Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

Szaporodik a'barázda • • • A kaszaperi Lenin Tsz földjén minden erőt az őszi talajelőké­szitésre fordítanak. A közös gaz­daságban az elmúlt héten elve­tették a jövő évi kenyérgabonát. Kukoricát már csak 330 hektá­ron kell törniük és szántásra is mindössze 850 hektár vár, A nagy teljesítményű erőgépekkel két műszakban dolgoznak. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és oktatási bizottság munkája jó eredményeket hozott Endrödön Munkanap-áthelyezés az építőiparban Megjelent az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete, amely a kivitelező építőiparban lehetővé teszi, hogy azoknál a termelőegységeknél, ahol a kollektív szerződés, mun­kaügyi szabályzat szerint decem­ber 24-től év végi termelési szü­netet tartanak, a december 23-i — hétfői — munkanap munka­idejét a december 21-i szabad­napon ledolgozzák. (MTI) Másfél éve alakult meg az endrődi egészségügyi, szociális, közművelődési és oktatási bizott­ság. A 11 tagú bizottság munkája nem formális: aktív tevékenysé­gével máris sokat segített a köz­ségi gondok megoldásában. A tanácsi vezetők úgy értéke­lik:, szerteágazó munkájukban mindig megtalálják, mi a leg­sürgősebb teendő. Az elmúlt idő­ben 10 alkalommal üléseztek, s a bizottság tagjai 16 közérdekű ja­vaslatot hoztak. Figyelmük ki­terjedt egyebek között az öregek napközi otthonának megvizsgá­lására, a cigánytelepek szociál­politikai helyzeíénék elemzésé­re. Egészségügyi vizsgálatot tar­tottak a Béke Tsz-ben és a sza­bók szövetkezetében. Többször ellenőrizték az élelmiszert áru­sító üzleteket, vemdéglátóipari egységeket. Ahol hiányosságot tapasztaltak, ott később vissza­mentek megnézni: végrehajtot­ták-e a közérdekű javaslatokat? Megvizsgálták a nagyközség­ben élő idős személyek helyzetét. Közreműködésükkel vállalt véd­nökséget a szabók szövetkezeté­nek szocialista brigádja egy egyedül élő idős néni felptt. Rendszeresen meglátogatják, se­gítenek a házkörüli takarításban, apró ajándékokkal — és főképp jó szóval, érdeklődéssel — teszik változatossá az idős asszony éle­tét. ző hír érkezett Becsből. Iratot küldött az illetékes hatóságok­hoz báró Vay Miklós kancellár, hogy a tizenöt évi börtönbüntetés tíz esztendőre szállítandó le. Nem sokkal később arra is en­gedélyt kapott a beteg elítélt,, hogy két hetet a Sárosfürdőben töltsön. -Tót tett neki a gyógyvíz, megviselt szervezetét fölüdítette a kedvezmény. De amilyen gyor­san elrepült a két hét a Sáros­fürdőben, olyan egyhangú lom­hasággal vonszolódtak a börtön­évek. Kevés és rossz a rabkoszt, ezért felköltözött Budára a csa­lád, hogy Teréz minél gyakrab­ban vihessen férjének friss hazai ételt. Lajoska is otthon alhatott, napközben pedig édesapjánál időzhetett. Nagy segítségnek bi­zonyult a kis Lajoska. Azért en­gedélyezték mindennapos látoga­tását, mert így legalább keve­sebb elfoglaltságot jelentett a börtönőröknek a világtalan fo­goly. Táncsics szorgalmas tanu­lásra fogta leánykáját, vak lé­tére megtanította írni-olvasni. S mert vak volt, senki nem gon­dolta róla, hogy írással is fog­lalkozik. Pedig nem hagyott fel a szellemi tevékenységgel. Néha találkozni szokott a sétán a ban­kóhamisításért elítélt Szakács Lajossal. Mivel pedig a bankó­hamisítók sem feltétlenül gaz­emberek velejéig, ez a Szakács Lajos inkább megkockáztatta a fejére zúdulható kemény fenyí­tést, de segített a vak Táncsics Mihályon. Titokban leleményes sorvezető készüléket fabrikált neki az elcsent tűzifából. A le­ányba papírt, írószert csempé­szett be apjának, aki a sorveze­tő segítségévei, tapogatózva rót­ta sorait. Kéziratait szántén a le­ányka csempészte ki. Ugyancsak a bizottság javas­latára — Gyónna községgel közö­sen — szemorvosi rendelő- nyílt, s ma már nem kell Szarvasra járni a betegeknek. A közeljö­A gyermek szinte a börtön- ; ben serdült fel. Hirtelen nőtt, 5 s betegeskedni kezdett. Még nem l töltötte be tizenötödik évét, ami- I kor leverte lábáról