Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-22 / 273. szám

SKANDINÁVIA I MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerihigiéniai Fő­osztálya az a lLategészség_ ügyi szolgálat középirá- myításában dolgozó szakemberei részére tanulmányutat szerve­zett Dániába és Svédországba. A tanulmányút célja, hogy a megyei állategészségügyi állo­mások sertésegészségügyi szak- állatorvosai eredeti környeze­tűikben tanulmányozzák a te- nyészsertések tartását, takar­mányozási viszonyait, technoló­giákat, technikai berendezése­ket, az állategészségügyi szol­gálat munkáját. E kérdések tanulmányozása indokolt volt, mert hazánk a fenti két or­szágból tenyészállatokat, épü­letgépészeti berendezéseket im­portál és ezek üzemeltetése kapcsán gyakran merülnek fel állategészségügyi problémák is. Az utazás izgalmától áthat­va gyülekeztünk a Ferihegyi repülőtér előcsarnokában. Rö­vid útlevél- és vámvizsgálat után a MALÉV menetrendsze­rű járatával indultunk Koppen­hágába, ahová kellemes másfél órás repülőút után érkeztünk meg. Szívélyes fogadtatásban volt részünk, majd a szállás­helyünkre szállítottak bennün­ket Ebéd, programesyezetetés, kis séta Koppenhágában és már el is telt az első, igaz, nem egészen teljes nap. A második napon megkezdő­dött a szakmai program. A Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságán j megismerkedtünk a dán állat­egészségügyi szervezet felépíté­sével, Dánia állategészségügyi helyzetével. A mintegy 2000 dán állatorvos egyik fele a gyakorlatban dolgozik, a má­sik az élelmiszeriparban, ezen belül is a hús-, tej ellenőrzés, -kutatás területén. Dániában több mint 10 éve felszámolták a nagy gazdasági kárt okozó fertőző állatbeteg­ségeket, így ki tudtak alakítani egy egységes izolált állományt, amely évente 10—12 millió vá­gósertést produkál. Az állomá- I nyák nagyságára jellemző, | hogy a néhány db-os kocalét- számtól kezdődően a 400 db-os állomány is megtalálható. A kocák évente kétszer, kétéves átlagban 5-ször ellenek. Prak­tikusan és gazdaságosan old­ják meg Dámában a hulla- és melléktermék-feldolgozást. A nagyobb állatokat és a vágó­hídi melléktermék egy részét feldolgozzák, a nem hasznosít- ! ható részeket pedig elégetik. E műveletsorozat mechanizmusa a következő: a hullát a tulaj­donostól felvásárolják, de a szállítási költségek a tulajdo­nost terhelik. A feldolgozás 120 °C történik, állatorvosi el­lenőrzés mellett. Az így nyert takarmányt csak az Állatorvosi Igazgatóság engedélyével etet­hetik meg, engedélyezés után is csak sertésállományokiban. ! Az ily módon takarmányozott [ sertéseknél a vágóhídra való szállítás alkalmával fel kell tüntetni, hogy milyen takar­mánnyal történt a takarmá­nyozásuk. Ezek az állatok szi­gorú vizsgálaton esnek kérész- tül. Az Állatorvosi Igazgatóságon való tartózkodásunk alkalmá­val egy érdekes, de meglepő eseményben volt részünk. A tájékoztatást tartó állatorvos : elnézést kórt, hogy nem tud vendégül látni bennünket, mert i „az állam reprezentációs ke­rete rendkívül szerény,” Dániai tartózkodásunk alatt egyébként kitűnő ellátásban volt részünk, ez a kis megnyilvánulás mégis sok vonatkozásban elgondol­koztató volt. A nap következő programja az Állami Állator­vosi Szérum-Laboratóriuma meglátogatása volt. A létesítmény feladata szé- rumelőállitás, -kutatás, diag­nosztizálás és járványvédelem, i Munkájukban a gazdasági fon­tosságra való tekintettel a szarvasmarha- és a sertésegész­ségügyi problémák foglalják el a központi helyet. Az intézet állami költségvetésből gazdál­kodik ugyan, de egyes szolgál­tatást, pl.'