Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
) fl Munkaügyi Minisztérium és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának közleménye ßrtesi'tjüät az erdőkéit munkáltatókat és a nyugdíjasokat, hogy az árvízvédelem rendkívüli helyzetére tekintettel, illetőleg a rendkívüli időjárás következtében előállott lemaradások pótlása érdekében azokat a nyugdíjasakat, akik: a) az árvízvédelemmel Scap- «solatos mentési munkákban eészt vesznek, vagy b) a mezőgazdasági termékek betakarításában ■ 1974. október 1-tőj november 30-ig fizikai munkát végeznek ezen tevékenységükre tekintve a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben mentesítettük a nyugdíj folyósításának korlátozása alól. Az adott mentesítésre tekintettel ezen foglalkoztatásban eltöltött órák számát és keresetüknek forintösszegét a nyugdíjuk folyósításának korlátozásánál figyelembe venni nem kelL Ennek a mentesítésnek alapján végzett tevékenységüket a „Nyugdíjas nyilvántartó iap”-ra feljegyezni és a nyugdíjfolyósító szervihez bejelenteni nem kell. (MTI) MU OSZ-közgyülés a fővárosban Csütörtökön a Budapesti Pártbizottság oktatási igazgatóságának épületében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldöttközgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, továbbá Barcs Sándor, á MUOSZ elnöke, Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Király András a szövetség főtitkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára és Vas Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Részt vett a tanácskozáson Jiri Kubja, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára is. (MTI) Jó ütemben épül a békéscsabai vásárcsarnok A belső szerelési munkákat, végzik a békéscsabai vásárcsar- | nokban. A kivitelezők — a Békéscsabai városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzemének atm MíBfflsőza 3S74* NOVEMBER 1. 2-es számú építésvezetősége dolgozói, az MSZMP XI. kongresz- szusának tiszteletére vállalták, hogy az év végére átadják a' vásárcsarnokot. Vállalásuk teljesítése azonban az alvállalkozók munkáinak határidőre való teljesítésétől függ. Képünkön a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat villanyszerelői dolgoznak a magasban. (Fotó: Demény) Párttaggyülések előtt Imre, az MSZMP KB alosztályvezetőié Irta : Dr. Szabó E zekben a napokban már javában folynak az előkészületek pártszervezeteinkben a párt XI. kongresszusát megelőző beszámoló taggyűlések megtartására. Ez a munka megkülönböz letett feladatokat ró az alaps^eryezetekre és az őket irányító pártszervekre. Olyan összegezést kell készíteni, amely hű képet nyújt az elmúlt négy évben végzett munkáról, s a tanulságok elemzésével megmozgatja az alap-1 szervezet kommunistáit. Alapvetően két feladatot kell megoldani: egyrészt a négy esztendő munkájának összegezését, értékelését, másrészt ennek alapján a jövőre vonatkozó következtetések levonását. Az összegezés tehát nem azt jelenti, hogy a kommunista közösség négy éven át végzett munkáját mechanikusan „leltárba vegyük". Ez egy taggyűlésen nem lehetséges, de nem is szükséges. i kerüljön összegzésre és értékelésre? Vizsgálják meg, hogy milyen eredményességgel tudták megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a X. kongresszus, majd azt követően az 1972-es és 1973-as novémberi határozatok megjelöltek. Elemezzék, hogy saját határozataik mennyiben segítették elő a párt alapvető céljainak megvalósítását. Térjenek ki arra, hogyan érvényesül az adott területen a párt po-, litikája, ennek szellemében végezték-e munkájukat a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek. Foglalkozzanak azzal is, miként jutott érvényre a párt vezető szerepe és ezzel párhuzamosan növekedett-e a gazdasági, hivatali vezetők, társadalmi szervezetek önállósága és felelőssége. Térjenek ki továbbá az egyes párttagok munkájára, helytállására, a pártpolitika megvalósításáért végzett tevékenységre is. A fő figyelmet természetesen a politikai munka értékelésére kell fordítani. Az adott gazdasági egység, intézmény, hivatal eredményei kétségtelenül magukba foglalják és tükrözik a pártszervezet, a kommunisták politikai tevékenységének hatását. A beszámolók mégsem elégedhetnek meg pusztán az eredmények ismertetésével, hanem adjanak számot az azok mögött meghúzódó politikai munkáról is. Mutassák be, milyen nézetek és gyakorlat ellen kellett küzdeniük a párt politikájának érvényesítéséhez, az eredmények eléréséhez. Az a jó és vitára ösztönző beszámoló, amely erről is szól, mégpedig érvelve és vitatkozva. A jó beszámolónak fontos feltétele a konkrétság, a tényszerűség. Az eredmények, a problémák, a gondok mindig konkrét munkaterületekhez, részlegekhez, személyekhez kapcsolódnak. Semmit sem mondanak az olyan megállapítások, bírálatok és észrevételek, amelyek „általában” és „elvileg” hangzanak el, és nem azoknak címezik, akiknek valójában szólnak. A nyíltságnak természetesen párosulnia kell a tárgyilagossággal, vagyis a valóságos helyzetnek megfelelő értékeléssel. Az őszinte önkritikus és kritikus szemlélet gya- > korlásában mindenekelőtt a ve- vetőségnek kell jó példával elöljárnia. Ha nem fél saját munkájának bírálatától, s ezt a beszámoló is tükrözi, az egyben az egész párttagság nevelésének