a tüdővész. ; Hiába reménykedtek állapota ja- ; vulásában, végzete gyorsan köze- ! ledett. Az apának csaknem eszét ■ vette a fájdalom. Negyedik gyér- ■ meke haldoklott. Jókai értesült • a készülő tragédiáról, kezességet ■ vállalt Neuwirth tábornok tér- » parancsnoknál Táncsics Mi- ■ hályért, aki naponta egy órát ■ tölthetett haláltusában vergődő : gyermeke ágyánál a zárbiztos ■ jelenlétében. Amikor meghalt a ■ gyermek, apját megbilincselten ■ sem engedték el a temetésre, hi- ; ába könyörgött Jókai a térpa- ■ rancsnoknak. Szívet tépő fájdalmai után jó j ideig tompa közönybe roskadt ■ Táncsics. Felőle történhetett ■ bármi, közönyösen hagyták a ■ börtönben zajló események. Ha ■ valami mégis felrázta tompasá- j gából, az a cellája előtt zajló : botozás volt. Egyúttal katonai s áristomnak is használták a bőr- ! tönt, s ha összegyűlt nyolc-tíz i fenyítendő őrizetes, megérkeztek : a Ferdinánd laktanyából a boto- j zó káplárok. Ezek aztán irgal- ■ mattan munkát végeztek. Húsán- | golásuk nyomán pokolbéli jajve- • székeléstől visszhangoztak a vas- ! tag börtonfalak, ; vőben berendezésre kerülő falu­múzeum szántén a bizottság kez­deményezését dicséri majd. A tervek szerint az Endrődi Cipész Szövetkezét eredeti susztermű- helyt rendez be a falumúzeum­ban. Felmérték, a közművelődés érdekében mit lehet tenni a könyvtárfejlesztés, a közoktatás lehetőségeinek bővítésére. A közérdekű javaslatokat össze, gyűjtik, továbbítják a tanács szakigazgatási szerveihez. Időközben létrehozták a test- nevelési és sportalbizottságot, valamint a gyámügyi albizottsá­got. Bebizonyosodott: az albizott­ságok nem feleslegesek. Így sok­kal több tanácstagot, Hazafias Népfront-aktívát mozgósíthatnak azért, hogy Endrőd nagyközség közérdekű problémái minél előbb megoldódjanak Törődnek a kicsinyekkel, az ifjúsággal, az idős emberekkel, a közművelő­déssel, a közsé.gfejlesztéssel és minden más, lakosságot érintő problémával. A másfél éves ak­tív tevékenységükért a nagyköz­ségi tanács vezetői, dicséretben részesítette a bizottságot. 5 1974. NOVEMBER 2L JIA JAK"—pontos idő A Penza megyei szerdobszki óragyár termékeit 50 országban, ismei'ik. Magyarországon is. Csaknem hárommillió „MA­JAK” készül itt évente. Né­melyik egészen különleges pél­dány. Az egy hétig járó fali és asztali órák köziül a legér­dekesebb, amelynek számlapja nemcsak az időt, hanem a leve- gő hőmérsékletét és nyomását is mutatja. Eredeti példány az a míves szerkezet is, amelyet metszett kristály testbe ágyaz­tak. A régi jó ingaóráknak sem járt még le az idejük. Minden félórában kinyílik: rajtuk egy ablak, kikukucskál egy* kakukk- fej, felhangzik, a dallamos ka­kukkszó. Ezek az órák nagy népszerűségnek örvendenek külföldön. A gyár 13 ezer da­rabot szállít ez év végéig Ma­gyarországnak. A szerdobszki ak a gyerekek­re is gondoltak. Összerakható készletet gyártanak nekik, a különálló darabokból a gyere­kek maguk állíthatják össze a működő szerkezetet. Egész ha­lom — többek között Angliá­ban feladott — levél tanúsko­dik róla, milyen nagy népsze­rűségnek örvend a gyerekek körében ez az „Ifjú tervező” nevű játék. Viktor Beszov igazgató író­asztalán láttam egy elektronikus óra mintapéldányát, amel> nek számlapján nem a mutatók járnak körbe, hanem számok ugranak elő, amelyek az órát, percet, másodpercet mutatják. A beépített elem egy évig biz­tosítja az óra működését. Hogyan születnek az órák? Útjuk az előkészítő üzem­ben kezdődik. Alapanyaguk acél, alumínium, sárgaréz lemez. Ezeket feldarabolják, aztán gépekkel számlapokat, hidakat, mutatókat préselnek belőlük. A másik műhelyben a na­gyobb pontosságot igénylő al­katrészeket készítik: a perse­lyeket. tengelyeket, csavarokat. A műhelyben automata gépsor működik, az ember szerepe itt a beállításra és ellenőrzésre kor­látozódik. \ Ebben a műhelyben ismer­kedtem meg Szergej Aiferov- val, az üzem veteránjával. Az alapítástól dolgozik a gyárban. Amikor új berendezés érkezik, Alferovra