. a diagnosztikai munkáit, térítés ellenében vé­gez. Az elmúlt évben 15 000 vize- | gálati anyag került hozzájuk. A tájékoztatóból megtudtuk, hogy küzdenek olyan problémákkal, melyek nálunk is gondot okoz­nak. Ebéd után a Dán Királyi Mezőgazdasági Akadémia ál­latorvosi fakultása munkájával ismerkedtünk meg. A 200 éve6 intézmény évenként csaknem 100 állatorvost ad a dán élel­miszergazdaságnak. Rendkívül jól felszerelt klinikáit kissé irigykedve néztük, és a teljes­séghez hozzátartozik, hogy csak oktatás céljaira használják. Náluk az állatkórház ismeret­len intézmény, így az egy hely­re koncentrált anyagi erő te­szi lehetővé a magasabb techni­kai színvonalat. A következő napon esős, kis­sé hűvös időben került sor a Koppenhágai Állatorvosi Fel­ügyelőség meglátogatására Ez az intézmény egyrészt hatósági feladatokat lát el — engedélye­zés. ellenőrzés —, másrészt la­boratóriumi tevékenységet foly­tat. Különösen az állatvágások területén dolgoznak nagy kö­rültekintéssel és szigorral. Az állatok vizsgálatát élő és vá­gott állapotban is, állatorvosok, illetve állatorvosi felügyelet alatt dolgozó technikusok vég­zik. Nagy súlyt fektetnek a termékek minőségére. Amennyi­ben a kívánt minőséget a ter­mékek nem érik el, úgy a tu­lajdonost, illetve szövetkezetét kizárják a további értékesítés­ből. Ha szándékosságot tapasz­talnak a minőség rovására, úgy egyéb büntetéssel is sújtják az eladót. Ügy gondolom, a kizá­rás következményeit a kapita­lista viszonyok között nem szükséges részleteiben magya­rázni. A felügyelőség ellenőrzési tevékenysége kiterjed az élei-1 miszert forgalmazó üzletekre is. | Ezután Roskildébe utaztunk. Ez, a Koppenhágától dél­nyugatra levő helység húsipari kutatóintézetéin kívül viking, múzeumáról és katedrálisáröl híres. Ez utóbbi a dán királyok | temetkezési helye volt. Termé­szetesen a kutatóintézet volt utunk célja, ahol filmen mu­tatták be a sertésvágás és -fel­dolgozás magas színvonalú fá­zisait. A 20 éve alapított szö­vetkezetek és vágóhidak által fenntartott intézetben óránként 200—220 állatot vágnak. A következő nap ismét az utazás jegyében telt el. Elő­ször egy magánállatorvosinál voltunk, majd egy farmert lá­togattunk meg. Ez a dán fia­talember a farmer-iskola elvég­zése után kezdte el a gazdál­kodást, 30 ha. területen. Ser­tésállománya 30 db kocából és szopós malacból áll. A kocák évente két alkalommal elle­nek, éltesenként 10—10 mala­cot. Takarmányozásuknál nagy súlyt fektet az állatok bioló­giai igényének kielégítésére A fiaztatóban szükség esetén hő­sugárzóval fűti a termet és minden ellető-box felett infra- lámpát helyezett el. A malacok egyenletesen fejlettek. Mindent összevetve — ha összehasonlí­tom a mi viszonyainkkal — egy hagyományos sertéstartást lát­tunk az átlagosnál nagyobb létszámmal, jó technikai felsze­reltséggel és nagyobb gondos­sággal. Utunk következő állo­mása egy szarvasmarha mes­terséges termékenyítő állomás volt, amely funkciójában, fel­szereltségében nem volt mo­dernebb, mint a nálunk levő hasonló jellegű létesítmény. Dániai tartózkodásunk utolsó, egész napja, vasárnapra esett. Reggeli után városnézés, mú­zeumlátogatás következett, majd egy állatorvos szemével I. Dánia Koppenhágát elhagyva történel­mi nevezetességeket tekintettünk meg. V isszatérve