Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

Világ proletárjai:, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEITAHACS.LAPJA 1974. NOVEMBER 29, PÉNTEK Ara: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Mü; A MI DOLGUNK AZ EMBER SZEMÉLYISÉGÉNEK FORMÁLÁSA (3. oldal) <® KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS A MESZÖV-NÉL (5. oldal) Megkülönböztetett figyelem a nemzetiségi lakosság iránt Békéscsabán tartotta ülését as országgyűlés kulturális bizottsága A négy nemzetiség lakta me­gyénket érte az a megtisztelte­tés, hogy november 28-án az or­szággyűlés kulturális bizottsága Békéscsabán a Lékay János kol­légiumban tartotta ülését, dr. Ortutay Gyula országgyűlési képviselő, a bizottság elnökének elnökletével. Az ülés megvitatta ás elfogadta a Kulturális Mi­nisztériumnak a magyarországi nemzetiségek kulturális ellátott­ságáról szóló jelentését, majd tudomásul vette a cigány lakos­ság helyzetének javításával fog­lalkozó tárcaközi' koordinációs bizottság elnökének, a Magyar- országon élő cigány lakosság helyzetéről szóló tájékoztató jelentését. A tanácskozás részvevőit Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte. Részt vett a tanácskozáson dr, Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának el­nöke, Garamvölgyi József kul­turális miniszterhelyettes, Klau­kó Mátyás országgyűlési képvi­selő, a Békés megyei Tanács el­nöke, dr. Fekete Antal, az MSZMP Békéscsabai városi Bi­zottságának első titkára, Araczki János, a városi tanács elnöke. Ott voltak és a vitában részt vettek a négy nemzetiségi — a szlovák, a román, a délszláv és a német demokratikus szövetsé­gek főtitkárai. Dr. Ortutay Gyula elnöki meg­nyitója után Garamvölgyi Jó­zsef miniszterhelyettes és dr. Papp Lajos államtitkár tett szó­beli kiegészítést a két írásos je­lentéshez. Ezt követően megkez­dődött a vita a magyarországi nemzetiségek kulturális ellátott­ságáról szóló jelentés felett. A jelentés és a felszólalók egyön­tetűen erősítették, hogy pártunk és kormányunk mindig meg­különböztetett figyelemben ré­szesítette Magyarország nemze­tiségi lakosságát. Alkotmányunk 61. §-ámak (3) bekezdése is ki­mondja: ,A Magyar Népköztár­saság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven va­ló oktatást, saját kultúrája meg­őrzését és ápolását.” Erősítet­ték a hozzászólók, hogy az ál­lamigazgatási és tanácsi szerve­ink az utóbbi években fokozot­tabban gondoskodnak a nemze­tisé® lakosság kulturális ellá­tottságáról. Az állami, tanácsi szervek gondoskodnak a nem­zetisé® kultúra ápolásának anya® feltételeiről, s az így biz­tosított kereteket a nemzetisé® lakosság tölti meg tartalommal. A nemzetisé® oktatásügy is bi­zonyos fejlődést mutat. Ez az eredmény mindenekelőtt annak tudható be, hogy ismét működ­nek a nemzetiségi óvodák és is­kolák. Az intézkedés eredmé­nyeként a nemzetisé® nyelve­ken is oktató óvodák, általános iskolák, gimnáziumok száma j 1968-tól 1974-ig 39,6 százalékkal, i a nemzetisé® pedagógusok szá­ma 47 százalékkal nőtt. A meg­levő és fokozódó érdeklődést pe­dig az mutatja, hogy a nemzeti­sé® nyelven és nyelvet tanulók száma 29,3 százalékkal emelke- Jl továbbá 'törekvés az., hogy lehetőleg minden olyan községben legyen nemzetiségi nyelvű fo®alkozás az óvodák­ban, ahol általános iskolában nyelvoktatás folyik. Megállapította a bizottság, hogy a nemzetisé® iskolák tan­könyvekkel és egyéb segédköny­vekkel való