bízzák. Pályája so­rán több mint 40 embert ta­nított meg a beállító szakmá­ra, az igazgató szavai szerint lényegében az egész műhelyt. Ma már az olyan kiváló mun- } kasok, mint Fjodor Uljanov, j Alekszandr Szazonov, Nyiikoláj Minajev és mások büszkén ne­vezik magukat Alferov tanítvá­nyainak. Alferov több mint 50 újítási javaslatot nyújtott eddig be. Újításainak bevezetéséből csak a legutóbbi tíz évben több mint 100 ezer rubel haszon szárma­zott. Önfeláldozó munkájáért megkapta a legmagasabb kor­mánykitüntetést, a Lenin-ren- det. A mechanikai műhelyben ál­lítják össze az órák részegy­ségeit: beszerelik a tengelye­ket, fogaskerekeket. A kész egység, miután keresztülment a meón, bekerül a szerelőműhely­be, ahol a legjobban képzett szakmunkások dolgoznak. / Kátya brigádja A Kátya Gorbunova vezette komszomolista brigád szereli össze az ingaórákat. Alapos tu­dás és hozzáértés nélkül itt sen­ki nem boldogulhat. A beindító­szerelőnek úgy kell beszabá­lyoznia az egész szerkezetet, hogy a bonyolult rendszer pon­tosan, összehangoltan működ­jék. Egyeztetni kell a mutatók állásál: az ütőszerkezet és ka­kukkok) szerkezet működésével. S végül igen érzékeny elektro­nikus mérőműszerekkel kell el­lenőrizni valamennyi rendszer működését. A lányoknak évről évre bo­nyolultabb és pontosabb szer­kezeteket kell összeszerelniük. Ehhez természetesen állandóan képezniük kell magukat. A brigádban mindenkinek vagy érettségije van, vagy gépész­technológiai technikusi diplo­mája. Sokan közülük a főisko­la esti vagy levelező tagozatán folytatják tanulmányaikat. Gor­bunova brigádját a vállalat egyik legjobb közösségének tartják. A műhely szocialista versenyében régóta őrzi első helyét és ezzel a vörös ván­dorzászlót. A lányok jó barátságiban vannak egymással: együtt jár­nak a különböző estekre, kiállí­tásokra, moziba. A hangadó Gálja Nyikolajeva, a Komszo- mol-titkár. Az ő kezdeménye­zésére alakult meg a Perc ne­vű öntevékeny együttes. Gyak­ran hangversenyeznek a szom­szédos üzemekben és az általuk patronált kolhozokban. Műso­rukon kórusműveik, dalok, tán­cok szerepelnek. Amikor végigmentem a gyár műhelyein felfigyeltem, milyen jó hangulatban dolgoznák min­denütt. Ez elsősorban talán az­zal magyarázható, hogy a gyár­ban sok a fiatal. Ám ehhez hozzájárul az is, hogy a mű­helyekben kellemes környezetet alakítottak ki. A falakon pél­dául tájképek függnek, s min­denütt csupa virág: cserepek­ben és vázakban, az ablakpár­kányokon és a munkaasztalo­kon. Mindez frissítőleg, élénkí- I tőleg hat, azt az érzést kelti az I itt dolgozókban, mintha nem is műhelyben lennének, hanem j kint a szabadban, valahol egy | erdei tisztáson. A képeket Lev I Skarupa amatőr festőművész, a gyár lakatosa festette. Magyar táncok Szerdobszkban Az őragyár immár öt éve kollektív tagja a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságnak. Kü- j 'n: s?n szoros kapcsaitokat alakítottak ki a Szarvasi Vas­es Fémipari Szövetkezet dolgo­zóival. A küldöttségcserék már hagyománnyá váltak. Magyar barátaikat a gyáriak mindig örömmel és meleg szeretettel fogadják. Amikor az idén nyáron meg­érkezett Szerdobszkba az oros­házi Madrigál-kórus és a bé­késcsabai Balassi Táncegyüttes, fogadásukra az óragyáriak is megjelentek. Kátya Gorbunova brigádjának orosz népviseletbe öltözött lányai kenyérrel és só­val, a vendégszeretet hagyomá­nyos jelképével fogadták a vendégeket. Az óragyár kultúrházában találkoztak a szerdobszkiak magyar barátaikkal. A műsor valamennyi számát viharos taps fogadta. A vendéglátókat lenyű­gözte a kórus nagyszerű zienei kultúrája és repertoárjának széles skálája. Nagyszerű be­nyomást keltettek a magyar táncosok is. Magyar barátaik művészete olyannyira megragadta az óra­gyáriakat, hogy a Perc-együttes tagjai a műsor után elhatároz­ták: repertorájukba felvesznek néhány magyar népdalt és tán­cot, amelyek különösen meg­nyerték a tetszésüket. J. n^ranov (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents