Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-26 / 276. szám
Parasztfiatalok vagy falusi fiatalok? Kiállítás-sorozat Békésen KOJAL-ellenőrök továbbképzése A megyei KÖJÁL novembeT 25-en Gyulán, a Park Étteremben tartotta meg a KÖJÁL-ei- lenőrök továbbképző konferenciáját, amelyen a megye járásaiból és varosaiból vettek részt egészségügyi szakemberek. A konferencia hallgatóinak Kiss József Az árvíz okozta közegészségügyi veszély elhárítása és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok címmel tartott előadást. Ezenkívül Csamankó Vilmos A kitelepítés, befogadás közegészségügyi következményei árvíz- veszély esetén; Gyulai Magdolna A Sarkadi Cukorgyár közegészségügyi helyzete - címmel tartott tájékoztatót. Előadást hallhattak még a Biharugrai Halgazdaság egészségügyi helyzetéről, valamint a szennyvíz- öntözésről, amelyet Látkóczkj Tibor, illetve Varga Cecília tartott az ötven főnyi hallgatóságnak. polc, úgy csappant az érdeklődés. Jelenlétüket megszokták, nem nagyon törődtek velük. Táncsics viszont annál jobban szom- júhozta a cselekvést. Gondozta a tanya környékét, irtotta a gazt, ápolta a maga ültette növényeket, porciózta a gazda megbízásából ~az aprójószágnak való ele- séget. Dolgoztak ott cselédek is, ezek panaszkodtál? a gazdára, hogy bizony fösvény hozzájuk, szűkén méri a kosztol Kínos volt ez Táncsicsnak, hiszen Bába Molnár jóvoltából élt a tanyán, másrészt egy hosszú életen át mindig a szegényemberek ügyét pártolta. Most is ennél maradt. Bármekkora hálával tartozott jótevőjének. elveiből senki emberfia kedvéért nem engedett. Alig pár hónap múltán eléggé elhide- giilt a viszony gazda és vendég- lakója között' Siettette útjaik elválását,hogy Táncsics a parasztbirtokosnak sehogy nem tetsző működést1 akart kifej! eni Cegléden. Tyúkok terelgetése, gazok irtása mellett igen nagy becsvággyal munkálkodott a Vasárnapi Egyesület megalanításán. Minden részletre kiterjedő tervezetet készített a paraszti öntevékeny művelődés érdekében. Bába Molnár Sámuel pedig attól' tartott, hogy az öreg Táncsics meghökkentően fiatalos becsvágya fenekestől felforgatja Cegléd csendes-langyos állóvizét. Mert más volt Kossuthról szónokolni, sőt meglátogatni őt népes küldöttséggel Turinban, és megint más, valódi társadalmi cselek véssél segíteni a változást Békésen a járási-városi Művelődési Központ Alkotók Klubjának rendezésében kiállítás- sorozatot kezdtek november 22-én. Ez alkalommal a kosárfonó klubjában az üzem szocialista brigádjai látták vendégül Párasa Jánost, aki pasztell- és olajképeit hozta el erre a bemutatóra. Megnyitót Sass Ervin, a Békés megyei Népújság kulturális rovatának vezetője mondott. A következő kiállítást decemberben nyitják az Egyetértés Tsz klubjában. 1974-ben a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont területén a HÜNGEXPO 6 szakkiállítást rendezett. A sort a Nemzetközi Építőgép Kiállítás nyitotta meg, amelyet a HUNGAROPLAST, hagyományos műanyagipari seregszemle követett. Az Őszi BNV-vei egyidőben nyitotta kapuit az AGROMASEXPO, a 'WWW a paraszti tömegek, a Msembe- : rek érdekében — velük, hadd ! legyenek nagykorúak. Ez nem 5 kellett az úri paraszt B. Molnár » Sámuelnek. Neki a saját hatal- ! ma kellett, s a befolyás, hogy jj ő mondhassa meg, mi üdvös és 5 mi káros Cegléd városára néz- ■ ve. • Táncsics túlontúl ismerte az i ilyen népboldogítást. Menekült 3 előle. Harag nélkül, de határo- ! zottan szakított Bába Molnárral. ; November 1-én, mindenszentek ; napján indult lakást keresni és ; másnap már be is költöztek a : városba. Ősz ellenére kegyetlen ■ fagy, nagy hó keserítette őket, és * kishíján megdermedtek a fűtet- 5 len lakásban. Táncsics lábán ki- • újultak a korábbi fagyások, szén- ; vedett a sebektől élete végéig. § Tekintve, hogy a beígért ellátás- 3 ból alig lett valami, feloldotta ; •ígéretük alól a ceglédieket. In- : séges helyzetükben saját köny- * veit árulta a piacon, de bizony S nem akadt vevőkre. Ha nincs az ; Írói