eddig soha nem ismert értékben létesültek hazánkban. Ezen belül megyénkben és Gyulán is. Valamint azokról az újabb rendeletekről, törvényekről szólt, amelyek a nők egyenjogúságát, az anyai hivatás tiszteletét és segítését bizonyítják. A nők élnek és éltek is a törvény adta jogaikkal, bár __ m int mondotta az előadó __ v anpak további tennivalóink is, melyekhez az utat maijd az MSZMP XI. kongresszusa mutatja meg. Kasnyik Judit Postás-terepjárók a tanyavilágban A Szegedi Postaigazgatóság munkaterületéhez tartozó Bács, Békés és Csongrád megyében több mint 300 000 külterületi lakos él, jelentős részben az alföldi tanyáikon. Az ottani postai szolgáltatás javítására, a levelek, táviratok, csomagok kézbesítésének gyorsítására, egyben a postások munkájának könnyítésére korszerű terepjáró gépkocsikat szereznek be. A tanyák első motoros postakocsijait ezekben a napokban indítják útjukra Szarvas, illetve Szaty- maz környékén. December elején Szentes cserebökényi nagy kiterjedésű ha térrészében, majd a Bács megyei Kiskun- majsán, Szabadszálláson és Bu- gacon kelnek útra a terepjáró postakocsik. A békéscsabai vasútállomás vágányai felett nem Is olyan régen úgynevezett repülőhíd ívelt át, amelynek az volt a rendeltetése, hogy megrövidítse a gyalogosoknak az Erzsébethely és a belváros közötti távolságot. A hidat a villamosvezetékek építése miatt a nyáron lebontották, s azóta csak óriási kerülővel lehet az egyik városrészből a másikba eljutni. Megnehezíti a helyzetét a MAV vontatási főnökség dolgozóinak és mindazoknak, akiknek a hídon át vezetett a legrövidebb út a munkahelyükhöz. Különösen pedig az anyáknak, akiknek, naponta legalább fél órával előbb kell elindulniuk hazulról, hogy gyermekkocsival a céljukhoz jussanak. Mindenki megérti, hogy a* elavult hidat biztonsági okokból le kellett bontani. A felső vezetékekbe kerülő 25 ezer volt feszültségű áram miatt — ahogy arról Fülöp Imre, a vontatási főnökség vezetője tájékoztatott — más hid épül majd a helyén. Olyan, amelyen veszély nélkül mehetnek át a gyalogosok. ígéret szerint lassan már el is kellene készülni a hídnak, de az építési szándéknak még nyoma sincs. Pedig nagyon várják az emberek, hogy végre ismét kerülő nélkül közlekedhessenek. Am, amíg nem kezdik meg az építést, addig reményük sincs arra, hogy újra lesz repülőhíd. — i»r Megjelent a Béke és Szocializmus novemberi száma Ezekben a napokban Mongólia két nevezetes évfordulót ünnepel. Fél évszázada, hogy összeült a Mongol Népi Forradalmi Párt III. kongresszusa és kikiáltották a Mongol Nép- köztársaságot A történelmi évfordulók jelentőségét méltatja cikkében Jumzsagijn Godenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára Napjainkban a nemzeti kérdés igen éles formákban jelentkezik államközi konfliktusokban, egyes országok és népek, nemzeti csoportok életében. Különösen fontosak tehát azok a tapasztalatok, amelyeket a nemzeti kérdés megoldásában a Szovjetunióban szereztek. Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára ismerteti őket a folyóiratban. Aame Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke azt mutatja be cikkében, hogyan lett a Finn Kommunista Párt a demokratikus átalakulások és a békeszerető politika vezető ereje. „A társadalom tudományt» Irányítása és a szocialista demokratizmus” — erről a sokakat foglalkoztató témáról írt magvas cikket Viktor Afanasz- jev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. «annaHHiHmiHiunHiMUHmmHUMianiiaMt nagy kócsag, az üstökösgem, a fekete gólya, a bakcsó és más ha- sontollú gázlómadár megunta a sok vizet és elhatározta, hogy kilóból belőle. Am volt egy szabály, hogy a reprezentációs keretből vízen kívül legfeljebb jaf- fát vagy Traubisodát lehet vásárolni. Any- vyit, amennyi kell, mert túlságosan senki sem issza tele magát vele. És még üdít if. A nagy kócsag jött rá először, hogy a szabály az szabály, de azért az sem át- gázolhatatlan. Nosza, magához hívatta a hivatalsegédet, a poc- gémet és így szolt hozzá: — Kedvesem! Van magának egy csöppnyi esze? Na hát, akkor ide figyeljen! Fogjon két üveget és hozzon a büféből tO üveg jaffát. A poegém sehogy sem értette a dolgot és megkéréezte: — Tréfálni tetszik? — No, bogaram, nem érti ugye? Látja, azért is lett magából hivatalsegéd, nem pedig professzor. Hát ide figyeljen! Tudja mi az a háromcsillagos? — Nem kérem, én csak hat osztályt jártam — válaszolt poegém, fülig pirulva, — Bizony ka rtárs- nő, meg is látszik maflán. Azért nem tud haladni a korral. Elölről kezdem tehát, hogy megértsen. Elmegy a büfébe, kér a szarkától 80 üveg jaffát. De mindjárt mondja azt neki, hogy ne bajlódjon annyival. Csak készítsen számlát róla és adjon helyette 2 üveg háromcsillagos konyakot, mert maga azt köny- nyebben el tudja hozni. Érti már? Nagyon sóhajtott a poegém: — Valamit sejtek, de tessen azért még egyszer elmondani. Nehezen fog a fejem, mert sosem vol. tam jó tanuló ... A nagy kócsag csak többszöri ismétlés után engedhette szárnyra poc- gémet, amely nyílegyenesen repült a büfébe. Mire odaért, sokat felejtett, de a szarka egy-két szóból megértette a tennivalókat. Sőt, rájött, hogy ez nem is rossz üzlet. Poegém boldogan repült vissza a nagy kócsaghoz és letette elé a két üveget. Kócsag azt sem tudta, hogy mit mondjon, ehelyett megölelte poegémet és a füléhez hajolt: — Azért maga is fejlődik, drága kartársnő — súgta, miközben az egyik üveg 3 csillagjára egy nagy csókot cup- pantott. A poegém örömében azt sem tudta, hogy melyik lábára álljon, majd a számlával a könyvelésre . libbent. Ott kérték tőle, hogy legalább j egy-két üveg jaffát nekik is szerezzen a 80-ból. Poegém ekkor elárulta, hogy ő tulajdonképpen csak két üveget hozott nagykócsagnak. — Olyan három- csillagosat — fűzte még hozzá rejtélyes mosollyal. Megértették. — A pénznek nincs konyakszaga — zsongták el kórusban és a számlát annak rendje-módja szerint elkönyvelték. A furfangos história hire más vidékekre is eljutott. Voltak, akik az új módszert alkalmazva, azzal nyugtatták magukat, hogy tulajdonképpen semmit sem vétenek ama át- gazolhatatlan fizikai törvény ellen, amely kimondja: az anyag nem vész el, csak átalakul. Pásztor Béla Furfangos madarak AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR érettségizett férfi- és női dolgozókat keres felvételre üvegipari meós munkakörbe. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. 340451 Magyarok a nagyvilágban Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége Dupsi Károly