a leghatékonyabb módszere. ff jó taggyűlési beszámoló csak kollektív munka eredménye lehet. Nem helyeselhető, hogy egyes pártszervezetekben a tikárra vagy éppen valamelyik vezetőségi tagra bízzák a beszámoló teljes szövegének megírását, a vezetőség többi tagja pedig csupán észrevételekkel él. Mivel a beszámoló maga is különféle témákra tagozódik, s rendszerint a Vezetőség egy-egy tagjának reszortmunkáját is felöleli, célszerű az előkészítésnél is ezt a munkamegosztást alkalmazni. A kollektív munka feltétlenül igényli az egész vezetőség tevékeny közreműködését a beszámoló elkészítésében, de ennél szélesebb kör is bevonható ebbe a munkába. Elsősorban azok az aktivisták, akik rendszeresen segítenek a pártvezetőségnek, ennélfogva viszonylag jó ismerői egy-egy témakörnek. A legtöbb helyen már jő előre elkészítik a beszámoló vázlatát. azt vezetőségi ülésen megvitatják, s miután elfogadták, megjelölik az egyes részek elkészítésének felelőseit. Ez mindenképpen célszerűi mert így elkerülhető a felesleges munka, *s a beszámoló megalapozottabbá, egységesebbé válik, P yaborta visszatérő kérdés: ” milyen források állnak rendelkezésre a beszámoló elkészítésére? A legfontosabbak a X. kongresszus óta megtartott beszámoló taggyűlések tapasztalatai, továbbá a vezetőségi ülések, taggyűlések határozatai. Mivel a beszámoló csak a legfőbb kérdésekre térhet ki, az egyes munkaterületek ösz- szegezéséhez itt bőven találnak anyagot. Bármilyen jelentős is ez a forrás, a megtárgyalt napirendek felsorolása, felelevenítése nem elégítheti ki a beszámolóval szemben támasztott igényeket. A többletet az az értékelés jelenti, amelyet a négy év általános tapasztalatai alapján a pártmunka adott területéről a vezetőség kialakít: milyen pozitív és negatív vonások jellemzik a pártmunka tárgyalt részét; mit tett a vezetőség azért, hogy jó irányban befolyásolja az ügyek alakulását? Ezekről feltétlenül szólni kell, mint ahogy nem kerülhető el az adott terület valóságos helyzetének egybevetése a párthatározatokban rögzített követelményekkel. A beszámoló elkészítésének másik fontos forrása a párttagság véleménye. A taggyűlést megelőző pártcsoportüléseken a vezetőség megismerhette a párttagság véleményét az alapszervezet munkájáról, a veze tőség tevékenységéről s az egyes párttagok munkájáról, megbízatásaik teljesítéséről. Hasznosítsuk tehát a pártcsoportüléseken elhangzottakat, ne hagyjuk kárba veszni ezt a forrást. Pártszerűen kell reagálni az észrevételekre akkor is, ha a vezetőség véleményével nem vagy nem mindenben egyeznek meg. N em helyeselhető annak a gyakorlatnak esetleges felelevenítése, amelyet korábban egyes irányító pártszervek alkalmaztak. Arra gondolunk, hogy beszédvázlatot adtak ki vagy éppen a pártvezetőség helyett munkatársaik készítették él a beszámolót — „segítés címén”. Nagyon hasznos viszont, ha minden irányító pártszerv időben elmondja érdemi véleményét az alapszervezet vezetőségének, kollektívájának munkájáról. Ezt már a beszámolóban is jól fel lehet használni. Ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy indokolt eseten a taggyűlésen is megismételjék az értékelő véleményt. Célszerű, ha a beszámoló feletti vita után határozatot hoznak, amelyben rögzítik, hogy a taggyűlés a végzett munkáról szóló jelentést elfogadta: majd sorolják fel, milyen feladatok megoldását tartják szükségesnek a vitában elhangzott észrevételek és javaslatok alapján. N em mindennapi esemény a párt helyi vezető testületéinek számadása a X, kongresszus óta végzett tevékenységükről. Nem ünnepi gyűlésekre van tehát szükség, hanem kifejezett munkaértekezletekre. Hiszen nem a nagy kinyilatkoztatások, hanem a felelősségteljes mindennapi munka viszi előbbre ügyünket Napirenden: a képesítés nélküli nevelők helyzete Ülésezik a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége Közoktatáspolitikánk egyik legidőszerűbb kérdésével, a képesítés nélküli nevelők helyzetével foglalkozott csütörtöki tanácskozásán a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Elemezték azokat a főbb okokat, amelyek eredményeként elsősorban az óvodákban és az általános iskolákban egyre több képesítés nélküli nevelőt kénytelenek munkába állítani. Aláhúzták többek között, hogy ebben közrejátszott az óvodai intézményhálózat igen dinamikus bővítése. Jellemző, hogy például 1965-ben még csupán 185 786 óvodai helv létezett az országban, ez azóta közel !70 000-rel nőtt, 254 646-ra Ennél is gyorsabb üteműén növekedett azonban az óvodába felvett gyermekek száma: az érintett időszakban mintegy 106 000 lett az óvodáslétszám többlete. Az is közrejátszó tényező, hogy a pedagógushivatást az óvodákban és az alsó fokú oktatásban ma már túlnyomóan nők gyakorolják. Igen sokan veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Mindamellett a településszerkezet ugyancsak része a kialakult helyzetnek; figyelemre méltó adat, hogy a városokban minden századik, a községekben azonban majdnem minden tizedik pedagógus képesítés nélküli az általános iskolákban, az összes képesítés nélküli 92,9 százaléka községekben dolgozik. A Pedagóg ások Szakszervezetének elnöksége csütörtöki tanácskozásán javaslatokat és határozatokat dolgozott tó a kialakult hielyzet javítására,