Koppenhágába, elbúcsúztunk rendkívül kedves és előzékeny dán idegenvezetőnktől, hiszen másnap már utunk második ál­lomása következett — Svédor­szág. Dr. Soös József megyei sertésegészségügyi állatorvos Pontyivadékok a Körösökbe A Békés megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezési osz­tályának, a Magyar Országos Horgász Szövetség Területi Bi­zottságának és a Viharsarok Halászati Szövetkezetnek a képviselői megbeszélték a Kö­rösök üzemtervben előirt hala­sztásának a végrehajtását. En­nek alapján november 13-a és 18-a közötti időben az élő­vizekbe 60, a különböző holt­ágakba 120 mázsa 20—30 dekás kétnyaras pontyot helyeztek ki. A Kákafoki holtágba még 40 mázsa ponty kerül. Emlékkiállítás és ünnepség Szarvason, dr. llanzó Lajos Kossuth-díjas pedagógus halálának 10. évfordulóján Tegnap, csütörtökön Szarva­son. a Vajda Péter Gimnázium­ban dr. Hanzó Lajos Kossuth- díjas pedagógus és történész halálának 10. évfordulója al­kalmából emlékkiállítást nyi- ] tott meg a gimnázium igazga­tója, Árvái Pál. Az emlékkiál­lításon bemutatják a gimnázi­um volt tanárának történeti műveit, tanulmányait és cik­keit, valamint külföldi hely- történeti konferenciákon el­hangzott beszédeit. Ezt követően a szarvasi óte­metőben megkoszorúzták a ne­ves pedagógus síremlékét. A koszorúzás alkalmával dr. Ben­da Kálmán, a Magyar Történel­mi Társulat alelnöke mondott megemlékezést. Délután a Szarvasi Óvónőképző Intézet előadótermében emlékünnepsé­get tartottak. Először 1952-ben, Tessedik Sá­muel és Vajda Péter életének és munkájának kutatásáért, il­letve oktató- és nevelőm unká­jáért a Népköztársaság Érdem­érmével tüntették ki a kiváló szarvasi történészt és pedagó­gust, majd további eredményes helytörténeti kutatómunkái a után 1955-ben vette át a leg­magasabb tudományos elisme­rést, a Kossuth-díjat. Á világ összes növénye... A Kubánban létesített össz- szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézet kísérleti állomá­sán megkezdődött a „növény­bank” építése. A növénybank­ban idővel Földünk mintegy 400 000 növényének magját tá­rolják majd. A szovjet növénygyűjtemény­ben — amelynek nincs párja a világon — jelenleg közel 200 ezer minta található. Az eddig különböző helyeken őrzött magok most egy helyre, egy kurgán mélyére épített — meg­felelő mikroklímával rendelke­ző — betonbunkerba kerülnek. A Fáklya új száma A Fáklya új száma vezető he­lyen foglalkozik a békés egymás mellett élés politikájával: az in­formáció és a szellemi értékek cseréjével. A cikkíró rámutat e cserék nemzetközi enyhülést te­remtő szerepére. Hogyan lett a Szovjetunió a békés atom nagyhatalma? — Er­ről szól Nyikolaj Doleasal, a Szo­cialista Munka Hőse, Lenin- és Állami-díjas, az első — ob- nyinszki — szovjet atomreaktor főkonstruktőrének cikke, az első szovjet atomreaktor megépítésé­nek 20. évfordulója alkalmából. Képes emlékező riport mutatja be Papanyin szovjet sarkkutató követőit, napjaink tudósait, ge­ológusait, akik célul tűzték ki az északi sarkvidék teljes meghó­dítását. Ismét gazdag a lap szovjet— magyar kapcsolatokkal foglal­kozó anyagválogatása. Megtud­juk többek között, hogy a grúz főváros, Tbiliszi legkedveltebb városi közlekedési eszköze a ma­gyar IKARUS, hogy Magyaror­szágon több mint 3000 azoknak a felsőfokú képzettséggel ren­delkező szakembereknek a száma, akik n Szovjetunióban végezték tanulmányaikat, s hogy Petőfi az egyik legnépszerűbb költő a