segélyegylet havi húsz fer s rintja, akár éhen is halhattak ; volna. Anyagi nyomorukkal : osak-csak megbarátkoztak volna, : mert eleget gyakoroltál? annyi : éven át a nélkülözést. Annál 3 többet szenvedtek az árvaságtól. ! Amikor 1877 nyarán elhagyták a « várost, mindössze két embert tar- j tóttal? érdemesnek arra. hogy el- ! búcsúzzanak tőle. Senki sem 3 akadt, aki 6zivességből elvitte ! volna szegényes motyójukat a • vasútállomásra. S 8 (Folytatjuk.) < 1 A régi magyar faluvilág megszűnt, felbomlott. Sok évszázados elzártságából kiszabadulva, olyan iramban lódult meg a fejlődés útján, akárha a mesebeli mórföldlépő csizmákba ugrott volna, hogy utolérje a várost. Az új, korszerű termelési módok elterjedése, az élet. és m unkakor ül rnény el? megváltozása nyomán átalakult, átréteg- ződött magja a parasztság is. A falu társadalmának mai arculatán szinte naponta újabb jellemvonásokat fedezhetünk fel. Vájom a változások sodrában miként formálódik a falun élő fiatalok élete, munkája, szemlélete? A falusi fiatalság új rétegei A mezőgazdaság történelmi jelentőségű szocialista átszervezése tette lehetővé, hogy parasztságunk és benne ifjúságunk mind egységesebb politikai, társadalmi szemlélettel, egyértelműen a szocializmus ügye mellé álljon. Mindenekelőtt le kell szögezni: a falu ma már nem azonos a mezőgazdasággal, a mező- gazdaság pedig a faluval, ugyanígy nem a parasztfiatal a falun lakó ifjúval. A falusi ifjúság foglalkozás szerinti rétegződése jól tükrözi a szocialista falu és a mezőgazdaság fejlődését. Napjainkban egymillió 200 ezer fiatal — a maMezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek és Műszerek Nemzetközi Vására. Októberben — egy időben és egy helyen (a vásárközpont óriás-pavilonjában) — került sor a BUDA- TRANSPACK ’74 Nemzetközi Anyagmozgatási és Csomagolástechnikai Szakkiállításra, valamint LIMEXPO ’74 címmel a Textil-, Ruházati-. Tisztító-, Bőr- és Cipőipari Gépkiállításra. A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont szakkiállításainak első éve a MIPEL ’74 Ipari Elektronikai Bemutatóval zárult. A HÜNGEXPO a jövőben tovább ösztönzi a szakkiállítások rendezését. Mindenekelőtt azo- két, amelyeknek már hagyományai vannak Magyarországon, és amelyek szorosan kötődnek a KGST integrációjában részt vevő iparágaink tevékenységéhez. gyár ifjúság 54 százaiéi?» él falun. Közülük mintegy 200 ezren dolgoznak az élelmiszer- és fagazdaság, valamint a vízgazdálkodás területén és az ÁFÉSZ- eknél. Ugyanakkor 553 ezer ifjúmunkás, 312 ezer középiskolai és szakmunkástanuló fiatal lakik a községekben, a falvakban és a tanyákon. A 300 ezer élelmiszer- gazdaságban foglalkoztatott fiatal közül mintegy 100 ezer városi munkahelyen dolgozik. A KISZ VIII. kongresszusának időszakálban a termelőszövetkezetek felében, az'ÁFÉSZ - ek mintegy háromnegyedében' nem volt KISZ-szerveaet. Azóta a termelőszövetkezeti fiatalok szervezettségi aránya 22-ről 29 százalékra emelkedett. Az élelmiszergazdaság egyéb ágazataiban ugyancsak jó volt a fejlődés. Az élelmiszeriparban 1500- zal, az ÁFÉSZ-ekben 3000-rel, a vízgazdálkodásban 1200-zal nőtt a taglétszám. Ma már minden faluban működik KlSZ-szerve- zet. Különösen szembetűnő az előrehaladás a falusi lakóterületi KISZ-szervezetek számában: a kongresszus óta 349 lakóterületi szervezet alakult, az ÁFÉSZ-ekben működő aiapszer- vezetek száma a háromszorosára nőtt. A ma is szorító szervezeti problémák közül elsőként kell említeni, hogy a valóban szép eredmények ellenére a tényleges lehetőségekhez mérten még mindig lassan emelkedik a KISZ-szervezetek száma a tsz-ekben, továbbá a kis létszámú élelmiszeripari és erdő- gazdasági üzemekben, az üzemegységekben, telephelyeken, valamint a tanyai területeken. Társadalmi, politikai egység Gond az is, hogy az alapszervezetek egy részében ma sem élnek kellően a szervezeti keretek nyújtotta lehetőségekkel, hiányzik a tartalmai mozgalmi tevékenység. A KlSZ-veze- tőségek munkája sem áll még kellő arányban az ifjúsági szervezetek jellegével. Számos tsz KISZ-szervezeténél gátolja az érdemi munkáit az a körülmény, hogy a KISZ-titkárok egyharmada eljáró munkás, illetve diák. A községekben csupán a szabad idejüket töltik, s így nem tudják kellően képviselni a helyben dolgozó fiatalokat. Az adott körülmények között összességében azonban elmondhatjuk: erősödik a falun lakó ifjúmunkások és diákok, valamint a mezőgazdaságban dolgozók társadalmi, politikai egysége. Az élelmiszeripari üzemek KlSZ-szerveaetei mind több helyen hozzák létre az egy-egy községből üzemekbe és más gazdaságokba, iskolákba eljáró KISZ-tagok csoportjait. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, illetve az élelmiszeripari, a (feldolgozó és kereskedelmi üzemek, vállalatok hosszabb távú gazdasági kapcsolataira építve, széles körű együttműködés bontakozik ki az e területeken tevékenykedő KISZ-szervezetek között. Kölcsönösen megismerik közös feladataikat és ezek megoldását a szocialista munka versennyel mozdítják elő. Gyakorlattá vált, hogy a gazdasági feladatok megoldása érdekében szocialista szerződésben rögzítik közös tennivalóikat, amelyeket rendszeresen értékelnek. A fiatalok kommunista műszakokat kezdeményeznek és lelkesen dolgoznak az építkezéseken. A falvak, tanyaközpontok vízellátásában, csatornázásában jelenleg is olyan nagy jelentőségű munka zajlik, amelyet — méreteit tekintve — csak a falvak villan mosdásához hasonlíthatunk. Részi vesznék a fiatalok a mű- , velődési házak, klubok, sportpályák és járdák építésében, lakóhelyűk fásításában. Kihasználni « a lehetőségeket Az 1971 őszén megalkotott Ifjúsági Törvény, majd a Minisztertanács végrehajtási utasítása kötelezte az illetékes főhatóságokat, irányító szerveket, hogy a maguk területére alkalmazva, dolgozzák ki a tennivalókat. Ez meg is történt. Idén tavasszal pedig az ifjúsági parlamenteken adtak számot az illetékesek a fiataloknak az Ifjúságpolitikai párthatározat, illetve az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról. Tény. hogy az állami szervek, gazdaságok és szövetkezetek eddigi intézkedései — főleg munkaerő-politikai okokból — elsősorban szociális jellegűek, és viszonylag kevés helyen alakultak ki azok a módszerek, formák, amelyekkel a fiatalok közéleti aktivitását segítenék. Más: a falusi gazdasági egységek — elsősorban a tsz-ek — jelentős anyagi támogatást biztosítanak, hogy a falusi fiatalok hasznosan töltsék el szabad idejüket. A községek többségében, élnek is a lehetőségekkel. Előfordul azonban, hogy a KISZ-alapszervezetek a ténylegesen meglevő lehetőségeket sem tudják megfelelően hasznosítani. Azokból a községekből járnak esi a fiatalok leginkább, még szabad idejükben is, ahol hiányoznak a kulturális és sport élet megszervezéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek. Mik tehát a feladatok? Elsősorban a szervezeti élet javítása, főleg a termelőszövetkezeti fiatalok körében. Az egyesült tsz-ek székhelyén folyamatosan önálló KlSZ-szer- vezetek létrehozása és minden üzemegységben legalább KISZ- csoport működjön. Kívánatos, hogy a tanyákról eljáró fiatalokat a lakóterületi KlSZ-szer- vezetek tömörítsék. Nagyon lényeges. hogy a következő években a KISZ-alapszervezetek for. ditsanak megkülönböztetett figyelmet a lányok és fiatal asz- szonyok érdekvédelmére, erősítsék azok körében az egészséges életmódra, a kiegyensúlyozott családi életre nevelő felvilágosítást. Megragadni, kihasználni minden lehetőséget! Jgy válhatnak a falun élő fiatalok ők maguk is tevékeny részeseivé az átalakulási folyamatnak! Seress Sándor AUDIOVIZUÁLIS KIÁLLÍTÁS Szegeden, a lechnika Házában Kígyó u. 4. A kiállítás nyitva; december 2 és 6. között,*, december 2-án 12 órától 20 óráig. 3-án, 4-én, 5-én és 6-án 10 órától 20 óráig. * A kiállított cikkek MEGVÁSÁROLHATOK és a helyszínen vagy megyei szakboltjainkban 1975-re ELŐJEGYEZHETŐ«! Szakkiállítások 1974-ben e»ss3sss«ssaa£ss9sa«eea«*é*e»as89*setfsses«5SBS»ff5 2:'ssa®5aessi