ellátottsága általá­ban me®elelő. A szemléltető­eszközökkel való ellátottsága azonban távolról sem kielégítő. Az utóbbi években a miniszté­rium szorgalmazására, főként a határ menti területeken, megin­dult a nemzetiségek, azaz a szomszédos népek nyelvének gimnáziumi oktatása. A németről nem beszélve, amelyet világ­nyelvként sok helyen oktatnak; szlovák oktatás van Balassa­gyarmaton, Nyíregyházán, Tót­komlóson, Rétságom, Sátoraljaúj­helyen. Román nyelvű oktatás Battonyán. Nemzetiségi óvónő­ket képeznek; románokat és szlovákokat Szarvason, délszlá- vokat Kecskeméten, németeket Sopronban. A nagy óvónőhiány miatt 1974 szeptemberében meg­indult a német, horvát, szerb és szlovák óvónők középfokú kép­zése. Szólt a blzottsá® ülés arról is, hogy az utóbbi években a nemzetiségi kulturális tevé­kenység mind mennyiségben, mind minőségben jelentősen fejlődött. A könyvtárak nemze­tisé® könyvekkel való ellátását remélhetőleg a nemzetisé® bá­ziskönyvtárak létesítéséről ho­zott minisztériumi határozattal sikerül majd megoldani. Na®' gondot fordítanak a hagyomány ápolására, melyben jelentős sze­repük van a múzeumoknak, táj- házaknák, falumúzeumoknak. Három megye vállalkozott arra, hogy bizonyos országos jelleg­gel rendelkező nemzetisé® mú­zeumokat, illetve múzeumi rész­legeket szervez; délszlávot Mo­hácson, szlovák—«románt Békés­csabán, német—szlovákot pedig Tp+*n. Sűrítve a bizottság összegezé­sét, a nemzetiségek kulturális ellátottságáról elmondható, hogy az elmúlt éveket a nemzetisé® művelődésügyről való fokozot­tabb. állami és tanácsi gondos­kodás, és a munka fellendülése jellemezte. Fontos minisztériu­mi intézkedések és irányelvek láttak napvilágot. A nemzetisé® szövetségek alapszabályt fogad­tak el és minisztériumi állásfog­lalás is meghatározta a kulturá­lis területen előttük álló fel; adatokat. Nőtt a nemzetisé® kul­turális intézmények munkájá­nak színvonala. Sikerült meg­alapozni a nemzetisé® könyv­tár és múzeum ügyét. Jelentősen fejlődött * nemzetiségek anya­nemzetükkel való kapcsolata. Tehát a fejlődési tendenciát egyértelműen jó folyamatnak és pozitívnak lehet értékelni. A vitában elhangzottakra Garamvölgyi József miniszter­helyettes adott választ. Ezt kö­vetően a Magyarországon levő cigány lakosság helyzetéről szóló jelentést fogadták el. A vitában elhangzott kérdésekre dr. Papp Lajos államtitkár válaszolt. A két napirendi pont vitájában fel­szólalt Sebesi bászlóné (Békés m.), Dömötör János (a bizottság titkára), Terényi Józsefné, Csen­des Béláné, Ognyenovics Milán, Salamon Hugóné, Klaukó Má­tyás (Békés m.), Guba Sándor, Szép Zoltán, Kardos Sándor, Ko­vács Istvánná, Bánáti Gézáné, Gál Ferenc országgyűlési kép­viselők, az Oktatásügyi Minisz­térium képviseletében Molnár Gyula, a Nemzetisé® Szövetségek részéről Such János szlovák, Szilágyi Péter román, Réger An­tal német és Mándics Mihály délszláv főtitkár. A bizottság ülése dr. Ortutay Gyula zárszavával ért véget, majd a tanácskozás részvevői megtekintették Békéscsabán a szlovák tájházat, valamint a szlovák kollégiumot és Gyula városában a román iskolát. Rocskár János Békés megyei nap a szegedi egyetemen Békés megyei napot rendez az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága ma Sze­geden, az ottani egyetemen és főiskolán tanuló Békés megyei fiataloknak. A programban el­sőként Enyedi G. Sándor, a me- gyei pártbizottság titkára beszél megyénk gazdasági, kulturális és