Szovjetunióban:műveit 17 nyel­ven, összesen negyvennégyszer adták ki, i millió 650 ezer össz- példányszámban. A könnyűzene kedveim színes képriportban ismerkedhetnek meg a szovjet tánczene képvise­lőivel, a tudomány és az érdekes emberi egyéniségek iránt érdek­lődők pedig képet kapnak a hí­res szovjet sebész, Nyikolaj Amo- szov munkásságáról, mindenna­pi életéről. A lap sportrovata a fejlett szovjet tömegsportból ezúttal a kisiskolások 6portnevelésével ismerteti meg a magyar olvasót. (KS) Gerencsér Miklós: ■ ■ | Ácsteszértől ! a halhatatlanságig 31. Táncsics Mihály életregénye ■ ■ • Reggelenként voltak az ezer ■ jajkiáltás órái, így szerencsére ■ semmit nem látott —. nem hal- 5 lőtt a szökött katonáik botozásá- : bői Eszterke, Táncsicsék egyet- i len megmaradt gyermeke. Mert j mo6t ő járt édesapjához. Tizedik ; éve felé közeledett, eszes, ügyes, • kedves kislány. Gyorsan megta­• nult folyékonyan olvasni és ez- ; zel az édesapjától kapott tudo­■ mánnyal nélkülözhetetlen segí- ; tője lett a tanítónak. Táncsics ! folytatta az írást, egyebek közt : látnoki pontossággal rajzolta ! meg javaslatképpen, álnéven a ■ világvárossá leendő Budapest • képét. Azóta minden elképzelése " megvalósult, a Nagykörút helyé- : re álmodott csatorna kivételével. I Munkáihoz sok olvasmányt kel­■ lett ismernie és éppen ebben vált • nélkülözhetetlen segítőjévé a kis ! Eszterke. Táncsics azzal fokozta kedvét, hogy minden lap felol­vasását egy krajcárral jutalmaz­ta. Az oldalankénti egy krajcár­ra pedig az írói segélyegylet tá­mogatásából tellett. Saját mun­káiért nem kaphatott pénzt, hi­szen csak a „Bordács Elek, a Gyalogárendás” című könyvének kegyelmezett meg a cenzúra, az összes többire változatlanul vo­natkozott a betiltás. Báró Eöt­vös Józsefnek köszönhető, hogy az írói segélyegylet megszavaz­ta a havi 25 forintot. . Lassan-lassan 1866-ot írtak. Küszöbön állt az osztrák—porosz háború. Közeledett Deák Feren- cék nagy politikai műve, az 1867-es kiegyezés. Közeledett Táncsics Mihály szabadsága. De nem a megbocsátás. Mert bocsá­nat soha nem következett be Táncsics részéről az osztrák ha­talom iránt, s megfordítva. Sza­badulását a politikai körülmé­nyek alapos megváltozásának, a magyar belpolitikai önállóság visszaszerzésének köszönhette. • » • A Poroszországtól elszenve­dett katonai vereség arra kény­szerítette Ausztriát, hogy vég­képp feladja nyílt hódító ma­gatartását Magyarországgal szemben. Helyreállt az alkot­mányosság, miniszterelnök ler hetett az a gróf Andrássy Gyu­la, akit Táncsicshoz hasonlóan ugyancsak jelképesen felakasz­tottak az Újépület udvarán. A részleges nemzeti önállóság je­gyében megválasztott új parla­mentnek Jókai Mtór is tagja lett. Néhány képviselőtársával együtt szóba hozta az országgyűlésben Táncsics Mihály ügyét, kérve a miniszterelnököt, eszközölje ki a kegyelmet a királynál. And­rássy Gyula így cselekedett. S 1867. március 12-én. amikor I. Ferenc József. Ausztria császá­ra Budapestre utazott, hogy magyar királlyá koronázzák, a határról — Bruck-királyhidáról — táviratilag elrendelte a be­börtönzött iró-politikus azonna­li szabadon bocsátását. Táncsicsot néhány hét vá­lasztotta el hatvannyolcadik szü­letésnapjától. öreg. világtalan, egy serdületlen gyermek atyja: mihez kezdjen? Mások is kér­dezték ezt és a segítőkészeik hirtelenében összegyűjtöttek ezerkétszáz forintot. Szép ösz- szeg volt, elegendő a lélegzet-

Next

/
Thumbnails
Contents