társadalmi életének jelenle­gi helyzetéről, ezután Békés filmé­hali­megye életét bemutató két vetítenek Délután a gatók érdeklődési körüknek megfelelően vesznek részt a me­gye vezetőivel folytatott cso­portos beszélgetéseken. Ezt kö­vetően Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese foglalja össze a találkozó tapasztalatait és beszél a folyamatos kapcso­lattartás terveiről. Az utolsó sorok a legnehezebbek Mi újság a Felsőnyomásí Állami Gazdaságban? Ezekben a napokban mind­össze 24 hektár cukorrépa várja a rendről való felszedést a Fel­sőnyomási Állami Gazdaság ke- reki üzemegységében. Eaek az utolsó sorok, ezek a legnehe­zebbek. A közelmúlt esős na­pok bizony jól feláztatták is­mét a talajt, így a gépes bri­gád csütörtökön a kora délelőt­ti órákban a 25-ös tábláról kénytelen volt áttelepülni a 21- esre, hogy itt próbálja meg: fel tudja-e szedni a gép a ré­pát. Délelőtt 11 órakor két MTZ-traktor vonszolt egy ré­pával félig megrakott pótko­csit az agyig érő sárban. Simon György és Szabó Pál trakto­rosnak sohasem volt olyan nagy szüksége a vezetésben szerzett rutinra, mint éppen ak­kor. Egyszerre indítani, egy­szerre megállni, s egyformán húzatni, hogy a teher a két gép­re jobban megosztódjon. Az üzemegység központjával csaknem átellenben a tábla szé­lén alakították ki az aldepó- niát. Ide hordják a táblán ös­szeszedett répát. Ha a répa nagy tömegben van, némi hőt termel, így nem fagy meg. Ha viszont a táblán felszedve éri a fagy és ha ugyanott ki is enged, tönkremegy a benne le-, vő cukor. A Felsőnyomási Álla­mi Gazdaságban most azért sür­gős a répa betakarítása, hogy a még kint levő 24 hektár ter­mésében se tehessen kárt ax igen változékony időjárás. Most erősítéssel dolgoznak a betakarított, böngészett táblák termésének védett helyre szál­lításán és a 24 hektár még hát­ralevő répa összeszedósén. Pa­raj Pál gépcsoport-irányító egy-két nappal ezelőtt még a jövő évi kenyér magját vetet­te társaival, most pedig a cu­korrépa-betakarításra ősz po n­tosított erőket szervezi munká­lta. Az időjárás most már ked­vezőtlenebbre fordult, a mun­kával mégsem állnak le. For­ró teával kínálják a hidegben dolgozókat, meleget tartó védő­ruhával látják el őket. így a munka a korábbinál lassabb ütemben ugyan, de ha­lad. Ha elmarad az eső, akkor pénteken 10 géppel „rohanják meg” a 24 hektárt, s itt is felszedik a még ren­den levő, szállításra váró ré­pát. D. K. Az országgyűlési kulturális bizottság elnökségében helyet foglalt: Nagy J<ui„s, a megyei tanács elnökhelyettese, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, dr. Ortutay Gyula, a bizottság elnöke, Dömötör János, a bizottság titkára, Garamvölgyi József miniszterhelyettes szóbeli Sd- i&ásaítésé mond, mellette dz. Papp Lajos államtitkár Takarmány* koncentrátum­gyártás Füzesgyarmaton A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet, a Nyír- sé® Agrotechnikai Kutató In­tézet közreműködésével új szarvasmarhatakarmány-kon- centrátum próbagyártását kezd­te meg. Az idén mir.K.'gy 50 vagon alapanyagból készítenek jó hatásfokú koncentrátumot. A takarmány a teljes kukorica- növény megórlésével, karbamití és különböző ásván® sók hoz­záadásával készül és tartalmaz­za a hizlaláshoz szükséges fe­hérjéket. Ezt követően a lisztté őrölt keveréket sűrítik (granu­lálják), így a koncentrátum ki­sebb területen tárolható. dMTIi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents